Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-04 / 36. szám

1910. szeptember 4. BÉKÉS 3 Balia András 19 éves napszámos. Emhő József 27 éves nős kőmives és Spitzer Ferenc 20 éves nőtlen kőmives, mindany- nyian gyulaiak. A sebesülteket hordágyon felvitték a kórház műtőjébe, ahol az orvosok kötésekkel látták el és a kórtermekben helyezték el őket. Közben a munkások megszámlálása után kitűnt hogy egy hiányzik még közülök. Hosszas kutatás s a romok eltávolítása után este 7 órakor erre is rátaláltak holtan, összelapitott testtel. A- második halott: Szabó Ferenc 47 éves nős napszámos, 7 apró gyermeke van. A halottakat a kórház halottas szo­bájában helyezték el. Ezalatt oda érkeztek az épületen dolgozó mun­kások hozzátartozói, rémülten kutatva, kérdezősködve családtagjaik után. Megható volt az öröm, amellyel magukhoz ölelték az épen maradt kedveseiket, de szivettépő látvány a sebesültek és halottak feleségei­nek, rokonainak jajveszékelése. Hiába igyekeztek az ápolók megnyugtatni őket, hogy a sebesültek, bár súlyos állapotban vannak, de élnek, mindnyájan látni akarták férjeiket, gyermekeiket, de be nem en­gedték őket. A katasztrófa hírére kiszállott a helyszínére Dr. Madarász Kálmán vizsgálóbíró és Dr. Konrád Ernő kir. ügyész és bevezették a vizsgálatot. Kihall­gatták a sebesülteket és a munkavezetőt a szeren­csétlenség körülményeire nézve. A beomlott rész pincéjében volt felállítva a gőzfütésszerelő lakato­sok műhelye s csak szerencsés véletlen rájuk nézve, hogy a veszedelem pillanatában másutt tartózkodtak, mert menthetetlenül ott pusztultak volna. Szerszá­maikat a törmelékek teljesen maguk alá temették. Éppen úgy darabokra tört a pincében beraktározott és befalazásra váró 30 ablak is. A szerencsétlenség úgy a munkásság, mint a közönség minden rétegében mély megilletődést és sajnálkozást keltett. Rögtön megindultak a találga­tások, hogy ki felelős az esetért, amit azonban lát­szatból, külsőségekből megítélni lehetetlenség. Az áldozatok holttestein másnap megejtették a törvényszéki bonczolást a vizsgálóbíró jelenlétében. Csütörtökön délután a kórház épületén dol­gozó mintegy 200 épitőmunkás és munkásnő impo­záns temetést rendezett az elhalt társaknak. A te­metés idejére mindannyian letették a szerszámot és ünneplő ruhába öltözve, a kórház területéről kiin­dulva zárt négyes sorokban, gyászlobogó alatt vo­nultak fel a halottasházakhoz, magukkal vivén a koporsókra szánt széles, vörösszalagu díszes ko­szorúkat. Előbb délutáni három órakor Handra Dávid temetése ment végbe a görögkeleti egy­ház szertartásai szerint. Az elhantolás után a munkások másik társuknak Szabó Ferencnek a temetésére vonultak, akinek temetési szertartá­sát Enyedi Sándor református segédlelkész, esperesi titkár végezte, mindenkit mélyen megindító gyász­beszéddel. A gyászmenetet a munkások menetoszlopa nyitotta meg, s a koporsót is a munkástársak vitték mindenütt; utána több száz főnyi közönség ment, a nagyoláhvárosról a vármegyeház és Novák-utcán ke­resztül a református temetőig. Amerre a menet el­haladt, a járókelők megállották és meghatottan néz­ték végig a szomorúságában és egyszerűségében is oly megkapó és impozáns temetést. A hat sebesült, — bár kettőnek sérülése súlyos — már javulófélben van. Életveszélyről szó sem lehet. A sajnálatos szerencsétlenség óriási kárára van Gyula város büszkeségének, humánus intézményének a közkórháznak; mert egyrészt a beomlás miatt a hatóság további intézkedésig betiltotta az építkezés folytatását s igy az épület a megállapított időre nem lesz átadható a szenvedő betegek használatára; másrészt megingatta a bizalmat nemcsak a közönség hanem a konzervatívabb szakértők szemében is, a vasbeton építési rendszer irányában. Ez idő- szerint még nem dönthető el, hogy miből eredt, mulasztás-e vagy véletlenség a katasztrófa indító oka. A beomlás után nyomban távira­tilag értesítették az épület tervezőjét Jendrassik Alfréd budapesti műépítészt, a belügy