Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-25 / 39. szám
XLII. évfolyam. Gyula, igio. szeptember 25. 3g-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ......... 10 K — f Fé l évre.............. 5 K — f Év negyedre 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A vármegye löll—12. évi közuti költségelőirányzata. A vármegyék közuti költségelőirányzata az 1890. I. t.-c. értelmében két évenként állapítandó meg. Minthogy a legutóbbi költségvetés az 1909—10. évekre lett megállapítva, ennélfogva a törvényhatóság legközelebbi rendes közgyűlésén az újabb két évre szóló közuti költségelőirányzat lesz bemutatandó és tárgyalandó. Az 1911 —12. évekre szóló közuti költségelőirányzatot a vármegye alispánja — amint már említettük — egybeállitotta az államépitószeti hivatal közbenjöttével, a köz- igazgatási bizottság is letárgyalta, sőt a költségvetés már közszemlére is ki volt téve, de ellene felszólamlás nem adatott be. Minthogy a közuti költségelőirányzat az egész vármegye közönségét közelebbről érinti és érdekli, ennélfogva azt az alábbiakban részletesen ismertetjük. A bemulatott költségelőirányzat az 1911. évre 2.044,901 korona bevétellel, 2.000,296 korona kiadással, tehát 44,605 korona maradvánnyal, az 1912. évre pedig 541,752 korona bevétellel, 534,098 korona kiadással, így tehát 7653 korona maradvánnyal van megállapítva. A bevételek mindkét évre a vámos utak-' bői 86,500, útadóból és pedig kézi napszám útadó minimumból 94,701, igásnapszám útadó minimumból 42,612 és a százalék szerint fizetőkre kivetett útadókból 241,533 korona van kitüntetve. Az 1911. évben pénztári maradványként 730,000, az 1912. évre pedig 44,605 koronában van felvéve. Ugyancsak az 1911. évi előirányzatban szerepel bevételként 808,000 korona kölcsön- veendö' terhelő tőke. Ez utóbbi összegben bennfoglaltatik az a 431,000 korona, amelyet a vármegye a közuti alap fizetőképességének helyreállítása céljából felvenni szándékozik olymódon, hogy a közuti alapot terhelő kölcsönök törlesztési határidejét kitolja. Továbbá bennfoglaltatnak a fentebb említett 80S,000 koronában a szeghalom-füzes- gyarmati szárnyvonalba eső és a jövő évben kiépítendő vámos útszakasz 48,000 korona, továbbá a gyomai vámos utak továbbfejlesztésére szükséges 144,000 korona, a gyulai vámos útszakaszok — Megyeház- és Városház-utca — átépítésére szükséges 121.000 korona, végül a szarvasi vámosutak leszámolásából kifolyólag a vármegyét terhelő és a községnek visszafizetendő 50,000 korona szükségletek. A most felsorolt vámos útszakaszok ki és átépítésére szükséges összegek az illető vámosutak jövedelmének terhét fogják képezni és azok törlesztésére Gyomán és Gyulán bőséges fedezet van rá! A kiadások között a fontosabb tételek mindkét évre a következők: Személyi járandóságok 9640, dologi kiadások 12,684, utfentartási és felügyeleti költségek 113,000 korona. Uj utak és hidak építésére az 1911 évben 289,000 korona, az útalapot terhelő egyéb kötelezettségekre, amelyek között vannak a beruházási építkezésre a vármegye részéről még szükséges 1.106.000 korona, továbbá a közuti alapot terhelő kölcsönök és a fentebb említett 808.000 korona törlesztési részletei az 1911. évre 1.490,000, az 1912. évre 307,000 korona, végül az előre nem láthatókra mindkét évre 4100 korona van felvéve. Az 1911—12. évi közuti költségvetés nagyban és egészben az előző évi költség- vetés keretei között mozog. Eltérés van azon uj szükségletek tekintetében, — amelyeket a fentebb emlitett 808,000 koronás kölcsönnél már felsoroltunk. Változás van továbbá a tekintetben, hogy a vármegyei utkaparók száma 62-ről 76-ra emeltetett. Ennek a magyarázata, hogy a legutóbbi költségelőirányzat óta 77 kilométer ut építtetett ki, ami az utkaparók létszámának felemelését szükségessé teszi. A költségvetésben gondoskodás van azon költségekről is, amelyek a gyomai, szeghalmi és békési törvényhatósági utbíztosi hivataloknak távbeszélővel