Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-02 / 40. szám
2 BÉKÉS 1910. október 2. emelkedett, az elsőbbségi részvények után fizetett osztalék pedig 4 százalék volt. A bókéscsanádi vasút terményforgalma 1170 tonnával kevesbedett ugyan, de személyforgalma 23517 utassal növekedett; bruttóbe- vétele 13857 koronával szaporodott, az elsőbbségi részvények után pedig 4-05 százalékot fizetett. Az Orosháza—szentes—csongrádi vasút teheráru-forgalma 3520 tonnával, személyforgalma 28080 utassal, bruttóbevétele 7553 koronával haladta meg az előző év üzleti eredményét s az elsőbbségi részvények titán 3 ‘25 százalékos osztalékot fizetett. Az alföldi első gazdasági vasút teheráru forgalma 27*3 százalékkal, személyforgalma 0'84 százalékkal emelkedett, minek következtében a múlt üzletév hiányával szemben 2177 korona 97 fillér üzleti felesleg volt, amely összeg az üzleti tartalékalap gyarapítására fordíthatott. A gyulavidéki helyiérdekű vasút teheráru forgalma 37297 tonnával, személyforgalma 68018 utassal, bruttóbevé- tele 72023 koronával emelkedett, ennek dacára az üzleteredmény 10906 kor. 93 fillér veszteséggel zárult, minek oka abban keresendő, hogy a vasút adósságainak konversiója csak a múlt év legvégén hajtatván végre, ezen konversió kamatméreéklő s az adósság törlesztésére fordítandó üzleti felesleget biztositó hatása a múlt évi zárszámadásokban még nem érvényesülhetett. Tárgysorozat Békesvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1910. évi október hó 10-ik napján megtartandó rendes közgyűlésére. 1. A vármegye alispánjának jelentése a vármegye közállapotáról és a májusi közgyűlés óta történt közérdekű eseményekről. 2. A számonkórőszék jegyzőkönyve a tiszti- tikár tevékenységéről. 3. A Vármegyei háztartási pénztár 1911. évi költségelőirányzata. 4- A vármegye pótadópénztár 1911. évi évi költségelőirányzata és ezzel kapcsolatban 1%-os pótadó kivetése feletti határozat. 5. A vármegye 1911. és 1912. évi közúti költségelőirányzata. 6. A vármegyei katonabeszállásolási pótadó költségvetése. 7. A közigazgatási bizottság féléves jelentése. 8. Kereskedelmi miniszter ur leirata az Orosháza—tótkomlósi törvényhatósági útnak egységes fentartása tárgyában. 9. M. kir. belügyminiszter ur körrendeleté a községi- és segódjegyzők szabadságideje s ezzel kapcsolatos helyettesítése tárgyában. 10. A m. kir. földmivelósügyi miniszter ur rendelete a Szarvas—maczóéri és zugi egyesület Hegyközség alapszabályai, illetve rendtartása tárgyában. 11 M. kir, földmivelésügyi miniszter ur rendelete a gyomai mezőőrök illetményeinek kivetése tárgyában. 12. M. kir. belügyminiszter ur rendelete a vármegye módosított építkezési szabályrendelete tárgyában s a kiküldött szaktanácskozmány idevonatkozó javaslata. 13. Csongrádvármegye körirata a Szentes- orosházi törvényhatósági útnak az állami utak hálózatába leendő felvétele iránt. 14. Jásznagykunszolnok vármegye átirata a husvizsgálat tárgyában kiadott miniszteri rendelet módosítása iránt. 15. Zólyomvármegye törvényhatósági bizottságának átirata, a korcsmák- és italmórósi üzletek vasár- és ünnepnapokon való zárvatartása tárgyában. 16. Somogy vármegye törvényhatósági bizottságának átirata a törvényhatósági orvosok és tisztviselők helyzetének javítása tárgyában. 17. Debreczen város törvényhatóságának körirata, az Osztrák-magyarbank által kibocsájt- ható záloglevelek összegének felemelése iránt. 