Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-10-09 / 41. szám

19 !0. október 9 H É K E S 4656—1910. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1910. évre előirt nyil­vános számadásra kötelezett egyleti és III. oszt. kereseti adókivetési lajstrom a kir. pénzügy- igazgatóság által számvevöileg megvizsgáltat­ván, az 1883. évi XLIV. t.-c. 16. §-a értel­mében f. hó 10--18-ig bezárólag 8 napra a városi adóhivatal helyiségében közszemlére ki­téve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek meg­róva, adtuknak könyvecskéjükbe történt bejegy­zését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1910. október hó 7-én. Hí*, Lovieüi^ i_i 426 polgármester. 11113-1910. Árlejtés! hirdetmény. Gyula város kf'pvistílőtesliili't,^ az 191L évben szükséges cselédség! ruházatok és csizmák elkészíté­sére és szállítására zárt ajánl iti versenyt rendel s annak határidején! 1910. október 31-ik napjának d. e. 10 óráját a városháza nagytermében tűzi ki. A ruházati posztóminták, valamint az árlejtési feltételek és a szükséglendö ruh-metuüekről és csiz­mákról szerkesztett kimutatás a kiratalos órák alatt I. jegyző hivatalos helyiségében megtekinthetők. Gyula, 1910. október 6-án. Dl*. Bueskó Koriolán, 431. 1—2 h. .polgármester. 11114—1910. Árlejtési hirdetmény. Gyula város tanácsa a város által az 1910—11. évben szükséges mintegy 23 waggon (100 méter­mázsánként) első osztályú szárazvágásu cser hasábfa szállítására zárt ajánlati versenyt rendel s annak határidejéül 1910. évi október 31. napjának délelőtt 10 óráját a városháza nagytermében kitűzi. Az árlejtési feltételek a hivatalos órák alatt Szikes György városi I. jegyző hivatalos helyiségé­ben megtekinthetők. Gyula, 1910. október 6-án. Dr. Ducskó Koriokíu; 432. 1 — 2. h. polgármester. Tanügy. * Iskola túlzsúfoltság. Ejuirőd'ón a róm. katb. egyház által fenntartott elemi iskolákban minde­nütt a megengedett létszámná1, vagyis 80-nái több tanuló van felvéve. A főszolgabíró erről a körül­ményről a közigazgatási bizottságnak jelentést tett, amely hatáskörileg fog intézkedni ezen állapot megszüntetése iránt. Az áll. el. isk. gondnoksága f. hó 1 én ülést tartott, mikor a tankötelesek összeírására Steiger­wald Károly, Mazurek Ferenc, Szentmihályi Anna és Péczely József tanítóknak 6 napi szabadságot engedélyezett H Ire Ö felsége a király névnapja alkalmából f. hó 4-én délelőtt ünnepélyes istentisztelet volt a róm. kath. főtemplomban, amelyen a hatóságok is meg­jelentek. A misét dr. Lmdenberger János plébános, szentszéki ülnök szolgáltatta segédlettel. A legma­gasabb névnap alkalmából az összes középületek nemzetiszinü zászlóval voltak lobogózva. Október hatodikét ez évben is kegyelettel ün­nepelték meg megyeszerte. Gyulán a református templomban volt istentisztelet, amelyen Domby La­jos esperes lelkész emlékezett meg szép beszédben a gyászos nap jelentőségéről. A tizenhárom vértanú aradi emlékünnepén Békésvármegye küldöttségileg volt képviselve, melyben részt vettek dr. Daimel Sándor megyei főjegyző vezetése mellett Szeberényi Zs. Lajos, dr. Sailer Vilmos, Böhm Miklós, dr. Bikádi Antal és Kiss László tb. vm. főjegyző bi­zottsági tagok. Csatlakozott a küldöttséghez Kovács Gyula, a