Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-21 / 21. szám

6 BEESS Kovács Sándor városunkban előnyösen ismert zongora javító és hangoló, folyó hó 23-án váro­sunkba érkezik. Előjegyzéseket elfogad Dobay könyv- kereskedése Gyulán. Eladó egy öreg Steiner-féle hegedű. Bővebbet Körözs-part 5 szám alatt. 208 l—l Közgazdaság. Vármegyei munkásházépitő bizottság. A vár­megyei munkásházépitö bizottság Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt f. hó 15-én ülést tartott, amelyen kijelölte azon egyének névsorát, akik ré­szére a vármegye által Békésszentandráson épített munkásházak bérbeadandók lesznek. Az ülésnek egyéb tárgya nem volt. Heti piac. Gyula, május 19. A budapesti gabonatőzsdén tekintettel a ked­vező termés kilátásokra a búza ára a hét folyamán 20—30 fillérrel vissza esett. Heti piacunkon csekély kínálat mellett eladatott: Búza . 22-— 23.— Árpa . 15-40 16 — Zab . 16-40 16-80 Tengeri . 12-— 12 20 Színészet. A színkör renoválási munkálatai, a színészet- pártoló egyesület határozata alapján a szezon meg­kezdése előtti napon elkészültek. A renoválási mun­kálatokat Mayer István asztalos és butorraktáros teljesítette; nevezetesen ő hozatta a zsölye-székeket, vonta be a két sor elsőrangú körszékeket és a páholy elővédeket is. A színészet-pártoló egyesület Ambrus Sándor elnöklete alatt pénteken délután 5 órakor tartott ülésében a színkör csinosítása érdekében újabb in­tézkedéseket is tőn. Megbízta ugyanis Mayer Ist­vánt a páholyok ugyanolyan kék-szinü dekorációjá­val, illetőleg bevonásával, mint a zsölye-székek és az első zártszék soroknál történt. Ez újabb dekorá­ciók 480 korona költséget igényelnek, úgy hogy a színészet-pártoló egyesület a felmerülő kiadások fe­dezésére 1500 korona kölcsönt vesz fel. Az egyesület, az Országos Színész Egyesület felhívása folytán, már múlt évben elhatározta volt, hogy Gyulán is megengedi az Országos Színész Nyugdíj-Egyesület, nevezetesen az öreg színészek ré­szére a pótdijak szedését, amint az már országszerte történik, de ennek effektuálását az idei szezonra ha­lasztotta. Az országos szinészegyesület pár nap előtt meg­újította kérelmet, amelynek érdekében Ditrói Mór, a vígszínház igazgatója, az országos szinészegyesület nagyérdemű elnöke, kinek oroszlánrésze van benne, hogy a vidéki színészetnek nyugdíjalapja van és az, habár első sorban a színészek nagyfokú önmegadóz­tatásából fokozatosan gyarapodik, úgy hogy a pót dijak szedése folytán a nyugdíjigények immár 85°;o-át tudja fedezni, — személyesen lejött Gyulára, hol évtizedekkel ezelőtt mint színművész és igazgató több Ízben működött és ékesen fejtegette a nyug- dijegyesűlet szociális, kulturális és emberbaráti in­tézményét. Az egyesület mindezeket méltányolván, elhatározta, hogy a következő pótdijak szedését en­gedélyezi : Bérletek után, a bérleti összeg 2 százaléka. Napi jegyek közül a páholyok után 20 fillér, a 3 koronás és 2 50 koronás j< gyek után 6 fillér, két és egy korona 50 filléres jegyek után 4 fillér, egy koronás és azon aluli jegyek után 2 fillér. A színtársulat énekes része a tegnapi nap folya­mán érkezett, különben Gyulán az este megkezdte az előadások sorozatát a „Muzstkuslánya-ny<i\. A dráma még tegnap és ma Szegeden játszik. A jövő heti műsor úgy van öszeállitva, hogy részint kielégülést nyerjen a közönség minden irányú igénye, részint pegig a fölelevenitett darabok és be­mutatók