Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-01-15 / 3. szám

6

BÉKÉS

1911. január 15.

mult évben vége szakadt. Tóth ismeretségbe jött egy fiatal özvegyasszonnyal, llankár Andrásáéval. Megszerették egymást. Ettől kezdve pokol lett Tóthék családi élete. Folyton civódtak, ellenkeztek, merthogy az asszony is neszét vette a dolognak. Tóthot vádolta a lelkiismeret; szakítani akart az asszonnyal, de nem birt magának parancsolni. Elhatározta hát, hogy meghal. Addig beszólt szeretőjének is a halálról, mig az is beleegyezett. Folyó hó 3-án Tlankárné Ezüst-utcai lakásán előbb egy kis dáridót csaptak. Bort ittak. Aztán az ember ráfogta revolverét az asszonyra. Elsütötte. A golyó az asszony vállába fúródott, összeesett. Erre az ember még egyszer rálőtt de nem talált. Majd maga ellen fordította a fegyvert, de a keze reszketett s igy ő sértetlen maradt. A lövöldözésre a szomszédok összeszaladtak. Tóth kezéből kicsavarták a fegyvert. A szerelmes párt feljelentették az ügyészségnél.

A magyar ipar diadala, hogy a hírneves Schlick-gyár már Magyarországon készít elsőrendű jéggyárakat, hűtőberendezéseket, teljes vágóhídi berendezéseket legjobb kivitelben. Költségvetéssel szakembereknek szívesen szolgál a gyár budapesti központja, Váczi-ut 44—47. Lásd mai hirdetést.

Akinek király az apja. Ki ne emlékezne vissza boldog gyermekéveire, mikor a gyermekek élénk fantáziájukban a királyra gondolnak. Egyik-másik ilyen igy szól : milyen nagyszerű apja lehet a királyimnak ! önkéntelenül a gyermek fantáziájának eme megnyilatkozását látjuk az összes napilapokban megjelent Főherceg néni ajándéka Című hírben. Egy bájos kis leánygyermek ugyanis a minap felszólította Auguszta főberoegasszonyt, hogy küldjön neki azokból a babákból, amelyekkel már nem játszanak az ő gyermekei. Szinte csodálatos, hogy az irodalom milyen nemesitő hatással van a gyermek lelkületére. A Tolnai Világlapjában kétheten- kint megjelenő Gyermekvilág cimü mellékletben Londess Elek ismert meseiró pompás képekkel illusztrált cikkben irt a babákról és itt szóba hozta Auguszta főhercegnőt. Egyúttal megemlítette, hogy milyen jótékony hatással van a leánygyermekre a babával való játszás. Érdekes, hogy ez a kis leányka a főhercegasszonynak azt is megírta, hogy a Tolnai Világlapjából tudta meg, hogy a főhercegasszonynak annyi sok babája van, s reméli, hogy őt is boldoggá fogja tenni egy szép babával.

Közgazdaság.

A gyulai kerületi munkáspénztár igazgatósága folyó hó 7-ikén ülést tartott, mikor is az orvoskérdést tárgyalták s az orvos-választásokat ejtették meg. A gyűlésen az igazgatósági tagok csaknem teljes számmal vettek részt, de megjelent a gyűlésen a központ két kiküldötte is : dr. Szemenyey Kornél aligazgató és dr. Bánöczy László seged- fogalmazó. A gyűlés elején pénztári orvosoknak megválasztattak: dr. Szarvas Jakab, dr. Fischer Arthur, dr. Bernolák Károly, dr. Schvartz Lipót és dr. Weisz J. László. Üresedésben van még három orvosi állás; illetve négy, mert egy állást még szervezett az igazgatóság. Ezen uj négy orvosi állásra a pályázat határideje f. hó 18-án jár le. A megválasztott öt orvossal s a még pályázat alatt levő négy állás betöltésével úgy látszik, hogy a régóta vajúdó ügy aktái egyelőre lezárulnak.

