Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-20 / 8. szám
4 BÉKÉS I9W. február 20. A szarvasi járás főszolgabirája Fülöp József kondorosi II od jegyzőt elválalt magánmunkálat nem teljesítés miatt rendbirságolta. Az alispáni ügydarabok között, amelyek a főjegyző előadása alapján nyertek elintézést, volt a pénzügyminiszter fentebb ismertetett leirata. A leiratot a bizottság egyhangúlag tudomásul vette. A múlt év második feléről a bizottságnak, tekintettel a politikai helyzetre, semmi jelenteni valója nem volt. A közigazgatási bizottság múlt évi ügyforgalmáról szóló kimutatás szer'nt a múlt évben 3997 ügydarab érkezett. Ezek egy pár kivételével mind feldolgoztattak. Az érkezett darabokból 1110 volt pénzügyigazgatósági, 975 t. főügyészi, 647 tanfelügyelői, 597 főjegyzői, 254 árvaszéki elnöki, 197 államépitészeti hivatali és 157 tb. főjegyzői darab A nagykőrösi méntelep parancsnokságának csabai osztálya az állattenyésztési szabályrendeletnek azt az intézkedését, mely szerint a ménvizsgáló bizottság határozata ellen beadott felebbezések elintézésére II. fokon hivatott alispán határozatát, a törvényhatósági állatorvos szakvéleménye alapján hozza meg, megváltoztatni kérte oly irányban, hogy a ménvizsgáló bizottság határozatát a miniszter által kiküldendő bizottság bírálja felül Ezen kérelem indokolásának során a beadványban Heks Miksa törvény hatósági főállatorvos ellen egy pár mén felülvizsgálatából kifolyólag olyan sértő és gyanúsító állítások és megjegyzések foglaltatnak, amelyek miatt nevezett maga ellen a fegyelmi vizsgálat elrendelését kérte. A bizottság az összes iratokat felterjesztette a földmivelésügyi miniszterhez, kérvén őt, hogy a sérelem tárgyát képező méneket vizsgáltassa felül és annak eredményéhez képest határozzon Heks Miksa kérelme felett, hogy nevezettnek módja legyen, az esetben, ha a vádak valótlannak bizonyulnak maga számára bírói utón is elégtételt szerezhetni. A törvényhatósági ipartanácsba a közig, bizottság : Sál István és ifj. Kohlmann Ferenczet rendes és Dobay Ferenczet, Mayer Istvánt póttagokul választotta meg. A vármegye január havi közegészségügyi viszonyai általában kedvezőtlenek voltak, amennyiben az előző hónaphoz viszonyítva, valamivel jobbak, ameny- nyiben a heveny és ragadós bajokban történt megbetegedések száma 64-el volt kevesebb. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg, leginkább a légzőszervek hurutos bánfaiam fordultak elő A leggyakoribb halál ok a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult 1. Difteria 137 megbetegedés, 33 halálozás. Vörheny 100 megbeteg. 18 haláleset. 3 kanyaró 274 meg beteg 13 haláleset. 4 hasihagymáz 09 megbetegedés, 17 haláleset. Szamárköhögés 13 megbetegedés. 6. bárányhimlő 2 megbetegedés, összesen 595 megbetegedés 81 haláleset, (13%) Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt az uralkodó. Tetemesen apadt a difteriások s vörheny betegek száma, a basihagymázosoké pedig épen fe- lényire szállott le. A kanyaró tömegesen csak Békéscsaba, Csor- vás és Körösladány községekben mutatkozott. Lefolyása szelídnek mondható, mert halálozási százaléka 4 A heveny ragadós bajok többi kóralakjai jelentéktelen számokban szerepeltek. Tovább terjedésük meggátlására a lehető hatósági intézkedéseket min- •denütt megtették. Az előirt és havonként végzendő egészségügyi vizsgálatokat pontosan teljesítették, említésre méltó nem fordult elő. — A bábák mulasztásairól említés nem tétetik. - A köztisztaságot mindenütt kielégítőnek jelzik. