Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-07 / 19. szám

4 BÉKÉS 1911. május 7. György, Pfaff István, Kukla Istvánná, Schneider József, Málnási Lajos, Endrész János. Barta Fe- rencné, Szilasi Pál, Kulka Dezső, Kocsis Lajos, Gáspár István, Fejes Bertalan, Eisele János, Gáspár János, Kiss Károly, K. Kiss Mihály, Nádor Mór 1—l korona, Pammer József 60 fillér, Démusz Béla, jfj. Yeigert Mihály, Feldmaun Mór 50 — 50 fillér. Úgy a szives felülfizetőknek, mint az estély sikerén közreműködő s az iparosság mindenkori nagy barát­jának, Kohn Dávid urnák, a minden nemes ügyért kész dr. Kovalszky Róbert urnák, úgyszintén Szé­kely Lajos urnák, ki mint karnagy fáradhatlan te­vékenységének ismét tanujelét adva, hogy az iparos­ság érdekében kitart, továbbá az. Erkel-Dalkör t. tagjainak, ugyancsak Bucskó Gyula urnák, valamint Berényi András városi adótiszt ur és kedves nejé­nek, a kik kitűnő zongorájuk szives kölcsönzésével szintén elősegitették az estély művészi sikerét, há­lás köszönetét nyilvánítja az Iparos-Otthon elnöksége. Áthelyezés. Salamon Emil békéscsabai kir. adóhivatali gyakornokot, Salamon Gábor békési re­formátus kántor fiát, kit csak nehány héttel ezelőtt nevezett ki a pénzügyminiszter a zólyomi kir. adó­hivatalhoz tisztté, kérésére a miniszter Fehér- templomra helyezte át. Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter a szeghalmi iparos ifjúság alapszabályait jóváhagyta. A vármegyei közkórházi bizottság f. hó 4-én délután Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen igen sok és fontos tárgy került megvitatás és elintézés alá. Dr. Berkes Sándor igaz­gató jelentésében felsorolta azon szükségleteket, a melyekre azonban fedezet nincs. Ezen szükségletek: a szennyvíz derítő helyrehozására 15000 korona, mi­vel a már megépített szenyviz derítő az altalaj viz miatt bedöléssel fenyeget, a mostani konyha épület- ' nek emeletre való felépítése, mert a cselédség és az ápoló személyzet az uj sebészeti pavillonnak e célra tervbe vett helyiségeiben — azok nedves volta miatt — el nem helyezhető és igy azok elhelyezé­séről gondoskodni kell. Ha a tervbe vett építkezés megtörténik — 31000 koronára van kötelezve — az esetben az emeletre emelt konyha épületben a tervbe vett kórházi gyógyszertár is elhelyezést ta­lál. Egy szemét égető beszerzésére 11000 korona szükségeltetik. Közegészségügyi szempontból ugyanis nem engedhető meg, hogy a műtétek következtében levágott emberi testrészek a szemétbe dobatva a telepre kihordassanak és ott rothadásnak indulva vagy a kutyák által elhordva, veszélyeztessék a köz­egészségügyi állapotokat és undort keltenek. Az uj épületek közötti közlekedés biztosítása szempontjából foganatosítandó aszfaltozási munkaiatokra 11000 korona kell, végül a már régen megígért és tervbe vett református imaház költségei 7200 koronát igé­nyelnek. A kórházi bizottság a felsorolt szükségle­Megnéztük az épület belsejének nevezetesebb ré­szeit, árkádos nagy udvarát, díszes főlépcsőházait, három emelet magasságú, nagy fénnyel kiállított dísztermét, hol bálák, ünnepségek tartatnak, a fo­gadó termeket, a városi közgyűlés termét, a ta­nácsnokok gyűlés termét, a polgármesterek tanács­kozó szobáját és még több más helyiséget és mindenhol bőven volt látni való. Végre a Rathaus- kelleren is átmentünk, ahol közben rövid tiz órait is fogyasztottunk — A városházából a közel fekvő Votiv-templomhoz haladtunk. Az impozáns