Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-09 / 41. szám
XL.IL évfolyam. Gyula, igio. október g. Előfizetési árak: Egész évre ......... 10 K — f Fé l évre_ ___ 5 K — f Év negyedre___ 2 K 50 í Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. 41-ik szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése^ hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. 1 Lapunk ma.i száma. S oldal. Megyegyiilés előtt. ír. A vármegye őszi közgyűlésének az al- ispáni jelentésen kívül, amelyet múlt számunkban ismertettünk, fontosabb tárgyai a következők : A vármegye háztartási s pótadó pénztárnak 1911. évi költségvetéséről már részletesen megemlékeztünk. Ezúttal általánosságban csak azt kívánjuk felemlíteni, hogy az állam által viselendő javadalmazás ösz- szege 4900 koronával magasabb összegben van előirányozva, mint az előző évben ; természetesen ez csak akkor lesz végérvényes, ha a belügyminiszter a többköltség alapját képező szükségleteket engedélyezi. A pótadó költségvetésben felsorolt szükségletek az idén is — mint már két évtized óta — csupán 1 százalékos pótadó kivetését teszik indokolttá. Azt hisszük, hogy ennek a megszavazása ezúttal semmiféle nehézségekbe nem fog ütközni. Csupán 3 vármegye van az országban, amelyben 1, vagy annál kevesebb pótadó van kivetve, a legtöbb vármegyében 2 — 6 százalék pótadóra van szükség. így tehát Békésvármegyének semmi oka sincs panaszra. De különben sem lenne értelme a pótadó megtagadásának, mert az annak terhére megállapított szükségletek tetemes része állandó jellegű, annak viselésére tehát a vármegye biróilag is kötelezhető. A vármegye 1911 —12. évi költségelőirányzatával a múlt alkalommal már szintén foglalkoztunk. A vármegyei „katonai beszállásolást pótadó a rendes keretek között mozog ; a pótadóval fedezendő összeg 25763 koronát tesz ki, 30.400 koronával kevesebbet, mint tavaly. A beszállásolásból eredő vesztesége a községeknek, egy ember után 24, egy ló után 12 fillérrel kártalanittatik. Az Orosháza—tótkomlóst útból 8 kilométer hosszú szakasz Hódmezővásárhely területén vonul át. Minthogy közérdekből az ut egységes fentartása nagyon kívánatos, ennélfogva a kereskedelmi miniszter elrendelte azt, hogy a fentartást Békésmegye teljesítse és a fentartási arány megállapítása céljából a tárgyalások a két törvényhatóság között folyamatba tétessenek. A törvényhatósági bizottság a tárgyalások lefolytatásával 3 tagú bizottságot fog megbízni, Hódmezővásárhely részéről is ilyen számú bizottság fog a tárgyalásokban részt venni. A vármegyei építkezési szabályrendelet, a külső cselédekről alkotott törvény folytán, a cselédlakások építése, de egyéb viszonyok által kívánt tekintetekben lényegesen módosíttatott. A belügyminiszter azonban a szabályrendelet jóváhagyását többrendbeli észrevételeinek teljesítésétől tette függővé. A törvényhatóság ezen észrevételek elfogadása tekintetében az okt. 4-én ülésezett, az építkezési bizottság meghallgatása alapján dönt. A községi jegyzők és segédjegyzők szabadsága és az ezzel kapcsolatos helyettesítések terén fennálló bizonytalanság folytán a belügyminiszter elrendelte, hogy ezen kérdések tekintetében a vármegyék szabályrendeletet alkossanak. A szabályrendelet megalkotása a miniszter által leküldött mintaszabályrendelet figyelembevételével fog megtörténni és az bizonyára úgy az érdekeltek, mint a közérdek szempontjából csak üdvös hatással lesz. Csongrád vármegyének körirata folytán a törvényhatóság foglalkozni fog azzal a kérdéssel, hogy a jelenleg építés alatt álló Orosháza—szentesi törvényhatósági ut, tekintve, hogy két állami utat köt egybe, az állami utak hálózatába felvétessék. A törvényhatóság kétségtelenül támogatni fogja a köriratot, mert ha az abban foglalt kérelem tel- jesittetik, 13 kilométer hosszú útszakasz fenntartási költségeitől szabadul a vármegye, ami csak érdékében áll a közúti alapnak. A husvizsgálat tárgyában kiadott részletes földmivelé.mgyi szabályrendeletnek olyan irányú módosítását kéri Jásznagykunszolnok vármegye