Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-22 / 4. szám
2 B E K re S nevezetesen akcióba kell lépnünk, hogy a nép- számlálás adataiból megállapítván a bajokat és a veszedelmeket, minden lehetőt elkövessünk a bajok orvoslására, különösen pedig a veszedelmek fokozódásának elkerülésére s meghiúsítására. Községi elöljárók választása. Dobozon: Kovács Gergely bíró, Z. Szabó Mihály törvény- biró, Puskás A. Mihály közgyám, Balog A. Mihály pénztárnok, Sz. Komlósi Péter gazda, Szilágyi M. István gátbiró-esküdt, P. Ssabó Sándor, A Szabó Ferenc, Balog P. Páter, esküdtek. Békéscsabán: Zahorán György biró, Bercka András albiró, Kazár Pál, Machlik György, Andó Mihály, Laczkó György, Kovács B. György, Griecs F. Mihály, Lu- koviczki György, Dohányos Zdenyánszki Ádám esküdtek, Blahut Mihály hegy-esküdt, Lusánczky Mihály, Janóczki Pál erzsébethelyi esküdtek, Laczkó János gyámügyi esküdt, Fletkó János vásárbiró. Filippinyi Soma katonaügyi esküdt, Galli Mihály főpénztárnok, Hrabovszky Pál közgyám, Kerepeczki György gazda, Kovács Pál erzsébethelyi albiró, ifj. Botyánszki György nagygerendai albiró, Kesjár D. János nagygerendási esküdt, Megyeri Imre és dr. Molnár Imre árvaszéki ülnökök. Újkígyóson: Oláh Mátyás biró, Zsótér Antal közgyám, Csernus Ádám pénztárnok, Szabó A. András törvény biró és gazda, Kiss A. Illés, Harangozó György, Harangozó Mihály, Kovács Illés, Nagy M. János községi esküdtek. Tanügy. Uránia-előadás. A főgimnáziumban ma délután tél 6 órakor Uránia-előadás lesz. Ezen előadás tárgyát Kelet Ázsiának hatalmas léptekkel fejlődő országa; Japán képízi. Belépő-dij szome- lyenkint 20 fillér. A következő előadás mához egy hétre, január hó 29-én lesz. Kitüntetett tanító. Horváth Lajos csorvási igazgató tauitót a vallás és közoktatásügyi miniszter a népoktatás terén szerzett érdemei méltánylásául elismerő oklevéllel és 300 korona jutalommal tüntette ki. IE£ irels. Sorozások a vármegyében. A vármegye alispánja a fo'yó évi fősorozási tervet, az illetékes katonai hatóságokkal egyetértőleg véglegesen megállapította. A sorozások a következő napokon lesz nek : Gyula városában: március 18., 20. és 21-én. Hadkötelesek száma: 492. A gyulai járásban : március 16. és 17-én; hadkötelesek száma: 307. A szeghalmi járásban: március 18., 20. és 21-én; hadkötelesek száma: 591. Az orosházi járásban: március 22., 23., 24., 27., 28. és 29-én; hadkötelesek számé: 1020. A békéscsabai járásban', április 3., 4., 5., 6. és 7-én; hadkötelesek száma : 888. A békési járásban: április 8., 10., 12. és 13-án ; hadkötelesek száma: 845. A szarvasi járásban: április 18, 19., 20., 21. 08 22-én; hadkötelesek száma : 1009. Végül a gyomai járásban: április 24., 25. és 26-án; hadkötelesek száma: 497. Polgári elnök a gyulavárosi, gyulai és a szarvasi járásokban Ambrus Sándor alispán, a békéscsabai és a békééi jáiásban dr. Daimel Síndor vármegyei főjegyző, a gyomai és szeghalmi járásban Kiss László vármegyei tb. főjegyző, végül az oroiházi járásban dr. László E'ek törvényhatósági bizottsági tag. Kórházi orvosok kinevezése és lemondása dr. Ilanic Dániel kórházi segéd orvos állásáról lemondott, dr. Rochel Aurái pidiga sebészeti osztály segéd orvosásá újból kineveztetek, A gyulai harmadik orvosi állás és a külterületi bábái állás betöltése cé'jából a f. hó 21-ére kitűzött választást az al spán a polgármester előterjesztésére e hó 30 ik napjára halasztotta azért, mert 21-én lóvásár tartatván, a képviselőtestület tagjai közzül sokan nem vehettek volna részt a tisztújító széken. Megemlítjük, hogy a harmadik orvosi állásra pályáztak : dr. Császár Ferenc, dr. Kurtucz Valéria és dr. Szóbél Dávid gyulai orvosok, a benedekpusztai 8 b bábái állásra: Styir Petra, Ágoston Mihályné és Pigler Mária gyulai lakosok. A vármegyei közkórház 1911. évi költségvetését a belügyminiszter felülvizsgálván, annak ered- ményekép a folyó évi kórházi kiadásokat 611263 koronában, a bevételeket 41424 koronában és igy a hiányt 569839 