Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-30 / 44. szám
XLll. évfolyam. Előfizetési árak: Egész évre ......... 10 K — f Fé l évre............... 5 K — f Év negyedre ... 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Gyula, 1910. október 30. r r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. 44-ik szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények. hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Békésvármegye közművelődési bizottságának programmja. Vármegyénk közművelődési bizottsága október hó 26-án a vármegyeház tanácstermében tartotta meg rendes ülését. Az ülésen részt vettek: Ambrus Sándor alispán elnök, Pál Ernő titkár, Dombi Lajos, Lukács Endre, Mérey Gyula, Kőim Dávid, dr. Zöldy János, dr. Feldmann Ignác, Szeghalmi Gyula bizottsági tagok. Elnök népünk közművelődési érdekeitől áthatva, őszinte melegséggel emlékezett meg a bizottság múlt évi közhasznú tevékeny munkálkodásáról. A vármegye 29 községében 235 előadás rendeztetett, amelyen 68 ezer hallgató vett részt. Oly szám ez, mely élénken 'gazolja, hogy a színtiszta magyar lakosság érzékkel bir a kultúra befogadására. Most is, igen helyesen jegyezte meg, a mai kulturális és közgazdasági élet terén a legkiválóbb teendőnk népünk produktivitását nevelés utján fokozni, inét t csak a termelő képességgel biró nép fejlődhetik és boldogulhat. A felnőttek oktatása a magyar társadalom legégetőbb kérdése. Nem lehet közönyös senkire nézve az, hogy népünk minél szélesebb rétegébe a műveltség bevitessék. Közművelődési bizottságunk legszebb feladata jövőben is az lesz, hogy a műveltséget terjessze s köznépünket a tudomány gyakorlati élet követelményeivel megismertesse, hogy igy mindenkinek módjában álljon a tudást a maga foglalkozási ágában értékesíteni. Az 1909 — 910 év folyamán rendezett előadások személyi és doiogi költségeinek kiutalását tudomáivétel végett bejelentve felhívja a titkárt, hogy az 1910—911 tél folyamán tartandó előadások tervezetét terjessze a bizottság elé. Pál Ernő titkár részletes jelentésében kiemeli, hogy a rendezendő előadások tervezetét a helyi bizottságok közreműködésével úgy állította össze, hogy az előadások tárgya és anyaga népünk szellemi igényeinek teljesen megfelelő legyen. E célból az ismeretterjesztő előadások általános és gazdasági irányúak. Az általános irányú előadások népünk műveltségének mélyítését és többoldalúságát, — a gazdasági irányúak annak szakszerűségét volnának hivatva nevelni. A bemutatott tervezet alapján községenként az előadások száma a következő: 1. Gyulán 12 ált. 6 gazd. irányú 2. Gyulavári 4 » 2 yy yy 3. Kétegyháza 4 2 yy „ 4. Doboz 4 » 2 n 5. B.-Csaba 24 yy 6 » yy 6. Újkígyós 4 yy 2 yy yy 7. Békés 12 V 6 yy yy 8. Mezöberény 12 yy 4 yy yy 9. KörÖ8tancsa 6 yy 2 p yy 10. Gyom a 8 yy 4 yy yy 11. Endrőd 4 2 yy yy 12. Szarvas 10 yy 4 V yy 13. Szarvaskülter. 2 yy 2 yy yy 14. Kondoros 2 yy 2 » yy 15. B.-szt.-andrás 4 D 2 VI yy 16. Öcsöd 4 2 ft yy 17. Szeghalom 12 yy 4 n V 18. Füzesgyarmat 2 s 2 yy yy 19. K örösladány 4 yy 2 yy yy 20. Vésztő 2 yy 2 yy V 21. Orosháza 24 n 4 yy V 22. Orosháza kült. 10 yy 2 yy * 23. Csorvás 8 yy 2 yy > 24. N.