Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-02 / 1. szám

10

BÉKÉS

1910. január I.

Egy pénztárnoknöi állás

feltétlen jó írással rendelkező leánynyal betöltendő.

Czim a kiadóhivatalban. 41-2

Hirdetmény

a IV. oszt. kereseti adó alá tartozó jőve delmek bevallása tárgyában.

1910. évi január havában az állandó fizetést, nyug-, hegy-, vagy tiszteletdijat huzó állami, törvény- hatósági, közalapítványi, községi, egyházi, társulati és magántisztek, tisztviselők, hivatalnokok, közegek, nyug- avagy kegydijat huzó özvegyek, állandó alkalmazásban lévő üzletvezetők, felügyelők, kezelők, könyvvivők, pénztárnokok s általában a 80 koronánál több havi dijt huzó segédek, segédmunkások, állandó fizetést élvező lelkészek, tanárok, tanítók, nevleök, irók, művészek, hivatalszolgák stb a keresetadó negyedik osztálya alá tartozó keresményüket — az alább említendők kivételével — a részükre ingyen kiszolgáltatandó vallomási ivekben bevallani tartoznak, azonkívül a vállalatok és intézetek igazgatósága, elöljáróság, pénztár, földbirtokos vagy üzlettulajdonos, akitől vagy amelytől az adóköteles fizetését huzza, szintén kötelezhető arra, hogy a nála, illetve üzletében állandó fizetés mellett alkalmazott egyénnek név- és fizetés-jegyzékét az adókivető hatóságnak nyújtsa be.

Az adókötelesek az összes rendes fizetést, nyug-, kegy- vagy tiszteletdijat, szóval mindazokat a járandóságokat, melyeket az állásukkal egybekötött bármily néven nevezendő szolgálatuk fejében akár készpénzben, akár termesztményekben, akár egyéb járulékokban élveznek — a folyó évi vagy ha az a folyó évre megállapítható nem volna, az előző évi állapot szerint a vallomásba felvenni tartoznak.

Ezen keresmények bevallása alól azok az illetmények sem vétetnek ki, amelyek adóztatás tárgyúit nem képezik, mert annak elbírálására: vájjon valamely' készpénzbeli vagy termesztménybeli járandóság, avagy egyéb járulék a kereseti adó negyedik- osztálya alá esik-e vagy sem : kizárólag az adó kivetésére illetékes közegek vannak hivatva.

A negyedik osztályú kereseti adó alá tartozó járandóságoknak az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból történt valótlan bemondása, vagy be nem vallása (1875. évi XXIX. t.-c. 31. §.) jövedéki kihágást képez, melynek birsága 1--8 annyi, mint az az összeg, melylyel az államkincstár meg- károsittatott. Kárösszegnek vétetik az az összeg, melyet a közadók kivetésére illetékes közegek jogérvényesen megállapítottak.

A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek tisztviselői vallomást nem adnak, ezeknek illetményeit az illető vállalatok és egrietek kötelesek bevallani, a kivetett keresetadót tőlük beszedni és az állampénztárba évnegyedenkint beszolgáltatni.

Tisztek, tisztviselők és hivatalnokok, kik fizetéseiket állami, vagy államkezelés alatt álló közalapítványi pénztárból húzzák, vallomást adni nem kötelesek, ezen adókötelesek keresetadóját a pénzügyi hatóság szabja ki és havi levonások utján a köz- pénztár^ szedi be.

Ha valaki a IV. osztályú keresetadó tárgyát képező többrendbeli illetményt élvez, ilyen esetben a IV. osztályú keresetadó az illetmények összevont összege után vettetik ki. *

Kelt Gyulán, 1909. decs ember 28-án.

•5- i-2 A városi adóhivatal.

A magyar ujságirás szenzációi!

a magyar közönség legkedveltebb lapja !

A 48-as eszmény és a magyar nemzeti törekvések egyetlen Ilii és kérlelhetetlen szószólója

Főszerkesztő : Felelős szerkesztő:

BRAUN SÁNDOR. HACSAK GÉZA

Naponkint 150.000 példány l

Egy szám : 2 krajcár.

