Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-27 / 48. szám

1910. november 27. BÉKÉS 7 Nlunkásbiztositó pénztár és az orvosok. Több ízben megemlékeztünk ama áldatlan viszályról, amely a munkásbiztosito pénztár és az orvosok között keletkezett ; igaz, hogy r emcsak nátunk Békesmegyóben, hanem országszerte is. A fenn­forgó kontroverziáuak sokkal mélyebbre ható okai vannak, semhogy akár egyik, akár másik fel volna azért felelősségre vonható, annál kevésbé pedig el­ítélhető. Részünkről teljesen pártatlanul és a le­hető legnagyobb tárgyilagssággtl szólunk az ügy­höz, amely olyan stádiumba jutott, hogy mindkét fél hátrányára elmérgesedik. Legnagyobb baj az, hogy a munkásbiztosito pénztár elismerve annak úgy humánus, mint szociálisztikus tendenciáját —■ szervezetét illetőleg — a legszerencsétlenebb tör­vényalkotásaink közzé tartozik. Nagy teher azipi- ros osztályra s e mellett nagyobb városokban rend- kiviil megcsorbitotta, tönkre tette számos orvosnak magánpraxisát és ebből származó jövedelmét. Az alföldi várüsekan, mióta a munkásbiztosito fennáll, lehitetlen a tisztességes orvosi egzisztencia, ha csak valamely közhatósági állásból folyó fix fize­téssel nincs összekapcsolva. A gyulai munkásbizto- sitó pénztár területén a pénztári orvosi teendőket mindenütt tulnyomólag hatósági orvosak látták el. A pénztár most azt követeli, igaz, hogy nem cssk itt, hanem országszerte, hogy az orvosok a pénz­tár tisztviselői legyenek s a pénztár fegyelmi fenn­hatósága alatt álljanak. Ez Békésvármegyében ke­resztül nem vihető. A munkásbiztosito pénztár ugyanis ninct olyan helyzetben, hogy annyi java­dalmat adjon orvosainak, amelyből azok megél­hessenek, már p -dig pénztári orvos egyáltalában nem számiihat egyeb jövedelemre, mint amit a pénztártól fizetésképpen kap. Nem csoda tehát, ha az orvosok vonakodnak egyéb állásaikról és jöve­delmeikről a pénztári orvosi állás kedvéért lemon- .dani. Hogy az ország más részeiben a munkás biztosiló pénztár került ki győztesen az orvosok­kal való küzdelemből, egyáltalán nem bizonyítja, hogy az Békésmegyében is úgy fog történni, mert az itteni viszonyok sok tekintetben különlegesek és elütök az ország más helyi viszonyaitól, ámbár ott, ahol a pénztárak győzedelmeskedtek is, az egyezséget és győzelmet komoly felbontással fe­nyegeti a közigazgatási hatóságok sorban megnyi­latkozó állásfoglalása, mellyel nem tűrik, hogy ha­tósági orvosok a munkás biztosító pénztár tisztvi­selői is legyenek és hogy a pénztárak velük szem­ben fegyelmi joggal rendelkezzenek. Az országos muukásbiztOHitó pénztár tehát még ott is, ahol látszólag győzelmes volt, kénytelen lesz tágítani feltételeitől. Nem óvja meg tőle az a taktikájává tett népgyülésezés sem, aminő a múlt héten Gyu­lán és a vármegye más nagyobb helyein, részint hirdetve volt, részint meg is tartatott, amely nép- gyülósek éle, helytelenül és igazságtalanul az or­vosok ellen fordult. Másrészről azonban nem helye­selhetjük az orvosok bojkott-mozgilmit sem, azon irigylendő helyzetben különben sem lévő kollégáik ellen, akik bárminő okokból nincsenek oly hely­zetben, hogy lemondjanak ama falat kenyérről, amelyet nekik és családjuknak, más falat kenyér hiányában a munkásbiztosito pénztár juttat. O-t és akkor, ahol betevő falatról vau szó, egyaránt