Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-16 / 16. szám
8 BÉKÉS 1911. április 16. A békésmogyei méhész egyesület alakuló közgyűlése e hó 17-ód, azaz husyét másodnapján délután 3 órakor Gyulán, Juhász Imre méhésztárs Enyves-utca 20. számú házánál tartatik meg, melyre a méhészet pártolói meghivatnak. A hármaskörösi szarvasi vasúti hid újjáépítése ügyében a közigazgatási bejárás már két évvel ezelőtt megtartatott. A bejárás alkalmával az érdekeltek által az a kérelem terjesztetett elő, hogy a vasúti hid akként épitessók újra, hogy ez uj bid egyszersind a közúti közlekedés számára is alkalmas legyen. A kereskedelmi miniszter, aki a bejárást elrendelte, megfontolás tárgyává tette a kérelmet és a tervek megfelelő átdolgozását elrendelte. Minthogy ebben az ügyben azóta hosszú időn át semmiféle intézkedés nem történt, az érdekeltek kezdtek a hídépítés mibenállása iránt érdeklődni, minek folytán a vármegye alispánja a kereskedelmi miniszternél az ügy elintézését sürgette. Az alispán felterjesztésére a kereskedelmi miniszter válasza most érkezett meg, ami nagyon kiábrándító úgy Szarvap, mint Mezőtúrra nézve. A leiratban értesíti a miniszter a vármegyét, hogy a kérdéses hídnak újjáépítését azon az alapon kezdeményezte, mert a földmivelésügyi minister a hajózás szempontjából nem tartotta megfelelőnek a hidat. Időközben azonban a töldmivelésügyi miniszter kijelentette, hogy a jelenlegi hid a hajó zási viszonyok szempontjából hosszú ideig megfelel és igy az építendő hid építési költségeihez semmivel sem hajlandó hozzájárulni. Ezek folytán a kereskedelmi miniszter a maga részéről is kijelenti, hogy a hid újjáépítésének kérdését leveszi a napirendről és marad minden a régiben. Endrőd község képvisetőtestülete legutóbb két olyan határozatot hozott, melylyel például szolgáló jelét adta annak, hogy a község lakóinak érdekében és a község haladása szempontjából súlyos anyagi áldozatokat is hozni kész. Nevezetesen régi óhaja a községi lakosság egy részének, hogy az endrőd—kondorosi vicinális útnak az a része, amely a község belterületét a sűrűn lakott külterületekkel összeköti, kiköveztessék és ezáltal az az év minden szakában járhatóvá tétessék. Mivel a képviselőtestület belátta, hogy ez a kívánsága csak úgy teljesülhet, ha saját anyagi erejéből áldoz, ennélfogva tett indítványa folytán egyhangúlag kimondotta, hogy a kérdéses útszakaszt, amely 5 kilométer hosszú, kikövezteti és az arra szükséges 60000 korona költséget, — amelyet 10 évre felveendő kölcsönből fedez — szó nélkül megszavazta, Ismeretes Endrőd községnek az a most már előre haladt mozgalma is, hogy a Hármas körösön a jelenlegi komp helyett állandó vas- hid létesüljön. Minthogy azonban a hid mintegy 250.000 koronába kerül, a kellő fedezetet pedig, mivel az ármentesitő társulatok megtagadták a hozzájárulást, teljes mérvben előteremteni nem képes, ennélfogva nem marad más hátra, mint hogy maga a község adja meg a hiányzó összeget. A képviselőtestület a hidra már évekkel ezelőtt 40.000 koronát megszavazott, ez az összeg azonban kevésnek bizonyult, ezért legutóbb tartott ülésében a képviselőtestület a hidra újabban és egyhangúlag 60.000 koronát szavazott meg, amelyet 50 évre felveendő kölcsön utján kíván megszerezni, így a község a hid építéséhez 100.000 korona készpénzzel járul. A község mindkét, egyelőre elvi jellegű határozatát most mutatta be a törvény- hatóságnak jóváhagyás végett, amely bizonyára készséggel támogatja a derék községet, dicséretre méltó szándékának kivitelében. Köröstarcsa