és kereske­delemügyi minisztereket. Utóbbi csütörtökön reggel leküldte két szakközegét Bierbauer István műszaki- tanácsost és Vasváry Géza kir. mérnököt, akik az építés művezetője: Rázel József mérnök, Ambrus Sándor alispán, Perszina Alfréd műszaki tanácsos Dr. BerkesSándor kórházigazgató és a Pick és Tóbiás vállalkozó cég képviselőinek jelenlétében ejtették meg a műszaki vizsgálatot, amelyről a két minisz­teri kiküldött jegyzőkönyvet vett fel és azt beter­jeszti a miniszterhez ; véleményükről azonban egyál­talában semmit sem árultak el, valószínűleg azért, mert a birói vizsgálatnak és eme bírói vizsgálatból keletkező véleménynek nem akartak prejudikálni. A birói vizsgálat f. hó 3-án, a tegnapi napon tartatott meg a szerencsétlenség színhelyén és la­punk zártakor még nincs befejezve. A vizsgálaton részt vesznek : dr. Madarász Kálmán vizsgálóbíró, dr. Konrád Ernő kir. ügyész, dr. Berkes Sándor kór­házi igazgatófőorvos, N. Szabados József építőmester, mint szákértők: Czakó Adolf műegyetemi tanár, Szívós Gyula Budapest főváros mérnöke és Székely Zsig- mond fővárosi magánmérnök. A vasbeton készítő Pick és Tóbiás vállalkozók nincsenek jelen és nem képviseltették magukat a birói vizsgálaton, mely a tényálladék felvételére, több fénykép felvételére, az anyagok megvizsgálására s kihallgatásokra szorítko­zott, de eredményéről és különösen a szakértők vé­leményéről mi sem szivárgott ki. 'Ta-n/üLg:37'_ Beiratások A főgimnáziumi beiratások szep­tember hó 1., 2. és 3-án délelőtt folytak le. Beíra­tott az I. osztályba 59, a II.-ba 55, a III-ba 37, a IV-be 37, az V be 30, a Vl-ba 25, a VII be 14, a VIII-ba 20 tanuló, a gimnáziumi tanulók összes létszáma tehát eddig 277 tanuló. A tanévet a f. hó 4 én reggel 8 órakor a józsefvárosi templomban tartandó ünurpélyes Veni Sancte nyitja meg, a ren­des előadások 5-én hétfőn reggel 8 órakor kezdődnek. Az éveken át fokozatosan fejlődő gimnázium az idén a Vili. osztály megnyitásával úgy az osztályok számát valamint, a tanári kar létszámát tekintve teljessé vált. Az utolsó üresedésben levő m8gyar-latin tanszékre Csura Miklós tanárt nevezte ki a felsőbb tanhatóság, aki működését már meg is kezdette. Nevezetes ezen 19LO—lL-iki tanév már abból a szempontból is, hogy ennek végén lesz úgy a főgimnáziumban, mint városunkban az első érett­ségi vizsgálat. A polgári leányiskolában tegnap fejezték be a beiratásokat. Beiratkozott az I. osztályba 38, a II-ba 31, a 111-ba 34 és a IV-be 19 összesen 122 tanuló. A gyulai izr. fiú és leány elemi népiskolában a f. évi beiratások szeptember 6. és 7-én tartatnak meg. Beiratási dij 50 fillér. Gyulán, 1910 aug. 28. Az iskolaszék. A polgárt iskolák felügyelője. A vallás és közoktatásügyi minister Nagy Lajos orosházi állami polgári iskolai igazgatót az 1910/11. és az 1911/12. iskolai évekre megbízta a békéscsabai állami pol­gári fiú, a gyulai, hódmezővásárhelyi és mezcberé- nyi polgári fiú és leány, a szarvasi állami polgári leány, a békési és makói polgári leány és a hajdú­böszörményi református polgári leányiskolák tan­menetének szakszerű felügyeletével. Tanitóválasztás a csabai ág. evang. egyháznál. A békéscsabai ág. ev. egyház presbitériuma meg­szavazta a kigyósi iskola megvételére szükséges összeget. Azután a két üresedésben levő tanítói állást töltötte be. Megválasztották a sopronyi isko­lához Gálik Jánost, a nagymegyeri iskolához Lipiák Sámuelt. Tanárválasztás. A szarvasi ág. ev. tanító­képzőbe a felügyelő-bizottság pénteken három uj tanárt választott. Az uj tanárok Sándor, Jámbori Endre és Tömörkényi Jenő. Hirdetés. A gyulai iparos inasiskolában az 1910—11. évi beiratások a következő napokon lesznek : Szeptember 5-én este 5-től 6 óráig azok az inasok vétetnek fel, akik a múlt 1909 — 10. tanévben az előkészítő osztályba jártak. Szeptem­ber 6-án este 5— 6-ig az 1909—10. évi I. osztály, szeptember 7-én este 5—6-ig az 1909 —10. évi II. osztály, szeptember 8-án délelőtt 8—10 óráig az 1909—10. évi