a minisztertől, hogy a növendékmarhák levágása nagyobb korlátozásoknak véttessék alá. Ezirányu köriratát támogatás végett küldi meg a vármegyének. A törvényhatóság előreláthatólag hozzájárul a köriratban foglalt kérelemhez. A törvényhatósági kórházak orvosai és tisztviselői helyzetének javítása tárgyában Somogyvármegyének a vármegyéhez intézett körirata folytán az állandó választmány annak támogatását és oly irányú felirat intézését hozza javaslatba, hogy a vármegyék kórházi orvosai és tisztviselői vármegyei tisztviselők legyenek és fizetési fokozatokba osztassanak. Debreczen sz. kir. város azt kéri a törvényhozástól, hogy az esetben, ha az osztrák-magyar bank szabadalma meghosszab- bittatik, a bank által kibocsájtható záloglevelek összege 300 millióról 500 millióra emeltessék fel. Ezen feliratát azzal indokolja, hogy a bank záloglevelei mindenkor 6 — 7 koronával magasabb árban kelnek el, mint a magyar pénzintézetek hasonló értékpapírjai, igy tehát ez a különbözet a kölcsönt vevő T A B C A. Egy modern mindenitudó. Semmi sem jellemzi jobban a mi korunkat, mint az az ellentét, amely a müveit embernek ismeretköre és a mindennapos szükségletté vált ismeretek roppant kiterjedése között van Az embert arra hajtja a szükség, hogy többé-kevésbbé egyoldalúan képezze ki magát, ha a maga életpályája dolgaiban teljes és biztos képzettséget akar szerezni. A tudományok többi területeit kénytelen elhanyagolni, a polihisztor ma már körülbelül a lehetetlenségek sorába tartozik. Viszont azonban az élet minduntalan vet fel olyan problémákat, melyek megoldásához okvetlen szüksége van mindenkinek szakmájától távoleső ismeretekre. Ezt az ellenmondást a modern ember úgy egyenlíti ki, hogy tart magának a könyvespolcán egy saját külön mindenttudót, aki tud mindent, amire gazdájának szüksége lehet és gyorsan, köny- nyen, megbízhatóan ad meg minden felvilágosítást minden ífelmerülő kérdésre. Ez a mindenttudó — mindenki kitalálhatta — a lexikon, ez a modem életet jellemzó könyv, az emberi művelődés eredményeinek a mindennapi élet számára való feldolgozója. Nagy kultúrájú nemzeteknél a lexikonnak különböző típusai fejlődtek ki, a feldolgozás módja, a terjedelem stb. különbségei szerint s egy-egy nagy lexikon valóban enciklopédiája szokott lenni az egész emberi művelődésnek. Nálunk azonban jóformán csakis a nagy, számos kötetre rugó lexikonok alkotása irányában haladt a fejlődés. Tudjuk, hogy az első erőfeszítések ebben az irányban még a múlt század első felében történtek, de sikerre csak a legújabb időben jutott az ügy. Csaknem teljesen el volt eddig hanyagolva egy másik lexikon- tipus, amelynek pedig gyakorlati hasznossága talán fontosabb a nagy lexikonokénál is; a kisebb terjedelmű, de ép azért könnyebben kezelhető kézi lexikon. Mindenki tapasztalhatta, hogy mikor hirtelen egy adatra, egy tényre vagy sürgős felvilágosításra van szüksége, a nagy lexikon célszerűtlennek bizonyul, mert a cimszók roppant tömkelegében idő kell, amig rábukkan a keresett címszóra s ha meg találta is, oly bő és hosszas ismertetést talál, amely inkább tanulmányozásra való, mint a gyors, pillanatnyi tájékoztatásra. Ez adja meg leginkább a kézi lexikon szükségét. Munkám vagy olvasmányom közben fennakadok egy adaton, amelyet nem ismerek, pedig nélküle nem haladhatok tovább. Arra azonban sem időm, sem nyugalmam, hogy az illető tárgyról hosszes értekezéseket olvassak. Csak azt az egyetlen adatot keresem, amelyre szükségem van, hogy aztán tovább haladhassak. A nagy lexikon a maga túlságos bőségével nem ilyenkorra való, itt a kisebb kézi lexikon segít, amelyben hamar megtalálom, amire szükségem van és azonnal rábukkanok arra az adatra, amelyet keresek, anélkül, hogy fölöslegesen töltenem kellene az időt. A nagy lexikon bővebb felvilágosításai elmaradnak egy nyugodtabb órára. A nagy lexikon tulajdonképpen enciklopédia, amely teljességre törekszik s ezért felölel minden olyan részletet is, amelyet az ember sohasem keres lexikonban, mert nem szükséges keresni, úgyis