-szénás és l. 10 yy 3 yy yy j 25. Gádoros 4 „ 2 „ 2 26. Tótkomlós 4 „ 2 „ 27. Pusztaföldvár ö „ 2 „ 28. Szenttornya 2 „ 2 „ yy 29. Sámson 2 „ 1 „ » Összesen : 206 ált. 80 gazd. irányú előadás. Az összes előadások száma 286, mely a megelőző évi előadások számát 51 -el múlja felül. Az előadások november első vasárnapján, a gazdasági előadások december első vasárnapján kezdetnek meg. A jelen tervezet a közművelődésnek akkor válik igazán javára, amidőn az az egész vonalon a maga teljességében végre fog hajtatni. Es hogy megvalósul, elég garanciát nyújt közművelődési bizottságunk gazdag múltja. A megelőző évek itt-ott mu' atkozó előítélete lehet, hogy ideig-óráig kisebb-nagyóbb akadályokat gördítenek a jó ügy elé, mennyiben korunkban még az úgynevezett müveit körökben is sokan vallják azt a nézetet, hogy a műveltség, a kultúra tulajdonképpen luxus, amit nem minden ember engedhet meg magának. Sőt politikusok is akadnak, akik azt tartják, hogy szegény nemzeteknél nem a kultúrára, a szellemi erők iejlesztésére, hanem a materiális érdekekre, az anyagi erők növelésére kell a fősulyt fektetni. Ez a szűklátókörű gondolkodás közművelődési bizottságunkat kijelölt Htjától el nem téríti, mert érzi igazságát annak, hogy a szellemi erők növelése növeli az anyagi erőket is, kultúra szolgálja a materiális érdekeket is. A bemutatott előadási tervezetet egyhangúlag tette magáévá a bizottság, általános elvül tűzvén ki, hogy amennyiben az ismeretterjesztő előadások a népnek szólnak T Á R C A- ___ Bék ésmegye a reformországgyiiléseken. Irta : Sas Róbert. (Folytatás ) V. A kancellár most ügyetlenségét egy nagyobb ügyetlenséggel tetézte. Perbe fogta a „Törvényhatósági Tudósítások“ szerkesztéséért Kossuth Lajost s segilő-társait: a megyei tudósítókat Semmi igaz ok nem volt erre! De hát a kormánynak kellemetlen volt a szabadelvűeknek s különösen a már akkor is népszerű Kossuthnak erőt biztositó újság s mit törődtek ők célszerűséggel és törvénnyel! A fő az volt, hogy a veszedelmes Kossuthot ártalmatlanná tegyék Az ügyész perbe is fogta felségsértés címén társaival együtt, kik között volt Szombathelyi Antal is, ki a bíróság szerint egyike volt „legveszedelmesebb“ bűntársainak.1 A tárgyalás annak rendje (tudniillik : törvénytelen rendje) szerint megindult. Az egész társadalom, de különösen az érdekelt megyék társadalmának felzúdulása azonban arra késztette a kormányt, hogy a „bűntársak“ megbüntetésétől elálljon s megelégedett Kossuth bebörtönzésével. Hogy azonban ezzel épp ellenkezőjét érte el annak, amit akart, az természetes Észrevehető ez megyénk politikai pártjainak uj alakulásából is. Mjg ugyanis eddig a megye többsége nem idegenkedett az ellenzéktől, most csaknem kivétel nélkül a szabadelvű eszmék h i- vévé lett S nemcsak a szavazó megye, a nemesség, de a szavazattal nem bírók is A mi megyénk ugyanis már akkor is azon kevesek közé tartozott, 1 A többi perbefogottak voltak : Ágoston József (Pestm.); Madarász László. Madarász József (Fejérm.); Török Gábor (Aradm.j; Besze János (Esztergomul.); Záborszky Alajos (Somogym.); Deák Ferenc (Zalam ).