Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-06-11 / 24. szám

6 B K K E S 1911. június 11. Irodalom és művészet. Tisza István és Herczeg Ferenc kétheti folyó­iratának, a Magyar Figyelőnek 11. száma ismét fel­tűnik tartalmának nagy gazdasága, a felvetett té­mák élénk változatossága és azon tárgyilagos tö­rekvés által, hogy nemzeti fejlődésünk minden ko­molyabb problémáját pártszempontoktól mentve ob­jektiv világításba óhajtja helyezni. Kenedi Géza »Gondolatok a destrukcióról« címen meglepően sza­batos, mindkét szélsőségtől elhatárolt beállítását adja azon destruktiv irányoknak, amelyekről éppen a mostani kultuszvita alatt annyi szó esett. Magvas, komoly és adataiban meglepő Szász Béla tanul­mánya az öngyilkosságról. Mohar József a tanító­képzés reformjától rendkívül figyelemreméltó cik­ket ir. Farkas Pál ,,A szociológiáról“ cimü tanul­mányában rámutat a társadalomtudományi kérdé­sekben jelenleg mutatkozó kontroveiziákra és meg­világítja mindazon problémákat, amelyek e kérdés­sel kapcsolatban felmerülnek. A szépirodalmi részben Homoknak: „A légy“ cimü elbeszélését találjuk, Yolland Arthur a testnevelésről nagyon érdekes szempontokat ád, Bálint Imre: „Kmetváltás“ cimü közgazdasági cikkében egy rendkívül aktuális és fontos kérdésre hívja fel figyelmünket. A „Levelek Magyarországból'1 cimü rovatban ezúttal Eöttevényi Nagy Olivér kassai jogakadémiai tanár szólal meg és egy város keretén túlmenő mondanivalóit adja elő. A színházi rovatban Strakoniczky Károly Rein- hartró 1 ir. Még kiemeljük a Feljegyzések igen gaz­dag rovatát, amelyben a legkülönbözőbb témák egy­aránt magas szempontokból tárgyaltainak. A Ma­gyar Figyelő előfizetési ára egész évre 24 K, fél­évre 12 K, negyedévre 6 K. Kiadóhivatal Budapest, YI. Andrássy-ut 10. Vasárnapi könyv. Az Országos Közművelődési Tanács a felnőttek és a serdülő ifjúság iskolánkivüli továbbképzését, gyakorlati oktatását országosan és egységesen szervezte. A Tanács a népművelési akció rendkívüli jelentőségű céljainak szolgálatára heten­ként — egyelőre százharmincezer példányban — ismeretterjesztő, népszerűén oktató, illusztrált füze­teket oszt ki. Ez a füzet a Vasárnapi Könyv, amely cikkeket és képeket közöl az ipari, gazdasági, ter­mészettudományi, földrajzi és teknikai ismeretekről, az egészség megóvásáról, az élelmiszerekről és a táplálkozásról. A Vasánapi Könyv gyakorlati eszköze lesz az alkohol ellen való küzdelemnek és annak a népfölvilágositó munkának, amely a produktív tudás haladó szellemét általánossá fogja tenni. Azok a városok, községek, hatóságok, testületek és ipari telepek, amelyek ingyenes szétosztás céljából heten­ként nagyobb példányszámban óhajtják átvenni a gyakorlati tudásuak ezeket a népszerű füzeteit, for­duljanak az Országos Közművelődési Tanács-hoz Budapest, Ferenciek tere 3. Két magyar dal címen Jánszky Elemér gyulai református tanitó »Kakukmadár megizente« (hall­gató) s »Ringó-rengő jázminbokor« (csárdás) cimü két szép magyar dalát megzenésítette s zongorára alkalmazta Endrész József gyulai r. k. tanitó. A két hangulatos és sikerült szerzeményt a »Harmo­nia« zenemű kiadó cég csinosan állította ki s ára 1.50 f. Ajánljuk a dal és zenekedvelők figyelmébe. Aurora. A Cserna Andor szerkesztésében meg­jelenő »Aurora“ irodalmi és művészeti hetilap leg­újabb, tizedik száma a következő érdekes és válto­zatos