Békés, 1911. (43. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-08 / 2. szám
O rV -vT -fr q BEKÍS különösen a kultúra érdekeivel, nem segítenek azok előmozdításán, hanem hagyják annak is minden kötelezettségét és különösen anyagi áldozatát a középosztályra nehezedni. A demagógok és mindenféle népvezérek folyton csak a nép jogaiért ordítoznak, ellenben a nép kötelességeiről következetesen hallgatnak. Ennek meg kell változnia. A megerősített középosztálynak feladata lesz majd gondoskodni arról, hogy a nemzet munkájában a nemzet egész egyeteme részt vegyen, mert csak igy munkálkodunk eredményesen közre a modern magyar nemzetnek nemzeti jellege megtartása mellett való kifejlődésére. 2_ ____________________________________ A vármegye közgyűlése. (Második nap, dec. 31.) A vármegye törvényhatósági bizottságának december 30-ra egybehívott rendes közgyűlése az al- ispáni jelentés körül kifejlődött hosszú vita folytán, továbbá a husdrágaság kérdésének hosszas tárgyalása, végül a tisztviselő, valamint a bizottsági tag- valasztások miatt, az első napon befejezhető nem lévén, a közgyűlés folytatása a következő napra maradt. A folytatólagos közgyűlés első tárgyát, az előző napon megtartott közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése képezte, annak megtörténte után a még le nem tárgyalt ügyek kerültek elintézés alá. A második napi közgyűlés erősen megcsappant érdeklődés mellett folyt le : mindössze 47-en jelentek meg, azonban az ülés legnagyobb részében alig 10—15-en voltak állandóan jelen a közgyűlési teremben. Csabáról az Achim-párt részéröl senki sem vett részt a tárgyalásokon és igy mindössze két tárgynál volt felszólalás. Mindjárt az első tárgynál: a kórház husszük- ségletének beszerzése tárgyában hozott kórházi bizottsági határozat ellen felebbező: Simonka György támadta erősen az állandó választmány határozati javaslatát, mely szerint az általa beadott felebbezés viszzautasitandónak véleményeztetett, azért, mert ö nem lévén érdekelt fél, felebbezni nem is jogosított. Kétségtelenül a viszonyoknak és az ügynek alapos ismerésével és nagy készültséggel adta elő felfogását, amely oda irányult, hogy mivel a kórházi bizottság határozata a'akilag is szabálytalanul jött létre, másrészt pedig a kórház husszükséglete olcsóbban is biztosítható, a kórházi bizottság határozata semmisittessék meg és uj árlejtés tartassák. A törvényhatósági bizottság azonban dr. Martos József ellentétes irányú felszólalása és az alispánnak felvilágosításai után Simonka kivételével egyhangúlag elfogadta ^z állandó választmány javaslatát. Hosszabb vita támadt két csabai bérlet meghosszabbítási ügynél is. amelyekre vonatkozólag hozott községi határozatokat, Achim L. András és társai felebbezték meg. Az állandó választmány azt véleményezte, hogy a kérdéses két ingatlan bérbeadása tekintetében nyilvános árverés tartassék és illetőleg a községnek az a határozata, mely szerint az ingatlanok szabad kézből adattak bérbe, ne hagyassák jóvá. Az állandó választmány javaslata ellen Korossy László békéscsabai főjegyző szólalt fel és igen meggyőző érvelés mellett a község határozatának jóváhagyását kérte. Simonka György az állandó választmány javaslata mellett foglalt állást és annak demonstrálásául, hogy a Kun Elének bérbeadott ingatlanért a nyilvános árverésen többet lehet kapni »megbízásból» a közgyűlés színe előtt kijelentette, hogy az 1500 korona bérösszeg helyett, 2000 koronát igér és 10% bánatpénzt a közgyűlés előtt letette. Elnöklő alispán azonban, tekintettel arra, hogy ily körülmények között felszólaló érdekelt, kijelentette, hogy Simonkának tulajdonképen nem is volt joga felszólalni $ igy az ajánlata figyelembe sem