___________________________________________ _ me lyekben a nép minden rétege érdeklődött a politika s elsősorban politikai jogai iránt.' Mert nem véletlenség az, hogy Békésmegyében él Pest után a legtöbb „czucilista“, hogy Békésmegyében volt a múlt század utolsó évtizedeiben a legtöbb szocialista zavargás. A békésmegyei nép eme jelleme már a XVII1. századból datálódik. Ezért volt az, hogy a Pálffy-féle reakció hatása alatt Békésmegye jogtalan lakossága is szabadelvűvé lett. (Az elnyomás és az üres gyomor úgy is terjesztői és szülőfészkei a liberalizmusnak.) De ebből csak jó származott. Nagyban hozzájárult ugyanis ahoz, hogy Békésmegye tót 'akossága 1848-ban nem a pánszláv-, de a Kossuth zászló alá sorakozott. VI. Pillanatnyilag pedig az a jó származott az általános liberalizmusból, hogy az 1839—40-iki országgyűlésre az igaz szabadelvüségtől áthatott Wenckheim Béla bárót küldte követéül a megye. Azt a fiatal főnemest, ki a békésmegyei szabadelvű ellenzéknek megalakulása óta hive volt s aki már az első (az 1830-iki) győzelem körül is nagy érdemeket szerzett. Méltó társa volt Horváth Antal. Ezen országgyűlésen alakulnak a magyar politikai pártok először elvi alapon. Eddig is volt ugyan elve, programmja a pártoknak. Az ellenzéké az, hogy ami felülről jő, az minden rossz, a kormánypárté, hogy a kormányt mindenáron támogatni kell. ' De most egészen máskép alakulnak a viszonyok. Most már az ellenzéknek is, a kormány pártjának is vannak különböző árnyalatai. Vagy ki ne látná, hogy Deák és Széchenyi ugyanazon célt akarva elérni, más elveket vallanak s megint mást a fő- j rendiház szabadelvüpártja gróf Batthyány Lajossal az élén. Az ily pártalakulás, az eszmék ez uj irányba terelődése volt Wenckheim leghőbb vágya s nem csoda, ha ily körülmények között örömmel fogadta el „megyéje megtisztelő bizalmát“ és — a követséget. Természetesen Deák Ferenchez csatlakozott, kit még Széchenyi is örömmel fogadott vezérének elvi ellentéte ellenére. Deák Ferenc pártja szívesen fogadta a tehetséges szabadelvű főurat, kiről még a .szabadelvűek egyik ellenfele, a kormánypárti Fiátb Ferenc is elismeri1, hogy „heves, de formás beszédeivel, fiatalsága dacára, kiváló helyet viv ki magának.“ Mint ahogy azok válnak legelkeseredettebb ellenségeivé valamely irányzatnak, vagy közösségnek, kik azt tiszta meggyőződésből odahagyták, ő is eflensége, elvi ellensége lett azon főuraknak, kik a kor s idők előrehaladását meg nem értve, önző érdekekből gátját vetették a fejlődésnek. Nem volt senki az ellenzék körében, ki nálánál szenvedélyesebben ostorozta volna ez önző aristokraciát, valamint a nemzeti állam alakulását gátló kormányrendszert.'2 Amily fontos szerepet töltött be az alsótáblán a lelkes és lelkesítő Wenckheim, ép oly, vagy legalább is kevéssel fontosabb helyet foglalt el a felsőtáblán egy másik békésmegyei földesur s Békés- megye későbbi főispánja : gróf Károlyi György. 0 higgadt, megfontolt politikus volt, ki inkább szerette a kevés, de alapos munkát, mint a sok, de eredménytelen beszédet. Ők ketten s harmadikul Wenckheim követtársa, Horváth Antal méltón képviselték Békésmegyét e következményeiben fontos országgyűlésen. Hogy miképen vált diszére megyénknek Károlyi György gróf, a főrendiház tagja, arra nézve talán elég lesz annyit megjegyezni, hogy 1825-ben Szé1 Fiáth Ferenc: Életem és élményeim. 2 U. 0. I_.a,pianl3: mai szama ÍO ©ld.al.
