Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-05-07 / 19. szám
2 BÉKÉS 1911. május 7. nosa — felületes gondolkodás szerint' — a két koronát minden évben meg- | takarítja. Tévedés azonban azt hinni, hogy ez valóságos megtakarítás. Mert ha az első évben nem is, de a második vagy harmadik évben már előfordulhat, hogy az állat megbetegedik és akkor az a 4—6 korona, mit biztositás mellőzése folytán félretettünk (ha félretettünk) egyszerre oda van, nem elég még a gyógykezelésre sem — ha pedig a megbetegedett állat még el is pusztul — az igy beállott károsodásunk fedezésére éppenséggel nem elegendő. Helyesen cselekedne a gazdatársadalom, ha ezen kérdést minél inkább átgondolná s a községi állatbiztositó szövetkezetek intézményét nagyobb figyelemben részesítené. Tanügy. A Békésmegyei Általános Tanitó-Egyesület békési járásköre folyó hó 17-én délelőtt 9 órakor Békésen tartja idei közgyűlését. Az ülés tárgysorozatának kiválóbb pontjai Faragó László békési főgimnáziumi tanár, vendégnek »Az elemi iskola és a főgimnázium között szükséges kapcsolat« s a Farkas Gyula békési községi iskolai igazgató, járásköri elnöknek »A tanítók bankja« cimü felolvasásai lesznek. Női kereskedelmi tanfolyam. Egy igazán életrevaló és hézagpótló kulturális intézmény létesítésének az eszméjét vetették föl nehányan városunk érdemes tanügybarátai közül. Egy női kereskedelmi tanfolyamnak a létesítését. Az eszme hamarosan nagy tért hódított, mindenki örömmel üdvözölte, úgy annyira, hogy a kezdeményezők Schröder Kornél, dr. Ladies László, Lukács Endre, Weisz Mór, és dr. Follmann János egy beadványt intéztek a városhoz, melyben kérik, hogy az eszmét tegye magáévá a közgyűlés. A képviselőtestület tárgyalta a beadványt, mikor is nagy szótöbbséggel kimondották, hogy a tanfolyam felállítását kívánatosnak tartják s a polgármester utján felkérik a vallás- és köz- oktatásügyi minisztériumot, az intézetet engedélyezése, vagyis nyilvánossági joggal való felruházása végett. A város gondoskodik az intézet elhei lyezéséről, fűtés és világitááról; a felszerelésekre | egyszersmindenkorra 2000 koronát illeszt be az 1912. évi költségvetésbe s ugyancsak 1912. évtől kezdve évenként az intézet részére 1000 koronát folyósít. A tanfolyamon a beiratási dij 6 korona, géphasználat évi 10 és a tandíj évi 100 korona lenne. Az intézet, ha a minisztérium azt engedélyezi, már a jövő iskolai évben, azaz szeptember 1-én megnyílik. Tandíj kárpótlás címén a füzesgyarmati unitárius elemi iskola részére a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter évi 147 koronát utalványozott. Az állami el. isk. gondnokság f. hó 3-án ülést tartott Schröder Kornél gondnoksági elnök elnöklete alatt, mikor is az állami el. iskolai tantestületnek az évzáró vizsgálatok megtartására vonatkozó javaslatát egész terjedelemben elfogadták. Eszerint az állami el. iskolákban az évzáró vizsgák junius 16-tól 21-éig tartatnak. Tandijkárpótlás iránti kérelem elutasítása. A tótkomlósi ág. ev. egyházközséget az általa fentar- tott iskolákban szedett tandíj kárpótlása iránt támasztott igényével a miniszter elutasította, mert az egyház a gyermekektől a múltban szedett 20 filléres dijakat az iskolák fűtési szükségletének fedezésére fordította, már pedig — a miniszteri leirat szerint — a tandijkárpótlási igény csupán tan- és felvételi dijak cimén szedett összegek ellenében igényelhető. 