A Nap előfizetési ára :

Egész évre 16 K — f. Negyedévre 4 K — I. Félévre 8 K — f. Egy hónapra I K 40 f.

A NAP apróhirdetési levelezőlapja

10 szóig 30 fillér. 20 szóig 50 fillér. 40 szóig 1 kor.

Kapható nrnden lapelárusitó helyen

©©0@®@©©©©©@

Értesítés!

Van szerencsém a n. é. közönség tudomására hozni, hogy

nöi-ruha szabómühelyemet

Gyulán, Kossuth Lajos tér 26. szám alatt megnyitottam.

Pár éven át Weisz Lipót budapesti elsőrangú nőiruha készítő üzletében mint szabásznő és műhelyvezető működtem.

I iSlrA Á. szakmámba vágó bármely munkát (angol costü- mök, francia báli ruhák) készítését a legpontosabb kivitelben a legjutányasabb árért elvállalom.

Úri leányok részére a délutáni órákban mérsékelt árért oktatást adok.

Kiváló tisztelettel

özv. Preisler Jakabné

542 2—3 nöiruha-szabó.

@©®@©©©©®©@©

3648—1909. tkvi szám.

Árverési hirdetményi kivonat.

A gyulai kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, bogy T. Sztán György vég- rehajtatónak M. Grosz Vaszil végrehajtást szenvedő elleni 7554 korona 25 fillér tőkekövetelés s jár. iránti végrebajtá-i ügyében az árverést elrendelte, a gyűlni kir. törvényszék területén levő. Kétegyháza község határában fekvő és a kétegybázai 1484. sz. tjkvben A f 1 rsz. 1092/a hrsz. a. foglalt 2-ik dülö- beli 7 hold 238 □-öl területű szántónak B. 4. alatt és a kétegybázai 1488 sz. tjkvben A f 2 rsz. 1093/a hrsz. a foglalt 2 ik dülőbeli 6 hold 1084Q-öl területű szántónak B. ő. alatt M. Grosz Vaszil nevén álló hányadaira, még pedig az előbbenire 563 K 5u f., az utóbbira pedig 534 K 50 f. ezennel megállapított kikiáltási árban és hogy a fentebb megjelölt ingatlan hányadok az 1910 évi január hó 17. napján délelőtt 9 orakor Kétegyháza községházánál megtartandó nyilvános árverésen el fognak adatni. A vételár a kikiáltási ár -/3 részénél kevesebb nem -lehet.

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10 %-át vagyis 56 K 35 f. és 53 K 45 fillért készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t. c 42 §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333 sz. a kelt ni. kir. Igaz- ságügyministeri rendelet 8. §-ábau kijelölt óvadék- képes értékpapírban a kiküldött kezeihez letenni, avagy, a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Kir. törvényszék, mint tkvi hatóság.

Gyula, 1909. november 5.

Dr. Aigner,

10 1 — 1 kir. tvszéki táré.

Hirdetmény

a föld es házbirtok után járó általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamatterhek bevallása tárgyában.

Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő:

a) a földbirtokra, a házbér alá eső házbirtokra, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és föld- tebermentesitési járuléknak 30 százaléka ;

b) a házosztályadó alá eső házbirtokra, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és^fóldteher- mentesítési járuléknak 40 százaléka ;

c) végül az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített föld- és házbirtoknál 20%>-a azon. összeg után, mely az illető föld- vagy házbirtokra. állami adó és földtehermentesitési járulék eimén a folyó évre ki vettetett volna, ha a főid- vagy házbirtok adómentes nem lett volna.

A kölcsönnel terhelt ház- és földtulajdonosoknak az 1883. XLYI. t.-c. 13. szakasza által az a kedvezmény adatott, hogy

a) a föld- és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig tényleg le nem rovott tőkemaradék egy évi kamatainak 10 százaléka: feltéve, hojjy a tökével kamatok is vannak bekebelezve ;

l>) hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől Kivett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi bamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik azon összeg, mely kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsönvett tőke után egy évre esik ; ha a kölcsön törlesztése nem az év első napján, hanem évközben veszi kezdetét, a törlesztési idő első és utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapításánál.

