Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-08-28 / 35. szám

1910. augusztus 28.

BÉKÉS

3

Az 1907. évi XIX. t.-c. 133. paragrafusa értelmében abban a kérdésben, hogy a pénztár biztosított tagjainak az orvosi szolgálatot orvosok fixfize- téssel való alkalmazásával, kijelölésével, vagy a szabad orvosválasztás módozata mellett kivánja-e teljesíteni, az Országos Pénztár hozzájárulása és a m. kir. állami munkásbiztositási hivatal jóváhagyása mellett a pénztár közgyűlése van hivatva elhatározni.

A tisztelt közgyűlést ezen határozatának meghozatala előtt kötelességérzettel egyröl-másról felvilágosítani és a munkásbiztositás terén eddig tapasztalt ténykörülményekre figyelmeztetni kívánjuk :

A szabad orvosválasztás elvét 1907. évben, amikor a pénztárak az uj törvény szerint átszervezted' tek, maguk az orvosok vetettéit fel.

A díjazás módjára nézve nem törődtek azzal, hogy miként osztják meg a pénztár által fizetendő orvosi illetményeket, azt a követelést támasztották a pénztárral szemben, hogy fizessen a pénztár minden egyes tag után 6 koronát és minden családos tag után 9 koronát az orvosi szövetségnek.

Ezen követelés kivívása érdekében a legerősebb ellenállást fejtették ki. Szolidaritást vállaltak és re- versálist adtak az Országos orvosszövetségnek, hogy a központi irányítás nélkül pénztári orvosi szolgálatot nem teljesítenek.

Nem akarunk hosszasabban foglalkozni azon küzdelem leírásával, amely a pénztár és az orvosok között folyt, csak annyit jegyzünk meg, hogy az egyezség akként jött létre, hogy az egyes tag után 3 koronát, a családos tag után 5 koronát fizet a pénztár az orvosoki ak.

Ez a bázis, amely szerint az orvosi illetmények havonként megáilapitandók, mindkét részről tarthatatlan.

A pénztár szempontjából azért, mert ennek kiszámítása sokba kerül, igénybe vesz ugyanis egy drága munkaerőt a pénztári személyzetből állandóan.

A másik szempontból pedig azért, mert egyaránt helytelen úgy a pénztári, mint orvosi szempontból.

Megtörténik ugyanis, hogy egy hóban nagy számban bejelentett munkás nem marad pénztári tag, csak néhány napig, de a következő hónapra átmegy, ez esetben a pénztár az illetményt az egész hóra felszámítja ; viszont, ha ugyanazon hóban az a tömeg mind ki lesz jelentve, az orvosi illetmények kiszámításánál ezek nem jönnek figyelembe.

Ezt a fizetési módozatot, amely lényegében elborult. Simogatta a Márta arcát, amint halkan susogta :

— Te is szeretted. Rég tudom Látod, tőlem :s elvitte ... de én belenyugodtam. Ö királynő, mig én . . . Zsuzsika királynő. így kellett ennek lenni. Kellett neki, most már nem kell

A szemében hirtelen fény lobbant föl s melegen beszélt:

— De azután minden úgy lesz, mint régen, amig Zsuzsika itthon marad. Mesélni fog, mint járták az idegen országokat. Beszélni fog róla is . . . És egyszer eljön ő is . . . Kelemen ur is . . . Tudom, hogy megint eljön, legalább látni fogjuk . . .

— Eljön ? — rebegte Márta s a fejét lehajtotta

Zsuzsika ébredezett A karját kinyújtotta a levegőbe. Édes, egészséges mosoly öntötte el az arcát. Az egész teste remegett a duzzadó erőtől Felnyitotta a szemét. Lelökte magáról a takarót Kiugrott az ágyból. Megtörölte a szemét s a Márta nyakába ugrott Megcsókolta.

— Tudom, hogy nem haragszol Márta — szólt nevetve, hirtelen felkapott a székről egy puha, illatos, habkönnyű pongyolát s gyorsan belebujt.

Majd ránevetett a szeme Tildára s hozzátette :

— Tilda se haragszik. Egy kicsit hirtelen, furcsán mentem el akkor. De megtörténhetik, hogy még egyszer olyan furcsán megyek el. Addig meg leszünk vigan egymással. Csak egyre kérlek benneteket, hogy azt a gazembert, azt a Kelement nekem ne is említsétek ! Piha! Rá se szeretek gondolni.

térő a fixfizetéses rendszertől, bár azt akarta helyettesíteni, el kell ejtenünk és a fixfizetéses orvosi rendszert kell behoznunk.