vehető. Az állandó választmány javaslatát ezután a közgyűlés Simonka szavazatának kivételével egyhangúlag elvetette. A többi tárgyak hozzászólás nélkül lettek letárgyalva. A temesvár—kassai közvetlen vasúti közlekedés megvalósítása céljából a debreceni kereskedelmi és iparkamara által kezdeményezett mozgalomhoz a törvényhatósági bizottság készséggel járult hozzá. A sebesk'ófózsi foki-kid vállalkozójának 10,000 korona késedelmi kötbér elengedése iránt előterjesztett kérelmét, tekintettel a késedelem teljesen indokolt voltára, teljesítette. Úgyszintén elengedte a mezőberényi és békési hidak mázolási munkálataiból kifolyólag a vállalkozótól levont 180 korona késedelmi kötbért, mert a késedelmet a nedves időjárás okozta. A vármegyei szervezési szabályrendelet a belügyminiszter kívánságának megfelelően módosíttatott. A szarvasmarha, juh, kecske stb. tenyésztésről i L911 január 8. alkotott megyei szabályrendelet aképpen módosíttatott, hogy az apaállatok vizsgálata október végéig fejezendő be minden évben. Nagy János kérelmére a kondorod hetipiacokról az üvegesek kitiltattak és a szabályrendelet ily irányién módosíttatott. Ellenben nem teljesittetett az a kérelem, bogy a nagyszénási hetipiacokról az idegen iparosok tiltassanak el, mert Nagyszénás község ipari viszonyainak fejletlensége, ennek a kívánságnak teljesítését ezidőszerint még nem indokolja. Az öcsödi hidvámbérlet, az eddigi feltételek és bérösszeg mellett, a jelenlegi birlővel egy évre meg- hosszabbittatott. Néhai Oláh György volt megyei t. főügyész özvegye részére, a vármegye th. biz a közszükségleti alapból 200 korona segélyt szavazott meg. Ellenben Hegedűs Lijosné volt vármegyei levéltárnok özvegyét, kegydij iránti kérelmével fedezet hiányában elutasította. Néhai Gojár Ferenc volt utkaparó özvegyének hat hónapi fizetést és a gyógyköltségeket, mig állásáról betegség miatt lemondott Csinos József ut- kapjró részére végkielégítés ciinén három havi fizetést szavazott meg a törvényhatóság. A feloszlott Békésmegyei 1818—49. honvédegylet örökalapitványának 19IO. évi kamatai, a 14 kérvényező között egyenlően osztattak fel. Jutott egyre 18 korona. Az Országos Gyermekvédő Ligának 100 korona segélyt szavazott meg a bizottság. Nagy Pál csorvási lakos hatóságilag kiirtott takonykóros lováért 200, mig ugyanezen a címen Gombos György gyulai lakos 50 és Alb Péter szintén gyulai lakos 200 koronát kaptak kártalanítás fejében az állategészségügyi alapból. Doboz községnek a létesítendő vágóhidjára 1000 koronát adott a törvényhatóság a most említett alapból. Újkígyós község alkalmazottait, fizetésfelemelés iránti kérelmükkel a község elutasította. Felebbezés folytán a vármegye a községi határozatot feloldotta és uj határozathozatalra utasította a képviselőtestületet abból az okból, mert a község pótadója a f. évben 70-ről 54 százalékra szállott le és igy a község anyagi helyzete megengedi az alkalmazottak igen rosszul megállapított javadalmazásának rendezését. Tótkomlós községnek az a határozata, mely szerint járdaépítési alap létesítése céljából a közmunka kötelezettekre egy korona járulék kivetését örvény szélén sem, mint aminő a szerető hitves sírja. De hát Szánthó Gáspár ácsmesterségen kezdte az eszebiró életét, nem csoda, ha nem egy köny- nyen szédült. Annyiszor járt a szédítő magasságokban épülő házak fedélgerendái közt, hogy saját fejét nem húzta magához semmi mélység. Meghalt az asszony és Szánthó Gáspár tudta mi a kötelessége. Elővette az ácsplajbászt és számadást csinált. Akár csak most hat hosszú és munkától verejtékes esztendő után, amikor a számokkal teleirt árkus papirossal odaállt a felesége olaj- festésü képe elé és halkan, hogy a pitvarban