gót stilű fogadalmi templom azon a helyen épült, ahol 1853-ban Ferenc József királyt egy merénylő meg akarta gyilkolni. A templom létesítése királyunk becsének, a később szerencsétlen véget ért Miksa mexikói császárnak kezdeményezésére történt. Két tornya egyenként 95 méter magas. Belsejét meg­tekintve ott láttuk a Bécs városát 1529-ben a tö­rökök ostroma ellen hősiesen védő Salm Miklós grófnak síremlékét. Innen, elhaladva az egyetem épülete előtt a Volksgartenben megtekintettük az Erzsébet királynőnk emlékére állított rendkívül szép emlékművet, melynek szépségeit a művészettel el­készített környezet csak fokozza, továbbá az Ephesusban kiásott régiségeket tartalmazó görög templom stílusában épült Theseustemplomot és Grillparzer szobrát Majd az udvari művészettörté­neti múzeumba mentünk, hogy annak tárait meg­tekintsük. A csodaszép palota kapuján belépve az igen szép előcsarnokba és lépcsőházba, más két világhírű művész mesterművét láthattuk: a lépcső­ház menyezete Munkácsy Mihálynak alkotása: a képzőművészetek apotheosisa, a másik Canova szobrászművésznek remeke: Theseus legyőzi a Minotaurust. A muzeum gyűjteményei rendkívül gazdagok. Itt vannak elhelyezve az uralkodó csa­ládnak pénz-, érem-, régiség-, fegyver-, ipari tár­teket indokoltaknak találta és elhatározta azok ki­elégítését. Fedezetül a kórházi zárszámadás szerint évenként mutatkozó maradványnak fel nem használt részét és a vármegyei ebadó alapnak közegészség­ügyi célokra felhasználható összegét jelölte meg. Ez utóbbiakra nézve a törvényhatóság hozzájárulása kikérendő lesz. A kórházban szükséges nyugágyak beszerzésére — az igazgató előterjesztésére — 3üOG korona szavaztatott meg. Tárgyalás alá vétetett ezután a közkórház múlt évi zárszámadása. A szá­madás szerint 8800 korona bevételi felesleg maradt. Ezen feleslegből a kórházi Röntgen berendezések kiegészítésére és helyreállítására 5000, a gasolin berendezés költségeire 1600 kor. és az uj építkezé­sek folytán szükséges kertberendezésre és paníro­zásokra 2200 korona lett megállapítva és megsza­vazva. A gasolin berendezésre azért van szükség, hogy ha a villanyvilágítás felmondja a szolgálatot, ami nem ritkán előfordul és ami különösen a mű­tétek alkalmával igen súlyos következményekkel jár­hat, a gázvilágitás azonnal használatban vehető legyen. A kórháznak 1912. évi költségvetése. 47000ko- rona bevétellel és 652000 korona szükséglettel és igy 605000 korona hiánnyal állapíttatott meg. Ezen hiány fedezetére szolgálnak a napi ápolási dijak, amelynek összege az 1912. évre 2 korona 2 fillért nem halad meg ez az összeg megfelel a folyó évi napi ápolási díjnak, tehát emelésre szükség nincs. Ez a körülmény annál inkább örvendetes, mert a költségvetésbe sok uj szükséglet van felvéve. Ilye­nek: egy igazgatói szaksegéd díjazása 1200 korona, a gépész fizetésének 1200 koronáról 1400 koronára való felemelésével, az irodaszolga és kapus lakbérei­nek felemelésével és a dijnok részére lakbér meg­állapításával járó, végül a kórházi alkalmazó tak fizetésének rendezése folytán szükséges tekintélyes összegű több költségek. Ez utóbbi már a tavalyi költségvetésbe be volt illesztve, azonban a minisz­ter abból törölte, az 1912. évi költségvetésben lesz a kérdéses szükséglet biztosítandó. — A kórházi mosókonyhának 11000 korona értékű újabb felsze­relése iránt tett az igazgató ezután előterjesztést. A mosókonyha már most sem képes az üzemet