Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-30 / 5. szám
1910. január 30. BÉKÉS 7 ta'ma. A műsor harmadik pontja a dr. Major Simon szerepe volt, aki részint ismert, részint saját szerzésű népdalait adta elő. Énekelte s egyidejűleg hegedűn is kisérte dalait. Behízelgő férfias hangján, művészi hegedüjátóka, mint mindenekfelett magyaros temperamentummal előadott dalainak szomorúja, vígja egyaránt hatott. A kitörő óvációra kénytelen volt még egy két ráadást adni az előadásra tervezett dalokon felül. Ezeket is a javából adta, hasonló vihart támasztván. Azonban ezúttal hajthatatlan maradt, a szűnni nem akaró »hogy volt!» kiáltásokra udvarias meghajlásokkal felelt A tetBzészaj lecsendesültével ismét Fáy Szeréna lépett a közönség elé. Yárady Antal »Melyiket ?» című mély érzést keltő költeményét adta elő, könnyeket csalva a hallgatóság szemébe. Rövid szünet után Sebestyén Géza két humoros verseze- tet mutatott be: „A debreceni diák búcsúja ideáljától“ s „Az ajak és a száj“ cimen. Mindkettő freetikus hatást keltett. Majd ismét dr. Major Si mon lépett a közönség elé, hogy a „Cinkotai kán tor“ és a „Vándor kobzos“ dalával hódítsa meg újra a hallgatóságot, ami is teljes mértékben sikerült neki. Hosszabb szünet után ismét nagy tetszést keltett a műsor utolsó két pontja : a Fáy Szeréna szavalata és a Sebestyén Géza tréfás mesélgetése is. Az előbbi Kiss József «Simon Judith» cimen ismert költeményét adta elő talán még az előbbi két szavalatánál is nagyobb művészettel, az utóbbi csattanós végű mesécskékben ironizálta a modern társadalmi élet kinövéseit. A hangvetseny gazdag műsora lezárulván, a táncmulatság vette kezdetét, amely szintén fényezen sikerült. A hangulat mindvégig lelkes, emelkedett volt, de mégis a szünórá- ban érte tetőpontját, midőn dr. Major Simon vette át a cigányprímás szerepét, hogy a közönség szűnni nem akaró lelkes éljenzése között mintázza a tökéletes magyar prímást. Az úgy erkölcsileg, mint anyagilag egyaránt fényesen sikerült estély a késő reggeli órákban ért véget. Az anyagi sikert felül- fizetésükkel a következők támogatták; Lorencz Lipótné 7 K, Petrovezky Imre 6 K, Balázs József, Stark Gusztáv, Tokay Gyula, dr. Telegdy Lajos 5 — 5 K, Benedikly Gyula, Debrezenyi Károly, Grosz Armin, Pintér Jakab 3 — 3 K, Baky László, dr. br Drechsel Gyula, ifj. Grünwald Vilmos, Kertész Lajos, Kocsor Jenő, dr. Löv N., dr. Sebők Elek, VVeisz Izidor, özv. Zupka Orbánná 2—2 K, Biró Károly, Dahon Károly, Eiszler Mór, Faragó Gyula, Frisch Dávid, id. Grünwald Vilmos, Gaál János, Hegedűs Ede, Horváth István, Kohn Géza, özv, Migend Andrásné, Pásztor Gyula, Szüts Gábor, Steiner Mihály, Szabó Mihály, dr. Sarkadi Mór, Tóth Mihály, Wellner Sándor, Weisz Ferenc, N. N. 1 — 1 koronával. PÁSZTORY CS ÉS KIR. UDVARI SZÁLLÍTÓ VíRÁGKERESKEDÉSE BUDAPEST, Vili , RÁKÓCZI UT 3. Képes árjegyzéket kívánatra díjtalanul küld. 25 3-25 e Egyszerit csukamájolajnál minden esetben jobb a SCOTT-féle EMULSIÓ Jobb, mert könnyen emészthető és ennélfogva gyorsabb és erőteljesebb a hatásai Jobb azért is, mert szívesen veszik be azok, akik a csukamájolajat undorító ize miatt visz- sza utasítják. Csakis tiszta és magasfoku lofoten. (norvégországi) csukamájolaj használata engedtetik meg a SCOTT-féle EMULSIÓ készítésére; mert csak ez a legtáplálóbb a világon. A SCOTT-féle EMULSIÓ a legkiválóbb Egy eredeti üveg ára 2 K 50 fillér. Kapható minden gyógytárban. 