tartalommal jelent meg- Feleky Géza: Régi rajzok. (3 képpel.) Juhász Gyula: Múzsa. A távozó (Versek.) Kása Miklós : A párisi újság. Bólóni György : Orbán Dezső. (9 képpel.) Móricz Miklós : Kifejtett problémák. Rize: A néptribun és népe'. (Képpel) Herman Lipót humoros rajzsorozatának (Képek a Paradicsomból) V. képe. A terjedelmes és képekkel gazdagon díszített Hét rovatában a legfrissebb tár­sadalmi és művészeti eseményekről olvashatunk, többek között a párisi repülőgép-katasztrófáról, a Királydíjról, Mahler Gusztávról, a Szemle rovatban pedig Kosa Miklós ir Kaffka Margit uj könyvéről továbbá kisebb cikkek szólnak a budapesi német operett-előadásokról (7 képpel), a Rózsalovag be­mutatójáról (5 képpel) Heltai Jenőről (Dezső Alajos kitűnő karrikaturajával) és Nyolcak kiállításán ren­dezett felolvasásokról. Az „ Aurora“ 30 fillérért minden könyvkereskedésben és dohánytőzsdében kapható. Elő­fizetési ára egy évre 14 korona, félévre 7 korona. Mutatványszámot kívánatra a kiadóhivatal (VIII. Főherceg Sándor-tér 3,) küld. Színészet. A pünkösdi három nap egy telt és két a szó szoros értelemben zsúfolt házat is meghozta Sem vasárnap, sem hétfőn egyetlen egy hely sem volt üres a színkörben, a mely tágassága dacára is szűknek bizonyult ez alkalmakkor, úgy, hogy egész tömeg földszintre és karzatra vágyó közönség szín­körön kívül rekedt, hely hiányában. A színkor ese­ménye egyébként az is, hogy ünnep első napjára a páholyok drapériái is elkészültek, a mi nagyban emeli a színkor csinosságát és Laposabbá avatja a páholyokat, a melyeket eddigelé meglehetősen negligált volt közönségünk. A pünkösdi ünnep­napoktól eltekintve a többi előadások is, ha nem is zsúfolt színkört, de nagyszámú közönséget von­zottak, ismételt jeléül annak, hogy Gyulán a szezon folyamán nem hanyatlik, hanem fokozódik a közön­ség érdeklődése. így volt a múlt években, s igy történik ezúttal is. A hét előadásairól a következőkben számo­lunk be: A medikus. Szombaton, Bródynak a legutóbbi szini évad­ban ujdonságképen feltűnt ez a darabja tette pró­bára színészeinket. A egész darabon keresztül ahg van kiemelkedő szerep, melyben az előadó képes­ség különösebben érvényesülhetne Ezért nem is csoda, ha nem is láttunk ambiciózus játékot. — A bevezető jelenet igen élénk, ügyes és sokat Ígérő kezdet volt ugyan, melyet temperamentummal adtak a szereplők, de azután az előadás csak lassan döcögött előre. Kende Paula (Riza) jóformán csak egy dialógot mondott el, de abban is kifejezésre juttatta alakitó, jellemző erejét. Lngossy Béla hűvö­sen, egykedvűen személyesítette az önmagával küzködő medikust, a mint a szerephez illett, Rubin orvost igen jól maszkírozta és jelenítette meg Csiky, mig Pesti Arrakot az egykori szabót. Meg kell még emliténünk Várnay Jankát (Piroska), Szűcs Irént (Ada) és Nyárayt, a kik a szerepükhöz és a körül­ményekhez képest elég rosszül érezték magukat, de jól játszottak. Sárga csikó. Vasárnap délutáni előadásul lelt házat vonzott. A halhatatlan lump. Hogy méltán fázunk az olyan daraboktól, a melyeket Bécsben két, háromszázszor, sőt annál is többször játszanak, azt a halhatatlan lump fényesen bizonyította. Ezt is már hónapok óta adják a csá­szárvárosban, tehát rossz darab. Ez azonban még hagyján. De elviselheti énül rossz a vasárnapi publi­kumnak, a melynek jó gyomra egyáltalában nem tudja