Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-08 / 2. szám
6 BÉKÉS 1911, január G. fel, hogy neki a botrányos esett felett sajnálatukat kifejezzék. Békéscsaba község tisztviselői karának 25 tagja Achiru Gusztáv főmérnök vezetése alatt testületileg szintén fölkereste Szeberónyit, hogy- az inzultus feletti megbotránkozásuknak kifejezést adjanak. A tisztviselők nevében Achim Gusztáv hosz- szabb beszédben köszönte meg Szeberényinek a tisztviselők irányában tanúsított mindenkori jóindulatát, lesújtó kritikát gyakorolván a csabai anarhisz- tikus viszonyok és azok okozója felett. A tisztviselők tisztelgését Özeberényi meghatottau köszönte meg. __L Vá lság a csabai ág. ev. egyháznál. Dacember elején megírtuk, hogy Özeberónyi Z*. Lajos, a csabai ág. b. ev. igazgató-lelkészi állásáról lemondott. A presbitérium a lemondást el is fogadta és az igazgató-lelkészi teendőkkel Koren Pál lelkészt bízta meg. A megbízást azonban Koren nem vállalta el és ezt irábban bejelentette a presbitériumnak. December 30-án tárgyalta ezt az ügyet az egyház képviselőtestülete. Koren a gyűlésen nem vett részt s csupán Írásbeli lemondását olvasták fel. A presbitérium a lemondást nem fogadta el, hanem elhatározta, hogy újból felkéri a lemondó lelkészt a megbízás elfogadására. Eme felkérésnek nem lesz eredménye, mert Koren az igazgató-lelkészi állást semmi esetre nem vállalja. Ez esetben az igazgatólelkész valószínűleg Csepreghy György békéscsabai lelkész, az arad—békési ág. ev. egyházmegye esperese lesz. Nagy Gyuláné " női divattermét " január l-én Korvin-utca 25, Puskás- féle házban helyezi át. An. é. közönség szives megrendelését kéri. 01—1 Patronage bál. Az alig csak fél éve megalakult Békésmegyei Pártfogó Egyesület köréből a múlt hónapban mozgalom indult meg, hogy anyagi erejének gyarapítása végett, egy olyan bál tartassák Gyulán, a mely az egész megye közönségének találkozót adai volna hivatva. A cél legnemesebb. Külföldön óriási tábora van már a patronage munkásságnak, mely ott miDt szervezett, öntudatos mozgalom, hozzátartozik a társadalmi berendezkedéshez. Az a törekvés, hogy az ember erkölcsi és érzelmi műveltsége fejlesztessék és összhan gba hozassák az anyagiasság felé hajló tudással, mind nagyobb arányban hódit és örömmel constatálhatjuk, hogy lassan bár, a magyar társadalmat is kezdi áthatni. Sokat beszélhetnénk a magyar — tegyük hozá: oonservativ és kényelem szerető társadalom körülményeinek a modern törekvésekhez való viszonyáról, — annyi azonban bizonyos, hegy elmaradottak soha nem voltuns. A külömbség csak az, hogy mig külföldön gyorsan felismerik mindennek a jelentőségét, a mi a közjót előmozdítja és azt megfelelő érzékkel és lelkességgel felkarolják, addig nálunk a közöny, a lekicsinylés, néha ellenérzés minden martiriumát végig kell szenvednie annak, a ki valami uj társadalmi feladat szükségességét akarja beláttatni és valamely uj társadalmi cél megvalósítását igyekszik előmozdítani. Békésvármegyére azonban nem panaszkodhatunk. Az a közönség, mely nemrég olyan gyönyörű, méltóságteljes ünnepet ült Erkel Ferenc emlékére, a kultúra iránti ugyanazon érzékkel a Pártfogó Egyesületet is szeretettel támogatta s lehetővé tette a szükséghez mért, azt a csendes, zajtalan munkásságot, a mely a patronage sajátsága. A csendet most rövidebb időre zajosabb munka fogja felváltani : a báli előkészületek munkája. Mert bár a Pártfogó Egyesület első sorban intellektuális munkát igényel, — anyagi forrásokra még is szüksége van, s ezek megszerzése végett meg kell ragadnia minden alkalmat, annál is inkább, mert hiszen az egyesület, a mely valamikor a kételkedő közönyön, vagy az esetleges ellenségeken keresztül is, nagy virágzó patronage munka központja lesz, most még a kezdet kezdetén van. És a stagnálás visszaesést jelent. Az előre törekvés egyik tényezője lesz most a januárífM-iki bá1, a melylyel egyrészt a Pártfogó Egyesület az Ű Felsége legmagasabb védnöksége alatt álló „Patronage Egyesületek Országos Szövetségének“ tagja, némi anyagi hasznot is remél