Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-06 / 6. szám
6 BÉKÉS 1910. február 6. bői, de számot tarthat e mű az intelligens református hívek érdeklődésére is. Mint irodalom történeti tanulmány a tárgyával foglalkozó szakemberekre nézve pedig nélkülözhetetlen. A 43 oldalra terjedő füzet ára 50 fillér. Színjáték március 15-ikóre. Pásztor Józsefnek, az ismert Írónak két egyfelvonásos szinjátéka jelent meg, mely iskoláknak, önképzőköröknek, társasköröknek rendkívül alkalmas arra, hogy március 15-ikét lendületesebben ünnepelhessék meg. Az egyik füzet cime »Március 15«, mely már a negyedik kiadását érte meg s az egész országban ismeretes. A másik füzet cime »A szabadság ünnepe«, mely iskolai célokra különösen alkalmas. Oktató módon magyarázza március 15-ikének jelentőségét, egyúttal ismerteti a márciusi eseményeket. A füzetek ára egyenként 90 fillér postai küldéssel. Megrendelhető a szerzőnél : Budapest, I., Kemenes-utca 8. A „Textilipar“ elismerése. Rövid nehány hónapi fennállása után a »Textilipar« című hetilapot az a megtiszteltetés érte, hogy a Magyar Textilvegyészeti Iparosok Országos Egyesülete a napokban hivatalos lapjává tette meg. A kiváló hetilap tehát ezentúl a magyar textilipar és kereskedelem érdekeit még nagyobb erővel és buzgalommal fogja szolgálni, annál is inkább, mert munkatársai között szerepelnek az ország legkiválóbb szakemberei; olvasói pedig mindazok, kik Magyarországon a selyem-, gyapjú-, pamut-, len-, fonott-, szövött- és kötött-áruk, festett- és nyomott-áruk, valamint az ezen iparágakkal rokonszakok művelésével foglalkoznak. A »Textilipar« szerkesztője Redner Hugó dr. textil mérnök, kiadója Lenkei Zsigmond Budapest, VII., Rózsa-utca 8. Előfizetési ára félévre 8 K. Az 1000. szám. Az Én Ujságom-nak most jelent meg az 1000. száma. Ennek megünneplésére Az Én Újságom népszerű kedves kalendáriumát nagyobb formában, díszesebb kiállításban, gazdagabb tartalommal adjuk ki. Ezt a szép kötetet ingyen kapja Az Én Újságom minden előfizetője. Az Én Újságom ma már fogalom a magyar gyermekvilágban. Nélküle szinte el sem képzelhető a magyar ifjúság. Ahogy olvasni kéz’, Az Én Újságomat kezdi forgatni s olvas belőle még gimnázista korában is. Tanul Az Én Ujságom-ból, szórakozik vele. Az Én Újságom előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér. Mutatványszámot kérésre ingyen küld Az Én Újságom kiadóhivatala Budapest, VT, Andrássy-u. 10. Közgazdaság. A gyulavidéki takarékpénztár részvénytársa, városunk ezen agilis és élénk üzleti szellemmel vezetett pénzintézete, vasárnap, január hó 30-án tartotta meg X-ik évi rendes közgyűlését dr Márky János kir. közjegyző elnöklete alatt. A beterjesztett mérlegből kitűnik, hogy a kihelyezett kölcsönök összege a 4V2 millió koronát meghaladják és befizetett alaptőkéje a tartalékokkal együtt 3/4 millió koronán felül van. Nagy emelkedés mutatkozik a váltó tárcánál és a takarék-betéteknél. A mérleg főösszege közel 5 millió korona, az összforgalom pedig 42 millió koronára emelkedett. A tiszta nyereség 80.965 K 20 fillér, az előző évi 62.181 K 35 fillérrel szemben, 45.000 K a részvényesek osztalékára, részvényenként á 15 K (7’/2°/o) fordít atik, mig a többi a jutalékok levonása után, a különféle tartalékok javadalmazására utaltatott át. A közgyűlés az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentéseit tudomásul vette, a mérleget jóváhagyta és a szabályszerű felmentvényt megadta. A lemondás folytán megürült alelnöki tisztségre a közgyűlés dr. Márky János kir. közjegyzőt választotta meg. A gyulai csizmadia ipartársulat közgyűlése. Folyó hó 2-án tartotta a gyulai csizmadia ipartársulat tanoncversenDyel egybekötött rendes évi közgyűlését, a tűzoltó laktanya termében Junászka Mihály, társulati alelnök elnöklése mellett. A múlt éyi számadás szerint a társulati közpénztár, beteg sególyző pénztár és más alapok, közel 3000 korona vagyonnal rendelkeznek, mely túlnyomó részben a helybeli pénzintézetek részvényeiben van elhelyrzve. A közgyűlés Krizsán