Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-02 / 1. szám
6 BÉKÉS 1910. január 1. val, nevezetesen azzal vádolja a kormányt, hogy ezen vasutat a kir. herceg kedvéért vette át, a vasúti részvényesek nagy anyagi hasznára, akik 40.000 korona évi veszteség helyett 42.000 korona évi haszonhoz (?) jutottak. Nem tudjuk, nem is kutatjuk, hogy a kérdéses pamflettnek többi vádjai mennyire bírnak alappal és mennyire nem, de ha a többiek is annyira alaposak, mint a Gyulavidéki vasútra vonatkozók, akkor megállapíthatjuk, hogy valamennyi vád szemenszedett rágalom. Ami ugyanis a Gyulavidéki vasutat illeti, annak állami üzembe történt átvétele az érdekeltségre, nevezetesen a részvényesekre nézve, mely utóbbi, k túlnyomó része Gyula városa, Békésvármegye törvényhatósága és községek, oly szűkkeblű feltételek mellett történt, amely eddigelé páratlanul áll az állami kezelésbe vett vicinális vasutak krónikájában. Mig ugyanis az összes többi \asutak kezeléséért az államvasut 40 — 50 százalékig juttat a kötött szerződések szerint az illető h. e. társaságnak, addig a Gyulavidéki vasútnál a kereskedelmi miniszter az eddigi ismert leg-- rosszabb megosztási kvótát állapította meg, t. i. csak JO °/o-ot. Ezt a 30°/o-ot sem kapják a részvényesek, hanem a vasút hitelezői, ezek között az államvasutak gépgyára és pedig mindaddig, mig tőke s kamatköveteléseik az utolsó fillérig kifizetve lesznek. A részvényesek, ezek között a 200.000 koronát fizetett Gyula városa is, csak a fennti tartozások kiegyenlítése után, tehát legkedvezőbb esetben po—JO esztendő múltán fognak befizetett részvénytőkéjük után némi osztalékot kapui. így értelmezendő, hogyj[{ a részvényesek 42.000 korona évi haszonhoz (?) jutnak. Akik a vasút állami üzembe vételének körülményeit ismerik, és mi jól ismerjük, tanúbizonyságot tehetünk róla, hogy az a körülmény, amely szerint József kir. herceg, kisjenői uradalma után 100 000 korona erejéig szintén részvényesen Gyu- lavidóki vasútnak, az állami üzembe vételnél nemhogy nem előnyös, hanem határozottan hátrányos, sőt végzetes hátrányos veit. József kir. herceg ugyanis egy lépést sem tett a vasút érdekében, pedig csupán 30°/°-ban állapíttatott meg a kvóta részvényesek hátrányára, mert a vagyonos József kir. her- ctg is részvényes. Gyula városa s a községek ennek a körülménynek a hátrányát szenvedték és szenvedik. Ila tudniillik a kir. herceg nem részvényes, nyilt titok volt, hogy az esetben a kvóta legalább is po °j0-ban állapíttatott volna meg s az esetben Gyula városa, a vármegye s a községek, 40—50 év helyett 6okkal hamarabb juthattak volna befektetett pénzük némi kamatjához, mint igy fognak jutni. A »Józsefi kir. herceg vasútja« s a hozzáfüződő »panama« igy fest a valóságban s erre igazán nem mondhatunk egyebet, mint »difficile est satyram non scribere.« Adóhivatali szakvizsga. Kethény Vilmos, szarvasi kir. adóhivatali gyakornok, a gyulai pénzügy igazgató súgnál alakított vizsgáló bizottság előtt az adóhivatali szakvizsgát sikerrel letette. Képviselőtestületi közgyűlés. Csütörtökön délelőtt Gyula városa képviselőtestületi közgyűlést tartott dr. Lovich Ödön polgármester elnöklete alatt, E közgyűlés, — mint a gyűlés után az elnöklő polgármester kifejezést is adott, — a szenvedélyes és személyi mo ivumokat teljesen nélkülözte. Mind azáltal, hogy fontos, a városra s a közönségre nézve nagy kihatású, kulturális és gazdasági események tették ki a közgyűlés tárgyait, egy bántó hang, egy éles szó nem hallatszott. Higgadtan, komolyan, meggyőző érvekkel és nagy érdeklődés mellett folyt tiszta, szép mederben a vita. — Az érveket, ellen érveket meghallgatták. Egy müveit, feladatuk fontosságát átérz.