A telekkönyviieg bekebelezett közadók és kincstári bérhátralékok után járó kamatok nem képezik levonás tárgyát. (1883. XL VI. t.-c. 16. §)

Az a) alatti bekezdésben foglalt intézkedésből világosan kitűnik, hogy a levonás alapját képezi az ez évi kamatösszeg, mely az adóévet megelőző év végén fennmaradt tőkemaradék után jár. Ha tehát valamely foldbirtokos 1899. évi január hóban 100,000 frtot vett fel magánhitelezőnél és ebből ugyanazon évi december hó 15-ig 60,000 frtot visszafizetett, a levonás alapját az 19u0. évre az 1899. évi december hó végén fennmaradt 40,000 forintnyi tőkemaradék évi kamatjának 10 százaléka fogja képezni.

Ez az eljárás azonban csupán az a) alatti bekezdésben említett közönséges kölcsönökre vonatkozik, mert ezektől a kölcsönöktől a jelzálog intézetektől felvett törlesztési kölcsönök a b) alatti bekezdésben világosan megkülönböztetnek.

Ugyanis hitelüzletekkel foglalkozó pénzintézetektől felvett kölcsönökre nézve az általános jövedelmi pótadó kiszámításánál :

aa) a bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő- egész tartamára vétetik az az összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsönvett töke után egy' évre esik ;

bb) a kölcsön után nem a megelőző, hanem a folyó évre járó kamatnak 10 százaléka veendő tekintetbe s igy a levonás kedvezménye azokra a kölcsönökre is alkalmazandó, melyek az adóév folyamán keletkeztek. (1891 41187. P. M. R., 1891. 13. P. K)

Itt megjegyeztetik, hogy ezen az általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamat alatt értendő az az összeg, mely az eredetileg kölcsönvett tőkeösszeg után a pénzintézet által kiáliiiott kötvényben megbatározott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik, ellenben az évi törlesztési összegből a tőketartozás apasztására, valamint a kezelési költségekre fordított összeg az általános jövedelmi pótadó megállapításánál levonás alapját nem képezheti. (1893. 28058 P. M. R. 13 P. K.)

A vallomás az adóév január hó 1—31-dike közötti időben adandó be a városi adóhivatalnál.

E batáridő lejárta után és jelesül október hó 15-ig érkező vallomások az 1897. évi március hó 23-án kelt és a »Pénzügyi Közlöny« 10. számában megjelent 21275. számú rendelet szerint már csak igazolási kérvény utján és abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha hiteltérdemlőleg igazoltatik,. bogy e késedelem elháríthatatlan akadály miatt történt.

A benyújtott vallomásról elismervény adatik, mely vallomás kellő időben történt benyújtásának igazolásául szolgál.

Kivételt képeznek a b) alatti bekezdésben említett esetek, mert azok az adózók, akik a kölcsön kamatokra vonatkozó vallomások benyújtására kitűzött batáridő letelte után valamely pénzintézetnél telekkönyvi bekebelezés mellett járadékkölcsönt vesznek fel, jogosítsák a felvett kölcsönnek telekkönyvi bekebelezését igazoló és a bekebelezés megtörténtét követő 30 nap alatt benyújtandó vallomás alapján, ?i rajok az ez adósság felvétele előtt kivetett általános pótadó mérvének helyesbítését az illetékes kir. pénzügyigazgatóságnál kérni.

Mindazon adózók, kik az államkincstár megkárosítására irányzott szándékból az általános jövedelmi pótadónak jogosulatlan apasztása céljából telekkönyviieg be nem kebelezett adósságot vallanak be, az 1883. évi XLIV. t.-c. 100. §-a értelmében büntetendő jövedéki kihágást követnek el.

Kelt Gyulán, 1909. évi december 28-án.

ei-2 A városi adóhivatal-