Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)

1911-04-02 / 14. szám

2 B E k rs S EE irefe. A közigazgatási bizottság április havi rendes ülését t. hó 10 én fogja tartani. A képviselőtestület kedden délután 3 órakor dr. Lovich Ödön polgármester elnöklete alatt rend­kívüli közgyűlést tartott, amelyen a városi képvi­selők a szokottnál nagyobb számban jelentek meg. A tárgysorozat első, egyben legfontosabb tárgya a városháza építési ügye volt. A képviselőtestület tudvalevőleg még a múlt év nyarán elhatározta, hogy a városháza újjáépítésére országos tervpályá­zatot hirdet, a beérkezett pályaművek, illetve költ­ségelőirányzattól tévén függővé, hogy a városházát tényleg újonnan felépitteti-e, vagy csak kibővitendi. Ugyanez a közgyűlés megválasztotta a beérkezendő tervek és költségvetések elbírálására hivatott bi­zottságot is és pedig elhatározta felhívni a keres kedelemügyi minisztert és országos mérnök és épí­tész egyesületet is, hogy a bíráló bizottságba egy- egy tagot küldeni szíveskedjenek. Annakidején meg­írtuk, hogy a mérnök és építész egyesület formá­lis bojkott alá helyezte c. pályázatot azért, mert a pályázati feltételek, illetőleg a pályamunkákra ki­tűzött honoráriumok messze mögötte maradtak az egylet által megállapított árszabályzatnak. Az egy­let felszólította tagjait, hogy a pályázaton ne ve­gyenek részt ; akkor pedig a midőn a bojkott da­cára 15 pályamű adatott be a városhoz és a pol­gármester Írásban, majd személyesen is felkérte az egyletet egy bíráló szakértő kijelölésére, ezt a kérelmet kereken Visszautasították. A mérnök és épitészegyesülettel hallgatólagos szolidaritást vál­lalt a kereskedelemügyi miniszter is és szintén megtagadta a polgármester ismételt kérelmeit is, hogy a maga részéről szakértőt nevezzen ki a bí­ráló bizottságba. Mindezek következében a beér­kezett 15 pályamű elbírálatlanul, sőt felbontatla­nul van mind a mai napig. A városi tanácsnak és az állandó választmánynak javaslata tehát az volt a közgyűlés elé, hogy a képviselőtestület a mérnök és épitészegylet, úgyszintén a kereskedelemügyi mi­niszter szakértője helyett maga kérjen fel két mű­építészt, névszerint: Borbát Ernőt és Lack Istvánt, egyben pedig a megbízatásáról leköszönt Szarvassy Arzén műszaki tanácsos, városi képviselő helyett Bálint Imre kir. mérnököt válassza be a bíráló bi­zottságba. A javaslat felett hosszas vita fejlődött Juci lelkét is más vágyak töltötték be. Most már néha meg is feledkezett a levélírásról s tán abba is hagyja, ha a terv csattanójának napja, április elseje nem közeledik. Ha elkésett a válasszal, min­dig talált valami mentséget . . . S végre, végre is elérkezett a várva várt áp­rilis elsejének előnapja. A tanácsosék vig, mosolygó Jucija szokott jókedvével ült asztalához s e pár sort vetette a levélpapírra : „Kedves kis bolondom ! A virág, a madárdal újólag éled. Minden föl- ébred a természetben s uj életbe kezd. Ébredj te is, hiszen április elseje van ! Én széttépem tündér­álmaid fátyolá't, Ígéreteimet nem tarthatom be, hi­szen én is leány vagyok, csakhogy a huncutabb fajtából Ne essenek rosszul soraim ! Vigasztalódj ! Előre is sajnál Semsey Juci.“ Másnap a mindenről értesített postás Semsey Béla cimre váratlanul hozza az Ellától küldött le­velet. Rövid volt s igy hangzott : „Kedves komám ! A mackó odahagyta téli álmát, miért ne éb­rednél föl te is április bolondja ? Én is jogászgye­rek volnék, még pedig a javából. Leveleidet sze­relmi útmutatóként alkalomadtán föl fogom hasz­nálni. Bosszankodjál egy kicsit, hisz az úgy sem árt! Üdvözöl kollégád : Biró Imre.“ A mosolygó, a vig Juci s a javából való jogászgyerek április elsején egész nap azt hajto­gatták magukban : „A terv kezdete nagyszerű volt, de a csatta­nója — füstbe ment!