2498/1911. ikt. sz. 583 Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1911. évre előirt I. II. osztályú kereseti adóösszeirás és kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-c. 16. §-a értelmében május hó 8-tól 16-i-r a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1911. május hó 6-án. Szikes Gfőrgy, adóügyi tanácsnok. páni terem, a mozaik terem, miniatűr terem megemlítésével csak a nevezetesebbeket sorolom fel az általunk bejárt termek sokasága közül. Nem érdektelen megemlítenem, hogy végigjártuk azon lakosztályt is, (háló- toilette szoba, szalon, írószoba stb), ahol még előtte való napon a vendégül látott német trónörököspár lakott. És e helyiségek mindegyike tömérdek műkincset tartalmaz. A drága gobelinek és festmények mellett a különféle, régi időkből származó órák, mindegyike magába véve egy-egy műremek. Az egyiknek mutatói a megszokottal elellenkező irányban forognak a 24 órára beosztott számlap előtt, a másikat csak minden 3 évben kell egyszer felhúzni,, a harmadik óra szekrényének alsó része kihúzható és akkor zongorázni lehet rajta, a negyedik a nappal és éjjel idejét mutatja. Lehetetlen ilyen rövid keretben még csak jelezni is mindazt, amit itt oly rövid idő alatt láttunk. A következő állomásunk a császári és királyi kincstár, a Schatzkammer volt. Már eddig is sokat és nagyértékű dolgokat láttunk a Burgban, de az itt látottak, az itt elhelyezett kincsek értéke oly mesés, hogy még csak megközelítően sem tudnám megbecsülni még nyers értékben sem, annál kevésbbé tekintetbe véve azoknak műbecsüket és történelmi értéküket. A nevezetesebb tárgyak itt a következők voltak: A német római császárság császári koronája, az aranyalmá, a kormánypálca, XII. és XIII. századból finom aranyból, drágakövekkel kirakva. Nagy Károly kardja (XII. század) A német-római császári koronázási öltöny (1133-ban készített szaracén munka.) Szent J Móric lándzsája Krisztus keresztjének egy szegével. Krisztus keresztfájának egy darabja, (ennél nagyobb csak Rómában van). Az 1204-ben Konstantinápoly elfoglaltakor zsákmányolt 75 cm. átmérőjű tál egy darab achátból. Az aranygyapjas rend láncai, rendi jelvényei. Az osztrák birodalmi zászló. Az osztrák császári korona (készíttette II. Rudolf akkori pénzben számítva, 700,000 tallérba került.) Különféle bril- liánsokkal kirakott rendjelek, köztük a Mária Terézia által hordott Szent István-rend nagy keresztje és a katonai Mária Terézia rend csillaga brilliánsok, rubinok és smaragdokkal kirakva. 800 darab különböző nagyságú brilliáns foglalat nélkül. Mária Terézia smaragd ékszerkészlete 9 darabból, mindegyike rendkívül nagy smaragd kövekkel, brilliánsokkal dúsan körülrakva. Igazgyöngy ékszerkészlet. Brilliáns- diadem 45 karat solitärrel. Az úgynevezett rózsa- kollier. A rubin ékszerkészlet. A 133 karat súlyos „florentiner“, nagyságra a világ negyedik gyémántja. A császári keresztelő készlet I. Napóleonnak olaszkirályi jelvényei: a zöld királyi palást, a korona, a kormánypálca, az olaszbirodalmi pecsét stb. Bocskay István koronája, amelyet a török szultán küldött számára. A reichstadn herceg bölcsője 280 kg. súlyú, aranyozott ezüstből; ezt Páris városa ajándékozta L Napóleonnak, fiának születése alkalmából. A kincstár után az udvari könyvtárat tekintettük meg Ennek díszes nagyterme köröskörül, u menyezetig könyvállványokkal van ellátva, tartalma mintegy 1.000000 kötet. A terem közepén III. Károly - nak szobra áll. Végighaladva most a császári palota legújabban épített szárnya előtt, megtekintettük az itt felállított két szép szoborművet: az egyik Károly főherceg, a másik pedig a zentai törökverő hőst, Savoyai Jenő herceget ábrázolja. A Burg főkapuja alatt áthaladva, a Mária Terézia-térre jutottunk. Két oldalt két impozáns palota áll: az udvari múzeumok. Köztük parkozott tér, melynek közepét Wien egyik legszebb szoborművé, a Mária Terézia szobor foglalja el. Valóságos szoborcsoportozat ez. Az uralkodónőt életének 35-ik évében állítja elénk a szobor. Trónját hadvezérei, korának és udvarának nevezetesebb férfiai veszik körül. A szobor EE Ire Ír. A vármegyei közigazgatási bizottság legközelebbi rendes havi ülését nem az előirt időben, hanem közbejött akadályok miatt másnap, vagyis e hó 9-én, kedden tartja. Sorozás. A békéscsabai járásban a múlt hó 26—29-ig megtartott fősorozás eredménye a következő: Fel volt híva összesen 884 hadköteles és pedig az első