Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-06 / 10. szám
1910. március 6. BÉKÉS 3 A „Békésmegyei Casinó“ folyó hó 6-áD, ma délután 5 órakor, saját helyiségében évi rendes közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal : 1. Igaz gatói, pénztárnoki és könyvtárnoki jelentések és az ezekkel kapcsolatban felmerült ügyek elintézése. 2 A számviz9gálóbizottság jelentése. 2. 1910. évi költségvetés. 4. Esetleges indítványok. 5. Tiszlujitás és a választmány újra alakítása. A gyulai iparos ifjúság önképző egylete tiszt- újítással kapcsolatos évi rendes közgyűlését ma d u. 4 órakor tartja, saját helyiségében. A Gyulai Kereskedők és Kereskedőifjak Társulata folyó hó 13-án délután 2 órakor saját helyiségében rendes évi közgyűlést tart a következő tárgysorozattal : 1. Két jegyzőkönyvhitelesitő kiküldésé. 2. Titkári jelentés a lefolyt társulati évről. 3. Az 1909. évi zárszámadások előterjesztése a számvizsgáló-bizottság jelentése kapcsán és ennek alapján a választmány felmentése iránt határozat hozatal. 4 1910. évi költségvetés tárgyalása. 5 Időközben beérkezett indítványok. 6. Tisztujitás. Áthelyezések. A kereskedelemügyi miniszter Bálint Imre királyi mérnököt a nagyszebeni állam- épitószeti hivataltól a gyulai, Windholz Márk gyulai kir. mérnököt a gyulai államépitészeti hivataltól a nagyszebenihez helyezte át. A sorozás elhalasztása. A honvédelmi miniszter, a vármegye által a folyó évi fősorozásra nézve — amely március és április hónapokban terveztetett megtartatni — egybeálütött sorozási tér vet visszaküldőbe azzal, hogy az tárgytalanná vált abból az okból, mert az ujoncjutalékot a törvény- hozás rendes időben nem szavazta meg. Egyben elrendelte a miniszter, hogy az újabb tervezés mindaddig, egybe ne állíttassák, raig arra nézve külön rendeletet ki nem ad. Ily körülmények között az utóállitások március és április, valamiut a következő hónapokban is megtartatnak s erre nézve a megye alispánja akként rendelkezett, hogy az állandó sorozó bizottság (utóál lit ás) Békéscsabán minden hónap 20-án üljön össze, működési köre azonban csupán arra terjed ki, hogy a már besorozott hadkötelesek atyjait, keresetképesség szempontjából megvizsgálja. Ugyanilyen hatáskörrel működnek to vább az állandó vegyes felülvizsgáló bizottságok is és pedig Békésmegyét érdeklőleg: Nagyváradon, Aradon, Szegeden és Debrecenben. A hadkötelesek közzűl mindaddig, mig az ujoncjutalék megszavazva nem lesz, csak az osztrák-honosságú Magyarországon tartózkodó egyének vizsgálhatók meg és sorozhatok be. A vármegyei központi választmány folyó hó 9-én d. u. 3 órakor tartja ülését, a melynek tárgyát képezi a belügyminister leirata, a melyben az országgyűlési képviselőválasztók 1911. évre érvénynyel bírandó névjegyzékének kiigazítását rendeli el. Az ülésen mi gválasztat nak azoknak az slbizottsá goknak tagjai, akik a kiigazítást foganatosítani fogták. Községek állami segélye. Csongrád község kezdeményezésére a községek sorra kérelemmel járulnak a vármegyéhez, Írjon fel a törvényhozáshoz aziránt, bgy mivel a népesebb s fejlődöttebb községek is ugyanoly közszolgáltatásokat teljesítenek, mint a rendezett tanácsú városok és igy súlyos terhek viselésére kénytelenek, ugyan úgy mint a rendezett tanácsú városok, ők is államsegélyben részesüljenek, hogy igy terbeiken könyitve legyen. Eddig Szarvas és Békés község részéről érkezett a törvényhatósági bizottsághoz ily irányú kérelem. A gyű ai önkéntes tüzoltótestület ma, f. hó 6 án d. u. fel 3 órakor, saját laktanya helyiségében évi közgyűlést tart, melyre a tagok ezúton is meghivatnak. Békésvármegye közkórházi bizottsága Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt folyó évi március hó 2-án d. u. 3 órakor ülést tartott. Az ülésnek legfontosabb tárgya a kórház f. évi jégszükségletének biztosítása volt. A bizottság elhatározta ennélfogva, hogy a kórház részére 17634 korona vételi árért egy jéghütő berendezést és egy nyersolajmolort szerez be. A jéghűtő