nívójából tessék ki a társulat nemes tö­rekvése. Hétfőn A' postás fiú és a húga, ez a rendkívül mulatságos énekes vígjáték kerül színre. Nyáray An­tal lesz a postád fiú, Felhő Rózsi a húga. Amit ők ketten énekben és táncban produkálnak, az a legtel­jesebb jókedv, a művészi temperamentum megnyil­vánulása. A darab számára kicsiny a színpad, mert egyik felvonása jórészt a nézőtéren játszik, ami csak fokozza a hangulatot. A címszereplőkön kivül Kende Paula, Lugosy Béla, Csiky Lássló, Mihó, Pesti vesz­nek részt az előadásban, szóval egyesül itt az operett­személyzet a vigjátékával, hogy mindenki tehetsége javát nyújtsa. Kedden Karenin Anna van műsoron. Tolstoj világhírű regényét, amely tizenkilenc nyelvre van lefordítva és eddigelé összesen mintegy hét millió példányban forog közkézen, már számos alkalommal I próbálták drámatizálni, de szinpadképessé csak most vált, a kiváló francia színműíró tehetsége által. Megelevenednek a darabban mindazok a szereplők, akiknek sorsát lélegzetelfojtással lestük a regény fo­lyamán. Egyik jelenete hatásosabb a másiknál, a lóverseny izgalmait épp úgy átéljük, mint a hogy megdermeszti ereinkben a vért a színen átrobogó vonat. Karenin Annát Tóvölgyi Margit játsza, élet- hiven adva vissza a szenvedő nő minden mártirom- ságát. Vronszkijben Lugosy Béla, Kareninben pedig Csiky László járulnak hozzá olyan drámai együttes hez, amilyen párját ritkítja a hazai színművészeiben. Kivülök úgyszólván a teljes társulat szerepel. A Ka­renin Anna mint dráma is bejárta az egész müveit világot. Szerdán kerül színre a Bilincsek, a hatására nézve páratlan dráma, amely a németországi állapo­tokkal foglalkozik, jobban mondva a zsidó katona helyzetével a porosz hadseregben. Mekkora elfogult­ságokkal kell küzdenie az ifjúnak, aki a karrierje kedvéért elhagyja a vallását a mint ütközik aztán itt össze a szülői fanatizmussal. Az apát Csiky László játsza, a fiút Lugosy Béla Hálás szerephez jut Sa­lamon zsidó szerepében Pesti Kálmán, mig a nők közül, akik iránt kissé szűkkeblű volt a szerző, Fo­dor Ella és Baróthyné Almásy Julia igyekeznek ér­vényre juttatni a darab minden szépségét. Csütörtök az operetteké. Délután az örökké szép, klasszikus zenéjü Nebáutsvirág kerül színre Lendvay Micivel a címszerepben. A kiváló szubrett- nek ez lesz egyúttal bemutatkozása is. A többi sze­rep a má_ ismert és népszerű, kipróbált kezekben van. Békefi Lajos gyönyörű tenorja, Nyáray párat­lanul jóizü mókái, Békefiné Koppán Margit táncai mind-mind előnyére válnak az előadásnak — Este nem kevésbbé klasszikus operettre, a Tiszt 7irak a zárdában színműre kerül sor Felhő Rózsival, Békefi Lajosné, Nyárayval a főbb szerepekben. Pénteken mutatja be a társulat az idei szín' szezon legnagyobb drámai slágerét, Molnár Ferenc Testőr ét. A legdivatosabb magyar írónak minden Írása a szenzáció erejével szokott hatni. Az ördög, a Liliom szerzője ebben a darabjában egészen uj területen szánt, mélységes lelki analízisekbe bocsát­kozik, csupa bravúr minden jelenete s amikor az érdeklődést már a lehető legmagasabb fokig felcsi­gázta, akkor jókedvű gyermekként hirtelen megne­vettet, leleplezi azokat a hatalmas emberi indulato­kat, amelyeket a bálványimádók fenségeseknek lát ják. Almásy Endre játsza a színészt, Fodor Ella a színésznőt, Pesti Kálmán a kritikust, Baróthyné a színházi mamát. Az ő együttesük valósággal szenzá­ció, annyira