elérni, másrészt a vármegye közönségének egy kellemes estélyt törekszik szerezni. Bizonyosak vagyunk benne, hogy közönségünk hálásan fogja venni kedve keresését és tömeges részvételével fogannak kifejezést adni. A bál a vármegyeházán január 14-én fog megtartatni s a meghívók a hét elején szétküldettek. Hogy ez lehetővé vált, azt elsoő sorban gróf Almásy Dénesnónek lehet köszönni, a ki a bál védnökségét elfogadni kegyes volt. Ambrus Sándor alispán is nagy mértékben hozzájárult a remélhető sikerhez, midőn a jótékony célra tokintettel a vár megyeháza nagytermét átengedte. A midőn ekként a bál a megvalósuláshoz közelebb jutott és a többi érdeklődő irányadó egyéniségek is támogatásra kérettek fel, a legnagyobb előzékenységgel fogadtatott a mulatság eszméje. Sikerült a bál diszelnö- kéül a Pártfogó Egyesület elnökét gróf Wenckheim Lászlót, a kisjenői kerület országos képviselőjét, elnökeiül pedig Ambrus Sándor alispánt, báró Bothmer Árpád ezredest, Dőry Pál volt főispánt, Gálbory József kir. töívényszóki elnököt, dr. Ladies László ügyödet, dr. Lukács György v. b. t. t. országos képviselőnket, dr. Liszy Viktor kir. főügyészi helyettest, dr. Lmdenberger János plébánost, dr. Lovuk Ödön polgármestert és Novak Kamii kúriai biró, volt törvényszéki elnököt megnyerni. E nevek viselőinek egyéni kiválósága és az a körülmény, hogy a bálbizottság a megye intelligenciájának jó részét magában foglalja, remélni enged', hogy a bál a sablonos kereteken túl rendezhető lesz. Helyi ezredünk parancsnokának, az udvarias előkelőségéről ismert báró Bothmer Árpád ezredesnek jóiudulata és ezredünk tisztikarának előzékenysége folytán a tisztikar a rendező bizottságban egészben helyet foglalni késznek nyilatkozott. Majd a vármegye közönségéhez fordultak az előkészítéssel foglalkozók, a hol szintén kedvező fogadtatásra találtak. így a bál rendezősége a megye minden részéből összeállítva, mintegy 400 tagból áll. Nagyarányú és bizonyára népes bálon fogunk részt venni, a melynek emlékezetessé tételére a rendezőség mindent elkövet. A mennyiben valamely akadály útját nem állja, katona zenéről is fog gondoskodás történni, azonkívül díszes táncrendet kapnak a nők. A védnöknő részére külön emelvény fog felállittatni, színes körtékkel világítva, s úgy az emelvény, mint a terem délszaki növényekkel lesz diszitve. A rendezők, kék és fehér szalagból, esetleg a tisztekre való tekintettel, akik számára nem minden jelvény alkalmas, virágból készült jelvényt kapnak. A vidék na<fy arányokban készül részt venni a patronag) bálon, a melynek összhang’át remélhetőleg mi sem fogja zavarni s nem kételkedünk, hogy Bókésvármegye közönsége, mint minden alkalommal, ezúttal is méltó lesz ahoz a jó híréhez, hogy a megfelelő érzékkel támogatja a patronage célokat, melyeknek előkelő védői első sorban a királyi udvarból kerülnek ki. Közgazdaság. A borosüvegek és söröspalackok jelzése. A kereskedelemügyi miniszter a mai napon arról értesítette Kereskedelmi és Iparkamarát, hogy a bort, sört vagy egyéb szeszes italt tartalmazó zárt palackok mennyiségtartalmának kötelező megjelölése tárgyában kibocsátott 1908. évi kereskedelemügyi miniszteri rendelet végrehajtását az ezen szabályozásnak életbeléptetése körül felmerült nehézségek következtében az 1911. év december hava 31-éig terjedő időre felfüggeszti. A kereskedelemügyi minisztériumban egyidejűleg uj szabályzatot dolgoznak ki, mely úgy a bortermelők és sörgyárosoknak, mint az elárusítóknak (detailistáknak) érdekeire is egyaránt figyelemmel lesz. Egérkárok a buzavetésben. Országos a panasz, hogy a múlt év folyamán rendkívüli módon elszaporodott egerek főleg a a búzaföldeken, jóformán országszerte, igen nagy károkat okoztak. Lerágták belyenkint annyira a búzát, hogy mi sem látszott belőle s bizony nagy kérdés, hogy az ilyen buza- vetések fognak-e egyáltalán termést adni s nem lesz-e célszerű azokat kiszántani s helyükbe kora tavasszal egyéb növényt vetni. Egymásután érkeznek kérdések a lapokhoz, hogy mit tévők legyenek az ilyen buzavetésekkel. Azért mi is