koronábin állapította meg, amely az ápolási dijakból fedezendő. — A hiányt elosztva a 300,000-ben megállapított ápolási nappal az ápolási dijat napi : 1 90 fillérben álla pitotta meg, a kért 2*06 fillér helyett. A költségvetésben meghagyta a belügyminiszter az újabb állásokra felvett összegeket, ellenben törölte abból azon összeget — mintegy 8000 koronát — amely a kórházi alkalmazottak fizetés rendezésevei kap- ciolatosan mint szükséglet vé etett fel a költség- vetésbe. A miniszter a fizetés rendezést elvileg helyesli ; ahhoz hozzájárul, azonban a rendezés megvalósítását csakis az 1912. évi költségvetés során engedélyezi, mert a kórházi építkezések még folyamatban lévén, a folyó óv csak átmeneti évnek tekintendő, különben is a kórház a felvett 732000 koronás kölcsön évi 39000 korona annuitásával tetemes-n meg vm terhelve. A boacszolgáuak 200 korona lakbérét a miniszter 240 koronára helyesbítette, a felszerelésekre felvett 56600 koronát 48000-re, a v gyesekre felvett 24115 koronát 22500 koronára apasztotta. Ugyancsak arra tekintettel, hogy az uj kórházi épületek még nincsenek átadva rendeltetésüknek, a fűtésre és világításra előirányzott összegeket is mérsékelt'’. A közkórbáz a miniszteri rendelet, illetőleg az ápolási díjnak csupán 1 90 fillérben történt megállapitása a kórházi pénztárnak tetemes deficitet fog okozni, mert a belügyminiszter, annak dacára, nogy az építkezés csak ez évben fejeztetik be és az uj pavillonok legkedvezőbb esetben csak késő ősszel fognak benépesit- tetni, mindazáltal a felemelt beteg létszámot illetőleg betegápolást napot vette fedezeti alapú', minthi a betegazapornlat már az év elején bekövetkeznék. A költségvetés irrealitása eképen nyilvánvaló lévén, dr. Berkes Síndor kórház-igazgató felutazott Budapestre és a belügyminisztérium egészségügyi osztályánál feltárta a tévedés*, amelynek eloszlatása, illetőleg helyesbítése céljából a kórházi bizottság tegnap délután tartóit ülésében elhatározta, hogy az ápolási napok redukciója s ennek következtében az ápolási dij felemelése érdekében sürgős felterjesztést intéz a belügyminiszterhez. A gyulai polgári kör szombaton folyó hó 28-án táncestélyt rendez. Sz'emélyjegy 2 korona, család- jgy 4 korona. Kezdete este 8 órakor. Évtizedekkel ezelőtt a polgári kör farsangi táncvigalmai a legkedélyesebbek és a leglátogatottabbak voltak, akkor is, amikor a polgári körnek a Komlóban levő halyisége fálannyi sem volt, mint a mostani, mely igen alkalmas intim jellegű mulatságok tartására. Nem is a helyiségben van a hiba, hanem a hajdani kedélyességnek van vége. Az ügybuzgó rendezőség azonban dicséretre méltó ainb ciót fejt ki, bogy a hajdani jó kedélyt, babár részben is, visszavarázsolja. Szivünkből kívánjuk, hogy ebbeli ambíciójukat teljes siker jutalmazza. A gyulai nöegylet 1911 február 1-én délután 5 órakor kezdödőleg thea-délutánt rendez a békésmegyei kaszinó helyiségeiben, a népkonyha költségeinek fedezésére. A délutánra belépődíj nircien, L9I1 január 22. összhangzóbb, a legszebb társaságos szórakozás emlékét véste azok leikébe, a kik ott megjelentek. Már az előkészületek ideje alatt nagy hire jVolt, hogy milyen előkelő, nagyarányú mulatságnak ndul a patronage bál. Arról beszéltek, hogy zsu folt lessz a vármegyeháza nagyterme, nem fér el benne a feltóduló közönség. Ez utóbb: jóslat nem teljesült, mert bár népes és látogatott mulatságon voltunk jelen, de a megjelentek száma épen arányos volt a terem nagyságához. Minden tekintetben igazi fényes bál volt ez, mely oly erkölcsi és anyagi sikert aratott, a milyet a cél kiválósága és nemessége: a Békésmegyei Pártfogó Egyesület támogatása csak megérdemel. Este kilenc órakor gyülekezni kezdett a közönség. A kapuban a vármegye portásának hatalmas alakja fogadta az érkezőket, a megye kék-fehér színeit viselő uniformisban. A lépcsők alján ugyanolyan öltözetű két megyéi huszár nyi- togatta a kocsik ajtajait. A lépcsőkőn két felől fenyőlevél girland futott fel