Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-11-20 / 47. szám
1910. november 20. BÉKÉS 7 különféle téli ruhanemű s december 15-től kezdve a népkonyhái ingyen ebédek kiosztása 50 személyre elhatároztatott. Dőry Pálné helyébe választmányi tagul Gálbory Józsefné választatott meg, uj tagokul az év folyamán pedig felvétettek : Dobai Imréné, dr. Simonka Györgyné, Elek Lajosné, Veik Istvánná, dr. Horváth Dezsőné, Zakariás Oszkárné, Havasi Ignácné, Nagy Stefi, özv. Kovács Istvánná, özv. Miskucza Györgyné, ifj. Novák Kamillné, Ráfi Já- nosné, özv. Rimler Lajósné s Wittmann Györgyné (Elekről). Végül több uj segélyezés iránti kérvény intéztetek el nagyobbára kedvező sikerrel s elnök a gyűlést lelkes éljenzés között berekesztette. Közgazdaság. Osztrák-magyar bank fiókintézet Gyulán. Már hónapokkal ezelőtt mozgalom indult meg az osztrákmagyar bank egyik uj fiókintézetének Gyulán leendő létesítése érdekeben. É mozgalom arra a hírre indult meg, hogy a bank aradi fiókintézeteinek kerületét, amely forgalom tekintetében második helyen áll az országban, ketté osztiák és az ekként keletkező uj bankkeiület székhelyéül Békésvármegye valamelyik községét fogják kijelölni. Ezt a feltevést az is támogatta, hogy az aradi íiókintézet forgalmát — Aradot kivéve — főképen Békésvármegye szolgáltatja. Eme körülmények által indíttatva, Gyula városának pénzintézetei, kereskedelmi s ipari körei már régebben jól megokolt kérelmet nyújtottak be a pénzügyminiszterhez és a baük kormányzóságához, melyben egy fiókintézet székhelyéül, mint arra legalkalmasabbat, Gyula városát kérték meghatározni. Sikerre azonban csak abban az esetben lehetett reményünk, ha ötnél több fiókintézetet létesít a bank, mivel — értesüléseink szerint — öt uj üókintézetnek a székhelyét már kijelölték. Azóta olvastuk, hogy az uj íiókintézetek számát tízben állapították meg. Ennek következtében a nagyfontosságu kérdés kedvező elintézésének érdekében tegnapelőtt Lukács György városunk képviselőjének vezetésével egy többtagú küldöttség tisztelgett Lukács László pénzügyminiszternél. A küldöttség tagjai voltak : Dr. Lovich Ödön, Dr. Ladies László, Novák Árpád, Dobay Ferenc, Czinczár Adolf, Reisner Ede, Stern László és Pako's József. A küldöttség nevében Lukács György országgyűlési képviselő terjesztette a miniszter elé a kérést, hogy az osztrák-magyar bank uj íiókintézeteinek egyike Gyulán létesíthessék. Behatóan ismertette a város viszonyait és rámutatott arra, hogy Gyu!a városa közgazdasági, kulturális és inas egyéb tekintetben a vármegye más városaival szemben egyedül hivatott arra, hogy bank-fiók székhelye legyen A miniszter válaszában kijelentette, hogy a küldöttség kérelmét a legnagyobb jóakarattal veszi tudomásul és azt a biztató ígéretet tette, hogy a fiókok fokozatos felállításánál Gyu'a városa is számíthat egyre. A küldöttség, a miniszter különösen jóindulatú ígéretének hatása alatt, a legjobb benyomásokkal távozott az országházból, hol a fogadás történt. Uj mintájú vasúti fuvarlevél űrlapok. Az 1909. november 11-en kelt uj vasúti üzletszabályzat az eddigi belföldi fuvarlevél mintákat módosítván, 1911. évi január hó 1-ótöl a belföldi s a magyar-osztrák, valamint a magyar bosnyák-hercegovinai forgalomban megfelelő uj mintájú fuvarlevelek használata kötelező. Az uj fuvarlevelek külső alakra olyanok, mint a régiek, bélyeg-képük is teljesen azonos, osak a szöveg tekintetében térnek el némileg a most használatban levőktől. A jelenlenleg forgalomban levő hasonló nemű fuvarlevelek, melyeknek használata a folyó év végéig meg van engedve, 1910. december 31-ike után többé nem használhatók. A bélyeg kisárusoknál és magánosoknál az év végén megmaradó régi űrlapok teljesen tiszta és sérületlen állapotban a kir. adóhivataloknál 1911. évi február hó végéig uj fuvarlevél űrlapokkal ingyen kicserélendők. Ugyanezen határidő alatt kell kérni a használat közben elrontott űrlapok kicserélését is. Irodalom. A szépség és az egészség. Az orvostudomány «lőtt immár nem kétséges az, hogy a szépség és az egészség rendesen együtt járnak s hogy a szépség ápolása egyértelmű az egészség ápolásával. Különösen áll ez a nőkre vonatkozólag, amennyiben a női szépséghibák rendesen valamely egészségtelen állapotnak