Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-04 / 36. szám

XL1I. évfolyam. 36-ik szám' Előfizetési árak: Egész évre ......... 10 K — f Fé l évre 5 K — f Évnegyedre_ _ 2 K 50 f Hird etési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Gyula, iqxo. szeptember 4. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A gazdasági munkás és cselédbiztositás reformja. A Pestvármegyei Gazdasági Egyesület kezdésére gyors egymásutánban foglalnak ál­lást a gazdasági egyesületek, igy a többek között, mint azt pár héttel ezelőtt megírtuk, a Békésmegyei Gazdasági Egyesület is, a gaz­dasági cseléd és munkásbiztositó pénztár re­formja érdekében. Érdekes ez az állásfoglalás azért is, mert a gazdasági egyesületeket, minduntalan azzal vádolják, hogy a nagybirtok politikájának szegődött szolgálatába, holott a cselédpénz­tár reformja érdekében napvilágra került ja­vaslattal világosan bizonyítják, hogy a gaz­dasági egyesületek mindenkor szivükön vi­selik a munkások és cselédek érdekeit. A javaslatoknak két lényeges pontja van. Az első pont szerint a gazdasági munkások és cselédek részére oly nyugdíjbiztosítást kíván létesíteni, amelybe bármily életkorú embernek megengednék a belépést s a nyug­díj, amely a tagsági évek számával növe­kednék, 10 évi tagság után nemcsak igazolt rokkantság esetén, hanem a G5. életév be­töltése után, akkor is folyóvá tétetnék, ha a nyugdijbiztositott teljesen ép és egészsé­ges. A nyugdijat élvező lialálakor pedig a hátramaradott családtagok 1 évi nyugdíj ösz- szeget kapnának segély címén. A nyugdíjbiztosításnak ez a módja nem róna nagy terhet a biztosítási dij fizetésére kötelezettekre nézve. Az évi tagsági dij 10 korona, a felvételi dij 1 korona lenne. Ezért 40 évi tagság után évi 240 korona nyugdíj járna. Itövidebb idei tagság után pedig az említett összegnek megfelelő hányada. A tervbe vett reform a régi állapottól, amint látszik abban különböznék, bogy a nyugdíjbiztosítást nem köti korhatárhoz és a 65. életév betöltése után a biztosított munkás, vagy cseléd részére a nyugdíj min­den körülmények között folyósittatnék. Ily módon számítani lehetne arra, hogy józan gondolkozásu földmiveseinknek és munká­sainknak egész serege lépne be az áldásos intézménybe, viszont a munkaadó gazdák hűséges cselédeiket jutalmazhatnák azzal, hogy őket, bizonyos szolgálati idő eltelte után saját költségükön Íratnák be a nyug­dijat biztositó pénztár kötelékébe. A javaslat második része szintén üdvös újítást tartalmaz, nevezetesen a mezőgazda- sági munkásbiztositást hasonlóvá akarja tenni az ipari munkások baleset biztosításával. Csupán abban tér el, bogy a baleset miatt elhunyt munkások családjait jövőben sem akarja csekély havi járulékokkal segélyezni, hanem úgy, amint a múltban egy összegben adott számottevő tőkét, 400 koronát bizto­sit részükre. A javaslat szerint a táppénz 60 nap helyett is 70 napra lesz biztosítandó. A végleg elnyomorodottak nyugdiját pedig évi 120 korona helyett, annak kétszeresére, évi 240 koronára emeli. Érdekes a javaslatukban különösen az, hogy e nagyjelentőségű reformokat úgy kí­vánja megvalósítani, miszerint az az érde­keltekre az eddiginél semmivel sem nagyobb terheket ne rójjon, vagyis a biztosítási ősz- szegek maradnak a régiek. Csupán a gaz­dáktól vár némi áldozatot, nevezetesen azt kívánja, hogy a gazdák jövőben gazdasági cselédeik balesetei alkalmával, a cseléd mun- kamulasztása címén a napi 1 koronás kár­pótlást nem a baleset napjától, hanem csak a balesettől számított első két hét elteltétől számitva fogják megkapni. Ily módon az apró-cseprő balesetek aránylag nagy költ­ségei a jövőben nem terhelik az intézményt s az igy elért megtakarítást fordíthatják sú­lyos balesetek fokozottabb segélyezésére. Ez a csekély változtatás tehát nagy terhet nem fog róni. Viszont a javaslat meg­valósulása esetén a gazdasági cseléd és mun­kásnép nyugdíjbiztosítása egy újabb, hatal­mas lépéssel jutott előre a fejlődés utján Alig lehet tehát