ö, tartalmasán, okosan gondolkozó, a szó igaz értelmében bölcs tanác3 képét mutatta a közgyűlés. Csak igy érthető az, hogy a nagyfon- tosságu kérdések felett a gyűlés már 11 órakor végzett. A közgyűlés megnyitása után, napirend előtt szót kért Singer Mihály. Megbotránkozásának adott kifejezést afölött, hogy a múlt gyűlésen a testület egyik tagjának felszólalását komikusnak mutatta be egy hírlap az olvasói elő:t. Kéri a kép- vise’őtes ületet, hogy találjon arra valami módot, hogy a megsértett testület, illetve annak meghurcolt és kifigurázott tagja orvoslást kapjon. Hack Márton állt fel ezután. Kijelentette, hogy őt pellengérezte ki a kérdéses hírlap. Abból indulva ki, — hogy bár szivében és lelkében tiszta magyar, — a magyar szót nem birja teljesen s a magyartalan kifejezéseibe kapaszkodott az újságíró. — A gyűlés tagjai eme kijelentéséért megéljenezték Hack Mártont. A polgármester felvilágosító szavai után, hogy a közgyűlés ebben az ügyben nem biráskodhatik, úgy az elnök, mint a közgyűlés sajnálkozását és rosszalását fejezte ki ez eset fölött. A Bicerén építendő tanyai iskola telekvétele ügyét s a nagy- magyarvárosi óvoda tMekvétel ügyét, mivel a képviselőtestületi tagok határozatképes számban most sem jelentek meg, a jövő február 9-én tartandó közgyűlés elé utalták döntés végett. Szikes György adóügyi tanácsos ismertette ezután az állandó választmány javaslatát az építendő állami elemi fiu- és leányiskola tárgyában. — A november hónapban tartott közgyűlés köszönettel vette a vallás- és közoktatásügyi minisztérium azon ajánlatát, hogy az állami iskola felépítéséhez 1912. és 1913-ban 35-J-35 azaz 70000 koronával hozzájárul ; de kijelentette, hogy a még hiányzó 70000 koronát sem tudja fedezni a saját erejéből, kérte hát a minisztériumot, hogy az iskola felépítéséről tárcája keretében gondoskodjék. Mégis hogy a jó szándékot kimutassa, elhatározta a közgyűlés, hogy az 1910. évtől kezdve, költségvetésébe évenként 5 — 5 ezer koronát fölvesz. Az építés ügye itt megrekedt. A város vezetői tisztában voltak azzal, hogy a minisztérium, — mint az jelezve is lett, — a 70000 orona ajánlással elment a legszélső határig; a túlzsúfolt és rozoga, egészségtelen épületben, mig a megfelelő összeg az 5—5 ezer koronákból 15 esztendő alatt összehalmozódik, a fejlődésben levő gyermekekre nézve annyi ideig valóságos vágóhíd, a város feje egyik közelebbi budapesti útja alkalmából felkereste a minisztériumot s ott az illetékes osztály főnöke előtt lefestő Gyula váresa anyagi helyzetét, az állami iskolák mostani szánalmas elhelyezését s nem eresztették el üres közzel. Határozott ígéretet kapott, hogy az Országos tanítói nyugdij-alapból 4 és fél percent mellett, 15 esztendei visszafizetéssel, 140000 koronát folyósítanak e célra Gyula valósának minden bekebele zés nélkül. A közgyűlés Singer Mihály, K. Schriffer' József és az elnöklő polgármester hozzászólása, illetve felvilágosító szavai után, egyhangúlag elfo- gadiák, a kölcsön felvételére szóló tanács-javaslatot. Behatóan foglalkoztak izután a postaigazgatóság azon megkeresésével, hogy a gyulai posta- hivatal részére a város pósta-palotát építtessen. — Molnár Albert, városi mérnök ismertette az állandó választmány javaslatát, amely kéri kimondani, hogy a pósta-palota építésébe a közgyűlés elvben belemegy. E célra a volt polgári fiú-iskola helyén egyemeletes pa'oiát ('pit 10000) korona költséggel. —- melynek Jókai Mór utcai szárnya lenne a posta- hivatal. A vasut-utca részen, a földszinten két bolthelyiség; fölötte a póstafőnök lakása és még egy kiadható 5 szobás lakás. Ezzel szemben kéri kimondani, hogy a postaigazgatóság 20 éves szer ződést köteles kötni a várossal, évi 8000 korona bérösszeggel. A közgyűlés több érdemleges hozzászólás után, elfogadta a tanács javaslatát. Megbízta a további teendőkkel a polgármestert, felhatalmazta egyben a tanácsot, hogy tervpályázatot hirdessen egy 350 koronás I-sö s egy 150 koronás il-ik díjjal. Az első dijat nyert munka kerül ki- vi tel re s ennek nyertese a pályadijakat a városiak visszafizeti. Diósi József nyugalmazott szám- ?evő segély iránti kérelmét elutasították. A vasut- illomás kibővítésére szükséges városi 333 Q öl eleknek négyszögölét 1 koronáért átengedik azzal, togy a minisztérium sürgősen gondoskodjék az illomás kibővítéséről, a világításról s az égetően , iziikséges raktár és lerakodó helyiségekről. — , Yajmann György és társa ajánlatát, mely szerint itcakiszélesitésre telkeikből 106 Q ölet, ölenként | I koronájával, a város részére átengednek, a köz- . ;yülés elfogadta s érdemleges határozathozatal vé- c etf, a február hó 9-én tartandó közgyűlés elé j talta.