Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-18 / 38. szám
8 BÉKÉS 1910. szeptember 18 KRÓNIKA a bérkocsiállomásról. Még azt mondják, hogy városunk Nem fejlődik semmit sem, Ezt nem hiszi kérem senki Mert bizony én sem hiszem, Sőt állítom, a fejlődés Bámulatos, sőt csodás. Uj városház, locsoló láz És bérkocsiállomás. Tudod-e azt, óh olvasó Fiakkerstand mit jelent ! ? — Oh milyen szép perspektíva Mely elfödi a jelent! — Elet, ipar, kereskedés, Sürgés, forgás, robogás ! . . . Egy nagyváros jöttét jelzi A bérkocsiállomás. Gyula város mint nagy gócpont 1 Izgató a képzelet . . . Villanyvasut, palotasor, Szobrok, parkos díszterek. Vízvezeték, automobil S sok ezernyi kellék más, Amit hoz majd idő múltán A bérkocsiállomás Igaz, hogy a kocsik száma Ma még nem túlságos nagy, De a fenti jövő iránt Semmi kétséget sem hagy, Mert a számuk bizton megnő S lesz majd annyi, mint a sás, Egyfogatu, kétfogatu, Automobil, légvonatu, Sok bérkocsiállomás. Részvénytársasággá nőnek Később bizton majd ezek S lóval együtt hasznot hajtnak Majd a vezető kezek. Es a város részvényt vészén, Osztalék lesz oly busás, Hogy adónk leszáll egészen S bárkinek áll ingyen készen A bérkocsi állomás. Egy baj van csak: hogy nemsoká Tart immáron a meleg. A nyár elmúlt, őszbe vagyunk És a tél már közeleg. S mi most áll még oly melegen, — Oh, be szörnyű látomás — Félő, hogyha rájön a fagy, Helyében csak hült helyek hagy A bérkocsi állomás. — er. SrodaEom és művészet. Képkiállitás Gyulán. Az országos m. kir. Szépművészeti Akadémia továbbképző növendékei szünidei munkáik legjavából nagyobb arányú kiállítást rendeztek, mely a gyulai városháza nagytermében folyó hó 15-én nyillott meg. Olajfestmények, vázlatok, eredeti rézkarcok, akvarellek, pasztelek, rajzok, művészi litográfiák gazdag és változatos sorozata képezi a kiállítás anyagát. Pezsgő, duzzadó, fiatalos erő, néhány kora ifjúságában is már határozott és kiforrott művész talentum öntudatos biztonsága, a szépnek, a művészetnek, az ideáloknak önzetlen lelkes szeretete és megbecsülése jellemzi ezt a kiállítást, mely e hó 25-ig reggel 9 órától este 6 óráig áll nyitva a müértő, a magasabb élvezetekért lelkesedő közönségnek potom 20 fillér belépti dij ellenében 1 Eltekintve egyes alkotások értékességétől, van valami tiszteletreméltó ebben a kiállításban : nemes versengés a kitűzött magasabb célok felé; sok romlatlan idealizmus; rajongó poézis ; a szépmüvésze ek egyetemes diadalában való fanatikus hivés ezek együttvéve teszik vonzóvá magát a kiállítást, melyet már ehelyütt is lelkes pártfogó, szeretetébe, jóindulatába ajánlunk azoknak, kik a művészet jelenének és jövendőjének gondos figyelőivé szegődtek. A kiállításon résztvevők egytől-egyig fiatal emberek : továbbképző növendékei a m. kir Szépművészeti Akadémiának. Ez azonban tévedésbe ne ejtsen bennünket! Nem kezdők erőtelen szárnypróbálgatásáról, tehetségtelen vergődéséről van itt szó : ebben a kiállításban nem a diletantizmus sokszor izléstrontó, mételyező hatása érezhető s aki belémerül, úgy az egyes képek, mint az egyes csoportok, s ezek révén az egész kiállítás elfogulatlan szemléletébe, s fölül tud emelkedni az előítéletek lenyűgöző korlátjain, az meglepődve fogja tapasztalni, hogy itt az esetek legtöbbjében gondos, önkritikán átszüro- dött, komoly