Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-06-04 / 23. szám
2 BÉKÉS 1911. junius 4. József, dr. Jeszenszky Nándor, Szikes György, Csőke István, Dombi Lajos, Monori Mihály, Aszalay Gyula, T. Sztán György, Popovics N. Aurél, Najman Antal, Mancsu Aurél, Varságh Béla, dr. Szondy Lajos, Pfeiffer István, Seiler Elek, Reisz Hermann, Szenes Sándor, Hartenstein Ignácz, Oláh István, Kalmár Yincze, Farkas Imre, Osapay Lajos, Kurilla Mihály, Kovács J. István, Hídvégi Imre, Mester Gábor, Csapó Gábor, Remetzky Ferenc, dr. Hegedűs Béla, Szabó Árpád, Kolozsi Endre, Szabó János, Petneházy Ferenc, dr. Haviár Gyula, Kiss Mihály, Valkovszky Mihály, Dauda Mihály, Sonkoly Márton, Roszik Mihály, Borgulya Márton, Tóth Mihály, Grimm Mór, Roszik György, Balczó István, Csonka László, dr. Oláh Anlal, Soós Istváu, Harza Ferenc, Fehér Béla, Reviczky László, dr. László Elek, Veres József, Kovács Lajos, Horváth Mátyás, Torkos Kálmán, dr. Berthóty Károly, dr Freuder Mór, Pusztai János, Pusztai Márton, Bikádi Mátyás, Csizmadia András, Bokor András, Czikora István, Kvanka Mihály. Schveiger Miklós, Kraft Viktor, Tardy Lajos, Borsóthy Géza, Nagy A. János, Bökfi János, Nagy Gergely, Sebök Ferenc, dr. Márky János, dr. Kóhn Mór, Hicskó Lajos, Papp József, Ravai Gábor, dr. Kiss László, dr. Follmann János, dr. Ladies László, dr. Bucslcó Koriolán, dr. Makay Márton, dr. Telegdy Lajos, dr Zöldy János, Sárossy Gyula, dr. Martos József. K. Horváth Mihály, Lehóczky Mihály stb. A közgyűlést a vármegye alispánja délelőtt 9 órakor megnyitván, felhívta az előadókat a tárgy- sorozatba felvett ügyek előadására. Az alispáni jelentésnek előterjesztése után senki fel nem szólalván, az egyhangúlag elfogadtatott. A községi segédjegyzők és községi alkalmazottaknak kérelmét, fizetésüknek vármegyei szabályrendelettel való rendezése iránt, nem teljesítette a tör vény hatóság, mert a községi alkalmazottak fizetés- rendezése a községek önkormányzati jogkörébe iar- tozik ; ellenben Hunyad és Ab-uij-Torna vármegyéknek hason tárgyban az országgyűléshez intézett feliratait pártolta és felirattal leendő támogatását határozta el. Általános érdeklődés mellett terjesztetett elő a vármegyei összes alkalmazottak drágasági pótlékának javaslatba hozatalára kiküldött bizottság előterjesztése. Az előterjesztés szerint a vármegyei alkalmazottak — beleértve az utkaparókat is — fizetésük 10, 15 és 20 százalékának megfelelő drágasági pótlékban részesittetnének nőtlen, nős, vagy családos állapotukhoz képest. Fedezetül kijelöltetett a katonabeszállásolási alapnak tekintélyes maradványa, amelyből a drágasági pótlók 45 000 koronát venne igénybe. Az állandó választmánynak a bizottság előterjesztésével egyező javaslata ellen senki sem szólalt fel és igy a törvényhatósági bizottság egyhangúlag határozta el tisztviselőinek drágasági pótlékban való részesítését. Az alispán a határozat kihirdetése után a tisztikar nejében a törvényhatósági bizottságnak köszönetét fejezte ki. Eddig csak rendben volna a dolog, azonban hátra van még a belügyminiszternek jóváhagyása, ami nagyon kívánatos volna, hogy meg ne tagadtassék. A vármegyei háztartási és pótadópénztári számadásokra vonatkozó javaslatok elfogadtattak. Grün- feld Jakab — tisztán elvi szempontból — felszólalt a javaslat azon része ellen, mely szerint Horti Béla kir. számvizsgáló részére, aki a számvevőségnél a kérdéses ügyek előadója, kifejtett munkásságának megjutalmazása fejében 200 korona tiszteletdijban lenne részesítendő a házi pénztár zárószámadása szerint mutatkozó tekintélyes össegn maradvány terhére. Felszólalónak érvelését azonban az alispán felvilágosítása után kevesen osztották, mert az állandó választmány javaslata igen nagy többséggel