te- ricskélő Trézsi meg ne hallja, elkezdett dicsekedni: — Tízezer pengő forint. Tízezer pengő forint. Ennyit gyűjtöttem a lányunknak. Megvagy elégedve anyjukom, édes ? A kép meglehetett, elégedve, mert valahonnan egy napsugár épen a szemére siklott s a jóságos öreg szem mintha örömtől csillogott volna . . . Kint gyermekes kacagás hallatszott s pitvar ból behallatszott a Trézsi hangja: — A tekintetes ur már várja a kisaszonyt. Marika berontott a szobába Piros volt az az arca a friss kora őszi levegőtől és a ruhája fü- szagos. Az öreg Szánthó zsebébe dugta a számadást és boldogan fogta meg a lánya kezét. . . — Marikám — kezdte büszkén és némi meghatottsággal — mától fogva uj élet kezdődik. Egészen uj. Az Isten ő szent felsége megsegített: a jövőd biztosítva van. Most már felszabadultam én is. Nem panaszkodhatsz majd, hogy mindig csak dolgozom, dolgozom. Együtt megyünk mulatságokba, bálba! Az ám! Bálba is. Mert jön a tél és . . . Az öreg nagyon meg volt hatva, eszterhás, szürke szemöldökét sűrűn vonogatta össze s végül is nem tudta befejezni a mondókáját, hanem sietve megcsókolta a lányát. Marika pedig boldogan rohant ki a szobából es már a pitvarban kezdte kiabálni: — Madmoiselle 1 Madmolselle! Rójuissez vous! Une grande nouvelle ! Ez az idegen szó olyan furcsán hangzott ebben a mestergerendás egyszerű házban. Hanem a sorsnak kegyetlen ötletei vannak. Amíg az öreg Szánthó éjt-napot együvé téve dolgozott, hogy vagyont gyűjtsön a lányának, addig csodaerős embernek bizonyult, de amikor elkezdett pihenni, egyszerre összeroppant. Megcsapta valami bolond hideg őszi szél, s ettől ágynak dőlt. Láza lett, köhögött s egy napon köhögés közben véres lett a vánkosa. Az orvos, a városból hivott tudós orvos azt mondta rá: tüdővérzés. Bucsuzáskor pedig halkan megsúgta Mariskának : — Ha azt akarja a kisasszony, hogy az ur- atyja megérje a tavaszt, akkor sietve vigye a délvidékre. — Hova ? — kérdezte Marika szepegve. — Vigye el Lussinba. Nincs messze és kitűnő hely, Marika az orvos tanácsát óvatosan közölte az apjával Az öreg Szánthó hallani sem akart róla. Ugyan! Bolondság! Majd rendbe jön ilyen szamárság nélkül is Pedig érezte, hogy csakugyan elkelne a meleg napsütés, a más levegő. De gondolt valamire és ettől összeszorult a szive. Nem, nem és nem 1 És konokul rázta a fejét. Hanem egy erősebb roham után, amikor piros, meleg vér ömlött ki a száján, mégis belenyugodott az utazásba. És elutazott Marikával. A nevelőnőt is magukkal vitték, hadd legyen Marikának még valakije. A tengeri levegő, a melengető tüzes nap mintha használtak volna az öreg Szánthónák. Az első hét végén kezdte jobban érezni magát. Kerekes széken kivitette magát a tengerpartra és félnapot átszunyókált a napon. Utána szinte erősnek érezte magát. Mikor visszatért a hotelbe, jókedvűen mondta a hoteltulajdonosnak, akivel a hallban találkozott: Küldje fel kérem a heti számlát! A hotelier felküldte a számlát. Az öreg Szánthó, amikor megpillantotta a drága költségjegyzéket, majd elájult. Rettentő pénzt emésztett fel ez a fürdőzés. Nagyon levert lett. Nem szólt senkinek semmit, de másnap ismét rosszul érezte magát. A második héten az idő sem kedvezett annyira, a tengeren bóra volt, hűvös szelek borzongatták meg a part pálmafáit s a betegnek a szobában kellett tartózkodnia A hét végén pedig megint kérte a számlát és aznap este újra tüdővérzése támadt. Az orvos azt mondta, hogy valami nagy belső felindulás miatt. Nagyon rossz éjszakákat töltött rá Másnap reggel aztán a következő különös parancsot adta Marikának : — írd meg a Trézsinek, hogy csomagolja be gondosan az édesanyád olajfestésü képét és küldje el ide! A harmadik hétnek is végére járt, amikor a