ismertetjük azt az eljárást, amellyel a nem túlságosan kirágott vetéseken segíteni lehet. Meg kell vizsgálni a lerágott buzavetés gyökérzetét s ha a gyökérzet hiányzik, akkor minden közbelépés hiábavaló. Ha ellenben a gyökérzet megvan, akkor a közbelépés eredményes lehet. Ebből a célból kora tavasszal, amint egy kissé felszikkadt a fold, könnyű boronával kell megjáratnunk a vetést, hogy a gyökérzetet egy kissé megtépje és uj sarjadzásra serkentse. Boronálás után pedig azonnal rá kell hinteni a vetésre egyenletesen kát. holdanként 50 kg. Chilisalétromot, mely a legkisebb eső által fel fog oldatni s a talajba bejutván, bő nitrogénnal fogja a talajt ellátni s ezáltal a gyökérzetet erős sarjadzásra indítani. A salétrom kiszórására teljesen száraz időt kell választani még a harmat felszáradását is be kell várnunk a kiszórás megkezdésével, hogy pedig a kiszórandó anyag nagyobb tömegű legyen, s igy a kiszórás egyenletesebb, ugyanolyan súlyú száraz fűrészporral vagy száraz homokkal keverjük kiszórás előtt a salétromot. A salétrom kiszórását semmi esetre sem szabad akkorra ha'asztani, mikor a búza zöldül és bokrosodik, avagy éppen be is fejezte bokrosodását, mert ezáltal beérését késleltetnék, a nagy forróság lepné meg szemképződés közben a búzát, ami a termés nagyságára rendkívül hátrányára lenne. Főfon- tosságu dolog tehát a kiszórást nagyon kora tavasz- szal elvégezni, amikor a vetés éppen a bokrosodás kezdetén van, vagy még ezt megelőzőleg. Ezen eljárás segélyével vetésünk az egér-károkat teljesen kifogja heverni. Asztalosok és lakatosok tanfolyama. A kereskedelemügyi m kir. miniszter megengedte az aradi m. kir. állami fa- és fémipari szakiskolának, bogy a kamarai kerületben iparigazolvánnyal biró asztalos és lakatos mesterek részére 1911. évi január hó 20- tól, március 3-ig gyakorlati mestertanfolyamot rendezhessen. A tanfolyam tartama 6 hét, hetenként (d. e. 7—12-ig, d. u. 2—6-ig) 54 tanítási órával, amelyből a 24 délutáni óra elméleti, a 30 délelőtti óra pedig gyakorlati oktatásra fordittatik. A tanfolyamra tiz asztalos, és tíz lakatos mester vehető tel, akik a tanfolyam idejére egyenként 120—120 kor- ösztöndijat kapnak. Felhívjuk a kamara kerületében lakó önálló asztalos és lakatos iparosok közül azokat, kik a tanfolyamon részt venni akarnak, hogy pálázati kérvényüket illetékes ipariestületüknél, illetőleg elsőfokú iparhatóságnál folyó évi január hó 15-ig nyújtsák be. A pályázati kérvény, amelyben feltüntetendő, hogy az illető hány év óta űzi önállóan az asztalos vagy lakatosipart, hány alkalmazottja van stb. bélyegmentes. A tanfolyamra való felvételre pályázók közül az aradi m. kir. állami fa- és fémipari szakiskola igazgatósága az alulirt kamarával együttesen fogja kijelölni azokat az iparosokat, akik a tanfolyamra fel fognak vétetni. Megjegyezzük, hogy az illetők a vasárnapokat lakhelyükön tölthetik. Az aradi kereskedelmi és iparkamara. Útépítési kölcsön. A beruházási hitel terhére kiépítendő útépítkezésekhez a vármegye hozzájárulása 1.500.000 koronán felüli összegben állapíttatott meg. Midőn a munkálatok végrehajtására Került a sor, a vármegye közúti alapja nem bírta kimutatni, hogy ezt az összeget teljes egészében fedezni képes, illetőleg a közúti alap teherbíró képességének megvizsgálására kiküldött minister! bizottság megállapította, hogy a közúti alap a vármegyét terhelő hozzá|árulásbó! mintegy 450.000 koronára nem bir fedezettel. Ezen megállapítás alapján azután felhívta a kereskedelmi minister a vármegyét, hogy ily körülmények között a már megállapított útépítési programmot változtassa meg, illetőleg az építésre felvett utakból törüljön annyit, amennyi az építési költségekből a hiánynak megfelel. Békésvármegye természetesen nem egy köny- nyen nyugodott meg a ministeri elhatározásban es igyekezett kimutatni, hogy a szóban levő hiányt elő képes teremteni olyképen, hogy a már meglevő közúti kölcsöneinek törlesztési határidejét kitolja, miáltal mintegy 430.000 korona újabb kölcsönt vehet fel. Támogatta álláspontját a törvény-