stúdiumokra valló képekkel, helyenként fiatalságukban is csaknem teljesen kiforrott művészi egyéniségekkel állunk szemben 1 A növendék szó itt nem kezdőt, de a nagy magyar művész generáció fiatal nemzedékét fedi, akiknek eredeti felfogásra valló, friss invencziokkal telitett munkáival érdemes megismerkedni. Lássuk csak a kiállítás anyagát : Nem tudjuk hamarjában, hogy a kiállító művészek közül első sorban Szüle Pétert vagy Csuk Jenőt említsük, illetve ismertessük-e ? Mindketten kiforrott tehetségű ifjú titánok. Hozzájuk úgy leszünk legigazságosabbak, ha nívójukat egyforma magasságban vonjuk meg és ennek egyidejű kons- tatálásával betűrendben vesszük őket sorra. Lássuk tehát előbb is Csuk Jenőt és kiállított képeit. Jellemzi őt a színezés eleganciája, a választékosság tárgyban és kivitelben. Esti hangulat c. képe talán a legjobb valamennyi között, de nem kevésbé jók többi képei is, melyek közül különösen a Cigányok vasárnap és a Ctgányleány cimü kompozíciói tűnnek ki, előbbi nagyobb arányával- és erőteljességével, utóbbi színezésének harmóniájával. Vizrészletei finoman tompított színeikkel hatnak és lepnek meg. A kiállításnak egyik legértéke sebb tagja ő és Szüle Péter, kinek nyugodt előadása, gazdag színezése olyan kvalitások, melyek révén valószínűleg ő lesz a képkiállitást látogató közönség kedvence. Orgona csendélete csupa eleven szin, csupa friss üdeség. Eső után és Udvarrészlet képei széles, biztos eesetkezelésük révén emelkednek ki a kiállítás anyagából. Jelek Antal művészi tájképével és karakterisztikus önarcképével küzdi fel magát az elsők mellé. Nógrádi Sándor pompás Duna részletének természetűit esti hangulata percekig leköti a figyelmet. Erről a képről nem érdektelen feljegyezni, hogy „egyszeri ülésre“ pár óra alatt készült. Többi képei is sorra nemes talentumról tesznek tanúságot, de közülök mégis modell után készült olaj- festménye „Aranka“ a legértékesebb. Kovács Gyula is a kiválóbb fiatalok közül való. Csendélet, Cigányleány, Öreg ember, Ülő nő, Férfi akt-tamdmány képeivel szerepel a tárlaton, s képei figyelemreméltó művészi alkotások, Tatz László Tanyarészlete és Falusi, utcája erővel teljes képek. Dicsérőleg kell megemlékeznünk Imbronovics János eredeti felfogásra valló alföldi falurészletéről, és egyéb akvarelljairól és szénrajzairól. A kiállítás grafikai részét Kron Jenő rézkarcai teszik becsessé. Nagy technikai készültségre valló lapjai a kiállítás ezen részének legértékesebb alkotásai. Dobrovics Péter Esti hangulat cimü képe természetim színezésével hat, eredeti kőrajza pedig finom kivitelével kelt megérdemelt figyelmet. Csapó Márton, Szinay József, Teichert Károly és egy egész sereg kisebb-nagyokb kaliberű mü- vésznövendék vázlatai, apróbb képei teszik még a kiállítást teljessé, gazdaggá és változatossá. Általánosságban jóleső érzéssel néztük végig a kiállítást. Nemcsak biztató jeleket találtunk benne a művészet jövendőjét illetőleg, de sok kiforrott értékes erőt, művészi egyéniséget és színvonalon álló kvalitást Még a gyengébb képekben is talál erényt az, aki egyes fiatalos túlkapásokat szeretettel tud elnézni. A helyes önkritika ezeknek is meghozza majd a maga gyümölcseit, a komolyságot, a stylustr az önfegyelmet s mindezek eredményeként a művészi kiforrás idejét! Végezetül még annak megemlítésére