507 8-20 Ősidőktől fogva szappannal tisztítjuk a ruhán esett foltot, szappannal tartjuk tisztán testűnket, szappan 'a legjobb szer a fog- és szájmosásra is a modern orvosi tudomány legújabb tanítása szerint. Érthető tehát Sztraka Menthot fogszappanának közkedveltsége, mely az ínyt nem marja, mégis erősen desinficiál, habja nem undorító, sőt ellenkezőleg tartósan üdítő hatása eljut a fogküzök leg- elrejtettebb zugába is. E szappannak köszönhetjük, hogy kellemetlen szájszag s fogak romlása nincs többé. Ára gyógytárakban 1 K. Kapható : Winkler Lajos gyógyszertárában, Gyula. Közgazdaság. A piac No, erről Í8 sokat lehetne csevegni. Egy kis rendszabályozás se ártana, különös tekintettel a drágaságra meg a kofákra, kik nemcsak a piac kéz detén, de már útközben összevásárolják az eladan- dók tetejét — vaját s a gazdasszonyok még drága pénzen sem igen jutnak konyháravalóhoz. Ebben is indult már mozgalom. De el is ült. Most újabban megint a tanács elé kerül egy piaci ügy. A rendőrkapitányság azt tapasztalta, — amit már mi is régóta észleltünk, — hogy az eladásra kerülő levágott és megkoppasztott szárnyasokat: lyuk, liba, kacsa, aprólékokat stb., legtöbbször egy-két araszos, a földre teregetett, mondjuk tiszta kis vászon ruhákon árulják. Biz az egyszer-egyszer gusztustalan, nem beszélve a jó esős időkről, mikor a talaj levét felszívja a vászon s átadja az apróléknak, — a gyümölos, túró, tejfö1, vajnak, s más egyebeknek. Evegből azt proponálja a kapitányság, hogy az ily csemegék árusítását rendszabályozza meg a tanács, vagyis mondja ki, hogy az élelmi szereket csak asztalokon szabad árusitaui. E célra készíttessen a város elegendő asztalokat s azokat méterenként 2 fillér használati díjért engedje át az árusítóknak. Vagy adja ki bérbe valami vállalkozónak. Hát ez igen üdvös és kívánatos ujitás lenne- Egy az egészségi szempont, ami néha-néha szintén nyom a latban, a másik meg a haladás. Mozduljon már egyszer a piac is ! Gyula város erdőirtási ügye. Gyula város közvetlenül a földművelésügyi miniszterhez beadott kérvényében azt kérte, hogy a 201 kát. holdnyí területű u. n. Körös erdejének kiirtását engedje meg, mert az jövedelmet nem hoz, továbbá mert az erdő rossz állapotban van és végül mert az ottani talaj erdőnek nem alkalmas. A földművelésügyi miniszter a kérelmet szabályszerű tárgyalás végett a vármegyei erdészeti albizottságnak küldötte le. Nevezett bizottság, mint azt annak idejében megírtuk, a kérelem teljesítését a nagyváradi erdőfelügyelőség és az ottani erdőhivatal véleményeinek figyelembe vételével nem hozta javaslatba. A szakvélemények szerint a város mostani erdeje igen szép, nagyrészt fiatal erdő, amely helyes kezelés mellett szép jövedelmet is hozna. Az igaz, hogy a szil és körisfák nem életképesek, azonban a tölgyfa igen szép növésű. A tölgy növése azonban sok helyen meg van akasztva azért, mert az erdő túl sűrűén lett telepítve és a kellő ritkítás még nem vezettetett keresztül, ami pedig igen sürgős feladat lenne. A földművelésügyi miniszter válasza most érkezett le az erdészeti bizottsághoz. A miniszter, elfogadva a szakvéleményekben foglaltakat, Gyula város kérelmét elutasította. A cipész iparosok tanfolyamának záróvizsgája ma, folyó hó 30-án — nem mint azt múlt számunkban jeleztük délelőtt, hanem — délután 2 órakor lesz a Ludvig-féle helyiségben. A vármegyei földadó-bizottság február 3-án 3. u. 3 órakor tartja ülését a székház kis termében, amelynek tárgyát fogja képezni a bizottság megalakulása, az elnök választása és a lemondás folytán megüresedett helyekre a póttagok behívása. Közigazgatási bejárás. A vasúti és hajózási főfelügyelőség a Bohn M. és Fiai gőztéglagyár által kérelmezett és a békéscsabai állomásnál kiágazólag ervezett rakodó vágánynak, valamint amellől ki- nduló s a téglagyár telepére vezetendő keskenyvágányu lóüzemű iparvasat közigazgatási bejárását február 10-ének d. e. 8 és félórájára tűzte ki A Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyug- dijegyesület gyulai fiókjának megalakítása. Lapunk egyik barátja élénk mozgalmat