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 108, hullán 12 esetben és 6 súlyos testisértés eseteiben. Gyógyszerummal beoltottak 67 difteriás egyént, a kik közül meggyógyult 61, meghalt 6 (9 százalék.) Yédőoltást 5 esetben végeztek sikerrel. A halva születtek száma 16, az elvetélteké 15 volt. A pénzügyigazgatói ügydarabok kivétel nélkül az előadmányok értelmében emeltettek határozattá. Roediger Gyula pénzügyigazgató jelentése szerint az 1910 évi befizetési eredmény, az 1909. év hason szakában elért eredményhez viszonyítva az egyenes adónál 82000 és a hadmentességi díjnál 3000 koronával kedvezőtlenebb. A Mikler Sándor kir. tanfelügyelő jelentése szerint nngy hiány tapasztaltatok az endrődi michó- végi iskolánál. Itt 176 ülőhelyre 196 növendék iratkozott be és jelen volt 147. A tanítási eredmény ezek szerint természetesen gyengének találtatott. A túlzsúfoltság megszüntetése érdekében Zelinka János endrődi lelkész iskolaszéki elnök hajlandónak nyilatkozott a jövő iskolai tanévre a saját költségére egy tantermet létesíteni. A közigazgatási bizottság, nevezett lelkész áldozatkészségéért köszönetét nyilvánította. A tanfelügyelő megkereste a nagyváradi latin szerturtásu püspökséget, hogy az endrődi iskolák fejlesztése iránt intézkedjék. A gyulai kisromán városi elemi iskolánál a tanítás feltűnő gyengeségéről is jelentést tett a tan- felügyelő. A tanfelügyelői előadmányok során előterjesztetett a békéscsabai ág. ev. egyháznak kérelme, hogy a csaba-erzsébethelyi ev. iskolák túlzsúfoltságának megszüntetéss iránt kiadott bizottsági rendelet olyk>’p módosíttassák, hogy az csakis a jövő iskolai tanévtől legyen érvényes, mivel annak azonnali végrehajtása csakis karhatalom utján volna lehetséges, másrészt az iskolai év előhaladt volta miatt a tanítás eredménye szempontjából is kívánatos a rendelet végrehajtásának elhalasztása. A közigazgatási bizottság a kérelmet e felhozott indokok alapján teljesítette A füzesgyarmati izraelita iskolaszék kimondotta, hogy az izraelita iskolát beszünteti. A közigazgatási bizottság e beszüntetést nem vette tudomásul, mert azt a hitközségnek kell kimondani, mért is ily értelmű rendelkezést adott ki a bizottság. A közigazgatási bizottság a tanfelügyelő előadása alapján a tandij-kezelés körül fölmerült nagymérvű szabálytalanság miatt Jákai Károly békési községi leányiskolái igazgató ellen elrendelte a fegyelmi vizsgálatot, egyben nevezettet állásától felfüggesztette. A vitában az előadón kívül részt vettek Yarságh Béla, Dombi Lajos, dr. Török Gábor. Ugyancsak fegyelmi eljárást indított Horváth János csorvási külterületi iskolai tanító ellen is azért, mert nevezett a tanfelügyelőnek törvényes hatáskörben kiadott teljesen jogos s jóindulatú rendelkezésével szemben oly durva és fenyegető válaszokat adott, melyek a fegyelem szempontjából igen súlyos beszámítás alá esnek és indokolttá tették volna a felfüggesztést is, amitől azonban a bizottság, csupán a tanítás érdekeire figyelemmel, tekintett el. Perszina Alfréd, az államépitészeti hivatal főnökének jelentése szerint a Csanád és Arad vár megyék határába eső és Cmnádapácán átvonuló 9 km. hosszú ut építése annyiban vette kezdetét, hogy a halmágycsucsi kőbányából 180 kocsi kőanyag Csanádapácára szállíttatott. A beruházási hitel terhére foganatosítandó útépítkezések a rossz időjárás miatt nagyon fennakadtak. A hídépítések a sok esőzés és a nagy sár miatt igen nagy nehézséggel folytathatók. A közigazgatási bizottság, a vármegye kavicsszükségletének tuztositása tekintetében az 1909 — 11. évekre kötött szerződést, Glasner József vállalkozó kérelmére, akivel a vármegyének a szállítások késedelmes volta miatt sok kellemetlensége volt, Kemény Manó aradi vállalkozóra ruházta át, aki azt a bányát, ahonnét a kavics szárítandó, 6 évre bérbe vette. Az átiuházás folytán a volt vállalkozónak a múltra vonatkozó kötelezettségei nem érintetnek. Jávorczik és Dénes orosházi lakosok által kért iparvasut közigazgatási bejárását márc. 2, inig a béké.-csabai gőztéglagyár által létesített iparvasut mütanrendőri bejárását e hó 2J.