Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-04-16 / 16. szám

6

BEKÍS

éves fennállása alkalmából készített plakettnek. A Remete—sarkadi hid építésénél a hid tengelyébe eső ősi temetőből 7 csontvázat ástak ki, melyek hasra fektetett, illetve igy temetett halottakéi voltak. Mellettük semmi tárgy nem találtatott. Egy gyűjtő gödörben azonban sok vastag edény darab volt; ezen edény darabok a Krisztus előtti Il-ik századtól Krisztus utáni III ik század végéig, tehát körülbelül egy fólezreden át itt lakott és Kelta gyűjtő-névvel nevezett, nép készítményeinek, edényeinek maradékai, melyeken a római műveltség befolyásának nyomai már láthatók. Az ősi temető a hid tengelyétől jobbra, a Körös folyásával szem- fa m a balparton, vagyis a gyulai oldalon folytatódik. Domonkos János múzeumi őr.

Táncvigalom. Az alföldi földmivelő kisgazdák egyesülete, könyvtára javára május hó 7-én a »Magyar Király« szálloda nagytermében zártkörű táncvigalmat rendez. Bel éptidij személyenkint 1 korona, családjegy 3 korona. Felülfizetések köszö nettel fogadtatnak és a ,,B0k0s“-ben nyugtáztatnak, Kezdete este 8 órakor.

A kisvasút balesete. A gyulavidóki helyiérdekű vasút Simonyifalváról—Gyula felé robogó személyvonatát folyó hó 12-án délelőtt Gyulavári és Solymosmajor között az a baleset érte, hogy gőzmozdonyának tengelye eltörött és a nyilt pályán vesztegelni kényszeritett vonatot 2 órai késéssel egy segély mozdony szállította be Gyulára. A délután visszamenő vonatot szintén baleset érte; egyik kocsijának tengelye szintén megrepedt es az is csak késéssel mehetett tovább. A kisvasút közlekedésében általában véve sok bajok és panaszok merülnek fel, a melyeknek az orvoslását a kezelő

M. Á. V. és a vasút igezgatóság figyelmébe kell ajánlanunk.

A gyulai ág. evang. egyház isteni tiszteletet tart husvót első napján a gyulai állami elemi iskolában d. e. 9 órakor. Úrvacsora osztás áldozó csütörtök b karácsony első napján. Kivételesen husvótkor is.

Eljegyzés. Haasz Imre füszerkeresked'í segéd eljegyezte Danka János csizmadia mester Erzsiké leányát.

Fekete karácsony, fehér husvét féle régi mondás az idén is csaknem megvalósult. Ha szerencsére nincs fehér husvétunk, de nagyon közel állottunk hozzá, hogy igy történjék. A nagyhót elején igen gyakran havazott A tavaszi felöltők helyett, a téli kabátok, sőt bundák kerültek elő, mintha nem is a nagyhétbsn, h tnem karácsony előtt állanánk. Meteorologiai feljegyzések szerint a hévmérő karácsony hetében magasabban állt, mint a husvét előtti héten. A hideg mellett pedig állandóan erős, havas, lucskos, szóval a lehető legkellemetlenebb idő. Tegnap virradóra, sajnos, erős fagy is volt, nevezeteseu a hőmérő leszállóit két fok hidegre és ha — ami különben még most meg nem állapítható — nagyobb kárt nem okozott, az a szélnek és a dér hiányának lesz köszönhető. A barackot azonban, amely virágjában volt, aligha meg nem semmisítette. Legfőbb ideje, hogy kedvezőbbre, nevezetesen melegebbre forduljon.

