Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-06-11 / 24. szám
6 B K K E S 1911. június 11. Irodalom és művészet. Tisza István és Herczeg Ferenc kétheti folyóiratának, a Magyar Figyelőnek 11. száma ismét feltűnik tartalmának nagy gazdasága, a felvetett témák élénk változatossága és azon tárgyilagos törekvés által, hogy nemzeti fejlődésünk minden komolyabb problémáját pártszempontoktól mentve objektiv világításba óhajtja helyezni. Kenedi Géza »Gondolatok a destrukcióról« címen meglepően szabatos, mindkét szélsőségtől elhatárolt beállítását adja azon destruktiv irányoknak, amelyekről éppen a mostani kultuszvita alatt annyi szó esett. Magvas, komoly és adataiban meglepő Szász Béla tanulmánya az öngyilkosságról. Mohar József a tanítóképzés reformjától rendkívül figyelemreméltó cikket ir. Farkas Pál ,,A szociológiáról“ cimü tanulmányában rámutat a társadalomtudományi kérdésekben jelenleg mutatkozó kontroveiziákra és megvilágítja mindazon problémákat, amelyek e kérdéssel kapcsolatban felmerülnek. A szépirodalmi részben Homoknak: „A légy“ cimü elbeszélését találjuk, Yolland Arthur a testnevelésről nagyon érdekes szempontokat ád, Bálint Imre: „Kmetváltás“ cimü közgazdasági cikkében egy rendkívül aktuális és fontos kérdésre hívja fel figyelmünket. A „Levelek Magyarországból'1 cimü rovatban ezúttal Eöttevényi Nagy Olivér kassai jogakadémiai tanár szólal meg és egy város keretén túlmenő mondanivalóit adja elő. A színházi rovatban Strakoniczky Károly Rein- hartró 1 ir. Még kiemeljük a Feljegyzések igen gazdag rovatát, amelyben a legkülönbözőbb témák egyaránt magas szempontokból tárgyaltainak. A Magyar Figyelő előfizetési ára egész évre 24 K, félévre 12 K, negyedévre 6 K. Kiadóhivatal Budapest, YI. Andrássy-ut 10. Vasárnapi könyv. Az Országos Közművelődési Tanács a felnőttek és a serdülő ifjúság iskolánkivüli továbbképzését, gyakorlati oktatását országosan és egységesen szervezte. A Tanács a népművelési akció rendkívüli jelentőségű céljainak szolgálatára hetenként — egyelőre százharmincezer példányban — ismeretterjesztő, népszerűén oktató, illusztrált füzeteket oszt ki. Ez a füzet a Vasárnapi Könyv, amely cikkeket és képeket közöl az ipari, gazdasági, természettudományi, földrajzi és teknikai ismeretekről, az egészség megóvásáról, az élelmiszerekről és a táplálkozásról. A Vasánapi Könyv gyakorlati eszköze lesz az alkohol ellen való küzdelemnek és annak a népfölvilágositó munkának, amely a produktív tudás haladó szellemét általánossá fogja tenni. Azok a városok, községek, hatóságok, testületek és ipari telepek, amelyek ingyenes szétosztás céljából hetenként nagyobb példányszámban óhajtják átvenni a gyakorlati tudásuak ezeket a népszerű füzeteit, forduljanak az Országos Közművelődési Tanács-hoz Budapest, Ferenciek tere 3. Két magyar dal címen Jánszky Elemér gyulai református tanitó »Kakukmadár megizente« (hallgató) s »Ringó-rengő jázminbokor« (csárdás) cimü két szép magyar dalát megzenésítette s zongorára alkalmazta Endrész József gyulai r. k. tanitó. A két hangulatos és sikerült szerzeményt a »Harmonia« zenemű kiadó cég csinosan állította ki s ára 1.50 f. Ajánljuk a dal és zenekedvelők figyelmébe. Aurora. A Cserna Andor szerkesztésében megjelenő »Aurora“ irodalmi és művészeti hetilap legújabb, tizedik száma a következő érdekes és változatos