Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-06-18 / 25. szám
1911. junius 18. BÉKÉS 3 tént, amelyeket szerelmi bánat, életuntság és anyagi okokból származó családi bajok idéztek elő, ezeken kívül egy 23 éves legény és egy 16 éves leány közös elhatározással öngyilkossági kísérletet követtek el és több golyóval testükben kórházba szállíttattak, ahol egy hónap óta ápolás alatt állanak lüzeset 15-ször volt; elégett 3 lakóház, 5 gazdasági épület, l gőzmalmi gépház és felszerelése, elhamvadtak bútorok, gazdasági eszközök és takar- mánylélék, elpusztult 3 ló és tönkrement 2 cséplőgép kazánjaikkal együtt. A kár biztosítás révén nagyobb részben megtérül. A tüzet bárom esetben villámcsapás, a többi esetekben pedig gondatlanság (legtöbbször a felügyelet nélkül hagyott gyermekek) okoztak. A mezei munkák közül helyenkint a szántás, tengerivetés, dohányültetés, aszatolás és kerti munkálatok, föképen azonban a takarmányfélék kaszálása és gyüj ése, valamint a kapásnövények, mint kukorica, cukorrépa, burgundi stb. kapálása voltak folyamatban, amelyek mindegyikének a lehető legjobb időjárás -kedvezett. Néhol ugyan a takarmányok szárítása és betakarítása szenvedett némi kárt, de ez elenyésző csekélység ahhoz a haszonhoz képest, amit az esős időjárás egyebekben előidézett. A búzák fejlődése az egész vármegyében ki eléghő — ugyannyira, hogyha a rozsda vagy köd, avagy jégverés nem pusztát — igen jó termés várható, a szeghalmi járásban azonban csak közepes termésre van kilátás. A tavasziak szín én jó közepesnek ígérkeznek és a tengeri kikelése ellen sem tehető panasz. A takarmánytermés is jó közepesnek mondható ezidőszerint. A munkásügyek kielégítők ; az aratási szerződések mindenütt meg lévén kötve, az aratásra biz- tositottmk mondható a munkások részére a kereset, és a gazdák részére a munkáskéz, bár a békéscsabai járás föszolgabirájának jelentése szerint a munkások a nagyobb mértékben kínálkozó munkaalkalmakkal szemben, talán a jó termés reményében, az idén — különösen már most — nagyobb követelésekkel és nagyon is fokozott munkabérek igényelésével állanak elő, ami a gazdára súlyos terheket ró. Sztrájk vagy szerződésszegés általában nem fenyeget, helyenként azonban, mint a gyulavári uradalomban és Schwartz Gyula Csabacsüdi gazdaságában a lucernavágásra, illetőleg répamunkára elszei- ződött munkások közül többen megtagadván a munka teljesítését, őket karhatalommal kellett a munkahelyre risszavezettetni, aminek megtörténte után az illetők ismét munkába állottak és azt panasz nélkül folytatták. A munkásoknak bőven van keresetük, ha dolgozni akarnak, sőt Békéscsabán az újabban létesült gyárak miatt a mezőgazdaságnál szükséges női munkásokban nagy hiány van A munkabérek férfiaknál 1 korona 50 fillér és 4 korona között, nőknél pedig 1 korona 20 fillér és 2 korona 40 fillér között váltakoztak naponként. Bár az ipar és kereskedelem terén különösebb föllendülés nem észlelhető, de a nép keresete az ipari és kereskedelmi viszonyokra is kedvező hatással van. A munkások körében sztrájkra való hajlandóság nem észlelhető ; ilyenfajta jelenség csak a szarvasi hitelbank gőztéglagyárában alkalmazott kunszentmártoni lakos munkások körében fordult elő, akik közül huszan-huszonegyen a munkát ok nélkül megtagadván, a munkahelyről önkényüleg eltávoztak, miért is őket karhatalommal kellett visszavezettetni és munkába ál itani, ami után a járás főszolgabírójának közbejötté mellett a munkások és a munkaadó között egyezséget sikerülvén létrehozni, a békesség minden büntetés alkalmazása nélkül helyreállott. A tótkomlós! ipartes'ület fennállásának 25-ik évfordulóját a folyó hó végén rendezendő helyi ipari kiállítással fogja megünnepelni. A közigazgatás menete, az alábbi kivételekkel, általában zavartalan volt. A szeghalmi járás főszolgabírója Záborszki János szeghalmi községi segédjegyző és Nagy János szeghalmi községi rendőrbiztos ellen hivatalos kötelességük megsértése és botrányt okozó kihágás elkövetése miatt fegyelmi eljárást rendelt el és őket állásuktól felfüggesztette, míg a gyomai járás főszolgabirája Ősapai György gyomai községi Írnokot botrányt okozó kihágás elkövetése miatt 10 korona rendbírsággal sújtotta, az orosházi járás főszolgabirája pedig Manzei Gyula nagyszénási községi jegyző ellen az öt terhelő nagymértékű szabálytalanságok miatt fegyelmi eljárást rendelt el és őt állásától felfüggesztette. A