község halászati segélye. Kőrös- tarcsa község elvileg einatározta, hogy a büngösdi vagy a félhalmi Holt Kőrös medrét haltenyésztésre fogja felhasználni. Mivel a községnek ezen szándékát az érdekeltek, továbbá a Kőrös—tisza—marosi ármentesitő társulat támogatni hajlandók, ennélfogva a község kérte a földmivelésügyi minisztert, hogy tervének megvalósítását államsegély adásával tegye lehetővé. A földmivelésügyi miniszter a kérelem folytán utasította az Országos halászati felügyelőséget, hogy a helyszínére kiszállva az ott szerzett tapasztalatok alapján a községnek a szükséges útmutatásokat adja meg és a segélyezés módjára nézve tegyen előterjesztést. M. kir. központi állategészségügyi főfelügyelő. A földmivelésügyi miniszter az állategészségügyi szakfelügyeletnek közvetlenebbé tétele végett még az 1900. évi XVII. t.-c. által szervezett m. kir. állategészségügyi főfel ügy el iő állást f. évi május 1-től betöltötte és erre az állásra Uhlyarik Titus állategészségügyi felügyelőt nevezte ki. A főfelügyelő hatáskörébe tartozik az összes m. kir. állatorvosi személyzetre kiterjedő szakszerű felügyelettel kapcsolatos teendők elvégzése. Egyben a miniszter az állategészségügyi kerületeket újból beosztotta és kikerekitette, miből kifolyólag az állategészségügyi kerületek uj területi beosztást nyertek. Békésmegye az első kerületbe osztatott b'-, amelynek székhelye Budapest. Felügyelője : Wuest de Vélberg Jenő. A békéscsabai pótraktár kibővítése ügyében a vegyes bizottság által megállapított általános tervezetet a honvédelmi miniszterrel együtt jóváhagyta és annak alapján a részletes tervek elkészítését hagyta meg, elrendelvén egyben, hogy a réssletes tervek kidolgozása alkalmával azon észrevételek, amelyeket a hadtestparancsnokság közölni fog, a vármegye által figyelembe veendők. Eladási bélyegek a mérő eszközön. A kereskedelemügyi miniszternek egyik 1908. évből származó rendelete kötelességévé teszi a kereskedőknek és gyárosoknak, hogy a mértékeken és mérőeszközökön a forgalombahozatal időpontját egy külső bélyeg alkalmazása által megjelöljék. Gyárosok és kereskedők alatt a mérőeszközök készítői illetőleg eladói értendők. Amint az aradi kereskedelmi és iparka. mara elnökségének tudomására jutott, a kereskedők és gyárosok e kötelességeiknek — talán a rendelet nem ismerése következtében — nem tesznek eleget, a miért is a hatóságok a rendelet ez intézkedésének be nem tartása miatt ellenük a büntető eljárást megindították. A midőn a kamara elnöksége figyelmezteti az érdekelteket, hogy e rendelet intézkedéseit szigorúan megtartsák, ezúton hozza tudomásukra, hogy ezen forgalombahozatali bélyeg alkalmazásához szükséges bélyegzőket minden év elején a budapesti m. kir. központi mértékügyi intézettől szerezhetik be. A forgalombahozatali bélyeg alkalmazása csakis az uj mértékeken és mérőeszközökön mellőzendő, a melyek még a hitelesítés évében forgalomba hozatnak és amelyekre időszakos hitelesítést alkalmazni nem kell. Heti piac. Gyula, április 14. A budapesti gabonatőzsdén állandóan szilárd az irányzat a búza ára 30—40 fillérrel emelkedett. Heti piacunkon csekély a kínálat, eladatott: Búza . Árpa . Zab . Tengeri 21— 22'20 15-20 1540 16 20 16-40 1060 10-80 Irodalom és művészet. Kitüntetett gyulai zenész. A „Magyar Cigányzenészek“ lapjának legutóbbi számában megjelent közlemény szerint 840 pályázó közöl dicséretet nyert Tóth László gyulai cimbalmos. A pályaművek a „gyulai emlék“ cim alatt „Hagyjatok csak hadd búsuljak“ s „Azt álmodtam kis angyalom“ kezdésü népdalok, ame'yeknek szövegét irta Szepessy László, a zenéjét szerzetté Tóth László. A zenemüvek május elseje körül foguak megjelenni a könyvpiacon cimbalomra és zongorára zenézve. A zenemüveket zongorára dr. Kovalszky Róbert alkalmazta s cimbalomra maga a szerző, Tóth László tette le. Az igen sikerült, magyaros ütemű s palyadijat nyert zenemüvekre ez utón is felhívjuk a zenekedvelő közönség figyelmét. A „Nemzeti Kultúra“ áprilisi száma most jelent meg gazdag tartalommal : Gaál Mózes A nép, mint fenntartó elemről, Szeghalmi Gyula A szemléltető oktatás reformjáról, dr. Horváth Dezső A magyar Liszt Ferencről, Pál Ernő pedig a szabadoktatásnak Bákésmegyében való szervezési módjáról szóló s az előző számban mjgkezdett tanulmányát folytatja. Péczely József A gyermek művészi érzékének fejlesztéséről, dr. Rell Lajos A közműveltség és magyarosodásról, dr. Kemény Gábor Gyóni Gjza verseiről. K ecsmárik Endre a békésmegyei földgázforrásokról ir benne érdekesen és figyel emre- méltóan A »Nemzeti Kultúra« rövid- fennállása óta bebizonyította, hogy -kulturmissziót teljesít s bár vidéken (Gyulán) jelenik meg, migas irodalmi és tudományos színvonalon ál ó cikkeivel, csinos külső kiállításával máris a számottevő országos kulturális lapok sorába emelkedett. Előfizetési ára egész évre 10 korona. . Az »Aurora« művészi uj köntösben, hetilap formában e hó 8-án, szombaton jelent meg először. Az uj számban Bölöni György, Vedres Márko-, a Firenzében élő és nálunk al g ismert kiváló magyar szobrászt ismerteti, művészetét számos reprodukciókkal is magyarázva. Molnár Géza a m>gyar zenéről, Bálint Lajos a »Vizkereszt« Nemzeti Színház rendezéséről, Mohácsi Jenő, az ősi magyar ritmusról, Hevesi Sándor a »Vizkereszt« korhű zenéjéről Írnak tartalmas tanulmányokat. Novellát Kaffka Margittól és Relle Páltól, verset Kosztolányi Dezsőtől közöl az »Aurora« negyedik számi A lapnak ehhez a részéhez érdekes, képekkel tarkított, aktuális »A Hét« cimü, valamint »Szemle« rovat csatlakoznak. Utóbbiban Balázs Béla, Ivósa Miklós, Kosztolányi Dezső, Kovács Sándor, Szabolcsi Lijos ésZígon Géza Vilmos neveit találjuk »Lapszemple« és Közgadasági rovat egészítik ki a tartalmas számot, amelyhez Biró Mihály rajzolt uj, artisztikus fedőlapot Az »Aurora«, Cserna Andor szerkesztésében, ezentúl minden hét szombatjáu jelenik meg. Előfizetési ára: egész évre 14 korona, félévre 7 korona, egyes zzám ára 30 fillér. Mutatványszámot kívánatra a kiadó- hivatal küld. (V., Visegrádi-utca 3.) Blaha Lujza Aranykönyve. Ezzel a címmel díszes emlékkönyvet ad ki a „Polgár“ cimü fővárosi politikai napilap, mely nemrég Blaha Lujza emlékiratait is közölte. Blaha Lujza Aranykönyve a nemzet csalogányának tüneményes színpadi pályáját mutatja be. Kiváló irók. költők és művészek írásaiban és egész sereg gyönyörű képben. Az érdekes könyv nem kerül könyvkereskedésbe, csakis ,,A Polgár11 napilap állandó előfizetői kapják ingyen és azok az uj előfizetők, akik ez évben állandó előfizetők akarnak maradni. Megjegyzondő, hogy a „Polgár“ az egyetlen lap, mely naponta tárcával, regényekkel teljes újságot ad hallatlan olcsón. Egyes szám ára 4 fillér, előfizetés negyedvre 4 korona. Amellett az; előfizetők díszes, érdekes regénykötetet kapnak ingyen. Most fejeződött be a „A Polgár“ regénycsarnoka cimü könyvsorozatnak első évfolyama, a tizenkettedik regénykötettol. Az uj évfolyam megnyitója Blaha Lujza Áranykönyve. Bővebb felvilágosítást és a lapból mutatványszámot küld a Polgár kiadó- hivatala, Budapest, Eötvös-utci 17.