tartalommal jelent meg- Feleky Géza: Régi rajzok. (3 képpel.) Juhász Gyula: Múzsa. A távozó (Versek.) Kása Miklós : A párisi újság. Bólóni György : Orbán Dezső. (9 képpel.) Móricz Miklós : Kifejtett problémák. Rize: A néptribun és népe'. (Képpel) Herman Lipót humoros rajzsorozatának (Képek a Paradicsomból) V. képe. A terjedelmes és képekkel gazdagon díszített Hét rovatában a legfrissebb társadalmi és művészeti eseményekről olvashatunk, többek között a párisi repülőgép-katasztrófáról, a Királydíjról, Mahler Gusztávról, a Szemle rovatban pedig Kosa Miklós ir Kaffka Margit uj könyvéről továbbá kisebb cikkek szólnak a budapesi német operett-előadásokról (7 képpel), a Rózsalovag bemutatójáról (5 képpel) Heltai Jenőről (Dezső Alajos kitűnő karrikaturajával) és Nyolcak kiállításán rendezett felolvasásokról. Az „ Aurora“ 30 fillérért minden könyvkereskedésben és dohánytőzsdében kapható. Előfizetési ára egy évre 14 korona, félévre 7 korona. Mutatványszámot kívánatra a kiadóhivatal (VIII. Főherceg Sándor-tér 3,) küld. Színészet. A pünkösdi három nap egy telt és két a szó szoros értelemben zsúfolt házat is meghozta Sem vasárnap, sem hétfőn egyetlen egy hely sem volt üres a színkörben, a mely tágassága dacára is szűknek bizonyult ez alkalmakkor, úgy, hogy egész tömeg földszintre és karzatra vágyó közönség színkörön kívül rekedt, hely hiányában. A színkor eseménye egyébként az is, hogy ünnep első napjára a páholyok drapériái is elkészültek, a mi nagyban emeli a színkor csinosságát és Laposabbá avatja a páholyokat, a melyeket eddigelé meglehetősen negligált volt közönségünk. A pünkösdi ünnepnapoktól eltekintve a többi előadások is, ha nem is zsúfolt színkört, de nagyszámú közönséget vonzottak, ismételt jeléül annak, hogy Gyulán a szezon folyamán nem hanyatlik, hanem fokozódik a közönség érdeklődése. így volt a múlt években, s igy történik ezúttal is. A hét előadásairól a következőkben számolunk be: A medikus. Szombaton, Bródynak a legutóbbi szini évadban ujdonságképen feltűnt ez a darabja tette próbára színészeinket. A egész darabon keresztül ahg van kiemelkedő szerep, melyben az előadó képesség különösebben érvényesülhetne Ezért nem is csoda, ha nem is láttunk ambiciózus játékot. — A bevezető jelenet igen élénk, ügyes és sokat Ígérő kezdet volt ugyan, melyet temperamentummal adtak a szereplők, de azután az előadás csak lassan döcögött előre. Kende Paula (Riza) jóformán csak egy dialógot mondott el, de abban is kifejezésre juttatta alakitó, jellemző erejét. Lngossy Béla hűvösen, egykedvűen személyesítette az önmagával küzködő medikust, a mint a szerephez illett, Rubin orvost igen jól maszkírozta és jelenítette meg Csiky, mig Pesti Arrakot az egykori szabót. Meg kell még emliténünk Várnay Jankát (Piroska), Szűcs Irént (Ada) és Nyárayt, a kik a szerepükhöz és a körülményekhez képest elég rosszül érezték magukat, de jól játszottak. Sárga csikó. Vasárnap délutáni előadásul lelt házat vonzott. A halhatatlan lump. Hogy méltán fázunk az olyan daraboktól, a melyeket Bécsben két, háromszázszor, sőt annál is többször játszanak, azt a halhatatlan lump fényesen bizonyította. Ezt is már hónapok óta adják a császárvárosban, tehát rossz darab. Ez azonban még hagyján. De elviselheti énül rossz a vasárnapi publikumnak, a melynek jó gyomra egyáltalában nem tudja