emeltetett határozattá. A vármegyének a honvéd hadapród- és főreáliskolánál üresedésben levő 3 alapítványi helyére a három pályázó, úgymint Hageter Gusztáv, Mucsi Mihály és Gubicza Jenő hozattak javaslatba. A kózidi költségvetés felülbírálására vonatkozó kereskedelmi miniszteri rendelet kapcsán azt határozta a törvényhatóság, hogy a beruházási építkezésekből még hátralevő utak kiépítésére 440,000 koronás kölcsönt vesz fel, továbbá, hogy a költségvetésbe'« bent hagyott 720,000 koronából a remetei, dobozi és sarkadi fehérkörösi hidakat építi ki, valamint az öcsödi hid pallózatának kicserélési költségeit, 16,000 koronát is ebből az összegből fedezi. A közúti költségvetésből a gyomai vámosutak kibővítésére és a gyulai városháza és megyeházutcák átépítésére felvett ósuzegekuek a költségvetésben leendő benuhagyasa iránt felír a miniszterhez, a szarvasi vámosuti pénztár leszámolásának eredménye szerint a községet illető 61,000 koronát kölcsön utján fogja fedezni és végül a községeket a községi belterületeken átvonuló törvényhatósági utak fenntartási költségeihez való hozzájárulásba bevonta. Megsürgette a törvényhatóság a leendő harmadik transversális útnak a vármegye területén levő 85 kilométer hosszú szakaszának állami kezelésbe való átvételét, hogy ezáltal a vármegye mintegy évi 50,000 korona fentartási költségtől szabaduljon és igy a közúti alap jobb helyzetbe jusson Ennél a fontos kérdésnél érdemi felszólalás nem volt. Több községnek községi utak kiépítése iránt benyújtott kérvényei fedezet hiányában elutasittat- tak. Csupán Köröstarcsa község ref temetőjéhez vezető 200 folyóméter hosszú útja 5000 koronába kerülő kiépítési költségeihez adott a vármegye — a vicinális utak segélyezésére felvett 1500 korona költségvetési hitelből — 800 koronát; továbbá a gyulai villanytelep bejáró utjának 800 korona költségeiből vállalt el a vármegye a gyulai vámosuti pénztár terhére 400 koronát. Durko Gábor és Ko- csor János békési utkaparók részére, akiknek nincs természetbeni lakása és akiknek útvonalai a lakásuktól 10 kilométerre vannak és igy szolgálatuk nagyon terhes, szavazott meg a törv nyhatóság havi 8—8 korona lakbérpótlékot Utasittatott egyben a vármegye alispánja, hogy a legközelebbi közúti költségvetés összeállítása alkalmával tegyen előterjesztést az iránt, hogy mindazon utkaparók, kik természetbeni lakással nem bírnak, lakásbérben részesit- tessenek. Vésztőn és Tótkomlóson a jelenlegi vámdij- tételeknek még egyszeresére való felemelését határozta el a törvényhatóság azért, mert ezen vámosutak tartozása oly nagy, hogy a jövedelem még a fentartási költségeket sem fedezi. A tárgysorozatnak a közkórházi ügyekbe vonatkozó tárgyai közül a közkórház jövő évi költségvetésénél felszólaltak Grünfeld Jakab, aki a kórházi személyzet drágasági pótléka mellett érvelt, továbbá dr. Martos József, aki a kórház részére önálló villanytelep berendezést kivan, mert a kórház villanyszükségletét nagyon sokkal olcsóbban lehetne biztosítani, mint most, midőn 11 —14,000 K villany- számlája van a kórháznak. LTgyancsak felszólalt az önálló villanytelep felállítása mellett Weisz Mór is. A törvényhatósági bizottság a költségvetést elfogadta és a felszólalások folytán a vármegye alispánját az önálló villanytelep felállítása tekintetében szükséges előtanulmányok folyamatba tételére utasította. A közkórbáznál szükséges melléképitkezésekre kért 75.000 koronát a törvényhatóság vita nélkül megszavazta. Mundruczó Péter kórházi ápoló 292 koronával nyugdíjaztatok. A közkórház múlt évi maradványának felhasználása tekintetében tett kórházi bizottsági javaslat elfogadtatott Dr. Bécsi Károly közkórházi főorvosnak megengedte a törvényhatóság, hogy ha gyulai törvényszéki