Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-22 / 21. szám
10 BÉKÉS 1910. május 22. A dicsőség, amely itt venne körül, talán nem öltene oly tetszetős külszínt, amely méltán megillethetne, de a tisztelet és szeretet, amely körülövezne, mély és őszinte s az érdem, amelyet itt szereznél, örök, s az emléked ércnél maradandóbb lenne. Ha a mi részünkre fordítod alkotó munkásságod javát, az utókor nagy tehetségedre és korunk viszonyaira eszmélve bámulva mutat majd példádra : „íme egy kiváló költő, akinek csak a tehetsége volt nagyobb szerénységénél, akiben emberi hiúság nem lakozott, aki feláldozta dicsőségét a jövendő reménységéért ..." Irta e sorokat egy muzsikus testvéred, mindenekben megértő hű barátod. Gyulán, 1910 május 10-én. Dr. Horváth Dezső. Közgazdaság. Műtanrendőri bejárás. Oláh Péter gyomai téglagyáros által a gyártelepéről a m. kir.‘államvasutak gyomai állomásához létesített és 3 kilométer hosszú lóerőre berendezett iparvasut műtan- rendőri bejárása f. hó 20 án tartatott meg. Az ipar- v.isut egyike a legszebben és legjobban megépített ilyen vasutaknak. Az építési költségek tetemes összegbe kerültek azért, mert az iparvágányt az államvasutak alatt egy aluljárón kellelt keresztül vezetni, amelyet természetesen a legnagyobb gonddal és a közbiztonsági követelmények legszigorúbb betartására készített el — engedélyes költségére — az államvasut. A vonalon a közúti közlekedés lebonyolítására egy téglából készített, boltozott hid is épült, amely alatt az iparvasut szintén keresztül vezet. A szakértők véleménye szerint Oláh Péter parvasutja a maga nemében a legtökéletesebb alkotások egyike. A vármegyei fcldadóbizottság ülése. A ^vármegyei törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlése után — azaz szerdán délelőtt — a főispáni hivatalos helyiségben tartotta a vármegyei földadó- bizottság gróf Wencklieim Dénes elnöklete alatt első érdemleges ülését. A földadó kataszter kiigazítása,! a tiszta jövedelmi fokozatok leszállítása és a helytelen osztályozás helyesbítése iránt úgy a vármegye, mint az egyes községek, valamint 20—20 földbirtokosok csoportjából álló kérelmezők kérvényeit a pénzügyminisztérium által kiküldött Benko Sándor min. tan. ismertette, mig Böszörményi Pál megyei földadóbizottsági előadó ismertette a kérelmekre vonatkozó javaslatait. Jelen voltak őrajtuk kívül : Beliczey Géza alelnök, Achim L. András békéscsabai, Mester Gábor békési, Winter Adám mező- berényi, K. Schriffert József gyulai, Zlinszky István szarvasi, Léderer Rudolf békésszentnndrási, Bulla Sándor és K. Horváth Sándor orosházi s H. Kiss Ferenc szeghalmi bizottsági tagok. Minthogy úgy a földadókataszter kiigazításáról szóló törvény, valamint annak végrehajtása tárgyában kiadott utasítás értelmében az érdemleges határozathozatal előtt helyszíni szemlék tartandók, a bizottság ezen szemlék foganatosítása céljából egy hármas bizottságot küldött ki a kebeléből Beliczey Géza elnöklete alatt, K. Seriffért József s Bulla Sándor bizottsági tagosat s csak ha ezen hármas bizottság — az általa ’oganatositandó helyszíni szemle eredményéről beszámol — fog a vármegyei földadóbizottság a ké- •elmek felett dönteni s javaslatát döntése alapján íz országos földadóbizottsághoz megtenni. Uj gazdasági iskolák a vármegyében. A föld- nivelósügyi miniszter értesítette a közigazgatási cizottságot, hogy az 1910. év őszén a vármegyében L6 uj külön szaktanítóval bíró önálló gazdasági is- colát akar felállítani abból a célból, hogy a lakos- 1 tágnak a közgazdasági, kertészeti, szőlészeti és illattenyésztési ismereteket módja legyen elsajáti- , ;ani. Azok a községek, ahol ezek az iskolák fel fogtak állíttatni, tartoznak az összes költségeket vi- lelni, ezzel szemben az állam a szaktanító fizetését I ilvállalja. A tekintetben, hogy ezek az iskolák hol I Lllitandók fel, a vármegyei gazdasági egyesület vé- eménye kérendő ki, aminek megtörténte után, a ^ anfelügyelővel lesznek a továbi