pon­tosan lebonyolítani, az uj pavillonnak megnyílta esetén még inkább fokozódni fognak a nehézségek. Szükéges egy uj mosógépnek, egy centrifugának és egy uj villanyos motornak a beszerzése. Ez utóbbi azért elkerülhetetlen, mart a jelenleg használatban levő Bolinder motorral folytonos üzemzavarok van­nak. A kórházi bizottság a beszerzésekhez hozzájá­rult azzal, hogy a költségek 3 év alatt lesznek fi­zetendők. A fentebb említett Bolinder-motorra nézve a bizottság aként határozott, hogy azt a ke­reskedelmi miniszter szakközegével vizsgáltatja meg és ha az sem találja jónak, az esetben a motort, amelynek — 13000 korona árából — eddig csak egy részlet van befizetve, nem veszi át. A kórházban létesi endó gyógyszertár ügyében a tárgyalások — tudvalevőleg — már régen folynak a kórházi bizottság és a helybeli gyógyszerészek között, azonban ezideig egyezség e tekintetben nem gyak-, aegyptologiai gyűjteményei, amelyek mind­egyike a benne levő rendkívül nagy számú tárgyak érdekessége és értéke miatt külön-külön hosszas tanulmányozást érdemelve. Itt különösen csak a képtárat említem fel, ahol az ezrekre menő gyö­nyörű képek között igen nagy számban láttuk a világhírű mestereknek: Piombo, Raffaello Santi, Andrea del Sarto, Correggio, Tizián, Tintoretto, Paolo Veronese, Watteau, Murillo, Velasquez, Ru­bens, Van Dyck, Rembrandt, Dürer, Makart, stb lebilincselő szépségű eredeti alkotásait. Valóban, csak e képtárnak alaposabb megtekintésére több hetet kell fordítani annak, akinek az erre való időt szerencséje megadta. E nap délutánja a könnyű szórakozásé volt. A Stadtbahn rövidesen kivitt bennünket a Prater- sternig, amelynek közepén a lissai győztes altenger- nagynak, Tegethoffnak szobra áll. A tér keleti olda­lán áll Wien nagy kiterjedésű mulató parkja, a Prater. Belevegyültünk itt a szórakoztató látványos házak körül tolongó emberek közé és valóban ala­posan kivettük részünket a szórakozásból. Nem mulasztottuk el, hogy legelőször felüljünk az óriás­kerékbe, ahol a lassan forgó 32 méteres küllőjű hatalmas kerék vasvázára akasztott kocsikban el­helyezkedve és 64 méter magasságra fel emelkedve, remek kilátásban volt részünk. Azután sorra követ­kezett a többi, amelyek közül a legnagyobb tetszést a „tobogán“ furfangos feljárója és még furfangosabb leereszkedő berendezése aratott, természetesen a mozi, sőt még a „ringlspiel“ sem maradhattak el a prog­ramúiból, közbe pedig jól meguzsonáztunk egy automata vendéglőben. Hozzá még e délutánon igen kellemes, szép időjárás is kedvezett nekünk. (Vége következik.) jött létre. Most azután a négy gyulai gyógyszerész együttesen azt az ajánlatot nyújtották be, hogy haj­landók a közkórházban egy gyógyszertárat felállítani, azt a saját költségükön felszerelni, gyógyszerekkel ellátni, a személyzetet fizetni és a gyógyszerek árá­ból olyan engedményt adni, amely a felmerülő sze­mélyi kiadások betudásával, 50°/o-nak felel meg. A szerződést azonban 15 évi érvénnyel kívánják meg­kötni. A kórházi bizottság az ajánlatot elfogadható­nak mondotta ki és a szerződés megkötését és be­mutatását rendelte el. A kórházi bizottság ezenfelül több kisebb jelentőségi ügyet intézett el. Eljegyzés. Tits István vissóvölgyi vasúti tiszt eljegyezte Ludvig Ferenc polgártársunk Katóka le­ányát. Az alföldi féldmivelö kisgazdák egyesülete könyvtára javára május hó 7-én ma, este a »Ma­gyar Király« szálloda nagytermében zártkörű tánc­vigalmat