hely­telenítjük a bojkottot, akár mezei munkások, kő- mivesek és ácsok akár orvosok követik azt el. Halgazdaságok és haltenyósztés. Az élelmi­szerek drágasága miatt érzett nehéz viszonyok miatt a földmivelésügyi miniszter a törvényható­ságokhoz intézett rendeletében a gazdaközönség figyelmét a haltenyésztés felkarolására hívja fel an­nál inkább, mert a rendszeres haltenyésztés sike­res folytatásához szükséges termószetszabta előfel­tételek bőven megvannak és igy ezen gazdasági ág jövedelmezősége nem áll mögötte a tnezőgazd isátj- gal kapcsolatos egyéb állattenyószeti ágaknak. Ki­látásba helyezi ezért a miniszter, hogy a halgazda­ságok létesülését anyagilag is hajlandó támogatni és pedig úgy, hogy a beruházások költségeinek bi­zonyos hányadát megtéríti, részben pedig oly mó­don, hogy a nópesitéshez szükségés halanyag 50—100 százalékát több éven át díjtalanul átengedi. A meg­felelő hitelről azonban ctakis az 1912. évben gon­doskodhat. Az országos halászati felügyelőség bár­kinek teljesen díjtalanul készíti el a terveket és ad szakszerű felvilágosításokat. Kiállítás Csabán. A csabai ipirtestület fenn­állásának huszonötödik évfordulóját nagyobb ünnep­ség keretében üli meg január 8-án. Ipirossegéd és tanonc kiállítást rendez, melynek megnyitását dísz­közgyűlés és hangverseny fogja követni. Az ipar­testület elöljárósága csütörtöki ülésén elhatározta, hogy az ünnepség sikere érdekéban már a közeli napokban megkezdi a munkát. Az ipartestület ju­bileumára bir szerint, Gellóri Mór és Tbák Eadre jönnek le a fővárosból. Pályáz ati Hirdetmény 400 koronás iparos ta­nulmányi ösztöndíjra. Az aradi kereskedelmi és ipar­kamara ezennel pályázatot hirdet egy 400 koronás iparos ösztöndijra s felkéri a kerületbeli ipartestü­leteket, hogy e pályázatot a saját hatáskörükben minél szélesebb körben meghirdessék, az arra érde­mes iparos ifjakat a pályázatban részvételre buzdít­sák és őket utisitsák, hogy pályázataikat f. évi december hó 20-ikáig az aradi kereskedelmi és ipar­kamara címére beküldjék. A pályázatban a folya­modó lakhelye, családi és vagyoni viszonyai, foglal­kozása, előképzettsége, nyelvismeretei, erkölcsi ma­gaviseleté, esetleges tanulmányai, az általa esetleg elnyert kitüntetések és végül, az ösztöndíj elnyerése esetén teendő utazás iránya részletesen megjelölen- dők, valamint az is, vájjon az illető katonai köte­lezettségének eleget tett-e már és vájjon biztosítva van-e előre és egy megfelelő külföldi gyárban, vagy műhelyben való alkalmaztatása, esetleg valamely külföldi szakiskolába való felvétele. Megjegyezzük, hogy az illetőnek kötelezettséget kell vállalnia aziránt, hogy az ösztöndíj különbeni visszafizetésének terhe alatt vissza fog térni hazájábi és külföldön szerzett ismereteit itt fogja értékesíteni. Azok, akik katonai kötelezettségüknek még nem tettek eleget, vagy az alól felmentve nincsenek, az ösztöndijra nem szá­míthatnak. A kiskorúakért atyjuk, vagy gyámjuknak kell kezességet válialniok a fenti kötelezettség be­tartása tekiatetéban. A kérvény egy koronás, a mellékletek pedig 30 fillérayi bélyeggel látandók el. Aradon, 19L0. november hó 24-én. Az aradi keres­kedelmi és iparkamara. A szeghalom-csökmői vicinális utón fekvő u. n. gőzmalmi szeghalmi híd újjáépítése tárgyában az államsegély megadása