Öngyilkos ember. Frailer Károly 65 éves kárpitos mestert, ki úgy is, mint iparos, úgy is mint ember, egész életén keresztül tisztességesen élt, szorgalmasan dolgozott, az utóbbi időben két nagy csapás érte. A felesége elhidegült tőle, aztán meg nagyfokú belső baja támadt, mely munkájának folytatásában gátolta. E szerencsétlen körülmények következtében elvesztette életkedvét. Addig-addig kesergett, búslakodott, mig nagypénteken reggel a Szerecsentér 12. számú lakásának padlásán felkötötte magát. Mikor rátaláltak, már kiszenvedett. A család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Frailer Károlynó szül. Dancky Mária úgy a saját, valamint gyermekei: Béla és gyermekei János, Ida, Erzsiké, Mariska, Terézke, József, Károly neje Bayer Mária és gyermekök Mariska, István és neje Tóth Zsuzsánna, János, Gyula, Mariska testvérei: Frailer István és neje Asztalos Juliánná mint sógornő és számos rokonai szomorodott szívvel tudatják a felejthetetlen jó férj, apa, nagyapa, testvér, sógor, rokon és jóbarátnak Frailer Károlynak élete 63-ik, házasságának 38-ik évében évi április hó 14-én reggeli 4 órakor történt váratlan elhunytét. A megboldogult földi maradványai folyó évi

április 15-én délután 4 órakor fognak a helybeli Szentháromság-temetőben örök nyugalomra tétetni. Gyula, 1911. április 14-én. Áldás és béke lengjen porai felett !

Cirkusz. Az itt levő jól szervezett elsőrendű cirkus Variette Killiány, még csak három napig marad Gyulán. A cirkusz fő vonzereje a méltán nagy hírre vergődött Dissely-nővérek, a biciklista, no meg a birkózások. Ez utóim három napon dől el a nagy dij sorsa. Ugyanis ekkor mérkőznek össze az éddig le nem győző t bajnokok. A birok végkimerülésig megy. Vasárnap este a sziklatörő bajor és a kínai, hétfőn Nagy Káro’y Vilmos és az osztrák Tripold (ki már a kiaait legyőzte) mérkőznek. E két birkózás egyike lesz a legizgatóbb pillanatoknak, perceknek. A két ünnepnapon két- két előadás lesz; délután 4 órakor fólhelyárakkal, de rendes műsorral, a két este pedig nagy elitelőadás az összes szereplők felléptével és dijbirkó- zások.

Lelkészválasztás. A nagyszénási ág. ev. egyház f. hó 3-án lelkészválasztó ülést tartott. A közgyűlés egyhangu'ag elhatározta, hogy az állást pályázat mellőzésével, meghívás utján töltik be Klar Bála fazekasvarsándi lelkésszel.

U, ártézi kút. Szarvas községe uj ártézi kutat furatott. A kút 474 méter mély és percenként 150 liter vizet ad. A víz hőfoka 30° Celsius. A kutat Czoll Dömötör messzeföldön ismert orosházi kútfúró mester készítette. Czoll Dömötört Gyulán is jó! ismerik. 0 fúrta nálunk a református templom előtt levő első ártézi kutat.

Orosháza képviselőtestülete héttőn délelőtt közgyűlést tartott dr. Berthoty István főszolgabíró elnöklete alatt, mikor is a lemondás által ürese- sedésbe jött eskudti állást töltötték be. Az állásra négy ajánlat történt. A főszolgabíró mind a négy gazdát választás alá bocsájtotta. Megindult a szavazás. melynek eredménye az lett, hogy Rostás Istvánt választották meg nagy többséggel.

Öngyilkosság. Van úgy, hogy egy-egy családba befészkeli magát valami erős nyavalya s ott addig garázdálkodik, mig utóbb is e'pusztit maga körül mindent. Az ilyen csapásra azt mondják : átok. Hát az orosházi Turóczi családon is ilyen féreg rágódik. Alig pár év alatt hárman vetettek véget önmaguk életének. Két év előtt a gyermekek édesanyja akasztotta fel nugát ; ezt megelőzőleg a legidősebb fiú. Most meg Turóczi István 24 éves földmivesember lett öngyilkossá. 0 is felakasztotta magát. Meghalt. Hogy mi indította végzetes tettére, nem tudják. Alig két hónappal ezelőtt nősült s fiatal feleségével a legszebb egyetértésben ólt.

