Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-07-24 / 30. szám

4 BÉKÉS 1910. julius 24 célra csak 11 ezer korona fedezet van, a hiányzó 19 ezer koronát a Geiszt féle-alapitványból veszik kölcsön úgy, hogy azt 1912-ik évben fizetik vissza. A közgyűlés este 6 órakor ért véget. Kinevezés. A pénzügyminiszter Necsof Pál gyulai m kir. adóhivatali díjtalan gyakornokot ugyanoda segélydijas gyakornokká nevezte ki. Szabadságok a vármegyén. A vármegyei tiszt­viselők részére a belügyminiszteri ügyviteli sza­bályzatban biztosított szabadság időt a tisztviselők egyrósze már felhasználta, egy tekintélyes része pedig most élvezi azt. A szabadság idő megadásá­nál természetesen figyelemmel kell lenni a köz- szolgálat érdekeire és ezért szabadság iránti kérel­mek csakis ennek tekintetbe vételével intézteinek el az alispán által, mert csak igy biztosítható az, hogy az ügymenetben, amely a nyári hónapok da­cára sem mutat észrevehető apadást, zavar és hát­ralék nem áll elő. Jelenleg szabadságon vannak a központban : dr. Vangyel Endre aljegyző, Szabó Emil árvaszéki elnök-helyettes, Schmidt Iván, dr. Kiss László árvaszékí ülnökök, a járásokból : Lukács Endre, Csánki Jenő, Popovits Szilveszter, dr. Kon­koly Tihamér járási főszolgabirák ; utóbbit a sza­badságából visszahívott Jantyik Mihály tb. főszol­gabíró helyettesíti. A segéd és keze'ő személyzet és a szolgák nagy része szintén kivette már a sza­badságát, egy része pedig most van szabadságon. Kirendelés. Az igazságügy miniszter Pozsonyt Ferenc betétszerkesztési telekkönyvvezetőt a csabai telekkönyvi hatósághoz kirendelte. Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiater a gyulai kereskedők és kereskedő ifjak egyesületének módosított alapszabályait megerősitettn. Eljegyzés. Kovács Albert gyulai törvényszéki írnok, eljegyezte Nagy Juliskát. A görögkeleti egyházközségek államsegélye. Az aradi görögkeleti román püspök felhívta a vármegye területén levő román egyházközségeket, hogy az 1907. évi XXVII. t.-c.-ben biztosított államsegélyt a közigazgatási bizottság utján kérelmezzék. Egy­ben felkéri a püspök a közigazgatási bizottságot, hogy a beérkezendő kérvényeket pártolólag terjesz- sze fel illetékes helyére. A vármegyei közkórház építkezési bizottsága folyó hó 21-én Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen jelen volt Jendrassik Alfréd műépítész is, aki tudvalevőleg a közkórház kibővítési terveit elkészítette. Az ülésen az hatá­roztatok el, hogy az újonnan létesítendő sebészeti pavilonnak 6, a tüdővészesek pavilonjának 4 nagy kórtermét, a hézagmentes asbesth padló helyett 3 milimeteres linóleummal fogják befedni. A fertőző pavilon termeiben és a többi kórtermekben hézag­mentes asbesth padlók fognak alkalmaztatni. Ezeket a fertőző pavilonban Krausz Jakab gyulai vállal­kozó, mig a többi termekben Házé és Orovetz budapesti cég fogj i készíteni. A vármegyei központi választmány folyó hó 19-én Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésnek csupán egy tárgya volt, neveze­tesen Gremsperger Józséf csorvási lakosnak az a felszólamlása, hogy a csorvási országgyűlési képvi­selőválasztók jövő évre érvénnyel bírandó névjegy­zékébe felvett Sárközi András csorvási lakos a névjegyzékből töröltessék, mert nevezett egyáltalá­ban nem fizet adót. A választmány a felszólamlásnak helyt adott A központi választmány ezzel a gyomai és orosházi választó kerületek országgyűlési képvi­selőválasztóinak a jövő évre érvénnyel birundó név­jegyzékei ellen beadott 38 felszólamlást, valameny- nyit érdemileg felülbírálta. Hozott határozatai ellen a kir. kúriához lehet felebbezéssel élni, A belső vásár évek óta nem volt oly jó, mint ez alkalommal, bizonyítékául annak, hogy a nagy munkaidő, melynek közepébe ez a vásár esik, ked­vező terméskilátások mellett egyáltalában nem aka­dálya annak, hogy jó vásár legyen. Vásárnapi napon kora hajnaltól kéBŐ estig valóságos emberáradat borította el a belső vásárteret és oly vásári látkép tárult az ember szeme elé, aminőre évek óta nem volt példa. Iparosaink és kereskedőink, ha nem is kitűnő, de teljesen kielégítő forgalmat csináltak. A mezőgazdasági iparcikkek