Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-18 / 38. szám
4 BÉKÉS 1910. szeptember 18. megelőzőleg egy hóval mindig keresse meg a vasutat, hogy kellő számú kocsiról gondoskodjék Dr. Zoldy János főorvos jelentése a következő: A közegészségügyi viszonyok általában kielégítők voltak és az előző hónaphoz viszonyítva valamivel jobbak is. Az egyes szervek megbetegedését és le folyását illetőleg, leginkább a légzőszervek hurutos bántalmai fordultak elő. A leggyakoribb halál ok a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok körül előfordult : Diftheritis 74 megbe. 16 halálozás. Vörheny 28 „ 5 „ Kanyaró 27 „ 3 „ Hasihagymáz 51 „ 4 „ Szamárköhögés 8 „ — ,, Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok között a diftéria volt az uralkodó, amely 17 községben mutatkozott ugyan de tömegesen csupán Békésen és Gyulán. Némi emelkedést tüntet fel a hasihagymázosok száma, mig a vörheny és kanyaró tetemesen csökkent. Tovább terjedésük meggátlása a lehető hatósági intézkedéseket mindenüt megtették. Az előirt és havonként végzendő egészségügyi vizsgálatokat pontosan teljesítették, említésre méltó nem fordult elő. A bábák mulasztásával említés nem tétetik. A köztisztaságot mindenütt kielégítőnek jelzik. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 113. hullán 9 esetben, orvostörvényszéket pedig 18 könnyű és 6 súlyos testisértés eseteiben. Gyógysavval beoltat- tak 47 egyént, akik közül meggyógyult 42, meghalt 5. A halva születtek száma 31, elvetélteké 24. A gyulai élővíz csatornái uszodát a városi tanács közegészségügyi szempontokból nem engedé lyezte ; az alispán azonban a t. tőorvos véleménye alapján megadta az engedélyt Az alispáni határozat ellen az alsófehér-körösi társulat élt fellebezés- sel, a melyet azonban a közigazgatási bizottság szemben Morvay Mihálynak a felebbezés álláspontját támogató felszólalásával, elutasította. A polgár- mesternek felebbezése pedig visszautasitatott, mert neki mint hatóságnak nincs fellebezési joga. Roediger Gyula pénzügyigazgató jelentése szerint az egyenes adókban való befizetés a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 352,000 koronával, mig hadmentességi adóban 14.000 koronával volt kedvezőtlenebb. A kir. pénzügyigazgató jelentésével kapcsolatosan élénk vita tárgyát képezte annak a kérdésnek az eldöntése, vájjon az ei-lex alatt (aug. 12-ig) esedékessé vált adók után van e késedelmi kamat szedésének helye. A kir. pénzügyigazgató azt vitatta, hogy van, azonban a pénzügyigazgatóság jogosítva van az 500 koronán alólt adófizetőknek, ha azért folyamodnak, engedélyt adni arra, hogy az év végéig kamat nélkül fizethessék az I. és II. negyedévi adójukat. Ezen felfogással szemben azonban dr. Ladies László és dr. Török Gábor bizottsági tagok azt vitatták, hogy a pénzügyigazgató tévesen értelmezi a törvényt és hozzá kiadott végrehajtási rendeletet, mert azok értelmében az ex-lex ideje alatt esedékessé vált adók után késedelmi kamat szedésének helye nem lehet, illetőleg az törvénytelen. Hosszas vita után — amelyben részt vettek még az alispán és Dombi Lajos bizottsági tag — abban történt megállapodás, hogy a pénzügyigazgató a törvény és rendelet mikénti értelmezése iránt a pénzügyminiszterhez kérdést intéz és annak eredményéről a legközelebbi ülésen jelentést tesz. A bizottsági ülés délutánján azonban jött a minisztertől egy a fővárosi lapokban is megjelent körrendelet, épen a vita tárgyát képező ügyben, amely a kérdést oly értelemben dönti el, amint azt dr. Ladies és társai vitatták. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő jelentéséből megtudjuk, hogy Gyulán a bicerei tanyán a 8-ik állami iskola épület elkészült és^a tanító kinevezése f. évi október elsejére várható. Elkészült a kétegy- házi 3 tanerőre szervezett állami iskola is, amely működését október 1-én kezdi meg. A közigazgatási bizottság a földmivelésügyi miniszter felhívására a gazdasági egyesület meghallgatása alapján, Gyula várost, Szarvas, Orosháza, Gyoma, Csorvás és Vésztő községeket jelölte meg, ahol a külön szaktanitós gazdasági ismétlő iskola szervezése indokolt lenne. Nevezett községekkel a hozzájárulások biztosítása céljából, a szükséges tárgyalások meginditására a kir. tanfelügyelő utasitta- tott. A bizottság egyben jelentést tett határozatáról a földmivelésügyi miniszterhez is, mint akinek rendeleté alapján tétetett folyamatba az egész eljárás. A gyulai főgimnázium nem róm. kath. hitoktatóinak díjazása tudvalevőleg akként állapíttatott meg jogerősen, hogy a gyulai rajztanitói állás beszüntetése folytá e célra rendelkezésre álló évi 1600 korona, az 1906—7 iskolai évtől kezdve, a hitoktatók által megtartott órák száma szerint, beleértve a heti 2 óra exhortatiot is, arányosan osztandó meg a hitoktatók közt. Gyula város polgármestere azonban a felosztást a főgimnázium fejlődéseitek arányában tehát nem az egész 1600 koronára foganatosította, ami ellen 3 nem róm. kath. hitoktató felebbezéssel élt. A közigazgatási bizottság a felebbezésnek helyt adott és elrendelte, hogy az egész 1600 korona osztandó szét a fent jelzett módon a nem róm. kath. hitoktatók közt az 1906—7. iskolai tanévtől kezdve. Perszma Alfréd, az államépitészeti hivatal főnökének jelentése szerint Gyulavárosától az arad- megyei határig terjedő klinker ut helyett létesítendő makadam ut munkálatai serényen haladnak előre. A szeghalmi Berettyó uj hídnak felülvizsgálata e hó szeptember 15-én tartatik meg. A gyoma-körös- ladányi 19 kilométer hosszú útból 17 6 kmtr szakasz már készen van, úgyszintén befejezéshez közeledik a Csanádapáca község határában épülő 9 kmtr hosszú útvonal is. A csaba—szegedi vonalon fekvő Soprony nevű feltételes megálló elnevezésére a rbizottság az „57 számú őrházu megállapítását hozta javaslatba az államvasutnak. A gr. Blankenstein Pál f.-gyarmati n. birtokos által létesített gazdasági iparvasul elkészülvén, annak mütanrendőri bejárása szeptember 20-án fog meg- tartaatni. Javaslatba hozta a bizottság a kereskedelmi miniszternek, hogy Orosháza község kérelméhez képest a 65. sz örháznál feltételes megálló litesit- tessék. Ujpuszta elnevezéssel a f. évi szeptember 16-tól egy uj postaügynökség, lépett életbe, amelynek kézbesítési köre Kiscsákó telep, Kisszénás, Ujpuszta és Pálmatéri majorra terjed ki. Végül megemlítjük, hogy az alispán indítványára a bizottság felirt a kereskedelmi miniszterhez, kogy a Gyuláról d. u. 4T5 órakor induló motoros az állandó tulzufoltság megszüntetése végett, több kocsival láttassák el Sárossy Gyula árvaszéki elnök tudomására hozta a bizottságnak, hogy mivel az előadók szabadságukról visszatértek, a múlt hó végén fennállott 650 drb hátralék 140-re apadt le. Dr. Liszy Viktor kir. főügyész helyettes előadása szerint a gyulai kir. törvényszék fogházában a múlt hóban 42 férfi és 4 nő volt letartóztatva. A foglyok háziipari foglalkoztatásából az állam 279 koronát kapott, mig a foglyok részére 55 korona jutott. A közigazgatási bizottság teljes ülése d. u. fél egy órakor végződött. Délután 3 órakor az árvaügyi felebbviteli küldöttség tartott ülést, amelyen 12 felebbezés nyert elintézést. Egyéb albizottsági ülés ezúttal nem volt. Tsin.'