kétségünk, hogy a reformot valamennyi gazda örömmel fogja üdvözölni, igy annak megvalósulása mielőbbre várható. T A R C A, ____ Jó b. Irta: Almásy Gyula. Meg vagyon írva pedig a szentirás ó-testa­mentumában, hogy Jóbot Húsz városból próbára akarta tenni az Úristen, utálatos betegséget küldött a jámbor szolgára és annak testén undok fekélyek ütöttek ki. Az asszonya pedig kidobatta a fekélyes Jóbot a hulladékok közé a szemétdombra. És bor- zongva mentek el mellette az atyafiak, a szolgák, a koldusok is, akik addig a jámbor jób kenyerét ették. * S ahogy ott vonaglott az istenfélő Jób és nem jött ki az ajkán egyetlen panaszszó se az ellen, ki a szenvedéseket rábocsájtotta, a pitvarba ött egy mezítelen lábú, fehérbőrű hetaira. Lihegett a melle erősen, mintha futott volna már hosszú órák óta, rozsdás vörös haja össze volt kuszáivá, tele szúrós, ragadós bogáncsokkal. Az arca piros volt, tüzes, kicsattanó piros, mint a fehér vállán szétömlő durva vörös haja. A szempillái alól pedig két szenvedélyes fekete szem lángozott ki. A pit­varajtóban megállott egy kissé, fehér hetaira kezét rátette pihegő keblére, ahol a szive lüktetését érezte. Néhány pillanatig ott állott az ajtó mellett és nem mert beljebb menni a kihalt, szánalmas udvarba. Azután mégis előre- ment tüskétől sebzett, vérző, mezítelen lábával Jób háza felé. Ott ült Jób felesége az ablak alatt és halkan imát mormogott, tán a súlyos bűnei megbocsájfásáért. Amint meg- litta a rongyolódott rubáju, mezítelen lábú hetairát, csodálkozóan nézett annak bűvösen szép orcájára. A hetaira pedig tenyerébe rejté kipirult arcát és odaborult a csodálkozó asszony lábai elé. Vörös haja a földet söpörte, fehér válláról lehullott a szaggatott köntös és zokogott. — Bocsáss meg, jó asszony, hogy hábor­gatni merészellek én, a bűnös, rossz hirü hetaira téged, aki tiszta vagy, szent és becsületes. Hogy ide borulok zokogva lábaid elé és kérek, könyör- gök tőled én, aki rossz vagyok, mert csókot osz­togatok és szerelmet piszkos, foltos pénzekért. Nézz rám, a bűnös hetairára, nézd hajam mint össze van kuszáivá, arcom mi tüzes, testem mily fáradt, lábam mily vérző Lásd, rohantam messzi­ről töviseken, bokrokon átal, mert látod, szeret az én bűnös hetaira szivem. Nem törődtem vele, hogy a tüske felszurja, kő feltépi, bokor feiszaggatja lábamat, hogy arcomba csapódik a fák szúrós ága, szemembe süt az égető meleg nap és hajambt ka­paszkodik a ragadós bogáncs, amikor meghallot­tam, hogy beteg, hogy fekélyekkel van teli, akiért megtettem ezt a hosszú, szenvedéses utat. Mert a hetaira is tud szeretni. A csodálkozó asszony pedig nem értett meg 1 mindezekből semmit, ijedten nézett le a földön vo- I nagló hetairára és elvonta annak ajkától kezét, amelyet az sűrűn, bűnbánóan csókolt. — Igen, a hetaira is tud szeretni. Lásd, ez a szerelem nagyobb, tartósabb, mint a tiétek. Ti azt csókolhatjátok, akit szerettek, hozzá mehettek fele­ségül és boldogok lesztek mindig, egész életeteken át. De a hetairának mindenkit kell csókolni . . .' azt is, akit utál talán. Neki csak otthon szabad szerelmesnek lenni ; ha künn mondaná az emberek közt valakinek, hogy szereti, megvernék, megbotoznák és még ki is nevetnék a szegény, megcsufolt hetairát. Es én szerelmes vagyok, jó asszony, nem úgy, ahogy ti szerettek, ti boldog, tiszta asszonyok. A hetaira itt elfáradt. Megsebzett térdébe bele­ment a piszkos föld és onnan szivta ki a mérges, -fekete vért. Megszánta pedig Jób felesége a szenvedő leányt, félénken, tartózkodással megsimogatta an­nak vörös haját és szánakozva kérdé: — Kit szeretsz hát te rossz útra tévedt, zo­Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó Vissza a hamisítványokkal, mart kártékonyak Szereti egészségét? Ki ne tudná, hogy utolérhetetlen legjobb hashajtó a világhírű 14 j 12-20 P U R G O-B A Y £ R Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó Vissza a hamisitványokkal, mert kártékonyak Lapunk mai száma, S olcLal.

Next

/
Thumbnails
Contents