tökéletes minden nüánszében. Szombaton, az első bérletszünetes napon, Le­hár legújabb operettjével, a Cigánysserelem-mel is­merkedik meg a közönség. Az újabb zeneirodalom­ban senki sem tűnt föl olyan szenzációs gyorsaság­gal és annyira méltán, mint Lehar, de a Vig öz­vegy óta szerepnek sem volt akkora sikere, mint a Cigányszerelemnek. Egyik, dala remekebb a másik­rái, csupa fülbemászó, szivet megragadó muzsika ez, kétségtelen, hogy állandó müsordarabja lesz a szezonnak, minthogy az volt még eddig mindenfelé. Pedig bejárta már a világot és újabb hódolókat, híveket szerzett Lehárnak, az ő páratlan genialitá- sának. Nagy Aranka, Felhő Rózsi, Békefiné, Békefi, Mihó, Pesti, Sümegi jutnak benne jobbnál jobb sze­rephez. A harmadik felvonásban Felhő Rózsi cigány- zenekarral mulat, Lehár magyar nótáit énekelve. Külön szenzáció a három apró gyerekszereplő. Bá- josabb látvány alig van az ö tipegésüknél. Vasárnap bérletben ismétli meg a, társulat az előadást. _____ Ir odalom és művészet. A Magyar Figyelő most megjelent száma tar­talmának súlyával, gazdagságával és változatosságával még a Magyar Figyelő eddig megjelent számai kö­zött is feltűnik. Az első cikket Hieronymi Károlyról Tisza István irta és szubjektív visszaemlékezéseket objektiv kritikával összeolvasztva megható, súlyos és Hieronymihoz méltó emléket ád a közvélemény által oly mélyen gyászolt kereskedelemügyi miniszternek. Négyessy László, az Orsz. Tanáregyesület elnöke igen beható, kimerítő cikkben világítja meg minden oldalról a tanárkérdést, ismerteti a tanárok állás- foglalását és kívánságát s e cikkének úgy megjele­nésével, mint t Halmával rácáfol azon tendenciózus állításokra, amelyek a Magyar Figyelő-t és a tanár­ságot egymással szembe próbálták állítani. Szterényi József volt államtitkár a boszniai kérdésről közöl tanulmányt, amely adatai és szempontjainak újszerű­ségével egyaránt fel fog tűnni. Mariay Ödön, kinek egy novellas kötete csak a minap keltett általános, nagy feltűnést, »Aranyszáju Zugh« címen hosszú elbeszélést irt, amely a debreceni kollégium miliőjét frappáns színekkel világítja meg. Teleki László emlé­kének régi, érdemes publicistánk, Kalmár Antal szentel egy lélektani tanulmányt, amely pszihológiai L911 május 21. alapon magyarázza meg Teleki László gróf ismert tragédiáját. »Magyarország zsák-utcában« Szabó Jenő főrendiházi tag dolgozatának a cime, amely a görög katholikus magyarság jelenének és jövőjének oly súlyos problémájával foglalkozik. Olvasunk azonkívül a számban egy cikket a romanticizmusról és az erkölcsökről, egy »Historicus« álnév alatt iró szerző pedig történetfilozófiai tanszéknek felállítását sürgeti az egyetemen. A gazdag »Feljegyzések« rovatában Ferenczy Zoltánnak, Láng Nándornak és másoknak kritikáját és ismeretterjesztő közleményeit találjuk. A 6 ivre terjedő szám uj jelentős emelkedést mutat a Magyar Figyelő-nek eddig is jelentős pályájában. A Magyar Figyelő előfizetési ára negyedévre 6 K, félévre 12 K. Törvényszéki csarnok. Hivatalvizsgálat a törvényszéknél. A kir. tör­vényszéknek két évenként törvény által rendelt meg­vizsgálására az idén ismét rá került a sor. Báró Szentkereszty Zsigmond, a nagyváradi kir. ítélőtábla elnöke ennekfolytán a megvizsgálás teljesítése végett május 17-én, szerdán délben érkezett Gyulára, ami­kor is a vasú i állomásnál Gálbory József vezetésé­vel a kir. törvényszék bírái