“ ki, amelynek folyamán alapos aggály keletkezett, hogy a képviselőtestület többsége, noha a nyár fo­lyamán a pályázati terv kiírásánál megbarátkozni látszott az uj városháza építés kényszerűségével, időközben megváltoztatta álláspontját és most hal­lani sem akar a mostani épület lebontásáról, csu­pán a renoválás és egy uj szárny kiépítéséről. A tanács javaslata mindazonáltal elfogadtatott; For- báth, Lack és Bálint bíráló bizottsági tagokul fognak felkéretni, a város egyben hirdetmény utján érte­síti a pályázókat, hogy am“nnyiben a tervbirálat- ban történő eme változás következtéb< n pályázatu­kat fenn nem tartják, eme körülményt április 20-ig jelentsék be, ha ezt nem tennék, azontúl pályá­zóknak fognák tekintetni. Sotonkivül tárgyaltatott azután a városi előfogatozásra beadóit ajánlat, a mellyel szemben a tanácsnak és állandó vilasz'- mánynak az volt a javaslata, hogy miután az aján­lat tuldrága, a vátos az előfogatozást házi keze­lésbe vegye. A közgyűlés sem egyik, sem másik irányban nem foglalt állást. Nevezetesen első sor­ban azt a kérdést tartja szükségesnek megoldani, hogy a szükséges lovak hol tartassanak ? Miután a városház telke, akár újjáépítés, akár egy szárny emelése esetében e célra fel nem használható, a közgyűlés csupán a Schwimmer telket tartja ennek megfelelőnek és az adott kényszerhelyzetből kifo­lyólag elhatározta eme teleknek 28000 koronáért leendő megvásárlását; fentartván tnagáuak a jogot, hogy az istállókérdós ily módon történt megoldása után az előfogatozást házi kezelésbe vegye-e, vagy arra újabb árlejtést hirdessen. Az ál andó választ­mány szemben a képvise őtestület régebbi határo­zatával, hogy a Nagymagyarvároson uj ártézikutat furat, egy helyeit négy ártézi kút létesítésére ter­jesztett elő javaslatot. A közgyűlés azonban, nem pénzügyi okoknál fogva, hanem azért, mert az ár­tézi kutak szaporításával a már létező kutak víz­szolgáltatást képességét kockáztatni nem akarja, csupán egy ártézi kút létesítését határozza el és pe­dig a nagymagyarvaroei részen a bizottság által megállapított helyen. A vármegyének a tanácsnokok illetményei kiegészítése tárgyában hozott határozata tudomásul vétetett; ugyanannak az államsegély fel­osztása ügyében hozott határozata megfe ebbezte- tik. Tudomásul vétetett továbbá a pénziigyigazga- tóság átirata, mely szerint a házosztályadó ez év­ben alacsonyabb osztályban vettetett ki. Hálás kö­szönetét szavazott a képviselőtestület őzv. gróf Almásy Kálmánnénak nemesszivütégeért, bogy a közte es a város között vitássá vált ügyet a C-d- kos-ér medrének tulajdonjogára nézve akként ol­dotta meg, hogy az egész terület értékét 12000 koronát az Erzsébit-ápo'dának adományozta ; ez ügyből kifolyólag a közgyűlés jegyzőkönyvi köszö­netét szavazván dr. Jantsovits Emil városi főügyész­nek is, mint aki ügybuzgóságával és tapintatával szintén ténvezője volt ez ügy a város érdekében történt kedvező megoldásának. A nagyo'áhvárosi részié tervezett csürhejárásra beadott ajánlat nem fogadtatott el; a képviselőtestület azonban az ot­tani lakosság érdakében hajlandó a gödrös része­ket csürhejárási célra dij nélkül átengedni. Több kisebb érdekű ügy és magánkérvény elintézése után a közgyűlés este fel 8 órakor fejeztetett be. A gyulai rom. kath. hitközség egyháztánácsa múlt vasárnap délután rendkívüli közgyűlést tartott, melynek határozata folytán az újonnan kinevezett megyés püspököt Gróf Széchenyi Miklóst az egyház- tanács táviratilag üdvözölte. Amennyiben a beigtatás Nagyváradon ünnepélyesen történnék, arra a hit­község képviseletében dr. Lindenberger János egy­házi és dr. Márki János világi elnökök küldettek ki. A gyulai kereskedők és kereskedő ifjak tár­sulata március hó 26-án délután tartotta rendes évi közgyűlését a tagok élénk részvételével Czinczár Adolf elnöklete mellett. A felolvasott tit­kári jelentésből kitűnik, hogy a társulatnak 8 ala­pító és 127 rendes tagja van s hogy a rendes évi bevételek a kiadásokat fedezték. A társulat vagyona 4877 korona 82 fillér értéket képvisel és könyvtára 516 müvet 705 kötetben tartalmaz. Ezenkívül be­számol a jelentés a lefolyt év mozzanatairól, melyet a közgyűlés tudomásul vett. Úgyszintén jóváhagyta a számvizsgáló bizottság által megvizsgált zár­számadásokat és a választmány