korosztályból 404, a másodikból 249 és a harmadikból 231. Besoroztatott az egyéves önkéntesekkel együtt 312 állitásköteles. Visszahelyeztetett 270, fegyverképtelennek nyilváníttatott 146, 14 katonai kórházba küldetett, távol volt 124 és teljesen ismeretlen 18 hadköteles. A fentiek szerint a békéscsabai járásban a sorozás eredménye kitűnőnek mondható, amennyiben a megjelent állitásköteleseknek majdnem fele alkalmasnak találtatott, jóllehet — éppen az anyag kiváló voltára tekintettel — nem alkalmaztatott a legszigorúbb mérték. Hátra van ! még a gyulavárosi és a békési járásbeli fősorozás. Gyula városában és a gyulai járásban e hó 5--9-ig, a békési járásban pedig május 10 tői 14-ig tart a fősorozás. A képviselőtestület múlt hónap 29-én délután rendkívüli közgyűlést tartott dr. Lovich Ödön polgármester elnöklete alatt. A gyűlésen, bár fontos tárgyak szerepeltek, a képviselők nem nagy számmal vettek részt. A telekeladásokat és telekvételt újabb 15, illetve 30 nap múlva összehívandó ülés elé utalták a törvénynek megfelelőleg. — A csabai ut mellett levő városi gödrökből 800 négyszögöl területet négyszögölenként 80 fillérjével a kérelmező Jámbor Györgynek névszerinti szavazással eladni határozták. Úgy Farkas György, mint Engelhardt György fizetésemelési kérelmét etutasitották, ez utóbbinál kimondták, hogy a munkafelügyelői állást, mint szükségtelent beszüntetik, amint Engelhardt György l évi ideje ki telik. Elhatározta továbbá a képviselőtestület, hogy a vakokat gyámolitó Országos Egyesületbe belép s erre egyszersmindenkorra 50 koronát adományoz. A női kereskedelmi iskola létesítését erkölcsileg és anyagilag támogatja. Különben e ponttal lapunk »Tanügyi rovatában« bővebben foglalkozunk. — A közgyűlésnek egyik fontos tárgya volt gróf Wenekheim Lászlónak, mint a békésmegyei Pártfogó Egyesület elnökének az a kérelme, hogy a város engedje át egy felállítandó javitó-intézet céljára a vágóhíd mögötti, jelenleg viz- állásos területet és a vele szomszédos vásárteret, mely jelenleg mint csürhejárás van értékesítve. A mögött áll az udvari istállónak 1725-ből való hosszú épülete. Ide irányoztuk most lépéseinket. Ez épületben vannak elhelyezve az udvari istállókon kívül még a fegyvertár, a szerszámtár és az udvari kocsik is. A fegyvertárban a szekrények, a falak zsúfolásig tele vannak a különböző időkből eredő legkülönfélébb vadászfegyverekkel és vadászati trofe- umokkal. Nyilak, lánzsák, buzogányok, bárdok, kardok, pisztolyok, puskák a legváltozatosabb alakokban, csinos csoportosításokban. Nevezetesebbek: Uralkodónk gyermekkori puskái, az általa lőtt első szarvas agancsa, Mária Terézia puskái, vaddisznó vadászatnál használatos lándzsák a királyunknak ajándékozott aranyveretű markolattal ellátott Browning. Az udvari szerszámtár nevezetességei között első helyen említendő az a nyolc lóra való bíborveres, arannyal dúsan hímzett lószerszám, amelyet csak a koronázáskor használnak. Egy lóra való szerszám értéke százhatvanezer korona. A temetéskor használt szerszámok. Uralkodók temetésére fekete lószerszámokat (8 lóra), az uralkodó család tagjainak temetésére biborpiros szerszámokat (6 lóra) j használnak. Itt láttuk továbbá azon fehér lónak 4 I ezüst patkóját, az ehhez tartozó ezüst szegeket, a ló patáit és farkát, amelyen Ő felsége magyar királlyá koronázásakor a koronázási dombra fellovagolt ; ezenkívül Mária Terézi és Erzsébet királynő nyergeit; azon nyerget, melyen királyunk mint gyermek lovagolni tanult, az udvari karusszelek alkalmával használt arany kengyeleket, és aranyozott ostornyeleket, Mária Terézia hordszékét, a törököktől zsákmányolt két török sátort stb, stb. Az udvari kocsiszín az épület I. emeletén van óriási nagy teremben, ahová liften szállítják fel a kocsikat. Első helyen kell az itt látottak közül megemlítenem a teljesen aranyozott koronázási disz- hintót (legutoljára 1867-ben használták), amely