III. osztály tanulói s végre szeptem­ber 9. és 10-én este 5—6-ig azok a tanulók vé­tetnek fel, akik még nem jártak inasiskolába. Az építőiparos (ács, kőmives, szobufestő) íanoncok be- iratása november 6-án és 13-án délelőtt 8 órától 10 óráig lesz. A beiratás alkalmával minden ta- nonc 2 korona tanszerpénzt tartozik fizetni s ugyanekkor a tanoncszerződés is bemutatandó. Gyu'a, 1910. szeptember 3. Ábafi János, igazgató. IE3I iio Ír. A közigazgatási bizottság szeptember havi ren­des ülését f. hó 12-én fogja tartani. A vármegyei legtöbb adót fizető megyebizott­sági tagok jövő évi névjegyzékének összeállitása legközelebb megkezdődd a vármegyén. Az adó­hivatalok a törvény -értelmében augusztus végéig tartoznak a vármegye rendelkezésére bocsájtani a legtöbb adót fizetők kimutatásait. Amint ezek be­érkeznek, a számvevőség az adóhivatali kimutatá­sokból összeállítja a 213 legtöbb adót fizető ideig­lenes névjegyzékét, amely az alispán által közhírré teendő időben a számvevőségnél 8 napig közszem­lére lesz kitéve. Azután az igazoló választmány fogja végleg egybsállitani a névjegyzéket, az iga­zoló választmány üléséig bejelentendő kétszeres adó- számitási jogkedvezményekre tekintettel. E helyütt is felhívjuk azok figyelmét, akik a kétszeres adó­számítás jogkedvezményére igényt tartanak, hogy figyelemmel kisérjék, mely időpontig lehet ezen igényeket bejelenteni, mert ha elkésnek, a jövő évre ettől a jogtól feltétlenül elesnek. A vármegyeház belső tatarozása és csinosítása. A vármegyeház belső részén most élénk munka folyik, nem annyira az irodákban és az asztalok mellett — bár ott sincs elmaradás — mint inkább azokon kívül. Tatarozzák ugyanis a főlépcsőt, amelyet kevésbbó a nagy használat, mint inkább az idő kezdett ki. Az irodákhoz vezető folyosók, amelyeknek aszfaltburkolata már nagyon meg volt viselve, mozaikkal cseréltetett fel, ami kétségtele­nül igen csinos külsőt kölcsönöz a folyosónak. Újra festették a vármegyeház kisebb tanácskozó termét, amelynek fa’ai az ott tartani szokott különféle bi­zottsági ülések alatt megengedett dohányzások kö­vetkeztében nagyon piszkosak voltak és igy idő­szerű volt a falak újrafestése annál inkább, mert a kis teremben legközelebb a vármegye' volt főis­pánja s kormánybiztosának : Reiszig Edének arcképe is elhelyezést nyerend. Ugyancsak ujrafestettek az alispáni szoba és a vármegyeház kapubejárója is, amely munkálatok következtében a vármegyeház komor belseje barátságosabb kinézést nyert. Választás a városnál. Gyulavárosának elhalá­lozás következtében megüresedett alszámvevői ál­lásra, valamint ennek az állásnak betöltése folytán netán megüresedő egyéb állásokra meghirdetett pályázat lejárván, a következő pályázatok adattak be: az alszámvevői állásra : Gubás Tódor, Körösi Pál és Kiirthy László nyug. honvédszázados. Az irnoki állásra : Ludvig József és Serbán János dij- nokok. A tisztújító szék határnapját a vármegye alispánja — aki azon elnökölni fog — e hó 13-nak d. e. 10 órájára tűzte ki. A sorozás eredménye Gyulán és a gyulai já­rásban. Gyulán a fősorozás augusztus hó hó 29-én és 30-án tartatott meg a következő eredménnyel : Az első korosztályból felhivatott 210, távol maradt ebből 34, besoroztatott 43. A második korosztály­ból felhivatott 152, távol maradt 23, besoroztatott 15. A harmadik korosztálybeli 99 állitáskötelesből tá­vol maradt 24, besoroztatott 20. A gyulai járásra nézve a fősorozás augusztus 27-én tartatott meg. Első korosztályból felhivatott 141, távol maradt 11, besoroztatott 39. A második korosztályból felhiva­tott 93, távol maradt 10, besoroztatott 12. A har­madik korosztály 60 állitáskötelesei közül távol 11, besoroztatott 20. A gyulai nőegyleti népkonyha javára rendezett Bétahangverseny alkalmából utólag még felülfizet­tek: Gróf Nádasdy Tamásné 10 koronát, özv. Lindl Istvánná 5 koronát, mely adományokért a nőegylet nevében köszönetét mond özv. Fábry Mártonná alelnök.

Next

/
Thumbnails
Contents