gyomai kerület képviselője s több orosházi polgár. Békésvármegye nem tett. külön koszorút a szoborra, hanem az összes vármegyék közös ko­szorúját gróf Tisza István helyezte el a szobor talapzatára. A vármegyei állandó választmány a folyó hó 10 én megtartandó rendes közgyűlés tárgyainak elő­készítése c Újából e hó 8-án a vármegye alispán jának elnöklete alatt ülést tartott, amelyen az elő­adókon kívül Weisz Mór, dr. Márky János, Schmidt József bizottsági iagok, dr. Zóldy Géza es dr. Zö'dy János tisztviselők voltak jelen. Az íi'éaeu a szeptember 24 én tartott állandó választmányi ülésen még ülő nem adott ügyek készíttettek eiő a köz­gyűlésre. Az állandó választmányt megelőzőleg ülésezett a vm. számonkérőszék is. A vármegye ügyforgalma. A holnap megtar­tandó rendes közgyűlésre bemutatott kimutatás szerint a f. évi május 1 tői szeptember 30-íg a vármegye központi közigazgatásnál kiosztaíott az ■ előadóknak 10016 darab. Ebből elintéztetek;" 8866. Az árvaszóknel ugyanezen idő alatt kiosztatott az előadók részére 9163 darab. Ebből elintézetlenül fennállott a kimutatás beterjesztésének időpont­jában 38. A népszámlálás helyes végrehajtása tekinte­téből az országos statisztikái hivatal által tervbe vett beoktató értekezlet határidejéül november 15-ike lett véglegesen megállapítva. Az értekezlet a vármegyeház nagytermében fog megtartatni és azon a kinevezendő számláló biztosoknak és felül - vizsgálóknak is részt kell venni A vészéi szifon robbantási munkálatait f. hó 1-én kezdte meg Fuksz szegedi c?. és kir. utász- kapitány, Papp hadnagy és 20 utász katona közre­működésével. Pár hó előtt a szifon viz fölötti részei robbantattak fel, ezúttal a viz alatti részek távolittatnak el. A robbantási munkálatok nagy szakértelemmel és kiváló óvatossággal történnek és remélhetőleg pár nap alatt be is fejeztetnek. A robbantás után a vállalkozó nyomban megkezdi az uj szifon építését. Községi puszták fél pótadó kedvezménye. Az 1886. évi XII t.-c, értelmében a községekhez köz­igazgatásilag csatolt önálló puszták tudvalevőleg fél pótadó kedvezményt élveztek. Ezt a kedvezményt, amely sok jogos panaszra szolgáltatott okot, az újabban hozott (örvény megszüntette. Az idevonat­kozó rendelkezéseket tartalmazó törvény a jövő év 1-én lép eletbe. A belügymiuister most figyelmez­teti a községeket, hogy költségvetéseik elkészítésé­nél ezen körülményre figyelemmel legyenek és a pótadó megállapításánál a kedvezmény megszünte­tése következtében előálló több bevételt vegyék tekintetbe. HatárkiigazitáS. Jásznagykunszolnok és Békés- vármegyék, iletőleg Tiszaföldvár és Öcsöd községek között a Rózsadombtól a Héki érig mintegy 3 kilo­méter hosszban a határ vitássá vált, illetőleg a most jelzett vonalon elhúzódó határ tulajdonjogát mind* két község magának vindikálta. Ezen ügy rende­zése tekintetében az eljárás még az 1906 ik évben megtartatott, amelyen az összes érdekeltek között a rendezés alapelveire megállapodások jöttek létre. Ezen megállapodásoknak megfelelően mindkét vár­megye államépitészeti hivatala elkészítette a vonat­kozó műszaki terveket és a kitűzéseket a helyszínén foganatosította. A most jelzett munkálatoknak hite­lesítési eljárása e hóban tartatott meg mindkét