-re tűzte ki a bizottság. Dr. Zöldy Géza főügyészi előadmányai közül megemlitendőnek tartjuk a szarvasi orth. izraelita hitközségnek adóbehajtási ügyét. Lustig Miksa hitközségi elnök a hátralékos tagok ellen végrehajtást kért a főszolgabírótól. A hátralékosok a hitközségi adófizetést azért tagadták meg, mert a hitközség megalakítása szabálytalanul történt s igy az adókivetést is tözvénytelennek tartják. A főszolgabíró ezen alapon megtagadta a végrehajtáshoz kért hatósági jogsegélyt. A hitközségi elnök felebbezése folytán azonban a közigazgatási bizottság megváltoztatta a főszolgabíró határozatát és a kért hatósági jogsegély megadását elrendelte azért, mert a hitközség megalakítását s az adókivetés törvényességét annak idején nem felebbezték meg az érdekeltek, igy tehát a közigazgatási hatóság most már csak akkor tagadhatná meg az adók behajtása körüli eljárást, ha a kivetett adó mérve lenne vitás Gebei András és társai gyulai lakosok vadászati haszonbér felosztási ügyében a közigazgatási bizottság határozatával szemben a közig, bíróság a vadászati haszonbérnek az érdekelt tulajdonosok között való szétosztását elrendelte. A bírósági Ítélet szerint a 3727 kát. hold területű I. sz. gyulai vadászati terület 2720 korona haszonbére osztandó fel a tulajdonosok között, ami a város költségvetését érzékenyen fogja sújtani. Sárosy Gyula árvaszéki elnök előadmánya szerint az árvaszék múlt havi működése kifogástalan volt, intézkedésre tehát nem volt szükség. Az árvaszéki elnök előterjesztésére szóba került az az eddig nem tisztázott kérdés, hogy az árv. elnök felügyeleti vizsgálatai alkalmával tartozik-e az önálló községi gyámpénztárakat is vizsgálat tárgyává tenni. A belügyminiszter felhívására — aki az árvaszéki elnök előterjesztését véleményezés végett beküldötte a bizottságnak, a közig, bizottság azt a javaslatot tette, hogy a gyámpénztárak megvizsgálása is feladatává tétessék az árv. elnöknek, aki azt a községi gyámügyi ügyésszel együttesen teljesítheti. Dr. Liszy Viktor kir. főügyész helyettes jelentése szerint a fogházakban teljes rend uralkodik. A gyulai kir. törvényszék fogházában január hó végével 63 férfi és 11 nö volt letartóztatva. A foglyok foglalkoztatásából a házimunka után (kosárfonás) befolyt a múlt hóban az állam javára 350 korona, a foglyok javára 64 korona. A közigazgatási bizottság teljes ülése délután fél 1 -kor végződött. Délután 3 órakor a pótadó felszólamlási bizottság tartott ülést. Egyéb albizottsági ülés nem volt. Alsó-fehér-körösi ármentesitő, belvizszabályozó és vizhasznositó társulat Gyulán. 98—1910. szám. 3^Eeg'l^i^7‘ó. Az Alsó fehér-körösi ármentesitő, belvizszabályozó és vizhasznositó társulat — Gyulán, a társulat hivatalos helyiségében 1910 évi március hó I én délelőtt fel 9 órakor választmányi ülést, ezt követöleg délelőtt 10 órakor pedig rendkívüli közgyűlést tart, melyre a választmányi, illetve a társulati tagokat tisztelettel meghívom. Gyulán, 1910 évi február hó 12-én. Gr. Széchényi Antal, társulati elnök. Tárgysorozat: 1. Határozatképesség megállapítása, jegyző- könyvhitelesitők kiküldése. 2. A fegyelmi bizottságnak a választmány által saját kebeléből 1 évi időtartamra való megválasztása. 3. Erkel János társulati igazgató-főmérnök nyugdíjazása tárgyában hozott választmányi határozat, illetve javaslat előterjesztése. 4. Künzl Ernőnek igazgató-főmérnökké történt megválasztására vonatkozó választmányi határozat előterjesztése s ezzel kapcsolatosan a földmivelésügyi m. kir. miniszter 109603 — 1909. sz. rendeleté, melylyel a választást tudomásul veszi. 5. Kilényi Kálmánnak társulati szakaszmérnökké történt megválasztására vonatkozó választmányi határozat előterjesztése. 6. Dr. Darányi Ignác földmivelésügyi m. kir. miniszter 660—1910. ein. sz. alatt kelt leirata, melyben értesíti a társulatot, hogy a földmivelésügyi in. kir. miniszteri tárca vezetésétől felmentetett.