a következményei. Éppen ezért a szépség ápolása éppen olyan kötelessége minden embernek, mint az egészség ápolása. A fővárosban most indul meg egy terjedelmes és tartalmas kétheti szemle, amely főként a női szépség ápolásának szolgálatában áll s népszerűsíteni akarjuk mindazokat az orvosi vívmányokat, amelyeket e téren az egyre inkább haladó tudomány elérhet. A lap, amelynek „A szépség“ lesz a cime, ezen kívül az összes magyar lapok közül a legterjedelmesebben foglalko8Ík a háztartás, a divat', a feminizmus, az öltözés művészete s mindazon dolgok tárgyalásával, amelyek egy hölgyre nézve fontosak lehetnek. Előfizetőinek számos olyan kedvezményt nyújt, aminőt egyetlen magyar lap sem. A maga nemében páratlan s teljesen újszerű lap, előfizetési ára emellett valósággal nevetségesen csekély : félévre 3 korona, egész évre 6 korona, amely összeg „A szépség“ kiadóhivatalának (Budapest, V. Pannónia utca 2. b.) küldendő be. Mindazoknak, akik úgy öltözőszobájukban, mint háztartásukban lépést akarnak tartani a korral, valósággal nélkülözhetetlen lesz ez az újság, amelyet egyébként a legkitűnőbb külföldi erők és hazai szakembereink Írnak s amely úgy tartalomban, mint kiállításban vetekedni fog a külföldi hasonló irányú, hatalmas lapjaival. Törvényszéki csarnok. Heti biinkrónika. Marik János békéscsabai lakos sok vihart látott ember. Mindig nagyon szerette a pénzt és azt, ha ahhoz könnyű szerrel hozzájutott. A lopás nem volt kenyere, de a rábízott idegen dolgoknak annál inkább szerette pártját fogni. Ilyenformán történt ez év április havaban, midőn gazdája, Frankfurter Márton békéscsabai élelmiszerkereskedő 8 kgram halat átadott neki eladás végett. A gazdája megbízását teljesítette ugyan, mert a halat eladta, de annak 14 korona árát magának megtartotta. A kir. törvényszék ezért a cselekedetéért — tekintettel büntetett előéletére — 6 hónapi börtönre ítélte. Seprenyi Károly békési 20 éves legény már inkább a lopás terén működőit. Szintén nem kezdő ember, a büntetést már ismerte, mielőtt most a törvényszék elé került. Legújabban ez év szeptember és október havában látogatta meg Kovács László, Varga Gábor és Illyés Imre békési lakosokat, de sehol sem jelentette be magát, ellenben mindennün- nen elvitt magával valamit emlékbe, innen egy pár csizmát, onnan egy nadrágot, amonnan pénzt. Eme kedves, de egyúttal szokatlan és káros ténykedéséért a törvényszék Seprenyi Károlyt 4 hónapi fogházra ítélte. Béres András 18 éves és Szilágyi Gábor 13 éves szabótanoncok Schüssler Izidor békési szabómesterrel nem voltak megelégedve, ámbár éjjelenként kiszökdöshettek s minden kerítést megmászva, mindenünnen minden elvihetőt elloptak, sőt egy alkalommal a Szerencsi Imrétől ellopo t aranypénzt a gazdájuknak is ajándékozták, azt mondva, hogy találták. Mester és tanoncok között azonban ez a jó viszony csak látszólagos vo't, mert a tanoncok egy szép napon megszöktek s egy hónapig a világosi szőllőhegyeken éltek és lopásból tartották fenn magukat, majd visszatérve Békésre, ismét egy csomó lopást követtek el. A törvényszék Szilágyi Gábort javító nevelésre, mig Béres Andrást a fiatalkorúak | fogházában eltöltendő 8 hónapi börtönre, Schüssler Izidort végül, amiért a találtnak vélt aranypénzt elfogadta, 20 korona pénzbüntetésre Ítélte. A körösladányi legények nem utolsó emberek Békésmegyében, ha különösen egy kis virtus van bennük szesz alakjában. Körösladányban 1910. évi május hó 11-én este 9 óra tájban az aznapi országos vásár után teljesítendő felügyeleti szolgálat czél- jából Krecz János és Kun István csendőrök a községben portyáztak. A cédulaház környékén elváltak egymástól és Kun István egyedül ment tovább. Ezt az alkalmat felhasználták Havancsák Imre és Karácsony János,legények, kik a nevezett csendőrt két oldalról megtámadták. Havancsák Imre a kardját kihúzta és azzal fejbeütötte, Karácsony János pedig a sértettet kézzel ütötte és karmolászta. Sértett csendőr jobb kezét kiszabadítva, Karácsony Jánost hasbaütötte, úgy hogy felbukott. Ez a gyanúsított feltápászkodva, elfutott. Havancsák Imre azonban újból megfogta a csendőr fegyverét és vele dulakodott mindaddig, mig segélykiáltására elő nem jöttek Újhelyi Imre, Újhelyi János és Bögre János, kik a csendőrrel