tárgyalások meg- nditandók. Ha a kijelölt községek a szükséges ' söltségeket fedezni nem képesek, az esetben 10 év ilatt fokozatosan állíttatnak fel a külön szakok az , llető községi gazdasági iskolában, továbbá a gya-j corló terület jövedelmének 80 százaléka átengedetik az illető községnek úgyszintén természetbeni ' akás nyújtása esetén a tanító lakbére is a község * Utal felveendő kölcsön törlesztésére fordítható. i hogy nagy tehetséged ellenére is csak nehezen ha-j ladtál előre a dicsőség utján. Volt egy nagy bűnöd, ami útját állta a korai és általános elismerésnek: eddig vidéki iro voltál. Ahhoz a lenézett társasághoz tartoztál, amely a szürkeség homályába nem akar, nem tud eltemetkezni, de amelyet se fönnt, se lennt nem akarnak megérteni, amelyről a fővárosi utolsó zuglap firkásza is kimondhatatlan fölénnyel beszél. Tudom, téged is ért mellőzés és keserűség eddig csak azért, mert egész szellemi munkásságod itt, a vidéken folyt le. Bizonyára még vidéki közönséged részéről is tapasztalnod kellett azt a közönyt és bizalmatlanságot, amellyel mindenki iránt viseltetik, aki felülről akadémiai és más egyéb koszorúkkal még nincsen eléggé kipróbálva. Elvonulva éltél a szellemi élet kietlen pusztáján, távol az irodalmi, a tudományos és művészeti élet gócpontjaitól . . Magadba mélyedtél, csupán lelked színes világa alkotta a költői alkotások millieu- ját. A külső környezet cselekvő részvételével nem igen segitette elő lelked tevékenységét. Az általános elismerés, amelyet a fővárosi írónak érdem nélkül is tele marokkal szórnak, nálad — bár kiérdemelted — sokszor elmaradt. Nagyhangú biztatásokban 'nem igen volt részed : mert vidéki iró voltál, szerény ember, akinek csak tehetsége nagyobb szerénységénél. De nagy tehetséged Így sem aludt el, habár érző sziveden kívül alig volt, ami alkotásokra serkentse 1 A lelki kényszerűség hajtott a költői munkára. A részvétlenség nagy tehetségedet nem volt képes megölni Kitört a koporsóból, »eget kért« — s im elnyerte az Akadémia koszorúját. Ne feledd, hogy az elismerés, amelyet az Akadémia juttatott neked, nemcsak a jelené, hanem a múltra is szól A dicsőség pedig, nem csupán a tied, hanem azé a vidéki irodalomé is, amelynek eddig te is munkása voltál. Kedves Sándorom ! Azért örül az én lelkem, hogy vidéki iró létedre vidéki vonatkozású költeménnyel törtél magadnak utat az elsők közé. Akar ratlanul is a nagyokra, a legnagyobbra gondolok, amikor a te költői pályádat végig tekintem: Arany Jánosra Amint a nagyszalontai ismeretlen nevű nótárius, „tenger mélységéből tüzokádó“ gyanánt bukkant fel az ő Toldi-jával, úgy törsz magadnak utat az elsők közé te is — a gyulai törvényszék nótáriusa. Amint a nagyfalusi Arany megírta a nagyfalusi Toldi regéjét, úgy énekelted meg te is lakóhelyed délibábos rónáit, e környék egy gyönyörű regéjét. Amint Arany egész költészete, tárgyaiban, feldolgozásában és nyelvében az örök nemzeti maradt, olyan nemzetinek indultál te is, s olyan magyar leszel továbbra is — ha hű maradsz önmagadhoz. Amint Toldi az ő korában irodalmi esemény volt, olyan irodalmi esemény számba megy a te „Sámson“-od is. Amint Toldit olvasva a legnagyobbak kérdezték Aranytól, úgy kérdezik tőled is, ha olvassák majd Sámsont: „Kivagy te? . Ki vagy te ? Mi tudjuk ! Eddig a miénk voltál : a vidéki irodalomé, dicsőséget sugároztál reánk s a vidéki elhagyott kultúrára. De most már nem vagy többé csak a mienk. Nem vagy többé sem a „Békés“-é sem a törvényszéké, sem Gyula városáé, most már az egész magyar nemzeté vagy. Költői munkásságod immáron kétségtelenül a nemzeti irodalom nyeresége, gyarapodása. Most, amidőn költői dicsőséged ormára lépsz, mi vidéki irók nem akarunk tőled végleges búcsút venni. Kérve kérünk, ne hagyjál el teljesen minket, ne vesd meg a vidéki irodalmat, mint a legtöbben szokták, akik onnan jutottak a Parnassusra. Tudom, hogy nagy dolgot kérünk tőled 1 Nagy lemondás kell hozzá : Maradj továbbra is közöttünk ! Tehetséged fénysugarait szórd mi reánk. Munkálkodj közöttünk. Emeld fel az elhanyatlott vidéki kultúrát, derítsd fényre a lenézett vidéki irodalmat. Hidd el, hogy ennél nagyobb szolgálatot aligha tehetnél ennek a szegény nemzetnek, mert csak a vidék romlatlan társad dma, tiszta légköre lesz képes a nemzeti lélek megújhodását keresztül vinni, amely nélkül el kell pusztulnia fajunknak. Ebben a nemzet átalakító munkában gyönyörű szerep jutna neked. Karcolatok. Előrebocsájtjuk és a sajtókerületi közvád igen tisztelt képviselőjének figyelmét ezúton is felhívjuk, hogy a kauciót letettük és a mai naptól kezdve politikai lap vagyunk. Annál inkább jelentős valami ez reánk nézve, mert áldatlan választási mozgalmaink közepette máskülönben valóságos tojáatáncot járnánk, sohasem lehetvén bizonyosak róla, hegy engedély nélküli politizálás címén mikor lépünk rá véletlenül valamelyik büntető § nagyon is érzékeny tyúkszemére. így azonban nincs miért feszélyeznünk magunkat; szabad a tánc!... És ha szabad, miért ne táncolnánk !. .. Fújják a kortesnótát hegyen-völgyön, a jó raagyarnák csak táncolni kell rá, ha ugyan ilyesmire kedve szottyan! Nézvén magunk jókedvére a választási cécót, konstatálhatjuk, hogy nagy a tánc mindenütt pro úgy, mint kontra és rekontra : csak azt nem tudjuk kivenni az általános nagy rumliból, hogy ki a táncos és ki a táncosnő? ... A jelölt táncoltatja-e a választókat, vagy a választók a jelöltet ? . . . Az aranyigazság, azt hisszük, ezúttal is a középuton van és a „ma nekem, holnap neked“ elve szerint a táncban résztvevő urak közül (mert hiszen egyelőre még csak ők táncolnak) hol az egyik, hol a másik veszi át nagy vállszalagos- szemérmesen a táncosnő szerepét. Három sátor is van felütve a faluban ; mindenütt szól a muzsika, kiki választhat a kedve szerint, hogy hol tombolja ki magából a hazafias és egyben alkotmányos virtust! Előkerülnek a régi rozsdás kapcsok, hogy a lazább lelkiismeretüeket egymáshoz és a jelölt úrhoz kapcsolják . ... s ebben ki találna valami megróni valót ?! Olyan rossz termés jár a magyar emberre mostanában, hogy biz Istók ráfér egy kis — tiszta választás ! . . . Különben az utóbbi napok politikai mozgalmaiban az asszonyok is résztvettek ! Dr. Lukács Gyö/gy programmbe8zédóre impozáns számmal vo nultak fel s megmutatták, hogy megállják a helyüket a nők az alkotmányban is ! Sajnos, az idő jelenleg nem nagyon kedvez a nők választójogának ; de hol van az megírva, hogy a nő csak mint választó gyakorolhatja alkotmányos jogait ? A politikáért igazán lelkesülő nőknek ez nem is lehet végcéljuk. Elvégre a „választó“ fogalom egymagában olyan jelentéktelen, hogy azért annyit nem is érdemes küzdeni . . . Ott van ellenben a korteskedós . . . Naponta tapasztalhatjuk, hogy a nőknek több befolyásuk van a férfiakra, mint kellene! Az egész világ — hogy szalonképesen fejezzük ki magunkat — a nő körül forog . . . Milyen jó hasznát lehetne ennek a nagy befolyásnak venni a választás keretében . . . Egy szép asszonykortes után bizonyosan törné magát a jó férfi nép, amelyből, ha minden poézis ki is veszett, mint azt újabban hangoztatni szeretik, de a női bájak iránti fogékonyság talán hatvá- nyozottabb mértékben megvan, mint valaha ! . . .. * A színház tájékán nagy a sürgés-forgás . . . risztogatnak, sepergetnek . . . Jönnek a kedve» vendégek : Makóék s a vendégeket szeretettel, tiszta, lajlékkal fogadni, ősi magyar szokás! Jönnek a nagy társzekerek a díszletekkel, ádákkal ... és hozza a gőzös szomszéd Szögedéül vig Bohémia lelkes fiait, leányait . . . Az első előadás pénteken, május 27-ikén lesz, nikor is a Botrány kerül színre, pompás rendezésen, kifogástalan szereposztásban. Mindjárt másnap sláger jön : a Luxemburg grófja, Lehár Ferencnek, a magyar születésű szőke fis operett királynak ujabbi világhírű alkotása . . . í'ölcsendülnek a „Gimbelem-Gombolom“ ellenállha- atlan varázsu dallamai, hogy megadják a jó. ízt íz egész szezonnak . . .