18. A vármegye alispánjának előterjesztése a szeghalom-füzesgyarmati útszakasz kiépítése céljából a kereskedelmi miniszterhez felirat intézése iránt. 19. A nagyszónási és gádorosi vámszedósi jokok engedélyezése ügyében kereskedelmi miniszteri rendelet. 20. A vármegy alispánjának intézkedése az alföldi gazdasági vasutak állomásain engedélyezett vámszedés életbeléptetése ügyében. 21. A vármegye alispánjának bejelentése a szeghalmi sorozó járásban a polgári elnöki megbízatás tárgyában. 22. A vármegye alispánjának előterjesztése Endrőd községben 25 munkásház és Doboz községben 17 munkásház bérbeadására vonatkozólag. 23. A kórházi bizottság jelentése a vármegyei közkórházban foganatosított kiselejtezósi eljárásról. 24. Öcsöd község közdűlő útjainak hitelesítési eljárásáról felvett jegyzőkönyv. 25. A kondoros-aradi és kondoros-orosházi vicinális utak póthitelesitési ügye. 26. Orosháza község kérelme, a nagyszénás- szarvasi törvényhatósági ut egyrószének kiépítése a szarvas-békéscsabai állami műuttal leendő összekapcsolása iránt. 27. Szarvas község kérelme több rendbeli útvonalnak a vármegyei útalap terhére leendő kiépítése iránt. 28. A szarvasi főszolgabíró kérelme a főszolgabírói lakásnak vízvezetékkel leendő ellátása iránt. 29. A mezőberény-vésztői törvényhatósági utón épített utkaparóház telkének a kereskedelemügyi miniszter által kívánt módon kiállított vételi szerződése. 30. A „Békésmogyei Községi jegyzők Egyesületének“ kérelme a községi jegyzők magán| munkálatainak díjazásáról alkotott vármegyei szabályrendelet módosítása iránt. 31. Békés község vágóhídi szabályrendelete. 32. Endrőd község határozsta a II[-ad jegyző lakbére tárgyában. 33. Öcsöd község határozata egy segédjegyzői állás rendszeresítése tárgyában. 34. A vármegyei dijnokok lakbórmegsza- vazása iránti kérvénye. 35. Nádházy Ferenc gyulai lakos kérvénye fia néhai Nádházy Lajos vármegyei Írnok tem- metósi költségeinek megtérítése tárgyában. 36. Gyöngyösi Sándor vármegyei irattárnok kérelme, a nyugdíjazott irattárnok helyettesítéséért jutalom megszavazása iránt. 37. Póhl Károly és Biki Nagy Imre feleb- bezése Szarvas község képviselőtestületének folyó évi 130/kgy számú határozata ellen. 38. Békés község képviselőtestületének határozata a Vashalmi szőlő telep bérbeadása tár! gyában s ez ellen Dr. Telegdy Lajos felebbezése. 39. Tótkomlós község képviselőtestületének határozata a régebbi gőzmalomhoz szükséges gőzkazán beszerzése tárgyában s ez ellen Gécs K. László és társai felebbezése. 40. Gyula r. t. város képviselőtestületének aránytalanul nagyobb kontingense részesülhessen szanatóriumi gyógykezelésben. Bevételeink és kiadásaink 1909-ben a következűképpen alakultak : Bevételek : Korona Az egyesület pénztárából és ápolási dijakból — — — — — 157,273-10 Vegyes bevételek : Birság pénzekből — — 28 — Adományokból — — 451 79 Köpőüvegekért — — 100Ápolási dijból — — — 180-— Tanyai bevétel — — 2469-83 Park termékei — — — 968 35 Konyhakert — — — 25P42 4449-94 Összesen : 161723 04 Kiadások : Az egyesületi pénztár terhére beruházások — — —-- -72 64 21 Élelmezési költség — —-- -67 857-20 Tiszti fizetés és személyzeti bérek 29907 90 Lótartás — — — — — — 747 22 Világítás és vízvezeték — — — 3967-08 Fűtés— — — — — — — 27329-13 Épületfentartás — — — — — 799 34 Parkfentartás — ■— — — _ 3730 50 Leltári beszerzés — — — — 236202 Egyéb beszerzés — — — — 2769-75 Orvosszerek — — — — — 4322-16 Mosás — — — — — — 1214 22 Gépház szükségletei — — — 791-15 Vegyes kiadások : Tüzbiztositás — — — 199.31 Karácsonyi ajándékok a