bevenni. Kérjük is komolyan a direkciót, hogy vasár- és ünnepnap ne adasson német darabot, mert ennek az lesz a következménye, hogy a „nép“ elvadul a színkörből. A szorongásig megtelt nézőtér, különösen pedig a túlzsúfolt karzat megrökönyödve hallgatta a színpadon történő érthetetlen- ségeket és mesésen unatkozott. Ez a kesernyés hangulat átharapózott a pályohok és a zsölyék publikumára is Az előadásról ezekután nincs kedvünk részletesen referálná A szereplők szizifusi erőlködést fejtettek ugyan ki, hogy valamit kipréseljenek Dörmand szörnyen unalmas és magyar közönség előtt érthetetlen légkörben mozgó librettójából, de az Eysler muzsikájával sem tudtak belé életet galvanizálni. Postás fiú és a húga. Hétfőn délután zsúfolt színkörben került színre a javarészban gyermekközönség nagy örömére. János vitéz. Évtized óta nemcsak a legjobb, de sajnos, csaknem egyedül számbajövő látványos magyar daljáték, a mely sokszor került ugyan színre és alig van olyan valaki, a ki többször ne látta volna, de mindig szívesen újra s újra megnézzük- Az igazgató saját érdekében is cselekszi. ha minden szezonban szinrehozza, s meg is ismétli. Az újra zsúfolásig megtelt színkör közönsége kárpótlásul is vette az előző este unalmáért és tetszésének adott kifejezést, úgy a darabért, mint annak jó előadásáért A címszerepet Lendvay Mici játszotta és énekelte teljes sikerrel, használhatóságának ezúttal adván leginkább fényes tanujelét. Békefyné igen jő Iluska volt, Szűcs Irén pedig művészileg kiálhatatlan gonosz mostoha. Mezey gyönyörűen énekelte, sőt meg is rikatta a publikumot a rózsaszál dalával. Nagy Aranka a gyulai színpadon eddig játszott francia király kisasszonyok legjobbja volt, úgy megjelenése, mint szépen énekelt dalaival. Nagy Dezsőtől a közönség aprehendálta, hogy a király kupiéval adós maradt. Frappánsul hatottak a szép díszletek és különösen a kék tóból a tündérországba nyílt színen történő , változás, a mire a zsinór padlás eddig is alkalmas lett volna. Egyáltalán a zsinórpadlás oly jó, hogy más daraboknál is lehetővé tenné a nyílt változáspkat épugy, mint az elsőrangú téli színházaknál. És hogy a nyílt színen történő változások milyen frappánsul hatnak és mennyire fokozzák a színpadi effektust, azt az Ember tragédiája előadásánál lehetett leg inkább tapasztalni. Ajánljuk is az igazgatóság figyelmébe, hogy a zsinorpadlás ezirányu alkalmatosságát igyekezzék kihasználni. Kormánybiztos Guthi Somának, ennek a jókedvű embernek a bohózata kedden igen derűs estét szerzett a közönségnek. Szerzőnek egyetlen célja volt, hogy hallgatóságát megnevettesse és ezt vidám helyzetekkel, bár túlhajtott komikummal teljes mérvben el is érte. Igaz, hogy mindazt, a mit értékesíteni lehetett, a szereplők kitünően kihasználták. Pesti Kálmán (Gábor) egészen beleélte magát feladatába, Kende Paula (előbbinek a felesége) kedves játéka most is kiváló volt. Nyáray, a betörő, olyan eleven volt, mint kormány biztos is, hogy a legtökéletesebb életet öntötte a darabba. Pedig nem hivott segítségül orpheumi segédeszközöket. Almássy igen jókedvűen, tehát ezúttal is jól játszott mint gróf Tallyay, mig feleségét Fodor EUa helyett Tovólgyi Marg t, az ő ismert és mindig gyönyörűséget szerző játékával alakította. Lugosy felvillanyozottan adta Viznemissza képviselőt Igen jók voltak: Nagy