Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-05-28 / 22. szám
1911. májas 28. BÉKÉS 9 Törvényszéki csarnok. A Zsilinszky-fiuk Ugye. Szinte hihetetlen, micsoda legendák keringenek . a napi sajtóban az Achim halálával kapcsolatban Zsilinszky Endre és Gábor ellen megindított bűnügyi eljárás egyes fázisairól. Mindennap újabb tanuk jelentkeznek e hírek szerint, akik szenzációs vallomást tesznek arról, hogy a Zsilinszky-fiuk igy meg amúgy fenyegetőztek már jó előre, hogy Adummal leszámolnak, sőt mi több. hogy Achim halálát előre elhatározták s arra előkészületeket tettek. Százféle variációban, napról-napra újabb alakban, újabb nevekkel kapcsolatban nő, dagad e dajkamesék tömege és tartalma, mindezekkel szemben az igazságot megállapíthatjuk a következőkben: Am, hogy a Zsilinszky-fiuk előre elhatározott ölési szándékkal mentek az Achim lakására, eddig egyetlen komolyan számbavehető adat sem n^erült fel. Evvel kapcsolatban kutatás tárgyát képezi az hogy a Zsilinszky-fiuk hol és mikor szerezték be revolverüket. Ezt azonban minden hasonló természetű bűnügyben nyomozni szokták a tényállás telje isége kedvéért. Valami nagy jelentősége nincs az egész kérdésnek. Következtetni lehet belőle mindenkinek, amit tetszik — akár egy félévvel előbb, akár aznap vették a browningot. Bíróság delegálásáról eddig szó sincs. Nem is volna értelme. Mert ha a köztudatot kizárjuk az esküdtszéki bíráskodásból, az által, hogy az ügyet a viszonyokkal nem ismerős esküdtbirák elé utaljuk, akkor mire való az esküdbiráskodás ? Vagy talán nem az volt-e egyik legfontosabb indoka a polgár- biróság behozatalának, hogy az igazságszolgáltatásba, belevigyük az élő, eleven, szaktudástól és egyoldalúságtól ment lelkiismeretet, sőt mondjuk ki, a közvéleményt,^ lelkiismereti közszükségletet, hogy a fenforgó bűncselekmény az azt kisérő körülmények között a felek egyéniségéhez képest mi módon to- roltassék meg ? De ettől eltekintve, az arra jogosultak delegálást nem fognak kérni. A kir. ítélőtábla a Zsilinszky-fiuk vizsgálati fogságát feltétlenül femartotta. Ha az ügy a júniusi esküdtbiráskodási ülésszakban sorra kerül, akkor a terheltekre ez az intézkedés nem jár sérelemmel (tudvalevőleg a büntető perrendtartás rendelkezései szerint bünperben az eljárási szabályok mindig a terhelt javára magyarázandó k), ha azonban novemberre marad, helyesebb volt a vádtanácsnak a fővárosi lapokban ismertetett az a határozata, mely ifj. Zsilinszky Eudrét, aki csak mint bűnsegéd szerepelhet a bűnügyben, kaució ellenében szabadlábra helyezte. A vizsgálat különben a rendes mederben halad, azzal a különbséggel, hogy meglátszik az igyekezet, mikép a vizsgálat a lehető legrövidebb idő alatt befejeztessék, amint különben azt a perrendtartás is követeli, mihelyt a terhelt fogva van. A napokban Rurcz Antal vizsgálóbíró Békéscsabán járt, utóbb ismét kiszállott egy távolabbi községbe tanúkihallgatás és más vizsgálati cselekmények fogauatositása végett. Arról, hogy*-Achim hagyatékát meglopják volna, az illetékes hatósághoz eddig hivatalos jelentés nem érkezett. Betétszerkesztés. Az igazságügyminiszter a betétszerkesztési munkálatokat a szeghalmi járásbíróság területére nézve elredelte. Az első jogtudor csendörtiszt Folyó hó 16-án délben avatta doktorrá a kolozsvári Ferenc József ^Tudományegyetem jogi kara az első csendőrtisztet Konkolyt Ivánt, a kassai csendőrkerületi parancsnokság oktató hadnagya személyében, kinek képesítése bennünket főleg azért érdekelhet, mert vármegyénk szülötte; uéh. KonkolyiMenő volt békési ügyödnek fia s testvéröccse dr. Konkolyi Tihamér gyomai főszolgabírónak. A jeles csendőrtiszt doktori avatásán a kolozsvári csendőrkerület parancsnoksága testületileg jelent meg. Tudorráavatás. Szalai Vilmos békéscsabai ügyvédjelöltet tegnap avatták a budapesti tudomány- egyetemen a jogtudományok tudorává. Heti