András társulati tag szakszerű fejtegetéssel kisért indítványára kimondottaj hogy a Gyulán keddi napon tervezett második hetipiac' ellen, — mint amely az iparosokra minden tekintetben hátrányos, de a városra sem jár anyagi haszonnal, — erélyesen állást foglal és az ellen az aradi kereskedelmi- és iparkamarához, mint illetékes véleményező testülethez, — felirattal él és felkéri a társulat kötelékében álló városi képviselőket, hogy a második hetipiac behozatala ellen a képviselő- testületi közgyűlésen szólaljanak fel. Ez alkalommal töltötte be a közgyűlés a Szabados László lemondásával megüresedett elnöki tisztséget. Elnöke a társulatnak egy évtizedet meghaladó időn át volt elnöke, Somogyi János választatott meg. A tauonc- verseny eredménye a következő volt : I. dijat, 1 darab 10 koronás aranyat, Gróh Ferenc, debreceni prépost-plébános adományát nyerte Szabados László tanonca: Kolozsi János; II, dijat, 5 koronát, dr. Lindenberger János, róm. kath. lelkész adományát nyerte Kelemen Mihály tanonca: Kelemen János; III. dijat, 5 koronát, dr. Lindenberger János adó mányát nyerte Névery István tanonca: Boros Imre; IY. dijat, 3 koronát, a gyulai bőranyag beszerzési szövetkezet adományát nyerte Hack József tanonca Tender János ; V. dijat, 2 koronát, ugyanannak adományát nyerte Putzkó Imre tanonca : Dudás Mojeza ; YI. dijat, 1 koronát, a társulat adományát nyerte Géczi Mítyás tanonca: Tari Sándor; VII. dijat, 1 koronát, a társulat adományát nyerte Dászkál György tanonca: Móka Demeter. A bírálat eredményének kihirdetése után, elnök buzdító szavak kíséretében, kiosztotta a jutalomdijakat. A közgyűlést követőleg, barátságos lat-oma volt. A közgyűlést jelenlétével megti.-ztelte dr, Lindenberger János, róm. kath. plébános, a társulat tiszteletbeli elnöke és Sál József, iparkamarai kültag. A Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdíj egylete 298. február hó 6-án (vasárnap) délután 3 órakor az állami elemi fiúiskola nagytermében alakuló gyűlést tart. A körösladányi ipartestület január hó 31 én tartotta évi rendes közgyűlését. Az elnöki jelentés a következőkre mutat : Az ipartestület az elmúlt évben tartott 9 előljárósági és 3 békéltető bizottsági gyűlést, mely utóbbiból kettő békés utón el intéztetett, egy pedig bírói útra teleltetett. Szerződtetve lett 47 tanonc, felszabadult 17. Ezután a közgyűlés a beterjesztett költségelőirányzatot egyhangúlag elfogadta. Tudomásul vette, hogy az ipartestület tiszta vagyona az elmúlt év végén 5090 korona 88 fillér. — Ezek alapján a tisztikarnak a felmentvónyt egyhangúlag megadták. Majd az elnök úgy a maga, mint a többi tisztviselő társai nevében állásáról lemondott s kérte a közgyűlést, hogy az uj választás megejtésére válasszon korelnököt. Korelnökül egyhangúlag Váradi László építőiparos választatott, kinek vezetése alatt a választás meg- ejtetett a következő eredménnyel: Megválasztatott elnökké : Márton Sándor, alelnökire : Kecskeméti Bálint, pénztárossá : Lelek József, jegyző : Kilgaszl János. Számvizsgálókká : CLóka Mihály, Szekeres és Kalapos Mihály. L Gazdasági munkás szerződések kötése A föld mivelésügyi miniszter a közigazgatási bizottság felterjesztésére megengedte, hogy a munkás szerződések az elöljáróság közreműködése nélkül is, megköthetők legyenek, a két példányban elkészi tendő szerződések csupán láttamozás végett lesznek bemutatandók az elöljáróságnak. A most említett kivételes eljárás megengedését Ccupán két járás főszolgabirája kérelmezte ; mivel azonban a gazda- sági egyesület az egész vármegyére javaslatba hozta a kivételes eljárás alkalmazhatását, ennélfogva a köz gazgatási bizottság előterjesztésére a földrnive- lésügyi miniszter ily értelemben határozott. Vámszedési jog meghosszabbítása. A kereskedelmi miniszter megengedte, hogy a vésztői és tótkomlósi vasúti állomásokon a vármegye által gyakoro t vámszedési jogot, a vármegye ez - év augusztus hó végéig ideiglenesen gyakoro'hassa, mert a végleges engedélyezési eljárás, amely már folyamatban van, még befejezve