személyzetnek — — 464-90 Újévi ajándékok — — 19'— Útiköltségek, fuvar— — 18441 Posta, távirda, telefon — 689-18 Vasúti fuvarköltség — 95-69 Szenyvizderitő — — — 368-30 Jégtermelés —- — — 684 55 Munkásbiztositás — — 61-31 Utfentartás — — — 510 85 Szemétfuvarozás — — 86- — Edényónozás — — — 160 47 Egyéb kiadások — — 254'04 Tanyai kiadás — — — 694-5C Konyhakert — — — 2801-6C Összesen : 160336 18 Maradt 1386 korona 86 fillér bevételi felesleg, mely azonban teljesen az 1908. év javára írandó, mert onnan származik, hogy az 1908-ban kezelt államvasuti betegek nagy részének ápolási dija csak 1909 elején folyt be. A felesleg tehát nem azt jelenti, bogy a múlt évben egy ápolási napunk valamivel kevesebbe került az átlagos 4 koronánál, ellenkezőleg, ismét többe került. Ha ugyanis a kiadások összegét, 160,336 18 koronát elosztjuk az ápolási napok számával, 38'519-el, egy ápolási nap költsége 4-16 koronát tesz ki. Bizonyos, hogy ez a múlt évvel szemben igen jelentékeny haladás, mely abban leli magyarázatát, hogy mig ápolási napjaink száma majdnem 3000-el megszaporodott, addig két igen fontos szükségleti cikk : hús és coax ára jelentékenyen csökkent. Igen nagy szolgálatot tett nekünk ebben az irányban konyhakertészetűnk is, mely konyhánkat egész éven keresztül ellátta a szükséges kerti veteményekkel. A tanyán folytatott sertéshizlalással is jelentékeny hasznot produkáltunk. Az elmúlt év folyamán 419 beteg távozott az intézetből.* Ezek közül 2 férfi és 3 nő nem bizonyult gümőkórosnak, 1 férfi 4 nő néhány nap múlva távozott. A kimutatás ennélfogoa 409 betegről, 224 férfi és 185 nőről fog szólani Terheltség volt kimutatható 58 férfi és 76 nőnél, összesen tehát 134 betegnél (32-7°/o). Vala- * 2 elhalt nőt és 3 férfit beleértve. mint 1908-ban, úgy az idén is találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a nőterheltek absolut és arány- lagos száma nagyobb a férfiakénál (41 és 25'8°/o). Ha ennek a jelenségnek a megismétlődése nem a véletlen játéka, akkor csak úgy lehet magyarázni, hogy a nőknél az öröklött dispositio a tüdővész keletkezésében nagyobb szerepet játszik, mint a férfiaknál. Ez utóbbiaknál inkább a foglalkozási ártalmak és a létért vívott küzdelemben kapott sebek szerepelnek disponáló momentummal. A terhelt betegek közül 36 férfi és 41 nő élt huzamosabb ideig együtt tüdőbeteg hozzátartozójával s Így alkalma lehetett magát gümőkórral fertőznie. Ismét azt látjuk tehát, hogy a nők az ilyen módon való fertőzésnek jobban vannak kitéve, mint a férfiak. A beteg góc nagysága és a megbetegedés foka szerint 309 betegünket a következő három csoportra osztottuk : A betegség. I. stádiumában volt 86 férfi, 74 nő, öszesen 160 beteg az elbocs 3'19 %-a 11 n „ 53 . 44 „ összesen 97 beteg az elbocs. 13-7 %-a III n „ 95 » 67 „ összesen 152 beteg az elbocs. 37 08 °/0-a 1909-ben tehát a betegek 60'77%-a a betegség oly szahában vette igénybe a szanatóriumi gyógykezelést, amikor a gyógyulásra való kilátások már kevésbé kedvezőek, sőt 37 07%-ban kedvezőtlenek (1907-ben 30%, 1908-ban 32 6%) I. stádiumbeli, tehát a betegségnek abban a szakaszában, amikór a gyógyításra való kilátások kedvezőek, 1909-ben a férfiak 38 3%-a és a nők 40%-a volt (1908-ban 40'5 és 32"2%), III, stádiumbeli volt a férfiak 37'9%-a és a nők 36 2%-a (1908-ban 29'5 és 36 9%). Azt kell tehát mondanunk, hogy 1909. évi beteganyagunk s különösen a férfianyag ismét jelentékenyen rosszabbodott s mivel a beteganyag rosszabbodása progressiv, kell