berendezés a kórház jégszükségletét föltétlenül kielégíti, a nyersolajmotor pedig e mellett hajtani fogja majd a szivattyút, mángorló és mosógépet, valamint a dagasztógépet is. Ilyen körülmények között a kórház vezetősége a villany és gőzerők felszabadításával lényeges megtakarítást fog felmutatni s a mellett a kórház jégszükségletét kielégíti. A jéghütőt és a motort Szabó Emil és társa budapesti cég fogja 6 hét alatt szállítani. — Tárgyalta azután a bizottság az elmegyógyintézet! ápolók fizetés emelés és drágasági pótlók engedélyezése iránti kérvényét s kimondotta, hogy kérelmük tárgyában csak akkor fog dönteni, ha más in tézetek ápolóinak a fizetési beosztását megismeri. A drágasági pótlék engedélyezése tárgyában pedig az 1909. évi számadásait: beterjesztése után fog dönteni. A kórházi építkezésekből kifolyólag a kórházi gondi ok és gépész lakásai is lobontatnak, miért is arra való tekintettel a bizottság nevezetteknek lakásait felmondotta. A kórházi gépész részére 100 korona lakbér állapíttatott meg, a gondnok lakáskérdésének megoldása tárgyában még ellenben ül ást még nem foglalt, mert a gondnok ápril 24-ig ermészetbeni lakását még használni fogja. — A kórházi építkezések művezetésére Jendrasik Alfréd tervező műépítészt kérte fel s azért részére 3000 korona tiszteletdijat állapítottak meg. Ezek után az ülés több jelentéktelenebb tárgy elintézése után az esteli órákban véget ért. Gyula városa központi váiaszmánya folyó hó 3-án dr. Lovich Ödön polgármester elnöklete alatt tartott ülésében az 1911. évre érvényes országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének kiigazi- lására Szikes György elnöklete alatt Papp Gyulát s Heilinger Károlyt küldötte ki, kik is a kiigazított névjegyzéket április hó 5-ig tartoznak beterjeszteni. Házasságok. Dámusz József Ujkigyós község írnoka f. hó 5-én házasságra lépett Beleznai Bognár Terézzel, Bognár Gáspár magánzó leányával. — Dr. Salamon Károly ügyvédjelölti f. hó 5-én esküdött hűséget Bordó Juliannának, Bordó István föld- tulajdonos leányának. A gyulai rém. katb. Niedermayer Antal. egyháznak egyik derék, érdemes tisztviselője: Niedermayer Antal józsefvárosi kántor, február 26-án, 68 éves korában elhunyt. Mintegy fél év óta gyengélkedett ugyan, de halála mégis váratlanul jött, mert ritka erős szervezetű ember, életében soha beteg nem volt, neki még több időt jósoltunk. Csalódtunk. Bár csaknem utolsó percéig fentjárt, ő mégis érezte közeli végét, bátran, elkészülve, talpon állva fogadta a halált- Egyike volt a kiveszőiéiben lévő tipikus alakoknak, amilyeneket az újabb kor nem reprodukál. Születésére nézve német anyanyelvű, de érzelmeiben magyar, aki sohasem volt nemet kántor, ez ellen mindig tiltakozott, hanem legfeljebb csak németek kántora, sőt utóbb ez sem, hanem tisztán józsefvárosi kántor. Kitűnő zenész, megáldva rendkívül finom zenei hallással, sok tudással, erős kritikai érzékkel. Játszott zongorán, hegedűn és violán, de különösen hivatott mestere volt az orgonának, ebben messze földön nem volt párja. Bravúros technikával, gyönyörű színezéssel, szép kötésekkel, mesteri fogások és átmenetekkel uralkodott e hangszeren és játéka méltán hiressé tette nevét. A népének nagy művelője, az ősi dallamok fentartója és ápolója, emellett egész sereg uj éneknek szerzője. Különösen kedvenc követője volt az orgonáidéban Bach és Griegnek, ezen zsánerbeu maga is sok szép prelúdiumot irt. Rajongott Be howen, Schubert és Mendelsohn müveiért, de csodálattal csüggött Erkel Ferenc művészetén is. Mint ifjú került 1865-ben Gyulára s 1869 óta volt itt kántor. Ifjabb éveiben nagy munkásságot fejtett ki zenei téren, nemcsak az egész város régibb zongoristáit ő tanította, de s megfelelő jelleme. Mikor egyszer ebéden voltam nála, megjegyzém, hogy mi mind hazugok vagyunk. A háziasszony zavarba jött s mondá : csak nem mind? Igenis mind — mondám őszintén — mi mindnyájan hazugok vagyunk kivétel nélkül. Az asszony majdnem sértődve nézett rám