Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-06 / 45. szám

4 BEKEii 1910. november 6. akit busz évi kényszermunkára Ítéltek el és akinek bele kell nyugodnia sorsába, mert egyebet ugyan mit is tehetne? Zugolójék ? Ez még rosszabbitaná a sorsát — tehát inkább hallgatni fog. Sztrájkolni fogunk!!! Isten ments! Mindenki sztrájkolhat, csak a a pap meg a tan tó nem! Óva intelek tehát kedves testvéreim, hogy ez a mi mozgalmunk a tanítói névhez méltó legyen. Higgadt megfontolás szavával kUl informálni azokat, akik a mi sorsunk felett hivatva vannak dönteni. Féket tehát ne eresszünk a szenvedélynek s az éhező, rongyos ember végkétségbeesésével ne ne kiáltsunk oda, hogy a türelemnek vé^e s hogy mindaz hazugság, ami ebben az országban a müve- j lődés, az elöhaladás, a humanizmus szavai alatt hirdetnek. — Consequentiákat az elkeseredésből levonni tehát én nem ajánlanám, mert mi nem sülyedhetüuk az anarchisták nívójára. Nekünk nem sza­bad a társadalomnak és a törvényes rendnek hadat üzenni. Mi csak a törvény korlátain belül küzdhe­tünk tisztességgel a minket megillető jogokért. Mi nem vagyunk sehonnai emberek, akik mindent koc­káztathatnak, mert nincs semmi veszteni valójuk öntudatunk azt mondja, ha hivatásunkat lelkiisme­retesen töltjük be, ügyünk kedvezőtlen elintézése eaetén is — fölötte áliunk minden társadalmi osz­tálynak, mert a társadalom épületének mi rakjuk meg az alapját és az alaptól függ az épület szi­lárdsága. — Mutassuk meg az egész világnak, hogy mi, akik a kultúrát hivatalból terjesztjük, magunk is kulturemberek vagyu ik. Tehát ízlés és kellő tapintat ... Ez is hozzá tartozik a közművelődés közkatonájának egyéni épségéhez. Kazinczy Ferencz, a nemzet későn értett taní­tója, e néhány szóban foglalt össze mindent, ami­nek jegyében a tanítóság saját érdekeit sikerrel munkálhatja : »Egyetértés, nyugati műveltség, esz­ményi ízlés, rajongó migyar érzés«. Ebben benne van minden. Az erőket egyesíteni és egybeforrasz­tani, maga is félgyőzelem. Az egy célra törők munkabecsét éppen az összességben rejlő öntudata adja meg. — Az a baj, hogy ezt nélkülöztük min­dig. Ezt a sarkalatos igazságot meg kell már egy­szer értenie minden tanítónak. De azt is ám, hogy a tudás, az egyéni tartalom tiszteletet prranesol mindenki előtt. Azért kell magát önképeznie még a legelha- gyatottabb helyen levő tanítónak is. A tanult, mü­veit és jellemileg érintetlen ember erős és bátor. Könnyen fólveheti a harcot bárkivel szemben, de kánnyebben is győz ! Ilyennek gondolta, ilyennek óhajtotta Kazincy a magyar tamtót. Arra ő azonban gondolni sem | mert volna, hogy a tanítóság erejét, kedvét, lelke­sedését az ő igéinek elhangzása után még egy szá­zad múltán is, a megélhetés gondjai fogjak sor­vasztani. Valamint arra sem gondolt, hogy az ál­lam, a társadalom a XX-ik században is annyira kicsinyelni fogja a kultúra napszámosait. Testvéreim, ha tehát ez a mozgalmunk ered­ménytelen lesz, ne csüggedjetek ! Csak halad­junk elóre a maguuk utján. Várni nagyon nehéz de azért mégis csak elfog egyszer jönni a jobb jövő is. Már mintha pirkadna a szebb jövő hajnala . . . Uj rétegek képződnek ... Uj élet alakul . . . Uj problémák vetődnek felszínre. Az uj magyar közélet, az uj társadalom körvonalai egyre jobban domborodnak ki. Egyszer tatán megértenek bennünket is. Megértik és megérzik mindazok, akiket illet, hogy minden nép az ő kultúrájában él. A kultúra megbecsüléséhez pedig hozzátartozik azok meg­becsülése is, akik azt munkálják, Maradjatok ideálisták, mert a tanító elenged­hetetlen kelléke ; ez adja meg munkájának színét, életét, virágát. Nickmann Rezső. Iván József gyulai kisolíhvárosi görögkeleti tanitóról megírtuk, hogy a múlt tanév végén nyug­díjba ment. Iván három évtizedet meghaladó időn volt a kisoláhváro8 tanítója s ezidő alatt szerzett pedagógiai érdemei némi méltatására tisztelői az immár sablonossá váló aranyórával és azonkívül egy tajtékpipa ajándékkal lepték és örvendeztet­ték meg. A főgimnáziumban a következő Uránia-előadás mához egy hétre, november hó 13-án