bünkrónika. Lopás. Gulyás Sándor, ki 1908-ban és 1909-ben a cséplési időszakban Kőröstarcsa határában az ottani gazdák termésének saját gépén való kicséplését végezte, hírét hallotta annak, hogy Mezőberényben Hoffman és Winter társak és Kiss Lajos herecséplőjén tolvajszekrény van alkalmazva. Magához vette tehát Vince István munkatársát, vele elment Mező- berénybe s ott megnézték a tolvajszekrény alkalmazási módját, azután hazatérve Gulyás Sándor Gya- raky János körösarcsai asztalossal, egy 85 cm. hosszú 50 cm széles és 30 cm. magas szekrényt készíttetett anélkül, hogy a nevezett asztalos annak rendeltetését ismerte volna. Gulyás Sándor és Vince István 1908. év őszén ezt a szekrényt, mivel ők maguk nem tudták, Mező József gépésszel a ki Gulyás Sándorral annak gépei javitására szegődve volt, bealkalmaztatták a cséplőgépbe, s eme tolvaj- szekrény utján nyert lopott heremagon Gulyás Sándor és Vincze István 1908-ban és 1909-beu megosztoztak s ekként részben ismeretlen csépeltetők kárára 1908-ik év őszén 120 kor. értékű heremagot 1909-ik év nyarán 1200 korona értékű heremagot saját javokra elvontak. A kir. ügyészség Gulyás Sándort és Vince Istvánt mint tetteseket, Mező Józsefet pedig mint bűnsegédet lopás bűntettével vádolta meg és ez alapon a kir. Törvényszék Gulyás Sándort 6 hónapi börtönre, Vince Istvánt 4 hónapi, Mező Józsefet pedig 1 hónapi fogházra Ítélte. Kettős házasság. Kis Mária csorvási lakos Bánfalván 1900. évi junius hó 7-én törvényes házasságot kötött ifj. Adorján Istvánnal. Mintegy fél év múlva válópör indult meg közöttük. Kis Mária meg is kapta az első bíróság ítéletét, mely házasságát felbontotta, minek következtében azt hitte, hogy most már minden rendben van. 1910. márc. 29-én Csorváson Pék Lajoshoz férjhez menve, avval szintén törvényes házasságot kötött. Kis Máriát felelősségre vonták azért -hogy két ura van Azzal védekezett, hogy ő jóhiszeműen ment férjhez másodszor is, mert ő azt hitte, hogy első házassága felbontatott, hiszen erről ítéletet is kapott. Azt pedig, hogy abban az időben még minden válópöri Ítéletet a kir. táblának és kúriának hivatalból felül kellett bírálni, nem tudta. A bíróság helyt adott ennek a védekezésnek és Kis Máriát a kettős házasság bűntettének vádja alól felmentette, amiben a kir. ügyészség megnyugodott. Testi sértés. Békésen 1910. évi december hó 17-én délután Gál István villanyszerelő az özy. Koszta Miklósné háza előtt, a beton járdán feállitott két ágú létra tetején villany bevezetéssel járó munkát végzett. E közben arra haladt a ref. templom felől az Almási János esküvőjén részt vett násznép. Midőn a menet Gál Istvánhoz ért, nevezett sértett a létra tetején két vasat vert össze, a násznépnek vigyázatra való figyelmeztetése végett; Kis János ekkor a földön volt kis ládát megrugta. Gál István leszólt a létráról, hogy vigyázzanak, őt le ne lökjék, mire Kis János a létrát elrántotta, Gál István leesett a betonra s 20 napon belül gyógyult bokatörést szenvedett a ballábán. A kir. törvényszék Kis Jánost beszámíthatatlan részegségre alapított védelmezésével szemben bűnösnek mondta ki a súlyos testi sértés bűntettében és ezért 6 hónapi börtönre Ítélte. Testisértós Szák János békéscsabai ácsmester 1911. évi február hó 7-én estefelé Apjári Jánosnak a Szarvashoz címzett korcsmájában időzött. Ugyanott Meliskó Márton és Urbán János biliárdoztak s az eredményt Meliskó Mihály irta egy táblácskára. Szák János és Meliskó Mihály között (úgy látszik azért, mert Me- likó a képviselőválasztás óta haragudott Szák Jánosra) szóváltás keletkezett, minek folytán Meliskó Mihály egy széket ragadott és azzal két ízben meg- üsötte Szákot, akinek az első ütés a vállát, a második ütés a balszemét érte. Szák János ennek folytán balszemét és annak látóképesssgét elvesztette. A kir. törvényszék ezért Meliskó Mihályt egy évi és ti hónapi börtönre Ítélte. Hatóság elleni erőszak. Szavason 1910. évi december 15-én Szrnka János községi végrehajtó megjelent Schwitzer Márton szabóiparosnál s az előzőleg adóban lefoglalt zálogtárgyat magával akarta vinni. Schazitzer azonban oda ugrott a végrehajtóhoz és sértő szavak kíséretében azt mellbe ütötte. Ezáltal elérte ugyan, hogy a végrehajtó nem vitte el a kabátot, azonban a törvényszék Schmitzert hatóság elleni erőszak miatt 7 napi fogházra ítélte. Nyilttér.