Dezső (báró Kelemen) Békefyné (Jardekné) és Oláh Ferenc (Schvarcz.) Testőr. Szerdán este Molnárnak ezt a neves darabját megismételték az első eiőadás szereposztásával. Hogy milyen, kedvére való a közönségnek úgy a darab, mint annak előadása Almássy, Kende Paula, Barőthyné, Pesti, valamint a többi szereplők közreműködésével, semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a második előadás is telt ház előtt folyt le. Igaz is, hogy a mint a színdarab az átlagos nívón felől emelkedik, úgy annak itteni előadása is a többi előadást túlszárnyalja, a finom, árnyalatokat kifejező, intelligens játék révén. A balkáni hercegnő. Meséje jóformán semmi sincs, zenéje a Cigányszerelem zenéjének nyomába sem léphet, mindaz- által nem áll lejebb az e szini szezon színdarabjainak különben elég alacsony átlagos színvonalánál. Nagy Aranka mint Stefánia hercegnő, különösen a magasabb regiszterekben, csengő hanggal és tisztán énekelt Lendvay Mici takarítónő ügyesen és temperamentummal játszott. Lugosy nyugodalmas temperamentuma dacára élvezhetőén adta az álherceget s mellette Nyáray mint cinkostárs ez este igen jó kedvében volt és mint ilyenkor mindig, ezúttal is excellált, ő volt központja az előadásnak, kupiéit sokszor ismételtették és érte hálásan tapsolták. Sümegi Ödön (Sergius nagyherceg) valamint Oláh Ferenc (miniszterelnök) igyekezettel adták szerepüket, Pesti Kálmán pedig mint pincér igen mulatságosan és sok humorral alakított, Békefiné (Zsuzsika) nynlánk hajlékony alakjával szép és kellemes táncot produkált. A balga szűz. A francia komoly szinmüirodalom, sajnos, nagy dekadenciában van A mull század végi nagy Írókat, Dumast, Feuilletet, Sardout, Augiert stb epigonok váltották fel Ilyennek tekinthető az említettekhez Bataille is. A balga szűz sem tárgyánál, sem irányánál, de kidolgozásánál fogva sem kerülhetett volna színre a nyolcvanas, kilencvenes években a nemzeti színpadon; most pedig,jobb hiányában, ez volt a téli szezonnak úgynevezett „slágere", mely a k lföldi, sőt a hazai darabok között is legtöbbször került rajta színre. Hogy az előadás nem keltett mélyebb benyomást, az a darab képtelenségein múlt és nem a szereplőkön, kik tehetségük legjavát pazarolták a darab elfogadhatóságára nézve. Első helyen Tóvölgyi Margitot (Fanni) kell kiemelnünk, aki nagy drámai erővel, fényesen játszotta meg szerepét. Az estén felhangzott zajos tapsok javarésze neki szólott, meg is érdemelte Várnay Janka ez estén bizonyította be,'hogy az ifjú színésznői nemzedék legnagyobb reményekre jogosító tagja. Diána nem az ő szerepköre, eddig nem is ő játszta, hanem Fodor Ella. de ennek betegsége miatt ő vette át és most játszta először Nem volt benne tökéletes, nem is lehetett az, de teljes illúziót keltett és valósággal meglepett mennyire képes művészi egyéniségétől messze távol eső más szerepkörben is érvényesülni. Almássy (Marcell) hálá- datlan szerepét művészi játékkal tette elfogadhatóvá. Csiky és Barőthyné a hercegi-párt. Oláh Ferenc az abbét tökéletesen alakították. A darab utolsó felvonását megzavarta a hirtelen kitört zivatar, a közönség figyelmét elterelvén a színpadon történőkről Függöny legördülte után szintúgy szakadt a zápor, úgy, hogy a közönség még egy negyed óráig kénytelen volt a színkörben maradni és csak az eső csendesültével oszolhatott szét.