Vannak sokan talán itt is olyanok, akik a szabad orvosválasztás hangzatos jelszaváért lelkesednek, de akik annak mélyreható és gyakorlatiatlan hatásával és pénztári szempontból mit sem érő tulajdonságával nem ismerősök.

Ezek a szabad orvosválasztás mellett különféle érveket vetnek felszínre, amelyek azonban magukon hordják a tájékozatlanság bélyegét.

Mert lássuk csak a gyakorlati életben milyen a szabad orvosválasztás:

a) Orvosi szempontból a szabad orvosválasztásnál utt, ahol orvosokban válogathatnak a tagok, az orvosok érdekei megkövetelik, hogy a várható jövedelem az orvosi kar egy része által lekötve ne legyen, hanem az volna a kívánatos, ha a kezelőorvosok előtt nyitva álljon a praxis egész tere, mert csak igy várhatják azt, hogy a szabad orvosválasztás sem anyagi, sem erkölcsi előnyökkel nem járna, anyagiakban azért, mert tönkretenné az eddig alkalmazásban volt pénztári orvosokat anélkül, hogy a többi orvosok helyzetén segítene, mert a pénztári praxisoknak az összes orvosok közötti egyetemes megosztása esetén a pénztár által az orvosi karnak fizetett átalányból oly kevés jutna e^y-egy orvosra, hogy az a létért való küzdelemben figyelembe nem jöhet, ha pedig a praxis nem egyenletesen oszlana meg, amiként az holtbizonyos, a szabadon választható orvosok között a tagok a legkiválóbb orvod hírben állókat keresnék fel és ezáltal kifej!ődnék az orvosok között az a lealacsonyító konkurrencia, amely az orvosi tisztességgel össze nein fér, de amely a szabad orvosválasztással, mint tudjuk, kapcsolatos. Láttuk Németországban, az úgynevezett »kassenlöwék« paciens fogdosásait, akik a legkevesebb tudománynyal, de a legleleményesebbeu tudták a beteg és nem beteg munkások tömegét magukhoz vonzani. A praxis a szabad orvosválasztás mellett is az orvosi karnak csak egy csekélyebb részének jut, sőt számszerint igy sokkal kevesebb orvos nyer az egzis- tenciájához biztos támaszt, mint a fixrendszerü orvosi szolgálat mellett. Amig tehát a szabad orvosválasztás anyagi szempontból az orvosi karnak sem válna előnyére, másrészt erkölcsi szempontból egyenesen hátrányára válna az orvosi karnak, mert nálunk is kifejlődnék az orvosi tekintély és ethika rovására a »kassenlöwék« gyalázatos konkurrenciája és legel- szomoritóbb kenyérharcra sülyedne, mint aminő ma is észlelhető az orvosok magánpraxisában.

b) A tagok szempontjából, a szabad orvos- választás hívei azt hangoztatják, hogy nagy előny van abban a beteg részére, ha ahhoz az orvoshoz fordulhat, akihez bizalma van s a tag minden érdekénél fontosabbnak tartják, hogy biztosítsák a tagnak azt a jogot, aminővel az a beteg bir, aki nem pénztári tag és így szabadon választja meg az orvost.

Meg kell jegyeznünk, hogy az orvosválasztás teljesen szabad soha sem lehet, a tag nem igazod- hatik soha sem teljesen a bizalom szerint! Hisz az orvost a sajátjából fizető beteg sem mehet ahhoz az orvoshoz, akihez leginkább volna bizodalma, igy különösen a vidéken azzal az orvossal kell megelégednie, aki épen kezére esik. Mert messze földről, vagy egyetemi tanárokat csak a módosabbak vehetnek igénybe. Ugyanez az eset a pénztári tagokra is áll. A szabad orvosválasztás csak csonka lenne, mert a pénztári tag egyrészt a területi viszonyoknál fogva nem fordulhatna ahhoz az orvoshoz, akihez bizodalma lenne, csak azon orvosokhoz fordulhatna, akik a pénztári orvosi gyakorlatban részt kívánnak venni s mivel tanáraink nincsenek, jelesebb orvosaink pedig másként is el vannak teljesen foglalva s igy a pénztári beteget elutasítanák, igy a tagok szempontjából a bizalom kérdése is csak frázisnak fog bizonyulni, mert akkor sem fordulhatnának a kiválóbb egyénekhez, akármilyen nagy is volna hozzá a bizodalmuk.

Itt fel kell említenünk a szabad orvosválasztás iránt lelkesedőkkel szemben azt, hogy a fix orvosi rendszer mellett, ott ahol több orvos van, a pénztár igazgatóságának módjában áll orvosi rendelő intézet felállítása által biztosítani tagjainak azt az előnyt, hogy abban a rendelő órában jelenhessék meg és

azon orvos előtt, akihez nagyobb bizalommal viseltetik.