- Végül elnöklő polgármester a közgyűlés tagiinak higgadt tanácskozásukért köszönetét mondott s í, Hivatalszolga kinevezése. Az orosházi főszoigs a birói hivatalban Madarász Hyörgy elhalálozásávt n megüresedett hivatalszolgai állásra 20 pályázó közi is Luczó Mihály orosházi rendőrt nevezte ki az alispát •- ígazolványos altiszt nem pályázott, y A községi jegyzői nyugdíjintézet ig.választmány r, dr. Daimel Sándor főjegyző elnöklete alatt decem s bér hó 29-én ülést tartott, amelyen Köröstarcs- község nyugalmazott főjegyzőjének: Lozsa Albert- nek elhalálozása folytán, özvegyének özvegyi elIá- tását 680 koronában állapította meg. t Jutalmazás. A múzeumok és könyvtárak or ó szágos bizottsága Loykó Vilmos csabai község \j tanítót, a népkönyvtár buzgó kezeléséért 50 körönt -jutalommal tüntette ki. A Józsefvárosi Fóldész Társulat decembei :i 26-án sikerű t táncestélyt rendezett. Ez alkalomma s felülfizettek: Szikes Béla, F. Schiffert Mihály f Sch'ffeit Andiás 2 — 2 koronát; Endrész Ferenc i Szikes Márton, Gróh András, Pflaum István, Kemp . József, Gróh Jozs-f, Gróh Márton, IIlieh Mihály , P.ütner József, Hick József, ifj. Scbriffert József . ifj. E. Sch ffert József, Wittman Frigyes, Schiffer . Mihály, ifj. F. Schiffert, ifj. Ludvig János, Kert: t József, Cs. Scffffert József, Fr. Schiffert István Pestner Adátn, Kempf Mátyás, M. Schiffert József rN N. és Steigerwald Ádám 1 — 1 koronát ; Szabó Márton 40 fillért. Mely felülfizetésekért ezúton is . kö.-zönetet mond a rendezőség. I A gyulai olvasó népkör karácsony másodnap ján a Göndöcs-kerti pavilion nagytermében tánc- . mulatságot rendezett. Felülfizettek : Tóth János 2 , K, Tamás Pál 1 K 50 fill., Hevesi Ignác 1 K. Mely adományokat köszönettel nyugtázza a rendezőség. A gyulai újvárosi olvasókör karácsony másodnapján jól sikerült táncvigalmat rendezett. A túlnyomó részben gazda ifjúságból álló résztvevők a kör helyiségeit teljesen megtöltötték és Rácz Tóni nótái mellett, világos reggelig táncoltak. A mulatságot senki sem zavarta meg, aminek nem az az o:a, mintha a virtus kihalt volna az ifjúságból. — Hajdanában, — nem is oiyan régen, — nem is volt mulatság a bál, ha nehány meglékelt koponyáju egény nem maradt a porondon. Volt do'ga a bicskának, ólmosbotuak. — Elismeréssel konstatáljuk, hogy az újvárosi kör ifjúsága ma már az intolli- genciának olyan fokán áll, hogy nemcsak nem verekszik ossz1, de még csak hangosabb kurjan- tást sem hallat. — Kalaplevéve, szivar és borosüveggel való hadon zás nélkül, a legnagyobb tisztességtudás figyelembe vételével folyt a tánc. a szü ők legnagyobb gyönyörűségére. S hogy ez igy van, a kör v zetőségének munkálkolásán kívül, a közművelődési bizottság előadásainak köszönhető. A mulatságon felülfizettek : dr. Kun Pál 10 K t, Weisz Mór 5 K-t, Vámos Imre 2 K-t, dr. Jantsovits Emil 2 K-t, Burda István 1 K-t, mely felü fizetésekért köszönetét mond a kör igazgatója. Eljegyzések. Dr. Zay Lajos országgyűlési gyorsíró, Nuszbek Sándor takarékpénztári pénztárnok és neje Márki Mariska fia, karácsony estéjén eljegyezte dr. Haviár Gyula szarvasi kir. közjegyző és neje Zlinszky Ilona leányát, Ilonkát. — Neumann Antal, j kétegyházi uradalmi gazdatiszt, ugyanakkor váltott jegyet Megele Béla, kétegyházai uradalmi fc- intéző és neje Vetsey Erzsébet leányával, Margittal. Dr. Goldmann Ferenc ügyvédjelölt, szombaton este eljegyezte Lehrmann Soma gyulai kereskedő leányát, fdiskát. Ugyanakkor jegyezte el N. Szabados József, gyulai építőmester Lujza leányát Bálint Béla, a békésmegyei takarékpénztári egyesület tisztviselője. — Ladányi Henrik, Kaposvár városi tisztviselő, december 26-án eljegyezte özv. Beck Károlyué leányát, Arankát Oroházán. — Húsz Árpád, csorvási uradalmi gazdatiszt, karácsony estéjén jegyezte el Gremsperger József, csorvási községi főjegyző és neje Pálffy Piroska leányát Erzsikét. Démusz Lajos, uj- kigyÓ8Í iparos, eljegyezte Gyulán Bognár Tucikáf. — Szüts Jenő mezőberényi községi mérnök e'je- gyezte Szondy Ellát, dr. Szondy Lajos békéscsabai járásorvos leányát. Halálozás. Viruló szépségű fiatal nő korai gyászos elhunyta kelt széles körökben mély részvétet’