vármegye és a két érdekelt község kiküldöttjeiből alakult vegyes bizottsága által. Minthogy az érde­keltek által az eljárásra nem tétetett észrevétel, ennélfogva a bemutatott műszaki műveletek, ame­lyek a helyszíni állapotokkal teljesen egyezőnek találtattak, hitelesíttettek és a felvett jegyzőkönyv és mellékletei jóváhagyás végett mindkét törvény­hatósági bizottságnak bemutattatnak. Vén asszonyok nyara. Szent Mihály naptól november 1-ig tart a legszebb évszak, a vén asz- szonyok nyara. Valami jókedvű magyar igy keresz­telte el ezt a boldog időt annak idején s azóta rajta maradt. Az. idén, úgy látszik, jó dolguk lesz a vén asszonyoknak, a nyaruk legalább olyan szé­pen kezdődik, hogy talán maguk sem kívánhatják szebbnek. No de hát nekik is kell valami a hiú világi örömök pótlásaképpen s a régi emlékek viaszasugárzó melege mellé bizony elkél egy kis napsütés is minden rendű öreg , szép-, déd- és ükanyáinknak ! Mert talán még az utóbbiakból is kerül mutatóba itt-ott egy-egy példány, ha jól utána nézünk. Eljegyzés. Sárosy Gyula, Békésvármegye ár­vaszéki elnöke eljegyezte Mészáros Gusztáv szarvasi kir. járásbiró Gizella leányát. Eljegyzések. Steigerwald József gyulai ifjú, gőzmalomtulajdonos f. hó 2-án jegyezte el K. Ka­tona János devaványai földbirtokos Milike leányát. — Dávid Jakab István kőmi vés-mester Etuska leányát eljegyezte Somogyi István ifjú csizmadia iparos. 3 Újoncba!. A gyulai besorozott katonák, ávtize dós szokás szerint, az idén is. ráncvigalmat rendez­tek bevonulásuk előtti vasárnap Lucivig József vendéglőjében. A táncvigalom igen népes, tehát erkölcsileg és anyagilag egyaránt kiváló sirerü v.olt. A mulatságban resztvettek leányok: Aíb Anna, Tötök Rózsi, Csikós Anna, Diridé Mfttild, Csete Juliska, Galbács Agnes, Fábián Anna, Hízó Rózsi, Bsrauyi Piroska, Töiök Tercsi, Szikula Mariska, Hal Rózsi, Volenszki Erzsi, Viszt Erzsi, Horváth Anna, Fekete Rózsi, Körösi Ida, Illicit Tercsi, Juuászka nővérek, Tyeluk nővérek (Kótegy háza), Szilágyi Mariska, Ludvig Anna, Ludvig Katca, Lukács Ilon, Seiben Mariska, Tamás Mariska, Müller Fáui, Szelei Erzsi, Oldó Rózsi, Apouyi Louka, 111ich nővérek, Pécsi Mariska, Tóth Mariska, Csorvás Ilonka, Beieznai Terns, Bálint Rózsi, Biráth nővérek, Krizsán Ilona, Alföldi nővérek, Makrai Ida, Szilágyi Hona, Volent Juliska, Heczier Ilona, Szabó Jolán, Egyedi Etus, Gyepes Erzsi, Kleinem Julia, Gyu'ai Rózsi, Hölzer Iona, Varga Teréz, Kádár Juliska. Asszonyok: Bránya Mihálynó, Dandé Istvánná, Török Jánosnó, Csikós Istvánná, Galbács Istvánné, Fábián Imréné, Hízó Imréné, Kádár Antalné, Baranyi Mihályné, özv. Török Jánosné, Sül Mihályné, Volenszki Já- nosné, Viszt Adámné, Horváth Ferenené, Fekete Jozsefné, özv. lllich Ferenené, Junászka Károlyné, Tyeluk Györgyné (Kótegyháza), Borbély Albertné, özv. Lukács Petemé, özv. Pecznik Dánielné, Tamás Istvánné, Müller istvánné, Szelei Antalné, Ordó Györgyné, Csomós Ferenené, lllich Sebestyénné, Bogár Jánosné, B ileznai Jánosné, Bálint Mihályné, Barát Józsefné, Krizsán András’ é, Dániel Jánosné, Makrai Sándorné, Szilágyi Istvánná, Volent Jánosné, Heczier Antalné, Szabó Gusztávné, Enyedi Ferenené, Gyepes Istvánné, Klement Jánosné, Gyulai Lajosné, Gyorgyovits