lesz. Be­mutatóra kerül: Utazás a Földközi tenger körül. Tanitoválasztás. Az öcsödi izraelita iskola­szék Weinstein Ignác oki. tani<óf, aki eddig helyet­tesi minőségben működött, rendes tanítóvá válasz­totta meg. A CSOrvási állami iskola tanítóinak ivóedénye. Komikus kanapépör támrdt Csorvás község és az állam között. A közigazgatási bizottság ugyanis ki­mondotta, hogy mivel a tanítók ivóedénye az ál­lami iskola bútorzatát kép^z', amelylyel pedig a fennálló egyezség szerint a községiek kell az is­kolát ellátni, ezért az ivóedényeket a község kö­teles beszerezni. Ezzel szemben a képviselőtestület azt állítja, hogy az ivóedény nem iskolai bútor, tehát azok beszerzésére nem köteles és megtagadta a rendelet végrehajtását. 5112—1910. ikt. sz. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1910. évre előirt vártn. katona-elszállásolási pótadó kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg meg­vizsgáltatván, a szabályrendelet 5. §-a értelmé­ben november hó 6-tól 21-ig terjedő 15 napra a városi adóhivatal helyiségében köz­szemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első ízben lettek meg­róva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegy­zését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1910 november bó 2-án. Sxlkes Cryörjíy 483 1—1 adóügyi tanácsnok. 5101 — 1910. ikt. sz. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1910. évre előirt orszá­gos betegápolási pótadó kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizs­gáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-c. 16. §-a értelmében november hó 6-tól 14-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt óvbeu megvoltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első ízben lettek megróva, adó­juknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését kö­vető 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1910 november bó 3-án. Szikes kjörgy 484 1—1 adóügyi tanácsnok. X3C iie A vármegyei igazoló választmány okt. 29-ón Dr Márki János elnöklete alatt ülést tartott, ame­lyen a kir. adóhivatalok áltiti összeállított és köz­szemlére kitett kimutatások s a kir. pánzügygiz- gatoság mellé rendelt számvevőség által azokból összeállított legtöbb adófizetőt magába foglaló név­jegyzék, valamint az ezekre vonatkozólag részint írásban, részint szóbelileg bejelentett észrevételek és az adó kétszeres számítására vonatkozó bejelen­tések alapján a legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok névjegyzékét az 1911. évre a kő vetkezőkben állította össze, illetve igazította ki. A névjegyzéket 1 folyó szám alatt 30325 korona 97 fillér adóösszeggel gróf Wenckheim Géza nevé­vel nyitja meg és a 213 folyószám aAtt 327 korona 22 fillér adóösszeggel Nagy László nevével zárja be. Az 1910. évre érvényes névjegyzékhez képest a névjegyzékből kihagyattak elhalálozásuk folytán : Baumgarteu Pál, Szánthó Dezső, dr Lengyel Sán­dor, dr Fáy Samu, Hartenstein Vilmos, Bartos Já­nos. ifj. Oszlács Jáaos. Abból az óiból, mert az adóhivatali kimutatásban a- fentebb megállapított legkisebb adónál kevesebb összeggel szerepelnek, illetve azokban nem fordulnak elő: Dr Márkus Mi­hály, Weisz Éliás, Ehrlik Pál, Polgár Ödön, Schultz János, báró Metzger Gyula, Jontz Ferenc, ifj, Za- horán György, Steinberger Mihály, Horváth József, Dán József, Kállai József, Kocsondi Mihály, Weisz Mór (Békéscsaba), Griecs Z. György, Szrnka I. Jáno3, Tímár I. János, Kliment Z. András, ifj. Kovács Sz. Mihály, Kranyák János, Reisz Herman. Mellőzte a választmány a következő legtöbb adót fizetőknek a névjegyzékbe való felvételét, miután más törvényhatósági területen laknak és birtokol­nak. bizottsági tagsági jogaikat eddig sem Békés­megye területén gyakorolták, az alább megnevezet­tek, akik azonban felszólittatnak, hogy amennyiben törvényhatósági bizottsági tagsági jogaikat Békés- vármegyében óhajtják gyakorolni, ezt a körülményt a jelen határozat kézhezvételétől számított 15 nap alatt szíveskedjenek az igazoló választmányhoz be­jelenteni : Gról Wenckheim Frigyes, gróf Wenck­heim Ferenc, gróf