túlnyomó része vevőre talált. Élénk forgalom volt mezőgazgasági báziipar- cikkekben is. Aránylag legrosszabb vásár volt a bőriparra, a nyersbőrt nem számítva, melyből nagy árukészletek szállíttattak be, melyek szilárd árakon keltek el. Muzeum szemle. Posta Béla a kolozsvári egye tem archeológiái tanszéknek tudós tanára, mint a múzeumok orsz. főfelügyelőségének kiküldött tagja, f. hó 21-ón városunkbr érkezett és pénteken be­ható szemlét tartott a múzeumban, melynek dús tárlata és különösen a tárlat specialitásai meglep­ték. Délután Kohn Dávid alelnök és Domonkos János muzeumigazgató kalauzolása mellett megszem lélte az óvárat, ahol értékes archeológiái felvétele­ket tőn, amelyeket Ígérete szerint tudományosan fel fog dolgozni. Hogy ezt megtehesse, e célból az óvár alaposabb tanulmányozása céljából városunkat újra meg fogja látogatni. Gyula város központi választmánya folyó hó 18-án délelőtt dr. Lovich Ödön polgármester elnök­lete alatt ülést tartott, melyben az országgyűlési képviselő választók 1911. évre összeírt jegyzéke ellen beadott felszólamlásokat tárgyalta le. A választ­mány néhány felszólalásnak helyt adott, nevezete­sen a felszólalókat a névjegyzékbe iktatta, mig több felszólalást, miután azok kellőleg okmányolva nem voltak, visszauta8Íiotta. A visszautasítások ellen 15 nap alatt lehet további jogorvoslattal élni. Halálozások Mészáros Gusztáv szarvasi kir. járásbirót pótolhatlanul fájdalmas csapás érte. Édes­anyja özv. Mészáros Istvánná, Lada Krisztina f. hó 18-án 86 éves korában meghalt. A boldogult derék uriasszonyt hétfőn délután temették el a református egyház szertartása szerint, nagy részvéttel a szarvasi ó-temetőben. — Bagoly Ferenc nyugalmazott refor­mátus tanító neje, Indi Zsuzsánna asszony, f. hó 20-án 57 éves korában meghalt. Bagoly Ferenc alig egy éve költözött be Váriból Gyulára, ahol felesége állandóan betegeskedett s akinek halála úgy váro­sunkban, mint Váriban fájó részvétet kelt. A bol­dogult derék nő halálát férjén és gyermekein kívül kiterjedt rokonság is fájlalja. Béke hamvaikra! A tűzoltás országos rendezése Szeged város törvényhatósága az ököritói és más tüzesetek al­kalmával elhatározta, hogy kérni fogja a törvény- hozást, hogy a tűzoltást törvényben az egész or­szágra egységesen szabályozza és feliratának ha­sonló szellemű felirattal leendő támogatása végett az összes törvényhatóságokat megkeresi. Szeged város említett határozat folytán most az országos tűzoltó szövetség köriratban felkéri a törvényható­ságokat, hogy Szpged város törekvését támogassák, mert az ország mintegy 15000 községe közzül csu- páu 3000 községben van gondoskodva jól, rosszul a tűzoltásról és a fennálló helyhatóság szabályza­tok amellett hogy fogyatékosak, már legnagyobb részt elavult rendelkezéseket tartalmaznak és igy a kultur állam szükségletét képezi, hogy a tűzoltás országos fontosságú kérdése törvénnyel oldassék meg. A békési református egyháztanács folyó hó 17-én ülést tartott, melyen dr. Márk Ferenc lel­kész a napirend előtt a temetési stóláknak az 1858. évi egyházkerületi szabályzat értelmében való ren­dezése érdekében emelt szót. A presbyterium az ügy tüzetesebb megvizsgálását a gazdasági bizott­ságra bízta. Az üresedésbe került zsinati póttagi tiszt elnyerésében Papp Imre hódmezővásárhelyi lelkészt, a betöltendő egyházkerületi világi tanács- bírói állásra pedig dr. Magoss György debreceni ügyvédet támogatta megillető szavazatával az egy- háztanáca. A főgimnázium jövő évi költségvetési tervezetéhez, melyben bevételre 77982 kor. kiadá­sul pedig 77982 kor. vétetett fel, a tanács hozzá­járult. Kalivoda Ferenc latin-görög tanárt tanszékén állandósította, ellenben Schmidt Frigyes s. tanár magyar-német szakos állására pályázatot hirdet a presbytérium. Dr. Hajnal József orvos, az egész­ségtan tanítására, mint e tanszék oki. tanára, újabb 3 évre meghivatott. Az egyháztanács ma d. e. 10 órakor ismét közgyűlést tart, melynek legna­gyobb érdeklődést keltő tárgya a Borbély Gábor lemondása folytán megüresedett egyházi jegyzői állás betöltése leend. Halálozás. Fürst Ignác, a békési takarékpénz­tár igazgatója, a békési