testületileg jelentek meg a pályaudvaron a fogadására. A táblai elnök ur előre­láthatólag 10 napig marad városunkban, de közben egy-egy délutánra haza rándul. Esténként a Komló vendéglőben a bírák együttvacsorálnak a táblai el­nökkel. Fiatalkorú bűnösök. A m. kir. igazságügymi- nister a 27.400—1909. I. M. sz. igazságügyministeri rendelet 4. §-ának II. pontja értelmében a fiatal­korúak gyulai felügyelő hatóságának tagjaivá dr. Adler Ignác rabbit, dr. Aigner Dezsőnét, Bally István békési kosárfonó intézeti igazgatót, Dombi Lajos ref. lelkész-esperest, özv. Fábrv Mártonnét, a gyulai nőegylet alelnöknőjét, Gálbory József kir. törvényszéki elnököt, Gálbory Józsefnét, Goldstein Mórnét, a gyulai izr. nőegylet alelnöknőjét, Horti Béla pénzügy igazgatósági számvizsgálót, Horti Bó lánét, dr. Jántsovits Emilnét, Kardos 1-d.ván állami elemi iskolai igazgitót, Kiss László vm. első jegyzőt, a munkaközvetítő szervezet vezetőjét, Kállay Ödön békéscsabai földmivesisk. igazgatót, dr. Konrád Ernő- nét, Kohn Dávid lapszerkesztőt, dr. Kun Pál békés­megyei közkórházi főorvost, dr. Lindenberger János r. katb, plébánost, dr. Liszy Yiktornét, dr. Lovicli Ödönnét, dr. Márky Jánosnét, Mérey Gyűli főgimn. tanárt, özv. Molnár Pálnét, Novák Árpád takarék- pénztári igazgatót, Reisner Emánuel gyufagyárost, Sál József asztalost, K. Schriffert József földbirto­kost, Schröder Kornélnét, Szarvassy Mariskát, Szé­kely Lajos r. kath. elemi iskolai igazgatót, dr. Szto- janovits Szilárd vármegyei árvaszéki ülnököt, gróf Wenckheim László földbirtokost, a békésmegyei pátfogó egyesület elnökét, továbbá az idézett ren­delet 6. §-a értelmében említett hatóság elnökévé gróf Wenckheim László földbirtokost, a békésmegyei pártfogó egyesület elnökét, helyettes elnökévé Gál­bory József kir. törvényszéki elnököt, tanácselnökévé dr. Liszy Viktor kir. főügyészi címmel és jelleggel felruházott kir. ügyészt, dr. Lindenberger János r. kath. plébánost és dr. Lovich Ödön polgármestert, végül titkárává dr. Konrád Ernő kir. ügyészt az 1913. évi december hó 31. napjáig terjedő idő'ar- tamra kinevezte. Heti bünkrónika. Gondatlan testi sértés. Pap Petemé szül, Szigeti Zsuzsánna 24 éves ref. vallásu büntetlen vagyontalan gyulai lakos, Gyulán 1911. évi január hó 6-án a mosogatásra szánt forró vizet a földre tette s e gondatlanságával okozója lett annak, hogy a kilöttyenő forró viz Lajos nevű 9 hónapos gyermekének lábán és kezén 8 napon túl gyógyuló sérüléseket okozott. Ezért a kir. törvényszék 4 nap fogházra átváltoztatandó 40 kor. pénzbüntetésre ítélte, azonban a büntetés végre hajtását feltételesen felfüggesztette. Orgazdaság. Brestyánszky Etel orosházi varrónő Danbner Lajos orosházi szabónál dolgozott. A múlt év de­cember havában közel 100 korona értékű nadrágot és kabátot ellopott szolgálat adójánál s azt potom áron eladta Sin Józsefné n. Kovács Rozália oros­házai lakosnak. Brestyánszki Etel megbüntetését a gazdája nem kívánta, miért is az büntetlen maradt. Sin Józsefnét azonban a törvényszék orgazdaság miatt 1 hónapi fogházra Ítélte. Testi sértés. 1910 évi november 28-án este a Doboz határ­ban levő pósteleki uradalomból Doboz községbe haza felé tartottak a napszámosok. Ezek között Me­gyeri Gáspár addig lökdöste Vas Zsófiát mig az einem esett; Vas Zsófia Gyulai Istváonét hívta segítségül, ki Megyeri Gáspárt megkorholta, nyakán

Next

/
Thumbnails
Contents