nincs. Feltételes megállóhely. A kereskedelmi miniszter Békés és Békésföldvár állomások között Békéstől 2-7 és Békésföld vártól 4-5 kmterre egy feltételes megállóhelyet akar létesiteni az első számú őrháznál. A közigazgatási bizottságot megkereste ennélfogva az államvasutak igazgatósága, hogy a feltételes megállóhely elnevezése iránt tegyen javaslatot. A csorvási parcellázás. A gróf Apponyi Albert tulajdonát képezett gerendási birtok parcellázása alkalmával a földművelésügyi miniszter Csor- vás község kérelmére kilátásba helyezte, hogy a parcellázási költségek fedezésére, ha az a leszámolás alkalmával szükségesnek fog mutatkozni, megfelelő államsegélyt fog engedélyezni. Csorvás községe a számadást most elkészítvén, kitűnt, hogy az államsegélyre nincs semmi szükség, mert a 4000 korona mérnöki és egyéb parcellázási költségek bő fedezetet nyertek a parcellázott birtokokon volt ólőfák és épületek eladási árából. Ugyanis a most említett eladásokból 44 652 korona folyt be, amely összeg a 400 vevő között szét is osztatott. Kis holdanként jutott 11 korona. Az előadottak folytán Csorvás község a kért államsegély kiutalására vonatkozó kérelmét, mint most már tárgytalant, az alispán utján visszavonta. Mi az oka felújított szőlőink pusztulásának ? Ha figyelemmel kisérjük pusztuló szőlőinket, akkor az okvetlenül szembetűnik, hogy a visszaesett vagy elpusztult tők között egy egy tőke az odaülte- tés óta a legszebben diszlik, terem és eszeágában sincs tönkremenni, mint körülötte tönkrementek a szomszédai. Ha zöldoltás alá rendezünk be egy-egy járást és vadszőlővel, azaz alanynak való Ripária-Portalisz- szal ültettük be, ott is észrevehetjük, hogy némelyik vad egészségesen fejlődött gyönyörű vesszőket hoz, mig ellenben körülötte igen sok csenevész hajtásokat és ezeken nyomorék, rostás, fekete eres, fejletlen leveleket hajt. Ugyanazon földben, ugyanolyan munkával és ugya7iazo7i idojárás7iak kitett helye7i látunk tehát egészséges, életerős, életképes tőkéket és látunk bs- teges, csenevész, torznövésüeket. Azt hiszem, nem kell a szőlő-termelők figyelmét ezután már arra irányítani, hogy megismerjék az egészséges és beteges tőket. Azt is hiszem, hogy a magok kárán megtanultak már annyit, miszerint az egészséges tőket meg kell hagyniok, a betegek közül pedig még azokat is, amelyeken csak egy ferde nővésü, vagy fekete lyukas levelet lelnek, irgalmatlanul ki kell tőből ásniok, eldobniok és helyükbe az egészséges tőkről vett vesszőket ültetniük. Nem kell azt gondolni, mint eddig gondoltuk, hogy majd megerősödik az a gyeDge tő és egy év múlva alkalmas lesz az oltásra. Igaz, hogy a beteges tőkön is fejlődik olyan vessző, melyet be lehet oltani, de ez után mint lehúzott oltás pusztul el másodéves korában rendesen. Az ilyen eljárással tehát időt vesztünk, munkát szaporítunk és kárt növelünk. Annak, hogy egyik alanyunk kitűnő, mig körülötte 10—15 rossz, az az oka, hogy ala/iy telepeÍ7ik 77iagról kelt egyedekből szaporittatának, a korcsidtak kiválasztása 7iélkül. Tudniillik magról Vetett gyümölcsfáinknál tapasztalhatjuk, hogy ezer magonc között akad egy olyan, mely szülőinek jó tulajdonságait örökli és olyan is akad, mely azokat túlszárnyalja, de 998 többé-kevésbé rosszabb, mint a szülői, sőt kétharmadrész közülök elkorcsosult vad. Francia- ország Montpellier nevű városában van a világ első szőlő-tenyésztő tudományos egyesülete Itt vetették a Ripária-Szovázs, magyarul: Yadripária magvát iskolába. Egyik évben az elvetett magról kelt csemeték között ott lelték a sokkal nemesebb Ripária- Portaliszt, más néven Ripária-Montpellierit; természetes, hogy ezután már csak ezt szaporították mindenképen, tehát magvetésről is. Magyarországba csak kevés vesszőt hoztak belőle, inkább magot. Ezt elvetették a vincellér iskolákban és a kikeltekről szedett vesszőt osztották szét az országban. Arról elfeledkeztek, hogy a korcsultakat a legszigorúbban kiválasszák és eldobják. Eszerint azután mindig több és több korcs ivadékról való alanyt neveltünk és