izr. hitközség volt elnöke, hosszantartó szenvedés után folyó hó 20-án d. u. 4 órakor 77 éves korában csendesen elhunyt. Te metése folyó hó 22-én d. u. 2 órakor az izr. val­lás szertartása szerint nagy részvét mellott ment végbe. Ravatala fölött dr. Adler Ignác gyulai izr. lelkész mondott szép gyászbeszédet. Az elhunytban Füredi Gyula, a Magyar Jelzáloghitelbank cégve­zetője, fővárosi bizottsági tag és dr. Fürst Mátyás ügyvéd édes atyjukat gyászolják. A békésmegyei kaszinó mulatsága. Több ol­dalról megnyilvánult óhajra a kaszinó ifjúsága kedden délután tartott értekezletén egy nyári mu­latság rendezését határozta el. Az előjelekből sike­resnek Ígérkező nyári mulatságot tegnap szombaton délután tartották meg a városerdőben. Arató ünnepély. Fejérváry Celestine mezőbe- rényi nagybirtokosnő, ki nemcsak jótékonyságától, de a birtokainak kezelése körül kifejtett helyes irányú szociális érzékéről is ismeretes, régi szokás­hoz híven ez évbeu is e hó 20-án fényes arató ün­nepélyt rendezett a Köröstarcsa határában levő birtokán munkásai számára. Az ünnepélyen a tu­lajdonos úrnő, vendége Miss Klara Holmes ameri­kai úrnő társaságában személyesen is részt vevén, munkásait külön-külön megajándékozta s úgy azo­kat, mint családtagjaikat megvendégelte. Az ünne­pélyt, amelynek folyama alatt a munkások úrnőjü­ket lelkes ovációkban részesítették, lakoma és tánc követte, mely csak a késő éjféli órákban ért vé­get. Mindenesetre a munkaadó és munkás közötti már-már — sajnos — kiveszőben levő ragaszkodó vonzalomnak és szeretetteljes jó viszonynak csak ápolására szolgálna, ha ezen szép és ősi magyar szokást megyénk birtokosai közül minél többen követnék, hogy legalább évenkint egyszer közvet­lenül érintkezhetnének munkásaikkal. Elhárított vasúti katasztrófa. Egyetlen lelki- ismeretes, derék vasutasnak köszönhetik az életü­ket azok az utasok, akik szombat este Nagyvárad­ról az alföldi vonaton Gyula felé robogtak. A sze­mélyvonatnak a lessi pályaudvaron találkoznia kel­lett volna a Gyula felől jövő ellenvonattal, de minthogy késést jeleztek, a két vonat összeta'álko- zását, Cséffi állomásra helyezték át a pályaudva­rok. Mindennapos dolog ez a vasúti közlekedés­ben és igy teljesen érthetetlon, mikép történhetett meg az, hogy Less is és CséfF* is a jelzések elle­nére csaknem egyszerre indították el az állomá­sokról az egymással szemberobogó személyvonato­kat, Körülbelül a két állomás közötti pálya felén egy kis őrháznál a vasúti őr vette észre legelőször, hogy a két vonat vérvörös jelzőlámpája szembe rohan egymással. A legnagyobb kétségbeeséssel adta le mindkét vonat felé lámpásával a vészjele­ket. De hiábi. A jelzéseket egyik mozdonyvezető sem vette észre. Már alig négyszáz méternyire volt egymástól a két teljes gőzzel haladó vonat, a mi­kor az őr hirtelen petárdákat dobott a sínekre. A bombák hatalmas zajjal robbantak fel s azonnal figyelmessé tették mind a két mozdonyvezetőt, akik alig nehány pilanattal a katasztrófa előtt megállí­tották a vonatukat. Az utasok között leírhatatlan pánik (őrt ki. Egy két perc alatt mindannyian le­ugrottak a vonatokból és szinte elhült bennük a vér, amikor megpillantották, hogy a biztos haláltól menekültek meg. Nehány asszony ideggörcsöt ka­pott a rémülettől. A vasúti üzletvezetőség sz goru vizsgálatot indított annak megállapítása iránt, kit terhel a felelősség a könnyen végzetessé válható vasúti katasztrófa miatt. A békési uj közgyám. Békés község képviselő­testülete folyó hó 21-én d. e. 9 órakor Popovics Szilveszter főszolgabíró vezetése alatt ülést tartott, melynek egyedüli tárgya a Bauer Lajos elhalálo­zásával megüresedett községi közgyámi állásra meg­ejtendő választás előkészítése volt. Az állásra 5 pályázat érkezett be. A képviselőtestület mind az öt pályázót választhatónak nyilvánítván, a szavazás kezdetéit vette, amely d. e. 11 órakor ért véget. Leszavazott 95 szavazat, amelyből a legtöbbet (45-öt) Borbély Gábor református egyházi jegyző nyerte, a ki ennélfogva Békés község megválasz­tott közgyámjának nyilvánitatott. Az uj közgyám megválasztása után azonnal letette a hivatalos esküt.

Next

/
Thumbnails
Contents