szorítkozunk, hogy a képek igen jutányos áron kerülnek eladásra s ebben a tekintetben bővebb felvilágosítás a kiállítás színhelyén Rosetifeld Ernőnél szerezhető, aki a kiállítást gondos körültekintéssel és szakavatottsággal, egyben pedig nagy és lelkes szeretettel rendezte, csoportosította. Ajánljuk a kiállítást úgy a nagyközönségnek, mint városunk magasabb fokú tanintézetei tanárt karának és tanuló ifjúságának figyelmébe. SZ. S. Kollektiv képkiállitás Orosházán. Fodor Gyula áll. polg. isk. tanár Orosházán, az Első Ferencz József Tanoncotthon nagy előadói termében, saját müveiből képkiállitást rendez. Fodor tanár nehány évi szorgalmas munkássága eredményét óhajtja a nagyközönségnek bemutatni. Fodor Gyula művészi egyéniségének fejlődésére mindenesetre nagy hatással volt az, hogy a két esztendő alatt tar mány utakat tett és kiválóbb mesterek müterme. is látogatta. Ezt igazolja a kiállítás anyagát k' pező, több mint 120 drb olaj- és vizfestmény, va lamint nehány színes krétarajz. Ezen kivül igen sok szénrajz és tanulmány vázlat lesz kiállítva. Az igen érdekesnek s egyben tanulságosnak is Ígérkező képkiállitást szeptember 25-éri délelőtt 10 órakor Nagy Lajos orosházi állami polg. isk. igazgatónyitja meg, a meghívott vendégek és az érdeklődő nagy közönség jelenlétében. A kiállítás október 10-ikéig' marad nyitva. Remélhető, hogy nemcsak Orosháza, hanem egész Békésvármegyének minden szépért és nemesért lelkesedni tudó közönsége is élénk érdeklődést fog tanúsítani e kiál listás iránt. Magyar újságírás szenzációja. A Nap a magyar közönségnek legkedveltebb lapja! A 48-as eszmény és a magyar nemzeti törekvések egyetlen hű és kérlelhetetlen szószólója. Főszerkesztő Braun Sándor. Felelős szerkesztő: Hacsak Géza. Naponkint 155.000 példány! Egy szám 2 krajcár. A Nap előfizetési ára : Egy évre 16 Ki, félévre 8 K., negyedévre 4 K., egy hónapra 1 K. 40 fillér. Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. Súlyos kimenetelű összetűzés történt Békés- sámsonban ez év május hó 16-án este. Az eset megértése végett előre kell bocsájtani, hogy Tasi Györgyöt a kir. törvényszék súlyos testi sértés büntette miatt 9 hónapi börtönre, Setény Jánost pedig, aki a cselekmény elkövetését a bicskája átadásával elősegítette, mint bűnsegédet egy hónapi fogházra Ítélte. Tasi György és Szokolai István békéssámsoni lakosok régi haragosok voltak. 1910. május hó 16-án este a Berecz Antal korcsmájában bál lett volna, a hol pénztárnoknak Szokolai István volt kijelölve, de a bál részvétlenség okából elmaradt.' Szokolai István tehát a korcsmában iszogatott. Megjelent ott Tasi György és Setényi János barátjával és szintén inni kezdtek. Szokolai közben az asztalához hivta Tasi Györgyöt, kivel összeszólalkozás után összeverekedtek. Utóbb Tasi ott hagyta Szokolait és a cigányoktól bicskát kért, de azok nem adtak. Ezután Setényi János barátjától kérte el annak bicskáját, melylyel kinyitva hadonászni kezdett, de a korcsmáros eltétette vele a bicskát, Tasi György nemsokára haza készült és szólott a cigányoknak, hogy kisérjék ki. Midőn Tasi György az ajtóhoz ért, kezében nyitott bicskával Szokola felé visszafordult és azt kiabálta : most jöjjön ide, akinek baja van. Szokolai aki az ajtóhoz közel ült, botjával arra felé ütött, Tasi György oda ment és őt hasba szúrta.