iránt felkért kereskedelmi miniszter azt válaszolta, hogy a segély megadása kérdésében csak akkor határozhat, ha a megtsrtott helyszíni bejárás alapján az alispán elsőfokú hatá­rozatot hoz, azután elkészíti a részletes költségve­tést és ha ezek alapján pultosán tudva lesz, meny­nyibe kerül a hid, csak akkor lesz abban a hely­zetben, hogy az államsegély engedélyesése kérdé­sében határozhasson. A kereskedelmi miniszter ren­deletében az már mindenesetre megnyugtató, hogy a vicinális úti műtárgy újjáépítéséhez való állam­segély iránti kérelmet mereven nem utasította el, hanem annak megadására — bizonyos előfeltételek fennforgása esetén hajlandónak nyilatkozott. A békésszentandrási munkásházak elkészülvén azoknak felülvizsgálata iránt az állainépitészeti hi­vatalt az alispán utasította. Heti piac. Gyula, november 25. A budapesti gabonatőzsdén állandóan szilárd a hangulat; a búza ára a hét folyam ín 30—10 fillérrel emelkedett. Heti piacunkon élénkebb kínálat mellett el­adatott : Búza Árpa . Zab . Tengeri 19 — 20 40 14-20 14-40 1440 14-60 10-20 10-40 Irodalom és művészet. Kincses kalendárium. — 1911. — A legkedveltebb és legelterjedtebb magyar könyvnek, a Ktncsas Kalendáriomnak uj kötete megjelent és már minden könyvesbolt kirakatában emlékeztet bennünket az esztendő végének s az uj évnek közeledtére. Megszokott és nélkülözhetetlen háztartási cikk immár a Kincses Kalendárium, melynek kiválóan praktikus az alakja, beosztása és tartalma könnyén érthető, de amellett szigorúan tudományos és min­den izében modern minden cikke, művészi minden illusztrációja és minden izében magyar az iránya, a lelke. Alig van az emberi tudás terebélyes fájának olyan ága, melyről egy-egy értékes gyümölcsöt ne nyújtana olvasóinak a Kincses Kalendíriou. Nap­jainkban még mindig a természettudományoké a vezér-szerep. Ebből az ismeretkörből közöl a Kin­eses Kalendáriom egy nagy tanulmányt a tenger mélységeinek világáról, a világitó növényi és állati szervezetekről, a betegségeket okozó véglényekről, a föld rádium tartalmáról, a mennydörgés keletkezé­séről, stbről, — mindent képekkel illusztrálva. Egy nagy cikk elmondja, hogy a szentirás hogyan adja elő a világ teremtését és mi ebben a kérdésben a modern tudománynak az álláspontja ? A természet­tudomány itt már vallási problémákkal érintkezik — a nélkül, hogy egyik a másikba beleütköznék. Meglepő, hogy némely nagy dolgokban mennyire egy nyomon jár az évezredes hit és napjainknak legújabb tudományos fölfedezése. Bizonyára figyel­met fog kelteni az a cikk is, mely az imáról, foga­dalomról és áldozatról, valamennyi vallásnak e kö­zös elemeiről szól és igen érdekes össcehasonlitá- sokra nyújt anyagot. Egy igen terjedelmes cikk az emberiség fajait mutatja be, nem a sablonok szerint, hanem az em­beri kultúra elemeinek figyelembevételével csopor­tosítva és osztályozva a népeket. Speciálisan magyar tárgyak a Kincses Kalen­dáriumban: a hunok története, az uj kutatások alapján — a Magyarország nemesi családjairól szóló jegyzék folytatása (pontos jegyzéke mindazoknak a családoknak, melyek 1800. évi január 1. és 1910. junius 30-ika között kaptak magyar nemességet) — az Ázsiában járt magyar kutatók útjainak is mertetése a XVIII. századtól kezdve egészen 1910-ig s a magyar tudományosság