s mondá : — Engem is belefoglal ? — Természetesen — felelém — sőt kiváló szaktekintélynek tartom. A nő ijedten figyelmeztetett : Pszt a gyerekek ! így tehát a jelenlévő gyermekek kedvéért megváltoztattuk beszélgetésünk tárgyát. De mikor a fiatalság félrevonult, a háziasszony csakhamar felvette az elejtett fonalat s mondá : Életem alapelvéül állítottam föl, hogy sohasem mondok hazugságot és ez elvtől soha egyetlen egy esetben sem tértem el. Én azt mondám: A világért se szeretném megbántani — de tényleg hazudik, mint a parancsolat, amióta csak itt ülök. És ez nagyon fáj nekem, mert én nem szoktam hazudni. Erre felszólitott, hogy legalább egyetlen egy esettel bizonyítsam állításomat. Én hát mondám. Nos, itt van a kitöltetlen másodpéldánya annak a blankétának, melyet az ooklandi kórház igazgatósága adatott át önnek a betegápolónővel, amikor az jelentkezett, hogy kis rokonát súlyos betegségé- 'gében gyógyítsa. Ez a blanketa mindenféle kérdést tesz fel a betegápoló viselkedésére vonatkozólag: Elaludt-e virrasztás közben ? Pontosan adta-e be az orvosságot ? És igy tovább. Figyelmeztették Önt, hogy nagyon gondos és pontos legyen feleletében, mert szolgálatuk érdeke kívánja, hogy az ápolónői- pénzbirságot vagy más büntetést kapjanak mulasztásaikért. Ön azt mondta nekem, hogy teljesen meg volt elégedve avval az ápolónővel — hogy számtalan jó oldala volt s csak egy hibája: Ön azt tapasztalta, hogy sohasem takarta be elég jól a szegény Janikát, mikor hideg székben ülve várta, mig rendbehozzák ágyacskáját. Ön kitöltötte a blanketa másik példányát s az ápalónővel visszaküldte ja kórháznak. Hogy felelt erre a kérdésre: Nem követett-e el az ápolónő oly mulasztást, amely a beteg meghűlését vonhatta volna maga után ? Nos — itt Californiában mindent fogadással döntenek el — tiz dollárba fogadok tiz cent ellenében, Ön hazudott, amikor erre a kérdésre felelt. Az asszony az feleié : Egyátalában nem feleltem. Üresen hagytam a rovatot ! Helyes, tehát Ön néma hazugságot követett el. Ön arra a következtetésre adott okot, hogy ebben a tekintetben hibát nem talált. Csakugyan hazugság ez ? — kérdi a háziasszony. Hogy említhettem volna föl ez egyetlen hibáját, amikor különben oly jőravaló volt ? Nem lett volna ez merő szivtelenség ? Én azt felelém : Az embernek mindig hazudnia kell, ha jót tehet vele; az Ön ösztöne helyes volt, de eljárása helytelen, ez a gyakorlatlanság szomorú következménye. Hallja csak most gyakorlatlanságának következményeit. Ön tudja, hogy Mr. Jone Vilikéje vörhenyben fekszik; ajánlata oly lelkes volt, hogy a kis fiút ugyanarra az ápolónőre bízták és az agyoncsigázott család mély megnyugvással alszik már vagy tizennégy órája, teljes jbizalommal hagyva kegyeltjüket ama végzetes kezekben csak azért, mert Ön, mint George Washington, büszke arra, hogy sohasem mondott ... Ha ideje engedi, holnap reggel eljövök Önért és együtt megyünk a temetésre, mert természetesnek találom, hogy ép úgy érdeklődik a kis Vili iránt, mint akár a temetkezési vállalkozó ! Még be sem fejeztem mondókámat, a háziasszonyom már kocsiban ült és harminc kilométernyi utat tett Jónékhoz, hogy megmentse a kis Vilit és leleplezze a gonosz ápolónőt. Mindez persze felesleges volt. mert Vilinek semmi baja sem volt — mindezt én csak hazudtam. De még aznap levél ment a kórházba, a legridegebb igazsággal kitöltött blankettával együtt. Nos látják, ennek a hölgynek rém az volt a hibája, hogy hazudott, hanem, hogy ügyetlenül hazudott. Neki a kérdéses rovatban igazat kellett volna mondania és azt egyéb rovatokban kétértelmű bókkal jóvá tennie. Azt Írhatta volna: Egy tekintetben páratlan ez az ápolónő : miker virraszt, sohasem hortyog. Bármily kedves kis hazugság elvette volna a kellemetlen, de feltétlenül szükséges igazmondás éiét. A hazugság általános, mi mindnyájan hazudunk ; kell is hazudnunk. Azért tehát a bölcseség szabálya azt kívánja, hogy gonddal neveljük magunkat arra, hogy okosan, értelmesen hazudjunk, hogy