rendez. Beléptidij személyenkint 1 K, csa­ládjegy 3 K, felülfizetések köszönettel fogadtatnak és a Békésben nyugtáztatnak. A meghívó másra át nem ruházható és kívánatra felmutatandó. Kezdete este 8-órakor. Az első nyári zivatar. Május hó 4-én csütör­tökön a napok óta esős idő történetében is kiemel­kedő félórás felhőszakadás tette magát nevezetessé. Az ég csatornái délután fél 2 óra tájban hirtelen rohamosan megnyíltak és jó ideig akkora mennyi­ségű viz zuhogott le a mennyei kárpitok közül, a mire azok a bizonyos öreg emberek is nehezen tud­nak visszaemlékezni. Hivatalosan és röviden kifejezve az esemény lényegét: — csapadék 38 mm. Ebből a meteorologiai megjelölésből ugyan a közönség ma­gában véve nem igen tudná magát tájékozni. Éppen azért jegyezzük fel az időjárás tudósainak terminus technikusát, hogy most már legalább a gyulaiak tudni fogják, hogy a mikor a csapadék egy félóra alatt 38 mm., akkor ennek a megjelölésnek, milyen zuhatag felel meg. Az eső végén vízzel vegyest jég is esett, ami kárt nem igen tett, de a rohamos eső bizony a még virágzó gyümölcsfákban a virág leve­résével kárt okozott. Nagy perfidia különben attól a kaján felhőtől, mely ezt a kis meglepetést a nya­kunk közé bocsátotta, hogy a nagy eső idejét éppen fél két órára tűzte ki. — Szomorú következményei ennek az irigy tréfának csakhamar nyilvánvalóvá lettek — mert mi természetesebb, minthogy a pos­taépület előtti két csatorna rostélyzata 5 perccel az eső megindulása után eldugult. Az események lán­colatában most az következik, hogy a lefolyást nem találó vízből a postaépület és a pénzügyi palota előtt egy bájos tó keletkezett, mely szerelmesen fél­kör alakjában karolta át a két nevezetes épületet benszorult hivatalnokaival együtt, hogy a kapukon csak derékig érő vízben lehetett közlekedni. Jött a 2 óra, ami a hivatalos óráknak végét jelenti és tud­valevő, hogy az éhes ember nem szeret még a ta­vak és tengerszemek keletkezésében sem gyönyör­ködni. Ebben a helyzetben előlépett a találékonyság és a pénzügyi palota két utolsó, víztől szabadon ha­gyott ablaka alá két létra támasztatott a falaknak s ezeken a létrákon másztak le a tó partjára a hiva­talnokok, akik ekként a hivatalt elhagyhatták és haza siethettek ebédelni. A postánál még ilyen ablakok sem voltak felhasználhatók a forgalom lebonyolítá­sára s a hivatalnokok egy bicikli segélyével közle­kedtek, de a ki biciklizni nem tudott, az vízben gázolva jutott ki vagy be. Később a pénzügynél geniális gondolat támadt. Lócákból ugyanis hajóhi- dat vertek a vizen keresztül és kényelmesen, de kissé remegve jártak át a nem kevés veszedelemmel fenyegető hidon. Eljegyzés. Dr. Csermák Béla, orosházi községi orvos eljegyezte Górner Ellát Görner Károly szesz­gyári igaztó leányát, Miskolczrol. Baleset Megyeri András 27 éves gazdaember vasárnap reggel behajtott tanyájáról Gyulára, hogy itt némi vásárlásokat eszközöljön. Amint a városház utcába ért, valamitől a lovak megriadtak s a szeke­ret elragadták. Megyeri hiába próbálta megfékezni a megvadult állatokat, nem tudta. A kocsi a város­háza előtt neki ment egy akácfának s azt kidöntötte, Megyeri ekkor kiesett a kocsiból, mely rajta keresz­tül ment mikor is több, nagyobb zuzódást szenve­dett, különösen az arcát törte össze. Megyerit be­vitték a városházára, hói első segélyben részesítették. A megvadult lovakat a járókelők fékezték meg.

Next

/
Thumbnails
Contents