Demeterné, Csete Gáborné A táncvi­galom alkalmával felülfizettek: Vékey Barna 2 K 80 fillért, Prattinger József 2 koronát, Lelik Ferenc 1 K 20 fillért, Friedrich János, Szilágyi István, Szedő Emil, Uferbach János 1—1 koronát, Kender Lijo% Guba György, N. N. 80—80 fillért, Dal Mihály, Szabó Sándor 60—60 fillért, Puczkó István, Soltész Vince 50 — 50 fillért. Verner István 41 fillért, Barát István, Ordó György, Bajnok István 40—40 fillért, Demusz László 30 fillért, Müller Istvánné 20 fillért. A Korona helyén talált múzeumi tárgyak. Fi­gyelemmel kísérve az uj állami elemi iskola alapo­zását a régi Korona helyén, meggyőződtem arról, hogy századok leforgása alatt emberek által rakott rétegek vannak ott külömböző vastagságban. A ré­tegek mélysége néhol a négy métert is haladja. Sok helyütt a tiszta istálló ganaj feketévé égve, másutt földdel vegyülve alkot, egy-két méter vastag réteget. Ha elgondoljuk, hogy a Komló, a takarék­pénztár, a katbolikus hitközség bérháza, a pénzügyi palota és a belvárost képező téren mindenütt ha­sonló alakulatu rétegekkel talákoztak az építők, igazán rémitő az a tudat, milyen vizet ittak, vagy milyennel főztek őseink a fertőzött talajba ásott kutjaikból. Ezen körülmény elgondolásakor tűnik ki valódi áldása az ártózi- vagy mélyebb norton- kutaknak. Egyik napszámos, najdani tanítványom Szeredi Mihály egy kisebb római tálacska formájú agyagedényt talált, melyet átengedett a múzeumnak. Eleinte azt hittem, hogy csakugyan római talpas tányérocska, de amint sáros mivoltából szalonké­pessé mostam, észrevettem, hogy belül mindenütt, kivül ped'g a hasa aljáig mázas, tehát nem római. Alkalmasint aprópénz tartására használták. A mázat rajta megtámadták a talaj sói. Néhol barna-vörös az elegült vastól, másutt kékeszöld a rózrozsdától, melyek bizonyosan a mázban eredetileg benne voltak. Az építési irodában letétben volt két négy- zetalaku tégla és két kupalaku kemencecsecs. A téglák egyike 17 négyzetcentiméter nagyságú, alsó lapja egyenes, a felső díszített ; benne 15 mm. szé­les keretben, 1 cm. mélyen egy keret van, mely 13 négyzetcentiméter nagyságú teret fog körül s o keretben 3 mm. mélyen egy harmadik keret 10 négy­zetcentiméter teret körit, ebben a térben van a I H S jel, t. i. Jézus Hominum Salvator ; a H-ból egy kereszt emelkedik ki s ugyancsak a H alatt egy szív. A másik tégla 20 uégyzetcentimóter kül­világgal 165 négyzetmillim tér, 14 négyzetcentiméter területű, összesen 2 centiméterre mélyített keretben 8 ágú csillag van minden két sugár közt egy pont­tal ékítve. A sugarak pontosan 45 fokú szög távol­ságban küllőznek szét s közöttök a poDtok szabá­lyos körben vannak elhelyezve. A sugarak közepe szintén szabályos köriv helyén emelkedik ki és igy minden sugár négy derékszögű háromszöget képez, melyek közül kettő-kettő közös befogóval bir. A I II S jegyes téglához hasonlót még négyet találtak, de azokat a munkások elkezelték. E disztéglákat a többi téglák közé vakolatmésszel beöntve találták. Világos e körülményből az, hogy e fal építése előtt volt itt a közelben egy másik épület, melynek ajtói és ablakai között a középen e téglák valának 1 díszül alkalmazva. A két kemencecsecs a számtalan

Next

/
Thumbnails
Contents