bevenni. Kérjük is komolyan a direkciót, hogy vasár- és ünnepnap ne adasson német darabot, mert ennek az lesz a következménye, hogy a „nép“ elvadul a színkörből. A szorongásig megtelt néző­tér, különösen pedig a túlzsúfolt karzat megrökö­nyödve hallgatta a színpadon történő érthetetlen- ségeket és mesésen unatkozott. Ez a kesernyés hangulat átharapózott a pályohok és a zsölyék publikumára is Az előadásról ezekután nincs ked­vünk részletesen referálná A szereplők szizifusi erőlködést fejtettek ugyan ki, hogy valamit kipré­seljenek Dörmand szörnyen unalmas és magyar közönség előtt érthetetlen légkörben mozgó libret­tójából, de az Eysler muzsikájával sem tudtak belé életet galvanizálni. Postás fiú és a húga. Hétfőn délután zsúfolt színkörben került színre a javarészban gyermekközönség nagy örömére. János vitéz. Évtized óta nemcsak a legjobb, de sajnos, csaknem egyedül számbajövő látványos magyar daljáték, a mely sokszor került ugyan színre és alig van olyan valaki, a ki többször ne látta volna, de mindig szívesen újra s újra megnézzük- Az igazgató saját érdekében is cselekszi. ha minden szezonban szinrehozza, s meg is ismétli. Az újra zsúfolásig megtelt színkör közönsége kárpótlásul is vette az előző este unalmáért és tetszésének adott kifejezést, úgy a darabért, mint annak jó előadá­sáért A címszerepet Lendvay Mici játszotta és énekelte teljes sikerrel, használhatóságának ezúttal adván leginkább fényes tanujelét. Békefyné igen jő Iluska volt, Szűcs Irén pedig művészileg kiálhatatlan gonosz mostoha. Mezey gyönyö­rűen énekelte, sőt meg is rikatta a publikumot a rózsaszál dalával. Nagy Aranka a gyulai színpa­don eddig játszott francia király kisasszonyok leg­jobbja volt, úgy megjelenése, mint szépen énekelt dalaival. Nagy Dezsőtől a közönség aprehendálta, hogy a király kupiéval adós maradt. Frappánsul hatottak a szép díszletek és különösen a kék tóból a tündérországba nyílt színen történő , változás, a mire a zsinór padlás eddig is alkalmas lett volna. Egyáltalán a zsinórpadlás oly jó, hogy más dara­boknál is lehetővé tenné a nyílt változáspkat épugy, mint az elsőrangú téli színházaknál. És hogy a nyílt színen történő változások milyen frappánsul hatnak és mennyire fokozzák a színpadi effektust, azt az Ember tragédiája előadásánál lehetett leg inkább tapasztalni. Ajánljuk is az igazgatóság fi­gyelmébe, hogy a zsinorpadlás ezirányu alkalmatos­ságát igyekezzék kihasználni. Kormánybiztos Guthi Somának, ennek a jókedvű embernek a bohózata kedden igen derűs estét szerzett a kö­zönségnek. Szerzőnek egyetlen célja volt, hogy hallgatóságát megnevettesse és ezt vidám helyze­tekkel, bár túlhajtott komikummal teljes mérvben el is érte. Igaz, hogy mindazt, a mit értékesíteni lehetett, a szereplők kitünően kihasználták. Pesti Kálmán (Gábor) egészen beleélte magát feladatába, Kende Paula (előbbinek a felesége) kedves játéka most is kiváló volt. Nyáray, a betörő, olyan eleven volt, mint kormány biztos is, hogy a legtökéletesebb életet öntötte a darabba. Pedig nem hivott segít­ségül orpheumi segédeszközöket. Almássy igen jó­kedvűen, tehát ezúttal is jól játszott mint gróf Tallyay, mig feleségét Fodor EUa helyett Tovólgyi Marg t, az ő ismert és mindig gyönyörűséget szerző játékával alakította. Lugosy felvillanyozottan adta Viznemissza képviselőt Igen jók voltak: Nagy Dezső (báró