fogházi orvossá kineveztetik, ezt az állást elfogadhassa. Az orosházi Ferenc József tanoncotthon felügyelő bizottságába dr. Berthóty István és Tóth Sándor orosházi lakosok választattak meg. A vármegyei pőtadók kivetéséről, beszedéséről, kezeléséről, valamint a jegyzői magánmunkálatokról alkotott vármegyei szabályrendeletek a belügyminiszteri rendeletek értelmében módosíttattak. A vármegyei épületek tatarozása ügyében tett építkezési bizottsági előterjesztés, mely szerint a vármegyei épületek a folyó évben 11,000 korona költség erejéig tatarezandók, elfogadtatott. A fedezetről gondoskodva van. A 7 éven felüli elhagyott gyermekek gondozási költségeire a belügymmizzter áltál adott 2650 koronából Gyula város 900 Orosháza 600, Újkígyós és Gyulavári egyenként 450 és Csorvás község 250 koronát kapott. özvegy Kaudersz G. Sándorué részére, akinek a férje kőnyomdász volt, 100 korona segélyt szavazott meg a törvényhatóság. Az országos állatorvos egyesület segély iránti kérelmével fedezet hiányában elutasittatott. Kiss István volt vármegyei hivatalszolga özvegyét a vármegye 377 K évi nyugdíjban részesítette. A vármegyei községek előterjesztései alapján a vármegye felír a megrendelésekről szóló törvény olyan módosítása iránt, hogy a varrógépek megrendelésére vonatkozó okirat csakis az elöljáróság előtt történt hitelesítés után legyen érvénves. TÁRCA. Pünkösd. Oh Szentlélek Isten, Jer, szánj meg bennünket, Teremtsd újjá a mi Csüggeteg szivünket, Szálj át a világon A régi tüzeddel, S a mi f öldhözragadt Lelkünket emeld Jel! Oh, Szentlélek Isten, Jer, szállj le mihozzánk, Emeld fel. emeld fel, Bubánatos orcánk. Betegek vagyunk mi, Rabok és szegények, Rabjai vak, önző Szeretetlenségnek . . . Oh, Szentlélek Isten Várva várunk, jövel. Világot megváltó Bűbájos erőddel. A békétlenekre Ái ■assz békességet, A reménytelenekre Édes reménységet: S vigasztalására A vigasztalantiak: Mutasd meg még egyszer, Csoda nagy hatalmad. Légy újra világlo Fénye a sziveknek. A hitetlenségben Sinylő embereknek! Oh, Szent lélek Isten Jer, szánj meg bennünket! Hittel, szeretettel Tö 'ltd be a szivünket. Hintsd be közelléted Szent áhítatával: Pünkösdi lélekkel, Pünkösdi rózsával. Szabolcska Mihály. Valaki valahol. Valaki valahol zongorázik, Ide hangzik szobámba fel. Ulölc némán a félhomályban, Kereslek téged minden árnyban, Téged, akit nem érek el. A múltnak egyik fájó akkordja. Szalad a régi zongorán, Hallgatom és zokogni kezdek, Az ifjú álmok, ifjú évek Vérvörös, izzó alkonyán. Freud Lajos. Két kis Deák-adoma. Elbeszéli : Eötvös Károly. „Soha se tartsd gráciának, ha oda kell adnod, ami a tied.“ E bölcs mondásnak története van, melyet Deák Ferenc igy adott elő : „Gyakran csodálatos befolyása van az emberre annak, amit gyermekkorában látott, vagy hallott. Talán négy esztendős gyerek voltam, mikor egyszer édesapám elvitt magával Németujvárra látogatóba az öreg Batthyány Lajos herceghez. Édesapám és a herceg jó ismerősök voltak s a herceg szerette apámat. Mig az öregek egymással beszélgettek, addig engem a herceg parancsára egy inas kivezetett a kertbe játszani. A kertésznek volt egy fia, ki velem egykorú volt s kivel csakhamar összebarátkoztam. A kertész két narancsot adott nekem ajándékba és a kertészfiuval s a két narancscsal a parkban igen jól mulattam. . . Amint ott játszadoztunk, egy utkanyarulatnál jön szemközt a herceg édesapámmal. Apám meglátja nálam a narancsokat s azt kérdi tőlem : — Hol vetted fiam azt a szép gyümölcsöt ? — A kertész bácsi adta. — Jól van fiam, de most gyere a kegyelmes herceghez, kínáld meg a narancscsal s mond meg neki tisztességtudással: Kegyelmes herceg, tegye I üreg azt a gráciát, fogadja el szegénységemtől ezt I a két narancsot.