Gádoros község határának kiegészítése ügyében a legutóbb tartott vármegyei közgyűlés tudvalevőleg akként határozott, hogy kimondotta, hogy a belügyminiszterhez oly értelmű felterjesztést intéz, mikép Gádoros község határához magasabb közigazgatási tekintetekből 2200 kát. hold nagy-1 ságu területet csatoljon és pedig fele-fele részben! Szénié ornya és Nagyszénás községek határából. Az állandó választmány határozati javaslata az volt, hogy Gádoros község csakis Szentetornya község határából egészittessék ki 2200 holdnyi területtel. A közgyűlés azonban — úgy látsz: k szociális szempontok által vezettetve — többek hozzászólása uián tett indítványra, az állandó választmány javaslatát nem fogadta el és gróf Berchtold Lipótné, Nagyszénás községhez tartozó lajosszénási uradalmából 1100 hold területnek és Szentetornya községből egyanily nagyságú területnek átcsatolását hozta a belügyminiszternek javaslatba. A törvényhatóság határozata ellen úgy Nagyszénás, mint gróf Berchtold Lipótné felebbezéssel éltek és kérik a kérdésnek az állandó választmány javaslata értelmében való elintézését. A felebbezésben reá mutatnak arra a körülményre, hogy Gádoros község tulajdonképen nem is kérte Nagyszénás község határából való Kiegészítését és éppen ezért e részben a tárgyalások folyamatba nem is tétettek és sem Nagyszénás község, sem Berchtoldné meg nem hallgattattak. Ettől eltekintve, a felebbezésben kimutatni igyekeznek a határozat kifogásolt részének rendkívül hátrányos voltát es méltánytalanságát, hangsúlyozván különösen azt, hogy a határozatban foglalt kérelem teljesítése esetén a lajosszénási uradalom kótfeló szakittatik, ami közgazdaságilag rendkívül hátrányos és egy lehetetlen helyzetet teremt. Persze azt sem hagyják szó nélkül a felebbezök, hogy a törvényhatóság határozata Nagyszénást érdeklő részében ötletszerűen és a kérdés kellő előkészítése nélkül hozatott. Megjegyezzük, hogy a törvényhatóság határozata ellen sem Gádoros, sem pedig Szentetornya községek nem éltek felebbezéssel.

1911 április 16.

A Dalta diadala. Nem a Duna, nem a Nílus deltájáról van szó, egy magyar ipirtermékröl, mely „Delta“ néven került forgalomba és most, ébredező tavasszal aktuális. A Delta keritkezésre alkalmas elsőrendű sodronyfonat. Ezt a Dalta fonatot egy kiváló régen elisineit hazai c‘g, líollericb Pál és fiai gyártják s szállítják. A Delta egyetlen szegéllyel ellátott bekerítéshez alkaluns anyag, mely kifeszités után teljesen sima, erős, alakját nem változtatja. Az írt a legket esetebb sodronyfonat. Különösen alkalmas szőlő, gyümö'cs és konyhakertek, gazdasági udvarok bekerítésére, legbiztosabb védelem vadkárok ellen. Két minőségben és 6—6 féle huzal vastagságban kapható különféle szélességekben. Kimerítő ismertetéssel és mintákkal, árjegyzékkel készségesen szolgál : Kollerich Pál és fiai első magyar sodronyszövet, fonat és szitaáru- gyára, Budapesten, IV. Ferenc-.József rakpart 21.

Áprilisi tréfa. Egy magyar származású tisztviselő, ki egy hamburgi dúsgazdag impresszáriónál van alkalmazva, felhívta főnöke figyelmét a körösbányai csodira, mely Tolnai Világlapja április 1-i számában jelent meg. Ez a kép azt ábrázolja, hogy amikor az a mágneses oláh fáta a pesti zsibvásáron sétál, egyszerre csak mozgásba jönnek az ott felhalmozott különböző áruk : kályhák, kanapék, székek, sőt még a gázlámpák állványai is követik a lányt. A német sógor erre sürgönyileg a következőkről értesítette a Tolnai Világlapját: „Jövök, ue álljon szóba senkivel.“ Három napra rá tényleg megérkezett az impresszeró és egész komolyan tárgyalni kezdett, mondván, hogy ő a leányt magával viszi és hajlandó 50 000 márkát e őre fizetni két évi utazásért. Amikor az impresszárió megtudta, hogy az egész egy áprilisi irtfi, majd a guta ütötte meg mérgében, hogy ezer k lometer utat tett meg hiába.