Megjutalmazott cseléd. Kun Sámuel, aki 38 óv óta, mint uradalmi csősz szolgál Almásy Dénes gróf gyulavári uradalmában, Lukács Endre a járás főszolgabirája, f. hó 14-én délelőtt buzdító szép beszád kerésetében átadta a földmivelésügyi miniszter kitüntetését 100 koronát és elismerő oklevelet. Az ünnepélyes aktuson nagy közönség volt jelen s a Békésmegyei Gazdasági Egylet is képviselve volt Ondrus Cirill választmányi tag által.

A csabai ipartestület jubileuma. A mai nap

nagy ünnrp a csabai iparosságnak. Most ünnepük az ipartestület 25 éves fennállását. A hivatalos ünnepségen kívül a Vigadóban a nap emlékére magas színvonalú hangversenyt s utána táncmulatságot rendeznek. Az ünnepély fővédnökségét gróf Wenckheim Frigyes vállalta eb Az ünnepély sorrendje a következő : Délelőtt 9 órakor gyülekezés az ipartestület helyiségében s onnét testületileg felvonulás az ev. kistemplomba. Délelőtt 11 órakor a Vigadó nagytermében diezközgyülée. Elnöki megnyitó. Tartja Tímár Endre ipartestületi elnök. Ünnepi beszéd. Tartja dr. Zsilinszky Endre. Az ipartestület 25 éves története. Ismeiteti ifj. Horváth Mihály ipartestületi jegyző. Záióbeszéd. — Délelőtt 12 órakor a kiállítás megtekintése. Délután 1 órakor társas-ebéd a Nádor-szálloda dísz- éttermében. Egy teríték ára 3 korona. Este 8 órakor hangverseny a következő műsorral : 1. „Hunyadi-induló* Erkeltől. Előadja a békéscsabai daloskor. 2. Szavalat. Előadja Lampet Etel. 3, Felolvasás. Tartja Déry Gyula fővárosi író, az Uránia- szinház titkára. 4. Hegedűn játszik Peszkár Jenő, zongorán kiséri Kálmán Sándor. 5. ,,Dalcsokor“ Lányi E.-töl. Előadja a békéscsabai daloskor.

Árlejtés A fekete körözsi remetei hid építési munkálatainak biztosítása céljából az árlejtés Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt e hó 11-én tartatott meg. Az alépítményi és vasfelszerkezeti munkálatokra összesen 19 ajánlat adatott be: a beadott ajánlatok felett az árlejtezö bizottság a délután — folytaiólagosan — tartott ülésében határozott. A vasfelszerkezeti munkálatokat Kálmán Miklós szolnoki vállalkozó kapta: 117934 korona 85 fillér vállalati ár mellett. Kálmán Miklósnak a megyében már több vállalata volt, ö épitette ugyanis a szeghalmi sebeskörösi-foki hidat is, amely legutóbb adatott át a forgalomnak. A vasfelszer- kezeti munkálatokra tett ajánlatok közül a Schlick gyárnak : 78.333 korona 75 fillér ajánlat» volt a legkedvezőbb, amelyet a bizottság el is fogadott. A kiírási összeggel szemben 25.000 koronával kis- sebb a vállalati ár, illetőleg ennyi a megtakarítás. Az alépítményi munkálatokra tett ajánlatok közzül a Gregersen cégé 225.000 koronás volt, a többi vállalkozók ajánlatai 126.000—162.000 korona között váltakoznak. A vállalkozók budapesti és aradi lakosok voltak. A vasfelszerkezetre tett ajánlalak között legdrágább volt az állami vasgyáraké :

116.000 korona, a legkedvezőbb ajánlathoz legközelebb állott a dr. Lipták és Társa (megyei származású) vállalkozó 82.000 koronás ajánlata, a többi ajánlatok 87.000—104.000 korona között váltakoztak. Egy ajánlat, — a Kemény Manóé — volt az egyetlen, amely mindkét munkálatra adatott be és 231.674 koronáról szólt. Végül megemlítjük, hogy az alépítményi munkálatokon felül mintegy 5000 korona házilagos munka is lesz, továbbá, hogy mivel a hid Békés és Biharmegyék határán fekszik, a költségek a két vármegye között egyenlően oszlanak meg.