addig ellenkeztek, mig Havancsák Imre elmenekülhetett. A kir. törvényszék Havancsák Imrét hatóság elleni erőszak miatt 2 hónapi fogházra. Újhelyi Imrét, Újhelyi Jánost, és Bögre Jánost 7—7 napi fogházra ítélte, mig Karácsony Jánost felmentette, mert nem találta bizonyítottnak, hogy résztvett a csendőrrel szemben való ellenállásban. Janecskó Pál szarvasi lakos viszont gondatlan hajtása miatt állott törvényt. Az eset az, hogy Ja- necsko Pál fuvaros 1910. évi április hó 19-én asztalos munkákkal együtt Yenczel Jozsefnét és két inasát szállította hazafelé Szarvasra a cibaki vásárról. Szarvas határában Janecskó leszállót! á kocsiról és a gyeplőt átadta a Yenczel Józsefné kezébe azzal, hogy hajtson lépést. Miközben Venczelné hajtott, Janecskó bundája lecsúszott a kocsiról. Ezt meglátta Janecskó, felült a kocsira, kezébe vette a gyeplőt s a feletti mérgében, hogy a bundája a kocsiról lecsúszott, ostorral a lovakat megverte úgy, hogy azok megbokrosodtak, a kocsit elragadták és felborították, miközben Venczel Józsefné 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Janecskó Pált a kir. törvényszék gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége miatt 7 napi fogházra Ítélte. Esküdtbiráskodás. A múlt hét szombatján, nov. 11-én id. D. Szatmári Imre bűnügyét tárgyalta az esküdtbiróság. A bíróság a következőképpen alakult meg: Rendes eskütek lettek: Körözsi János, Domokes Benedek, Tót Mihály, ifj. Csőke István, Biró Benedek, Goldstein Mór, N, Kukla István, Leitner Menyhért, Yit- rael Jónás, Lindenfeld Józsel, Becker György és Simkó Gyula (főnök). Pótesküdtek kisorscltattak : Lechnicki Soma és Fehér Imre. Elnök: Y. Szakmány Arisztid. Bírák: Kurcz Antal kir. tsz. biró és Veinmann kir. járásbiró. Jegyző : Göndör Béla kir. tsz. jegyző. Közvádló: dr. Konrád Ernő kir, ügyész. Védő: dr. Simonka György ügyvéd. Mint már említettük, az ügy tárgya az volt, hogy Dobozon 1908. év Sylvester éjszakáján ifj. Patai János dobozi legény csupán fojtással töltött puskával véletlenségből agyonlőtte D. Szatmári Imre Antal nevű fiát, ezért az apa bosszút fogadott és másfél éven keresztül halálra kereste ifj. Patai Jánost. 1910. julius 10 én este összetalálkozott vele a Reisz Albert korcsmájában s rövid szóváltás után a korcsma ajtó előtt az utcán agyonlőtte. D. Szatmári Imre azzal védekezett, hogy előbb Patai János támadta meg őt, de az esküdtek nem állapították meg a jogos védelem fenforgását és D. Szatmári Imrét bűnösnek találták a szándékos emberölés bűntettében. A kir. törvényszék ez alapon 7 évi fegyházat szabott ki vádlott ellen. Vádlott és védő semmiségi panaszt jelentettek be. A kir. törvényszék vádlott vizsgálati fogságát fenntartotta. E cyklus utolsó ügye a Pauló György és Juhos György rablási ügye lett volna, amely november 8-ára volt kitűzve, de akkor elnapoltatok nov. 14-ére, hétfőre, mert Pauló György, aki időközben berukkolt vártüzérnek Kattaróba. Á bíróság sürgö- nyözött Kattaróba, hogy Pauló Györgyöt hozzák elő hétfőre. E napon Gálbory József kir. törvényszéki elnök megnyitva az ülést megállapította, hogy a Pauló György marsrutája megérkezett Ivattaróból, de a marsrutához nem jó katonát mellékeltek, mert Pauló György helyett ahoz Kamlódi Ferencet csatolták, a kinek pedig Debrecenbe kellett volna menni. A tárgyalást igy újból el kellett napolni s az elnök arcizom rándulás nélkül inditotta vissza Komlódi Ferencet Kattaróba. Hat nap múlva vissza is érkezik oda egy kellemes »kis« kirándulás emlékeivel, bizonyára a katonai hatóság teljes megelégedésére a katonai pontosság és engedelmesség érvényesülése felett. Csőd- Kardos Lajos gyulai férfi divatáru kereskedő, aki üzletét csak a f. év tavaszán nyitotta meg, hétfőn délelőtt csődöt kért önmaga ellen, mit a gyulai törvényszék el is rendelt. Csődbiztos Tóth Ferenc kir. türvényszéki biró, tömeggondnokul dr Biró Béla, helyetteséül dr Tury Ferenc ügyvéd neveztetett ki. A követelések bejelentésének végső határideje 1910. december 31-ike. li y i I 11 é r.*> Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik mély bánatunkban részvéttel osztoztak, ezúton mond hálás köszönetét Gyulán, 1910 november hó 498 í-i a Bay-család. (* E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztő.