Kelemen) Békefyné (Jardekné) és Oláh Ferenc (Schvarcz.) Testőr. Szerdán este Molnárnak ezt a neves darabját megismételték az első eiőadás szereposztásával. Hogy milyen, kedvére való a közönségnek úgy a darab, mint annak előadása Almássy, Kende Paula, Barőthyné, Pesti, valamint a többi szereplők közre­működésével, semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a második előadás is telt ház előtt folyt le. Igaz is, hogy a mint a színdarab az átlagos nívón felől emelkedik, úgy annak itteni előadása is a többi előadást túlszárnyalja, a finom, árnyalatokat kifejező, intelligens játék révén. A balkáni hercegnő. Meséje jóformán semmi sincs, zenéje a Cigány­szerelem zenéjének nyomába sem léphet, mindaz- által nem áll lejebb az e szini szezon színdarabjainak különben elég alacsony átlagos színvonalánál. Nagy Aranka mint Stefánia hercegnő, különösen a ma­gasabb regiszterekben, csengő hanggal és tisztán énekelt Lendvay Mici takarítónő ügyesen és tem­peramentummal játszott. Lugosy nyugodalmas tem­peramentuma dacára élvezhetőén adta az álherceget s mellette Nyáray mint cinkostárs ez este igen jó kedvében volt és mint ilyenkor mindig, ezúttal is excellált, ő volt központja az előadásnak, kupiéit sokszor ismételtették és érte hálásan tapsolták. Sümegi Ödön (Sergius nagyherceg) valamint Oláh Ferenc (miniszterelnök) igyekezettel adták szerepü­ket, Pesti Kálmán pedig mint pincér igen mulatsá­gosan és sok humorral alakított, Békefiné (Zsuzsika) nynlánk hajlékony alakjával szép és kellemes tán­cot produkált. A balga szűz. A francia komoly szinmüirodalom, sajnos, nagy dekadenciában van A mull század végi nagy Írókat, Dumast, Feuilletet, Sardout, Augiert stb epigonok váltották fel Ilyennek tekinthető az em­lítettekhez Bataille is. A balga szűz sem tárgyánál, sem irányánál, de kidolgozásánál fogva sem kerül­hetett volna színre a nyolcvanas, kilencvenes évek­ben a nemzeti színpadon; most pedig,jobb hiányá­ban, ez volt a téli szezonnak úgynevezett „slágere", mely a k lföldi, sőt a hazai darabok között is leg­többször került rajta színre. Hogy az előadás nem keltett mélyebb benyomást, az a darab képtelen­ségein múlt és nem a szereplőkön, kik tehetségük legjavát pazarolták a darab elfogadhatóságára nézve. Első helyen Tóvölgyi Margitot (Fanni) kell kiemel­nünk, aki nagy drámai erővel, fényesen játszotta meg szerepét. Az estén felhangzott zajos tapsok javarésze neki szólott, meg is érdemelte Várnay Janka ez estén bizonyította be,'hogy az ifjú színész­női nemzedék legnagyobb reményekre jogosító tagja. Diána nem az ő szerepköre, eddig nem is ő játszta, hanem Fodor Ella. de ennek betegsége miatt ő vette át és most játszta először Nem volt benne tökéletes, nem is lehetett az, de teljes illúziót keltett és valósággal meglepett mennyire képes művészi egyéniségétől messze távol eső más sze­repkörben is érvényesülni. Almássy (Marcell) hálá- datlan szerepét művészi játékkal tette elfogadhatóvá. Csiky és Barőthyné a hercegi-párt. Oláh Ferenc az abbét tökéletesen alakították. A darab utolsó fel­vonását megzavarta a hirtelen kitört zivatar, a közönség figyelmét elterelvén a színpadon törté­nőkről Függöny legördülte után szintúgy szakadt a zápor, úgy, hogy a közönség még egy negyed óráig kénytelen volt a színkörben maradni és csak az eső csendesültével oszolhatott szét.

Next

/
Thumbnails
Contents