A fümagtermelés meghonosítása Magyarországon. Figyelmébe ajánljuk mindazon gazdáknak, kik Magyarországon fümagtermeléssel szándékoznak foglalkozn', hogy e célból Mauthner Ödön cs. és kir. udvari magkereskedő céghez, Budapest, forduljanak. A Mathner cAg, mely a gazdát jövedelmének nagyobbitása terén már oly gyakran volt úttörő, készséggel bocsájt rendelkezésre egy régi, tapasztalatokban gazdag fiimágtermelőr, ki a szük- s ges útbaigazításokkal es szakszerű tanácsosai szolgál. A cég ezt minden költség felszámítása nélkül teszi, sőt még a szakember útiköltség-it is viseli. Ha figyelembe vesszük, hogy Ausztria-Ma- gyarországba a múlt évben is külföld ől csupán fűmagot 2V2—3 miliő korona értékben hoztak be, úgy a Mauthner csg ezen mozgalma a gazdák körében bizonyára nagy tetszéssel fog találkozni.

Triesti általános biztosító társulat (Assicura- zioni Generali) Budapest, V., Dorottya-utci 10. és 12. A „Közgazdaság“ rovatában közöljük a Triesti általános biztositó társulat (Assicurazioni Generali), e legnagyobb, leggazdagabb és legrégibb biztositó intézetünk mérlegének főbb adatait. Teljes mérleggel a társulat mindenkinek, aki e célból hozzá fordul a legnagyobb készséggel szolgál. Az intézet elfogad : élet-, tűz-, szállítmány-, üveg- és betörés elleni biztosításokat. Közvetít továbbá; jégbiztosításokat a Magyar jég- és viszontbiztosító r. t., baleset és szavatossági biztosításokat az első o. általános baleset ellen biztositó társaság, valamint kezességi és óvadékbiztositásokat, eltulajdonítás, lopás, hűtlen kezelés és sikkasztás elleni biztosításokat és versenylovak, telivérek és egyéb értékesebb tenyészállatok biztosítását a „Minerva“ általános biztosító részvénytársaság számára. A gyulai ügynökség Multas Mór.

Exhumálás. Megemlékeztünk már a Chlebik Jánosné szarvasi lakos ellen elkövetett bűntényről. Nevezett nő Szarvason a Surtna Jánosné sz. Truzsik Katalin lakója volt. Ez év február hó 16-án reggel Surina Jánosné eltávozott hazulról és csak fia Truzsik András (27 éves) és Chlebik Jánosné maradtak otthon, akik Surináné távozása után csirkéiket egyszerre kezdték etetni. A Chlebikné csirkéi ettek a Truzsikék csirkéinek eledeléből, miért is Truzsik András egy szakajtó kosarat dobott feléjök, hogy az illetéktelen aprójószágot elriassza. E felett az aránytalanul energikus cselekedet felett összeszólalkoztak s Truzsik András e közben úgy vágta oda valami ládához Chlebik Jánosnét, hogy az többet fel se kelve, halva maradt a helyszínen. Truzsik András tette fölött megijedve, a holttestet a padlásra vitte fel, majd éjjel kivitte a város végére és egy hid alá elrejtette, ahol csak március hó l én találták meg. Ekkor megindult a nyomozó eljárás, de csak 10 nap múlva lehetett kitudni a Truzsik András bűnét. Ekkorra Chlebik Jánosné hulláját felboncolták, azonban a halál oka a boncoláskor nem volt biztosan megállapítható. Mikor azután kiderült, hogy Chle-