A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület igazgató-választmánya január hó 16-én, ma délelőtt 10 órakor az egyesület irodahelyiségében ülést tart a következő tárgysorozattal : 1. Kétszáztizenkót

darab koca kiosztásáról határozat. 1. Arató-szerződési minta bemutatása. 3. Folyó ügyek. 4. Indítványok.

Heti piac.

Gyula, január 13.

A budapesti gabonatőzsdén állandóan szilárd a hangulat, az árak alig változtak.

Heti piacunkon gyenge kínálat mellett eladatott :

Búza . Árpa . Zab

Tengeri

. 19 50 20-20 . 15-20 15.40

. 15-20 15-40

. 9 60 10- —

Törvényszéki csarnok.

Heti bünkrónika.

Az elmúlt héten a kir. törvényszék, mint büntető bíróság tárgyalásainak anyagából kiemeljük a következőket:

Lopás.

Dobozon Bácz István béreslegény Debreczeni Jánosné Z. Szabó Zsófia dobozi lakosnál szolgált. A fiatal béreslegénynek egyszer mulatni támadt kedve, de mert pénze nem volt, úgy segített magán, hogy szolgálatadója folyosójáról 1910 augusztus 21-én 2 zsákban 140 kgr. búzát ellopott, azt eladta és az árát elköltötte. A kir. törvényszék gazda kárára elkövetett lopás büntette miatt 2 hónapi fogházra Ítélte Rácz Istvánt.

Hatóság elleni erőszak.

Darida Pál községi rendőr Békéscsabán 1910 május hó 8-án szolgálattételre kirendeltetvén a Piac-térre. Such Pál békéscsabai beitalozott polgárt ott dalolva részeg állapotban találta s a midőn ismételten figyelmeztette, hogy csendesen viselje magát és menjen haza, Such Pál a helyett, hogy engedelmeskedett volna, a rendőrt mellbelökte, kalapját leverte, ököllel orrba verte és lábával rugdosta. A biróság Such Pált hatóság elleni erőszak büntette miatt 1 hónapi fogházra Ítélte.

Hamis tanuzás.

Érdekes bűnügyben hozott Ítéletet december végén a gyulai kir. törvényszék, melynek ismertetésére csak most nyílt terünk. Az eset az, hogy Csiszár Mihály javára Pusztai Mátyás és neje Hevesi Yeron ellen 320 korona tőkekövetelés és jár. erejéig

az orosházai kir. járásbíróság 1909. Y. 220—3. sz' végzése folytán Orosházán 1909. éri március hó 24-én végrehajtás foganattosittatott, mely alkalommal lefoglaltattak Pusztai Mátyást mint halászattal foglalkozó embert illető halászati jog, bárkák és házi bútorok. Ez alkalommal sertés nem foglaltatott le, másnap 1909 március 25-én Csiszár Mihály végrehajtó megjelent a biróségi végrehajtónál és kérte a végrehajtás folytatását, mert újabb fedezetet sikerült feltalálnia. A bírósági végrehajtó teljesítve a kérelmet, újból megjelent a Pusztai Mátyás és neje lakásán és lefoglalt egy szőkeszőrü, oldalán fekete foltos, 140 koronára becsült hizott sertést.

Pusztai Mátyás és neje az ifj. Győri Dani István házában laktak, mint bérlő-lakók.

Ifj. Győri Dani István 1909 április 7-én igénykeresetet adott be az orosházi kir. járásbírósághoz, melyben kérte a lefoglalt sertés bírói zár alól való feloldását, mert az az ő tulajdonát képezi.

Ebben az igényperben ifj, Győri Dani István, Pusztai Mátyás és neje 1909 május hó 11 napján a per birósága előtt azt a vallomást tették, hogy a lefoglalt sertés az ifj. Győri Dani István tulajdonát képezi, azt nevezett tulajdonos 1909 március 24-én Fehér Antaltól vette 120 koronáért s vasárnap március 25-én hajnalban szállította haza; Pusztai Mátyás és neje pedig az ő tulajdonukat képezett disznót éppen azért, hogy az ifj. Győri Dani István házigazda újonnan vett disznójának az ólban helyet adjanak, 1909 március 24. és 25. közötti éjjel az ifj. Győri Dani Zoltán kenderföldjén leölték. így történt, hogy a végrehajtó március 25-én már nem a Pusztaiék disznóját találta a végrehajtást szenvedettek udvarán, hanem a Győri Dani Istvánét s hogy ennek a sertését foglalta le.