nagyszénási jegyzői állásra Kunos István tótkomlósi adóügyi jegyző és az ő helyébe Karkus János tótkomlósi községi Írnok helyettesittetett. Szentetoruyán a Takács Ferenc lemondásával megüresedett esküdti állásra Szemenyei Lajos és Kondoroson a szintén lemondás folytán megüresedett községi pénztárnoki állásra Czinkóczky János választattak meg. Végül megemli ésre méltónak tartom, hogy Endrőd községben tejszövetkezet alakult ; a gazdák 96 darab tehenet vásároltak a dunántúli vármegyékből és naponta 300—400 liter tejet dolgoznak fel házilag 8 a termékeket helyben értékesítik. Gyoma község egy 4-ik ártézi kút fúrását és egy járványkórház építését határozta el. Nagy Janos hollókői lakos kérte a bizottságot, hogy a szarvasi járási állatorvos Horváth Gyula ellen állapítsa meg azon kártérítési igényét, amely azáltal merült fel, hogy nevezett állatorvos a múlt évi október hóban a szarvasi vásáron vett állatait nem vizsgálta meg, holott Salgótarjánban — ahová a megvett állatokat szállították —• száj- és körömfájósoknak találtattak és ebből kifolyólag sok kára merült fel. A bizottság a megtartott vizsgálat eredménye alapján Nagy Jánost panaszával elutasította, mert az állatorvossal szemben semmiféle mulasztás nem volt megállapítható. Dr. Z'óldy János főorvos jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok eléggé kielégítők voltak és az előző hónapokhoz viszonyítva annyival jobbak, Előbb csak úgy javasasszonyokkal kurál- tatta magát, akik mind oda magyarázták a nyavalyáját, hogy az élet szakadt meg benne. Van az úgy néha ! Mindamellett lelkiismeretesen kenegették minden jóféle kenőcsökkel és zsiradékokkal s itattak vele keserűnél keserűbb lőréket mindaddig, mig egyszer az öreget elöntötte a fekete indulat s puskát fogott rájuk . . . Az assszonyok elszaladtak, de úgy elszaladtak, hogy azután hiába hívogatta, csalogatta őket, nem' mentek vissza, sőt még a háza tájékát is messzire elkerülték. Hogy igy magára maradt a bajával, amit soha életében nem tett, elizent az orvosért Ekkor már annyira ránehezedett a nehézség, hogy a derekát meg se tudta mozdítani. A doktor megvizsgálta az öreget, miközben hajhajozott s erősen csóválgatta a fejét: — Nagy baj ! . . . Nagy! Az öreg már úgyis agyon volt ijedve Egy, hogy a dereka; de meg se étel, se ital már napok óta ... A doktor e biztatására meg éppen kiverte a halál vize. Két kezét nagynehezen összekulcsolta s úgy nézett az orvosra, mint egy bűnbánó Magdolna. — Segítsen rajtam az orvos ur! Az orvos tétovázva integetett a fejével: — Megpróbálom, megpróbálom . . . Az öreg nagy jajgatással benyúlt a feje alá s kihúzott onnan egy kopottas bőrerszényt: — Orvos ur! Látja ezt a bugyellárist ? Hétszáz forint van benne. Bizony isten hétszáz forint 1 Nem sajnálom . . . Pedig nagy pénz ! De ha még egyszer összeszedhetem magamat, odaadom az orvos urnák, meg a Máriának . . . Mögosztom kettőjük között. Aztán valahányszor jött az orvos, mindig elővette a bőrerszényt. Itt van . . Ehun van e ! Hétszáz pöngő ... Mögosztom . . . Mög én ! Mikor hetek múltával első Ízben megmozdult a dereka s az étvágya is kezdett megjönni, kikec- mergett a vackából, felöltözött s a hüledező orvost az asztalnál, ülve fogadta. De hogy fogadta ?! Előtte volt egy üveg bor, azt felemelte s nagyot húzott belőle — Ez az igazi orvosság ! Nem amit az orvos ur mér! Lesunyta a fejét, —- Nem is tudom, miféle mérgeket javasolt neköm az orvos ur, én ugyan nem vöttem be, de erős a gyanúm . . . — Mire ? — No, semmi . . . E’mut. Vót, nincs. Hát most már számoljunk. Elővette a kopott bugyellárist. Egy tízest kivadászott annak avas barázdáiból s az orvosnak nyújtotta. — Hát amint mondtam, mögosztom ezt a kis pénzt. Ez az orvos űré. A többi mög a Máriáé lösz... — De hiszen, ha a felét vesszük . . . Az öreg felpattant: — Azt én nem mondtam, hogy mögfelezöm, csak azt, hogy mögosztom . . . Hát mögosztom . . Az orvos mit tehetett mást, megrántotta a vállát s hosszú orral kifelé következett a házból. Az öreg Csordás engesztelőleg utána szólt: — Mint jó keresztény, orvos ur talán tán csak nem sajnálja a többit Máriától ? Az orvos legyintett a kezével. — Ismerem én azt a Máriát! A vén róka mosolyogva dörmögte a bajusza alá: — Azt a Máriát ugyan nem . . . Ha ismernéd, te se tudnád mozdítani két hétig a derekadat! (Folyt, köv.) hogy a heveny és ragadós bajokban történt vala mennyi megbetegedés száma 34-el volt kevesebb. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg, leginkább a légzőszervek hurutos hatalmai fordultak elő. Leggyakoribb halál oka tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordultak: 1. difteria 50 megbetegedéssel 12 halálozással 2 vörheny 94 » 6 2 3. kanyaró 162 » 16 » 4. hasihagymáz 6 » 1 » 5. szamárköhögés 19 » 1 » 6. bárányhimlő 6 » — 7. Yérhas 1 — » Összesen 338 megbetegedéssel 36 (10%) halálozással Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt az uralkodó. Tömegesen e<ak Endrődön és Szarvas községben mutatkozott. Lefolyása középsúlyos, mert a halálozási százalék 10% volt. Kevesbedett a dif- teriások és vörhenyesek száma. Tovább terjedésük meggátlására a lehető hatósági intézkedéseket mindenütt megtették. Az előirt és havonként végzendő egészségügyi vizsgálatokat pontosan teljesítették, említésre méltó nem fordult elő. A bábák mulasztásairól említés nem tétetik. A köztisztaságot mindenütt kielégítőnek jelzik. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőu 347, hullán 12 esetben, orvos törvényszékit pedig 15 könnyű és 5 súlyos testi sértés eseteiben. Gyógysavóval beoltottak 33 egyént, akik közül meggyógyult 28, meghalt 5. A halva szülöttek száma 19, elvetélteké 6. A bözigazgatá i bizottság felhivta volt azon községek illetékes főszolgabiráit, ahol az országos népszámlálás alkalmával a szaporodás átlagon alól maradt, kutassák ki azon okokat, amelyek ennek a jelenségnek előidézői. A beérkezett jelentések szerint a szaporodásnak nem megfelelő volta leginkább belső bevándorlásra vezethető vissza, csupán egy községben, Gyomán látszanak oly jelenségek fennforogni, amelyekből folyólag az egyke rendszer lenne az oka a szaporodás nem kielégítő voltának. A közigazgatási bizottság, minthogy sürgős intézkedéseket igénylő körülmények nem forognak fenn, a jelentéseket tudomásul vette. Roedlger Gyula kir. pénzügyigazgató jelentése szerint az egyenes adókban való befizetés 783000 a hadmentességi adóban pedig 6970 koronával volt kedvezőbb, mint a múlt év hasonló időszakában. Közölte a pénzügyigazgató a bizottsággal azt, is. hogy a III. osztályú kereseti adókivetési munkálatok a békési, szarvasi és a szeghalmi járásokban megindittattak és befejeztettek, mig a békéscsabai és orosházi járásokban és Gyula városában most vannak folyamatban. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő jelentése szerint a tanfelügyelő és a segéd tanfelügyelő a múlt hóban 44 napot töltöttek külszolgálatban és több iskola évzáró vizsgáin is részt vettek. A tanulmányi eredmény általában megnyugtató, több helyen pedig kifogástalan. A magyar nyelv tanítása örvendetes haladást tüntet fel a kondorosi, szarvasi és tótkomlósi elemi iskolákban. A tótkomlósi és a köröstarcsai állami iskolák egy-egy tanerővel szaporittattak, mig a Békéscsabához tartozó Vandhát-Sikkony pusztán egy uj állami iskola létesült. Békéscsaba községének megengedte a bizottság, hogy az iskolába be nem iratkozott tankötelesek összeírása az adóösszeirással egyidejűleg történhessék, de legkésőbb november 25-ig. A különböző községek tanítóinak javadalmi jegyzőkönyvei jóváhagyattak és a benyújtott államsegélyi és korpótléki kérelmek pártolólag terjesztettek fel a miniszterhez. A tótkomlósi felekezeti iskolák túlzsúfoltságának megszüntetése érdekében átirt a bizottság az egyházhoz, hogy a jövő tanévben 60, legfeljebb 80 növendéket vegyen fel egy-egy osztályba, mert ellen esetben az ezenfelül levő tanköteleseket az állami iskolába átterelni kénytelen lesz. Brachna Pál tótkomlósi állami iskolai szolga azt kérte a képviselőtestülettől, hogy az iparostanonc iskola termének takarításáért 120 korona díjban részesítse. A képviselőtestület elutasította a kérelmet és a község a határozatát a bizottság — a feleb- bezés figyelmen kívül hagyása mellett — helybenhagyta, mert nevezett szolga a községtől 4 öl fát kap a terem takarításáért, de különben is az említett címen kifejtendő munkássága, tekintve, hogy az iparos tanonciskola terme, az állami iskola épületében van, oly csekély, hogy azért a fán kivül külön díjazást nem igényelhet. Oltyán Péter a gyulai gór. keleti iskolánál helyettes tanitói minőségben van alkalmazva. Az egyház ezen a cimen csak 800 koronát akar neki adni, a helyettes tanitó azonban a rendes tanitói javadalmazást igényli és a polgármester a különbözet erejéig el .is rendelte a végrehajtást az iskolaszék ellen.