*) Mindazok, kik kedves jó fiunk elhunyta alkalmából részvétükkel osztoztak bánatunkban, fogadják ez utón hálás köszönetünket. Gyula, 1911 május hó. 318 1—1 Aémedy Lajos és családja. *) E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztő 3. játszma, Játszották a „Budapesti Sakk-kör“ hatos versenyén — 1911. évi április hóban. Vezérgya log-játék. Világos; Sötét: Havasi K Schweiger 1. 1. d2-*d4 d7—d5 2. Hgl—f3 Hg8—f6 3. b2—b3 e7—e6 4 a 2—a3 c7—c5 5. Fel—b2 Hb8—c6 6. e2—e3 Ff8—d6 7. Ffl—d3 Vd8-e7* 8. 0—0 0-0 9. Hf3—e5 !2 Fe8-d7 10. Hbl —d2 Bf8—d8 11. f2—f4 Fd7—e8 12. Bfl—f3 Hf6-d7?3 13 Fd3Xh7+! Kg8—f84 14. He5Xc6 b7Xc6 15. d4Xc5! Fd6Xc5 16. Fb2Xg7+!5 Kf8Xg7 17. Bf3~g3+ Kg7-f6 18. 18. Vdl—g4 feladja. 1. Helyesebb volna 7 ..............O—O,ap kapcsolatb an b7—b6 és Fc8—b7-tel. 2. Akadályozza e6—e5-öt, ami sötétet szabad játékhoz juttatni 3. Sötét f7—f5-öt akarja megjátszani de figyelmen kívül hagyja, hogy erre világos nyomban áldozhat. Jobb volt: 12. h7—h6. 4. A futár nem voll üthető 14., Bf3—h3-j- s utána Vdl—h5 miatt. 5. Dönt; a sötét király állás teljesen védtelen. 9379—1911. ikt. szám. Pályázati hirdetmény. A békéscsabai m. kir. földmives iskolánál a folyó évi október hó 1-én megnyíló tenévre 4 állami ingyenes helyre pályázatot hirdetek. Ezen állami ingyenes helyeket olyan ifjak nyerhetik el, akik a felvételi feltételeknek megfelelnek, békésvármegyei szű'etésüek, szüleik teljesen vagyontalanok, vagy csak igen csekély vagyonnal bírnak s akiket az általam történő kijelölés alapján a m. kir. földmivelésügyi miuiszter e helyekre felvesz. A felvételi feltételek a következők : tanulókul csak azok vétetnek fel, akik legalább 17. életévüket betöltötték, ép és erős testalkatuak és legalább az elemi iskola IV. osztályát sikerrel elvégezték. A felvételnél a kisgazda, gazdasági alkalmazott és mezőgazdasági munkás családokból származott ifjak más származásunkkal szemben előnyben részesülnek, továbbá kiszolgált katonák és e nagykorú ifjak is azokkal szemben, akik nem voltak katonák, illetve még kiskorúak. A pályázati kérvényhez tehát a következő okmányok csatolandók : 1. Keresztlevél. 2. Iskolai bizonyítvány. 3. Himlőoltási bizonyítvány. 4. Orvosi bizonyítvány arról, hogy a pályázó testi hibától mentes és a gazdasági pályára alkalmas szervezettel bir. 5. Községi erkölcsi- és hatósági szegénységi bizonyítvány arról, hogy a pályázó szülei vagyontalanok, illetve ezek igen kevés vagyonnal bírnak. 6. Szülői vagy gyámi nyilatkozat arról, hogy az iskolába belépés beleegyezésükkel történik. (Azoknál, akik még nagykorúságukat el nem érték, tehát a 24 ik életévüket be nem töltötték. 7. Községi- és családi értesítő arról, melyben az, hogy a pályázó szülei földmive- sek, gazdasági alkalmazottak, vagy mezőgazdasági munkások, nemkülönben a pályázó testvérének száma és kora igazolandó. A sok és még keresetképtelen gyermekkel biró családokból származottak ugyanis a kevés és már keresetképes korú gyermekekkel biró családokból származottakkal szemben előnyben részesülnek. A szegénységi bizonyítvány alapján bélyegmentes kérvény mellékleteivel együtt a m. kir. földmivelésügyi miniszter úrhoz címezve, legkésőbb folyó évi augusztus hó 15-ig a békésesabai m. kir. földmivesiskola igazgatóságához nyújtandó be. Az elkésetten beadott kérvények figyelembe nem vétetnek. Gyulán, 1911. évi május hó 25-én. Ambrus Sándor, alispán.