képviselőinek, akadé­mikusoknak és egyetemi tanároknak bemutatása, csupán ezt az egy cikket nem kevesebb, mint két­százhuszonöt arckép élénkíti. Nagy cikk ismerteti a magyar országgyűlést, a főrendiház és a képviselő­ház szervezetét, házszabályait, — egy másik cikk eligazítja az olvasót a katonai szolgálattal össze­függő összes kérdésekben. Az állami szolgálat tud­nivalóit (pályázat, kinevezés, rangsor, cim és jelleg, fizetés, napdij, pótlék, nyugdij-ügyek stb.) szintén egy nagy cikk ismerteti az olvasókkal. Bevezeti az olvasókat a Kincses Kalendáriom uj kötete a kat- holikus egyházjogba, a művészetek történetéből egész fejezeteket ad elő, a művelődéstörténetből érdekes apróságokat közöl, ismerteti a földadót, a sztrájko­kat és munkáskizárásokat és az aviatika fejlődésének történetét, egészen a szerencsétlen Geo Chavez dia­dalmas repüléséig és haláláig. De ha a Kincses Kalendáriomnak csupán a tartalomjegyzéke hat oldal, — hogyau sorol­hatnék föl mi egy kis cikknek a keretében, hogy mi minden van benne az elsajátításra valóban érde­mes ismereteknek e gazdag tárházában ? ! Azt hisszük, hogy a mit eddig futólag mngemlitettünk, már az is bizonyítja, hogy az uj Kincses Kalendá­riom, mely a régi áron, a szokott piros kötésben 2 koronáért kapható minden könyvesboltban, méltó a nevére, érdemes a közönség becsülésére és szere- tetére. Visszaélés a Müvészház névé/el. Az utóbbi időben sokat foglalkozott a fővárosi, de a vidéki sajtó is, azokkal a visszaélésekkel, amelyeket egy «Magyar Művészeti Részv. Társ.» nevű műkereskedő cég és annak ügynökei a budapesi «Miivészház» mű­vészeti egyesület neve alatt, az egész orszában űzött. A «Müvészház» üzleti összeköttetésben állott ezzel a részvénytársasággal, de mikor rájött ezekre a visszaélésekre, azonnal megszakított vele minden összeköttetést. A magyar művészvilág legelőkelőbb tagjai moit egy füzetet bocsájtottak ki, amelyben lerántják a leplet a szédelgésekről, figyelmeztetik a vidéki közönséget, ne üljenek fel a kép ügynökök hangzatos jelszavainak, mert a «Müvészház» csak nyilvános tárlatokon viszi a magyar művészek ké­peit a müpiacra; az egyesület neve alatt senki sincs jogosítva képeket eladni vidéken és igy könnyen megtörténhetik, hogyha képvásárlásaikban nem lesz­nek elég óvatosak, értéktelen mázolványokat vesz­nek majd mag, drága pénzen. A «Müvészház» igaz­gatósága egyben tisztelettel felkéri a a magyar mi- pártoló közönséget, hogy amennyiben az egyesület cégére alatt űzött visszaélések tudomására jutnának, közölje azokat az egyesület igazgatóságával (Buda­pest, VI., Városligeti fasor 6) hogy a «Müvészház» a szédelgő ügynökök ellen a törvényes lépéseket megtehesse. Tolnai Világlexikonja. Igazán eseménynek mond­ható tervvel foglalkozik a Tolnai Világlapja. Ha tervét megvalósítja, gratulálunk neki, mezt az egész világon nem találjuk párját annak, hogy egy lap valaha ilyen fejedelmi ajándékot adott volna olva­sóinak. Mint értesülünk, nem kisebb dologról van szó, mint arról, hogy egy 25 kötetes Lexikont ter­vez a Tolnai Világlapja. Egy Lexikont, mely 16000 oldalra fog terjedni s mintegy 15000 elsőrendű képpel lesz ékesítve és ezt a nagy müvet kedvez­ményül adja majd olvasóinak. Ha tekintetbe vesszük, hogy a Tolnai Világlapja, a most folyó Tolnai

Next

/
Thumbnails
Contents