Fehér Antal pedig ugyancsak a per birósága előtt azt vallotta, hogy tőle ifj. Győri Dani István 1909. március 24-én délután egy hizott sertést vett 120 koronáért, melyet a vevő tőle másnap hajnalban szállított el.

A kir. ügyészség úgy találta, hogy ifj. Győri Dani Isván, Pusztai Mátyás és ennek neje, valamint Fehér Antal esküvel megerősített ama vallomásukkal hamis tanuzást követtek el.

Nevezetesen Fehér Antal előadta, hogy az általa ifj. Győri Dani Istvánnak eladott sertés, egy az ő kocájától származó saját nevelésű sertés volt, melynek járlatot Szemenyei György és Dénes Mihály által kiállított nyilatkozat alapján állíttatott ki.

Fehér Antalnak összes szomszédai kihallgattattak, de azok egyike sem tudott róla, hogy neki 1901. év tavaszán sertése lett volna és Fehér Antal egyetlen embert sem tudott megnevezni, aki ezCa körülményt bizonyította volna. Fehér Antal nem tudta megmondani, hogy kik azok a tanuk, akik a járlat kiállítására szolgált igazolványt kértére aláírták

A nyomozás során valamennyi Szemenyei György és Dénes Mihály nevű orosházi lakos kihallgattatok, de azok mindenike tagadta, hogy az igazolványt aláirta volna.

A névírások különben első tekintetre elárulják, hogy azok gyakorlott kéztől és pedig mindkét név egy kéztől származnak.

Másrészről el nem hihető, hogy a Feliér Antal által ifj. Győri Dani Istvánnak eladott sertés annyira hasonlatos volt a Pusztai Mátyásék sertéséhez, hogy azokat megkülönböztetni nem lehetett. Már pedig Csók György és Csók Györgyné, kik az ifj. Győri Dani István házában laktak, a végrehajtást szenvedettekkel egy udvarban, mindig csak egy és pedig ugyanazt a disznót látták az udvarban. Hadarácz Róza tanú, ki ugyanott lakott, 1909. évi március havában az udvarban szintén csak egy disznót látott, amelyet Pusztai Mátyás és neje etettek s mely a foglaláskor is ott volt.

Horváth János tanú 1909. évi március h» 24-én este 11—12 óra között a sintér-gödör partján beszélt Pusztai Mátyással, ki egyedül volt és nem tett emlitést sertésölésről, hanem azt mondta, hogy nagyhalakat hozott és azokat teszi bele a vizbe, holott gyanúsítottak az igényperben azt vallották, hogy 1909 március 24-én este a Pusztaiék disznóölésénél az ifj. Győri Dani István kenderföldjén jelen volt nemcsak Pusztai Mátyás, hanem ifj. Gyöii Dani István és Pusztai Mihályné is.

Farkas József tanú bizonyította, hogy ő március 22-én és 23-án egész nap, 24-én pedig délután 5 óráig dolgozott ifj. Győri Dani Istvánnál, ki ez idő alatt állandóan otthon volt és vele dolgozott.

Zana István tanú végül azt adta elő, hogy" hallván, hogy Pusztaiéknál egy disznó vaD eladó, 1909. év márciusában egy szerdai napon elment Pusztaiékhoz és ott Pusztainé egy disznót hajtott ki az ólból, de vele megegyezni nem tudván, másnap Pusztai Mátyással a piacon alkudott msg a disznóra s 2 korona foglalót is adott. Mikor azonban még az napon a Pusztai Mátyásnak járó vételárt illetőleg letiltási rendelvényt kapott s elment Pusztaiékhoz a disznóért azzal, hogy a letiltás folytán nekik nem fizethet: ezek azt mondták, hogy pénz nélkül nem adják oda a disznót. Nyilvánvaló-