leendő ellátására szükségesek. A többi utbiztosok hivatalaiba a távbeszélő már be van vezetve. Fásításra 2000 korona van a költségelőirányzatban felvéve. Amint már fentebb jeleztük, az 1.490,000 koronában bennfoglaltatik 1.106,000 korona, vagyis az az összeg is, amellyel a vármegye a beruházási hitel terhére megállapított programm szerint már kiépített és kiépítendő utak költségeihez még hozzájárulni tartozik. Ebből a hidak építésére 700,000 korona fordítható, azonban ha ezen összegből a hidak építési költsége ki nem telnék, az az esetben a különbözeiről a közuti alap küiön tartozik gondoskodni. A hidak épitésére a következő összegek vannak előirányozva: a szeghalmi foki hidra, amely már ki is építtetett 197,000 koroná, a feketekörösi (remetei) hídnak a vármegyét terhelő fél költségére 113,000 korona, ugyanennyit tartozik Bihar vármegye is fizetni, a dobozi hidra 290,000 korona, végül a fehérkörösi (sarkadi utón fekvő) hid újjáépítésére 205,000 korona. T A R C A. Cgymás mellett. . . Körülölel behízelgő lágyan Csengő szavad dallamos zenéje. Egymás mellett némán is megértve Nincs ohajom, nincsen egyéb vágyam. Vesd föl olykor selymes szempilládat Es tekintsd e kónyet itt szemembe, Mert az érzés bárhogy eltemetve Egy-egy könyben olykor fel-feltámad. Nézz reám, kit játszi sors szeszélye Feléd űzött holdas nyári este . . . És ha arcom bíbor tűzben égne, A József szanatórium jelentése 1909. évi működéséről. Közli: Geszti József dr., igazgató-főorvos. Fenti cim alatt dr Geszti József, a gyulai I Szanatórium nagyérdemű főorvosa ez évben is ki- I merítő tanulságos jelentést irt a Szanatórium múlt ! évi működéséről. A jelentés 45 nyomtatott oldalra | terjed, amelyből lapunk szűkre szabott kerete folytán csupán a bevezető részt és a gazdasági jelentést közölhetjük a következőkben : Intézetünknek 1909. évi történetét annak a I regisztrálásával vezetem be, hogy múlt év folyamán : sohasem volt — hacsak átmenetileg nem — üres i ágy mik s hogy a betegek jelentkezése körülbelül másfél i év óta oly tömeges, hogy már működésünk harmadik eszméje egyre nagyobb tért hódit, hanem azt is, hogy az alföld klimás viszonyai mellett is lehet eredményes gyógyító működést kifejteni, Amit 1907. évi jelentésünkben mint theoriát hangoztattam, az ime valósággá vált: a hygiene, a kultúra, a technika eszközeivel még a természet mostohaságán is ki lehet fogni s ezek az eszközök a tüdővész meg- gyógyitásában sokkal hatalmasabb szerepet játszanak, mint a klimás tényezők. Ez alapjában véve nemcsak a mi intézetünk szempontjából, hanem az egész tüdővész ellen való küzdelem szempontjából is igen örvendetes jelen- I ség. Mert bizonyítja azt, hogy a tüdővész leküzdésének problémája pusztán az emberi ész és az emberi munka problémája, mely előbb-utóbb meg lesz. oldható. Bizonyítja különösen alföldünkre vonatkoKis kacsodnak selymes lágy varázsa Keltse lelkem újra életkedvre — Ha az élet fájna — nagyon fájna. KeblovszRy-JVL&yer Lajos. fognunk. Intézetünk speciális helyzeténél s annál a sajátos hangulatnál fogva, mellyel az alföld kellő közepén épült József szanatórium működését laikusok és szakkörök kezdetben egyaránt nézték, minden esetre fontos tünet ez, mert nemcsak azt bizonyítja, hogy a tüdővész szanatoriális gyógykezelésének népének ezrével tüdővészben elpusztulnia, mert a természetadta viszonyok kedvezőtlenek, hanem azért mert rossz a lakás, fogyatékos vagy észszerűden a táplálkozás, észszerütlen az életmód, a kultúra és a hygiéne eszközei irányában kevés a hajlandóság, csupán olyan momentum, melyet az ember okoz Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Szereti egészségét? Ki ne tudná, hogy utolérhetetlen legjobb hashajtó a világhírű 141 15—20 PURGO-BAYER Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta Minden tablettán rajta Vissza a hamisitvi nyokkal, mert kártékonyak Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak Hiapiaxils: mai száma, S ©lcLal.