ÜLg'37\. Tanári kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a fennálló szerződéstől kifolyólag Frank Dezső felsőlövői ágoston hitv. evang. főgimnáziumi r. tanárt a békéscsabai ág. ev. főgimnáziumhoz rendes tanárrá. 4130/1910. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1910. évre előirt III-ad osztályú kereseti adó kivetési lajstrom a kir, pónzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XEIV. t.-c. 16. §-a értelmében szeptember 19-töl 27-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1910. szeptember hó 16-án. Or. Bucskó Korioláu, 392 1—1 h. polgármester. X3I irek. Kinevezés. A vármegye alispánja a vármegyénél megüresedett dijuoki állásra Wiszt Alajos gyulai lakost nevezte ki, aki már hosszú éveken át volt alkalmazva a közigazgatási irodában, azonban katonának besoroztatván kénytelen volt állásáról lemondani. A d jnok szolgálati viszonyairól alkotott szabályrendelet szerint azonban a vármegyénél már eltöltött szolgálata a napidij fokozatba való besorozásánál figyelembe vétetik. A vármegye alispánja Wisztet a központi közigazgatási irodába, mig innen Töm'ósközy József dijnokot a gyulai főszolgabírói hivatalba osztotta be szolgálattételre. A m kir. népfelkelési szolgálat f. évi ellenőrzési szemléje az idén a kolera miatt nem lesz megtartva. Erről a honvédelmi miniszter a vármegyét a tegnapi napon leiratilag értesítette. Meghívó. Az „Alföldi Kisgazdák Egyesülete“ ma vasárnap folyó hó 18-án a »Magyar Király« szállodában levő egyleti helyiségükben rendkívüli közgyűlést tart, melyre a tagokat ezúton is meghívják. Határ megállapítás. Békésszentandráson és Öcsödön folyamatban levő helyszíneléssel kapcsolatosan szüksége állott elő annak, hogy Békésszent- andrás és Öcsöd, valamint Mesterszállás közötti határvonal, amely egyszersmind vármegyei határ is, végleg megállapittassék. Az idevonatkozó eljárás a két vármegye és az érdekelt községek kiküldöttjének közbenjöttóvel e hó 10-én tartatott m"g, amelyen az érdekeltek között teljes megegyezés jött létre a községi és illetőleg megyei határvonal végleges kitűzése és megjelölése tekintetében. A határvonal, a most már kiszáradt holt körözsmeder- ben, mérnöki felmérés utján megállapított, középpontjain határdombokkal jelöltetett meg. Népszámlálás. A jövő év első tiz napjában foganatosítandó n pezámlálás előmunkálatainak megindítása végett a kereskedelmi minister a vonatkozó részletes utasítást már megküldötte a vármegyének. Ezen utasitás következtében a vármegye alispánja f. hó 26-ának d. e. 9 órájára egy értekezletet hivott egybe a vármegye nagytermébe, amelyre meghívta a járási főszolgabírókat és minden községből azt a jegyzőt, aki az illető községben a népszámlálási ügyekkel foglalkozni fog. Czélja ennek az értekezletnek az, hogy a tagjai részére kiadott utasitás alapján egyetértő megállapodás történjék a nép- számlálás helyes vógrt hajtása tekintetében, továbbá, hogy az utasításnak felvilágosításra szoruló rendelkezéseinek mikénti értelmezése tárgyában megállapodás jöjjön létre, esetleg ezekre nézve a minister és statisztikai hivatal véleménye kikéressék. Ezen megyei értekezlet megtartása után következik az utasitás tulajdonképeni végrehajtása, amelynek főbb intézkedései közé tartozik a számláló kerületeknek megállapítása, a számláló biztosok és felülvizsgálóknak a főszolgabirák által történendő kinevezése, továbbá megállapítása azon napidij és munkadij fokozatoknak, amelyekbe az egyes számláló biztosok és felülvizsgálok az alispán által beosztatni fognak.