által beterjesztett 1911. évi költségelőirányzatot elfogadta, ezzel a köz­gyűlés véget ért A Polgári Kör március 25-én délután 5 óra­kor dr. Lindenberger János elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a tagok már évek óta nem tapasztalt nagy számban jelentek meg, úgy, hogy a termet a ezó szoros értelmében zsúfolásig megtöltöt'ék. A közgyűlésen két ellentétes véle­mény volt, az egyik a kör mostani telkén le' ndő építkezés mellett, a másik, amely szintén az épít­kezés mellett volt ugyan, de a szomszéd Uferbacb- féle ház telken, amely 150 négyszögöllel nagyobb a mostani teleknél és miután kellő nyári helyisé­get is biztosítana, ez oknál fogva a Polgári Kör céljaira inkább megfe'elő. Az Uferbach-féle házat és lelket a társtulajdonosok 34,000 koronáért aján­lották fel a Polgári Körnek, lekötvén magukat hogy ajánlatukat szeptember 29-ig fentartják. Te­kintettel arra a keserves tapasztalatokra, amelyek minden alkalommal szerezhetők, amidőn valamely telek közcélokra szükséges és amely alkalmakat a telektulajdonosok olyannyira kiaknáznak, hogy a kérdéses telkek árár a forgalmi árakhoz képest két-háromszorosan, sőt nemritkán ötszörösen fel­srófolják, az Uferbbch házért kért ár határozottan méltányosnak mondható, annyival is inkább, mert a város legforgalmasabb és legértékesebb helyén áll. Ugyanilyen értékes helyen van azonban a Polgáii Kör mostani épülete is, mely ha a kör ca j rínak nem is mindenben megfelelő, de egyéb hivatali, vagy testületi célra feltétlenül alkalmas és használható, úgy, hogy 30,000 koronáért érté­kesíthető volna. A tagok tekintélyes része tehát a mellett volt, hogy a kör rövid záros határidőn be­lül kísérelje meg értékesíteni, ille őleg e'adni há­zát, készíttessen uj tervet, esetleg alakíttassa át a már kész tervet az Uferbach-féle telekre és csak akkor döntsenek a hovaépitós kérdésében, amidőn a kísérletek eme irányban is megtörténtek és újabb közgyűlés elé terjesztendök lesznek. — Az Uf-rbach-fóle telken leendő építkezésnek az a nagy előnye is lenne, hogy a Polgári Kör az uj épület befejeztéig zavartalanul m gmaradna mos- tmi helyiségében, ami minden tekintetben kívánatos dolog. A jelen'evők nagy többsége azonban igaz- talanul manővernek vélte az Uferbach-telken le­endő építkezés kísérletére vonatkozó javaslatot, amely — be nem vallottan bár — voltaképen az építkezés eszméjét célozza meghiúsítani s az Ufer- bach-telek mellett szóló érvek figyelmen kívül ha­gyásával a mostani telken leendő rögtönós építkezést határozta el és pedig névszerinti szavazás utján 76 szóval 36 ellenében, mig a jelenlevők egy része a szavazástól tartózkodott. Eme határozat folytán a Polgári Kör épülete május elején lebontatik és az uj épület elkészültéig a Polgári Kör a városház­utcai Becker-házban helyeztetik el. Az uj építke­zés, amellyel mint legolcsóbban váll. lkozó Pfaff és Schneider építőmesterek bízatnak meg, a közgyűlés folyamán előterjesztett költségvetés szerint 800 korona hiányt okoz, amely hiányt a választmány a vendéglős által fizetendő bérből vél fedezhetni. A közgyűlés különben hálás köszönetét szavazott a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesületnek, a mely a célra való tekintettel rendkívüli előnyös kölcsönt szavazott meg a körnek az építésre, egy­ben jegyzőkönyvi köszönettel örökítve meg Ziel­bauer Alajosnak a kör vendéglősi minőségében 30 éven túl nagy buzgalommal és tisztességgel kifej­tett működését. Népszövetségi gyűlés. Április 2-án, ma dél­előtt 11 órakor a helybeli népszövetség gyűlést tart a kath. Olvasókör helyiségében, melyen bárki részt vehet. Krajmk György s. lelkész fog előadást tartani. A vezetőség a tagokat kéri, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg. A gyulai iparos otthon, melynek feladata i z összes iparosokat saját érdekeik védelmére és elő­mozdítására tömöríteni, továbbá az iparos ifjúság művelődését és továbbképzését elősegíteni, s a munkaképtelen elaggottakat gyámolitani, ezen nemes 1911 április 2.

Next

/
Thumbnails
Contents