az emeletre, a lépcső- fordulóknál pedig tuják üdvözölték a vendégeket. A kis tanácsteremben gyülekezett a férfiak frakkos serege, melyet a katonai díszruhák tarkítottak és egészítettek ki. A pénztári teendőket Deimel Lajos megyei főszámvevő és Kiss László megyei tb. főjegyző végezték. A táncrendeket Mező Sándor és dr. Menyhért János törvényszéki jegyzők osztották ki. Az érkező hölgyek a fehér szegfű jelvénynyel ellátott rendezők karján, már táncrenddel ellátva, jelentek meg és foglalták el helyeiket a nagyteremben. A táncrend Ízléses, csillogó diszitéssel ellátott tarsolyt ábrázolt, közepén P. B. (Patronage-Bál) monogrammal, mely csatos szalagon függött és három féle szinben volt elkészítve: kék, rózsaszín és fehér szinben. Természetesen ahoz képest osztattak ki, hogy kinek milyen szinü táncrend illett leginkább a ruhájához. A terem valóságos télikerthez hasonlított. Köröskörül az ablakok közét déli növények töltötték be. A terem négy sarkában négy nagy tükör szintén déli növények közül verte vissza a pazarul ömlő villanyfényt. Őfelsége és Erzsébet királyné képei alatt alacsony, szőnyeggel beborított emelvényen fotelek állottak rendelkezésére a védnöknőnek és kíséretének, az emelvényen elhelyezett dús pálma, tuja és egyéb növények gyönyörű eleven zöld háttért alkottak, melyet még meglepőbbé tettek a gályák és levelek között elhelyezett és azok közül előcsillogó fehér és szines villanylángok. A zenekar emelvénye világos rózsaszín drapériával diszitetten a főbejárat oszlopai alatt nyert elhelyezést s vele szemben a terem túlsó oldalán remek pasztell-festésü óriás táncrend volt felakasztva, melyen egy igen sikerült fess táncoló pár felett a következő felírást lehetett olvasni : Patronage-Bál 1911. január 14. Oldalt secessiós betűkkel a táncok sorrendje következett. A táncrend Falta Imre az alsó-fehér-körösi ármen- tesitó társulat ifjú tisztviselőjének kiváló alkotása, olyan művészi kivitelben, hogy bátran kiállítható a képzőművészeti csarnokban. A karzat első és második sorát teljesen megtöltötte a közönség. Féltiz órakor jelent meg a teremben a Rákóci induló hangjai mellett a bál védője, gróf Almásy Dénesné Károlyi Ella grófnő, leányával Denise grófnővel, kiket a rendezőség csodaszép fehér rózsákból készült csokrokkal fogadott. A védnöknő fekete tüllel áthúzott fehér selyem ruhában, remek colliert viselve, kimagasló alakjával, az emelvényen rövid beszélgetést folytatott környezetével. Denise grófnő ezalatt gyöngydiszes rózsaszín ruhában fogadta az üdvözléseket. Ez időben már úgy Gyula városa, mint Békés megye intelligenciájának nagy része össze volt gyülekezve a táncteremben, a hol ezredünk tisztikara is teljes számban megjelent, s a mint a védnöknő befejezte a körülötte levőkkel folytatott társalgást, megkezdődött a tánc Tóni zenekara rákezd te a csárdást és a fiatalság táncra perdült. A rövid csárdást boston, ezt az első négyes, majd ismét boston követte s a szünet előtti részét a mulatságnak a második négyes fejezte be. Az első négyest 40 pár táncolta Künzl Ernő kiválóan ügyes rendezése mellett. A második i négyes idején még együtt volt mind a negyven pár, s itt szintén igen szépen Erkel Béla rendezte a táncot, mig szünet után a harmadik négyes rendezője Herbszt Ernő volt. A bál, melyen annak diszelnöke: gróf Wenckheim László is kivette a részét a táncból, reggel 7 óráig tartott. A midőn visszagondolunk rája, még most is előttünk ragyog a fényárban úszó, draperiás, zöld lombokkal díszített terem, melynek illatos levegőjében annyi kipirult arcú szép asszony és leány ragyogó szeme csillogott felénk a habos selyem és tüll közül. A leányok is bizonyára kellemesen gondolnak vissza a kellemes báli-estre, a melyen a táncoló fiatal emberek serege egy percnyi pihenőt is alig engedett nekik, s akik az „első bál“j illúzióival és lázával léptek a parkettre, azoknak ’szintén csak kedves emlékeiket volt alkalmuk gyarapítani. Azt hisszük, hogy ez a fényes és fényesen