Ahol pedig épen csak egy orvos található, ott a szabad orvosválasztás elve úgy sem érvényesülhet, ott úgyis mindegy, ha fixtizetéssel alkalmazott orvos látja is el a tagnak gyógykezelését.

Tehát általában a szabad orvosválasztás rendszere is tulajdonképen nem szabad, hanem korlátolt orvosválasztás ; viszont a fix orvosrendszerben is szabad választás, ha mindjárt kisebb korlátok között is.

A pénztár igazgatóságának módjában áll kellő gyakorlattal biró orvosokat alkalmazni s igy a tagnak már kellő gyakorlattal biró orvosok között van módja választani. A fegyelmi jogot a pénztár gyakorolván az orvos felett, biztosítva van az, hogy az orvos a taggal durván ne bánjék.

c) A pénztár szempontjából a szabad orvos- választás leglelkesebb hívei sem tudnak előnyösebb érdeket felhozni, ellenben nyomós érvek szólanak e szempontból a szabad orvosválasztás e'len.

A pénztári orvos praxisa a magángyakorlattól teljesen elütő. A pénztári orvost úgyszólván a pénztári orvosi teendőkbe bele kell oktatni, bele kell nevelni kői élességeinek tudatába, ezt pedig az egész orvosi karral keresztül vinni merőben lehetetlenség, egyrészt azérr, mert szabad orvosválasztás esetén a fegyelmi jogot a pénztár nem gyakorolhatja, másrészt azért, mert nem minden orvos alkalmas az ilyen praxisra. Nem mindenkinek van szociális érzéke és nem mindenki tudja magát alávetni az admi- nistráció szempontjából elkerülhetetlenül szükséges írásbeli kötelességének. (Táppénz utalványozás, statisztika stb.)

A pénztár kiváló érdeke, hogy magának olyan orvosokat szerezzen és alkalmazzon, akik teljes összhangban akarnak és tudnak működni az igazgatósággal, a taggal, mert másképen lehetetlen a tagok és pénztár érdekeit megvédeni, vagyis elérni azt, hogy senki se kapjon többet, mint amennyi megilleti és senki sem kevesebbet, amennyi neki alap- szabályszerüleg és a törvény értelmében kijár.

A szabad orvosválasztás eredménye a pénztárra nézve biztos csődöt jelent, mert a fegyelem alól kivont orvosok egy része derüre-borura osztogatná a jogtalan segélyeket és szaporítaná ok nélkül a látogatásokat, hogy a jövedelméhez szükséges népszerűséget magának biztosítsa.

Ha tehát a szabad orvosválasztás rendszere sem az orvosoknak, sem a tagoknak, sem a pénztárnak előnyét nem szolgálja, legjobb ahhoz eleve hozzá sem nyúlni, nehogy a kiábrándulás keserűsége késő megbánást hozzon azokra, akik a magyar munkásbiztositást szociális értelemben nemcsak abban látják kimerítve, hogy a betegeket gyógykezeljék, hanem akik a segélyezéssel egyenlő fontosságú másik feladatát: az ipari betegségek profilacticus meggátlását is céljuknak tekintik.

Ezt a célt pedig anyagi erőinkre való tekintettel csakis a legszigorúbb szemüvegen nézve és kormányozva a pénztár belügyeit, fogjuk elérni, de másként soha.

Határozati javaslatunk, melyet elfogadásra ajánlunk, a következő :

Mondja ki a közgyűlés, hogy a gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár biztosított tagjainak és ezek családtagjainak orvosi gyógykezelésre állandó alkalmazású fixfizetéssel díjazott orvosokat kíván alkalmazni, minél fogva utasítja az igazgatóságot, hogy az orvosok végleges alkalmazása tárgyában sürgősen tegye meg a szükséges lépéseket.«

Tanügy.

A gyula rom. kath. főgimnáziumban a jövő iskolaévet megnyitó teendők sorrendje a következő r Augusztus 30-án délelőtt 10 órától 12-ig és délután 3-tól 6-ig javitóvizsgálatok. Augusztus 31-én reggel 8 órától 12 ig és délután 3-tól 6 ig fölvételi pótló és magánvizsgálatok és a javitó vizsgálatoknak netalán elmaradt része. Szeptember 1 ón, 2 án és 3-án délelőtt 8—12-ig beiratások. Szeptember 4-én reggel nyolc órakor Veni Sancte a józsefvárosi templomban, utána törvény felolvasás és ősz-