Károlyi Mihály, gróf Zselénszky Róbert, Montag Sándor, gróf Nemes Albert, gróf Bánfi Györgv, báró Vécsey Miklós. Justh Gyula, dr Stlgó József, Schwirtz Ignác, gróf Z.chy Antal, Pfeiffer Antal, gróf Almásy Tasziló, báró Harkányi Andor, liaász Antal, ifj. Lénárt Bálint, Wittmann György. Gróf Wenckheim Henrik, aki már a múlt évben elhalt. Részben szóbeli, részben Írásbeli be­jelentések alapján az adójuk kétszeres számítása folytán a következők vétettek fel a névjegyzékbe: Dr Polner Ödön, dr Polner Aladár, Kraft Viktor, Kny Antal, Fekete Sándor, Kontur József, Bulla Sándor, Jantyik József, Haan Béla. Koren Pál, dr Martos József, dr Hegedűs Bála, E uperi Ernő, Beuedikty Gyula, dr Szegedy Kálmán, dr Berényi Ármin, E idrödy István, dr'Htviár Gyula, Südy István, dr Kun Pál, Kratochwill Gyula, dr Báró Drechse! Gyula, Reck Géza, Hacskó Lijos, dr Sziráczky János, dr Mikolay István, dr László Elek, 'Leithner Zsigmoud, Schröder Kornél, dr Nagy Elemér, Székács József, Deutsch Arthur. Fábry Károly, Weisz Mór, Braun Mór, Nemeskey Andor, Borsóthy Géza, Varságh Béla, dr Stojano- vits Szilárd, dr Christó Pál, dr Szondy Lajos, dr Sailer Vilmos, Erkel János Szirmay L. Árpád, dr Márky János, dr Lidles Lász ó, Pfeiffer István, dr Urszinyi János, Szeberényi Zs. Lajos, dr Dunay Alajos, Liska János, dr Follmann János, Rosen- ihat Adolf, Reisz Simon, Gécs K. László, dr Kar­dos József, Kardos Ferenc, Hercegh Géza, Zslinka János, Bázár Gyula, Veies József. Jautyik Mihály, Beleznay Mihály, ifj. Kocziszky Mihály, N. Szaba­dos József és R-isz Simon kérelmét, hogy az álta­luk igazolt adóösszegek alapján vétessenek fel a névjegyzékbe, a választmány teljesítette. Az utób­binak adóösszegét, miután kereskedelmi és ipar­kamarai kültag, kétszeresen számítva. Teljesítette ovábbá dr Bikadi Antal orosbázi lakos kérelmét aziránt, hogy mint ügyvéd adójának kétszeres szá­mítása mellett a névjegyzékbe felvétessék s egy­ben minthogy nevezett választott tagja íb a törvény • hatósági b zotiságnak, az igazoló választmány elő­terjesztést tesz a törvényhatósági bizottsághoz hogy dr Bikádi Antal mint legtöbb adót fizető óhajtván gyakorolni tagsági jogait, helye a legközelebbi vá­lasztások alkalmával betöltessek. Nem teljesítette azonban Reisz Herman békéscsabai lakos kérelmét, mert az általa bemutatott községi bizonyítvány sze­rint a reá eső adóösszeg 765 koronát tesz ki és gy alól marad a fentebb kimutatott legkisebb adó­összegen. Úgyszintén nem teljesítette Gécs János békéscsabai lakos, nyugalmazott tanitó kérelmét, hogy 480 korona 43 fillért tevő adójának kétszeres számítása mellett vétessék fel a névjegyzékbe, mert az 1886. évi XXl. t.-c. 26. § ábm felsoroltak kö­zött a tanítók nem foglaltatnak. Ezenkívül felvétet­tek a névjegyzékbe habár választottak is, de te­kintve, hogy megbízatásuk a folyó év végével le­tár, a következő legtöbb adót fizetők: dr László Elek, Veres József, Haan Béla, dr Hegedűs Bála, Kolozsi Endre, dr Szegedy Kálmán. Mint válasz­tottak, minthogy megbízatásuk csak az 1913. év végén jár le, kihagyattak a névjegyzékből : dr Nagy Elemér, Rajki József, dr Mikolay István, Leithner Zsigmond, Etler Mihály, Hirtenstein Ignác, Bo- tyánszki Andtás, Schröder Kornél, Tóth Sándor, Csóti József, Gyáni Zsigmond, Molnár János, Kli­ment Z. Andaás. Adler Jakab, Ptos Fingyes, Fried­mann Mór, Sziráczki Pál, K. Kónyái Bálint, Szűcs Gábor, Nagy László, Lówy Sámuel, N. Szabados József. A névjegyzék kiigazításával kapcsolatban megállapítja az igazoló választmány, hogy figye­lemmel az üresedésbe levő s az évközben megüre­sedett választott bizottsági tagsági helyekre, vala­mint az 1886. évi XXI. t.-c. 32., illetve az 1892. évi XXVI. t.-c. 36. § ában foglaltakra, választás u*ján betöltendő lesz Gyulán az I. alkerületben 3, a II. alkerületben3 ,a III. alkerületben 3, Kétegy- házán 3, Békéscsabán az I. alkerületben 3, a II. alkerületben 5, a III. alkerületben 3, a IV. alke­rületben 3, Endrődön 7, Békésen az I. alkerület­ben 2, a II. alkerületben 2, a III. alkerületben 3,

Next

/
Thumbnails
Contents