indított az iránt, hogy a magyarországi munkások rokkant- és nyug- dijegyesületének tíókpénztára Gyulán is megalakítható legyen, Tekintve, hogy ezen fiókpénztárak vármegyénk majdnem minden nagyobb községében már áldásthozóan működnek s ily fiókpénztár felállítása városunkra nézve elkerülhetetlenül szükséges, mert ezen intézmény a kisiparosok, kishivatalnokok, munkások és napszámosok sorsán kiván, ezek munka- képtelensége és rokkantsága esetén segíteni. Ezen mozgalmat fényes siker koronázta, amennyiben sikerült lapunk barátjának a fiókpénztár megalakításához szükséges aláírásokat megszerezni s igy annak megalakítása ellen mi akadály sincs. Ez okból múlt vasárnap az állami fiú iskolában egy szűkebbkörű bizottság értekezletet tartott, melyen megállapodás történt a tisztikar 0s választmányra vonatkozólag. Erről a központi igazgatóság értesittetett, mely viszont arról értesítette az értekezletet, hogy az alakuló közgyűlést folyó évi február hó 6-ának délután 3 órájára a városháza nagyterm be kitűzte, mely körülményt városunk polgármesterénél be is jelentette. A közgyűlés lefolyásáról különben annak idején még bővebben fogunk referálni s most csak arra terjeszkedünk, hogy ezen emberbaráti és a humanismu8 céljait felölelő intézményt a legnagyobb örömmel üdvözöljük s azon reményünknek adunk őszinte kifejezést, vajha ezen munkálkodást Isten áldása kisérnó! Öcsödi Vámszedés. Öcsöd község nem tud belenyugodni abba, hogy az öcsödi hídon a kereskedelmi minister, a vármegye, mint most már hid- tulajdonoB részére vámszedési jogot engedélyezett, amely alól még az öcsödi fogatok és jószágok sem mentesek. Öcsöd község képviselőtestülete ugyanis dacára annak, hogy felebbezésüket az ügy rendes folyamában a miniszter elutasította, nem bízva a vármegyében, közvetlenül a kereskedelmi minister- hez fordult, hogy a vámszedési jogot szüntesse be, vagy ha az nem volna lehetséges, az engedélyokiratot legalább akként módosítsa, hogy az öcsödiek jószága úgy a bel-, mint a külterületen vámmentességet élvezzenek. A kereskedelmi miniszter a kérvényt leküldötte a vármegyének abból a célból, hogy a kérelem felett nyilatkozzék. A törvényhatóság az öcsödiek kérelme felett már a múlt közgyűlésen — egy másik ügy tárgyalása során — r kként nyilatkozott, hogy annak jóakaratu tárgyalása elől — ha a kérvény leérkezik, nem zárkózik el. Egyben helytelenítette a községnek azt sz eljárását, hogy a vármegye kikerülésével nyújtotta be kérelmét a ministerhez. így valószínűnek látszik, hogy az öcsödiek kívánsága a tekintetben, hogy az öcsödiek váramentesseget élvezzenek, teljesülni fog. A kereskedelmi miniszter egyenesen utasította a vármegyét, hogy a vámházat (sorompót) közvetlenül a vámtárgy (a hid) mellé helyezze el, nehogy illetéktelen vámszedések történjenek. Jelenleg a vámház a hídtól messze, közvetlenül a község végén van, ha tehát a miniszter ragaszkodik kívánságához, az esetben egy uj vámház lesz építendő, ami tetemes költségbe kerül, holott a község kérelmének teljesítése esetén, a jelenlegi vámházat ingyen hajlandó a vármegyének használatra átengedni. Remélhető, hogy a miniszter a vármegye újabb felterjesztésére nem fog ragaszkodni kívánságához. Törvényszéki csarnok. Uj ügyvéd. Dr. Kovalszky Róbert, városunk fiatalságának egyik kiválóan szimpatikus és közkedvelt tagja, jeles tehetségű házi zongoraművészünk, a napokban kiváló sikerrel tette le Marosvásárhelyen az ügyvédi vizsgálatot. Az uj ügyvéd irodáját Gyulán nyitja meg. Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Petróczy János békéscsabai járásbirósági és Szabó Géza komáromi törvényszéki írnokokat kölcsönösen áthelyezte. A februári esküdtszéki ciklus február 7-én hétfőn veszi kezdetét. Ekkor tárgyalja az esküdtbi-
