Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-22 / 21. szám

10 BÉKÉS 1910. május 22. A dicsőség, amely itt venne körül, talán nem öltene oly tetszetős külszínt, amely méltán megillet­hetne, de a tisztelet és szeretet, amely körülövezne, mély és őszinte s az érdem, amelyet itt szereznél, örök, s az emléked ércnél maradandóbb lenne. Ha a mi részünkre fordítod alkotó munkás­ságod javát, az utókor nagy tehetségedre és korunk viszonyaira eszmélve bámulva mutat majd példádra : „íme egy kiváló költő, akinek csak a tehetsége volt nagyobb szerénységénél, akiben emberi hiúság nem lakozott, aki feláldozta dicsőségét a jövendő remény­ségéért ..." Irta e sorokat egy muzsikus testvéred, minde­nekben megértő hű barátod. Gyulán, 1910 május 10-én. Dr. Horváth Dezső. Közgazdaság. Műtanrendőri bejárás. Oláh Péter gyomai téglagyáros által a gyártelepéről a m. kir.‘állam­vasutak gyomai állomásához létesített és 3 kilo­méter hosszú lóerőre berendezett iparvasut műtan- rendőri bejárása f. hó 20 án tartatott meg. Az ipar- v.isut egyike a legszebben és legjobban megépített ilyen vasutaknak. Az építési költségek tetemes összegbe kerültek azért, mert az iparvágányt az államvasutak alatt egy aluljárón kellelt keresztül vezetni, amelyet természetesen a legnagyobb gond­dal és a közbiztonsági követelmények legszigorúbb betartására készített el — engedélyes költségére — az államvasut. A vonalon a közúti közlekedés le­bonyolítására egy téglából készített, boltozott hid is épült, amely alatt az iparvasut szintén keresztül vezet. A szakértők véleménye szerint Oláh Péter parvasutja a maga nemében a legtökéletesebb al­kotások egyike. A vármegyei fcldadóbizottság ülése. A ^vár­megyei törvényhatósági bizottság rendkívüli köz­gyűlése után — azaz szerdán délelőtt — a főispáni hivatalos helyiségben tartotta a vármegyei földadó- bizottság gróf Wencklieim Dénes elnöklete alatt első érdemleges ülését. A földadó kataszter kiigazítása,! a tiszta jövedelmi fokozatok leszállítása és a hely­telen osztályozás helyesbítése iránt úgy a vármegye, mint az egyes községek, valamint 20—20 földbir­tokosok csoportjából álló kérelmezők kérvényeit a pénzügyminisztérium által kiküldött Benko Sándor min. tan. ismertette, mig Böszörményi Pál megyei föld­adóbizottsági előadó ismertette a kérelmekre vo­natkozó javaslatait. Jelen voltak őrajtuk kívül : Beliczey Géza alelnök, Achim L. András békés­csabai, Mester Gábor békési, Winter Adám mező- berényi, K. Schriffert József gyulai, Zlinszky István szarvasi, Léderer Rudolf békésszentnndrási, Bulla Sándor és K. Horváth Sándor orosházi s H. Kiss Ferenc szeghalmi bizottsági tagok. Minthogy úgy a földadókataszter kiigazításáról szóló törvény, vala­mint annak végrehajtása tárgyában kiadott utasítás értelmében az érdemleges határozathozatal előtt helyszíni szemlék tartandók, a bizottság ezen szem­lék foganatosítása céljából egy hármas bizottságot küldött ki a kebeléből Beliczey Géza elnöklete alatt, K. Seriffért József s Bulla Sándor bizottsági tago­sat s csak ha ezen hármas bizottság — az általa ’oganatositandó helyszíni szemle eredményéről be­számol — fog a vármegyei földadóbizottság a ké- •elmek felett dönteni s javaslatát döntése alapján íz országos földadóbizottsághoz megtenni. Uj gazdasági iskolák a vármegyében. A föld- nivelósügyi miniszter értesítette a közigazgatási cizottságot, hogy az 1910. év őszén a vármegyében L6 uj külön szaktanítóval bíró önálló gazdasági is- colát akar felállítani abból a célból, hogy a lakos- 1 tágnak a közgazdasági, kertészeti, szőlészeti és illattenyésztési ismereteket módja legyen elsajáti- , ;ani. Azok a községek, ahol ezek az iskolák fel fog­tak állíttatni, tartoznak az összes költségeket vi- lelni, ezzel szemben az állam a szaktanító fizetését I ilvállalja. A tekintetben, hogy ezek az iskolák hol I Lllitandók fel, a vármegyei gazdasági egyesület vé- eménye kérendő ki, aminek megtörténte után, a ^ anfelügyelővel lesznek a továbi tárgyalások meg- nditandók. Ha a kijelölt községek a szükséges ' söltségeket fedezni nem képesek, az esetben 10 év ilatt fokozatosan állíttatnak fel a külön szakok az , llető községi gazdasági iskolában, továbbá a gya-j corló terület jövedelmének 80 százaléka átenged­etik az illető községnek úgyszintén természetbeni ' akás nyújtása esetén a tanító lakbére is a község * Utal felveendő kölcsön törlesztésére fordítható. i hogy nagy tehetséged ellenére is csak nehezen ha-j ladtál előre a dicsőség utján. Volt egy nagy bűnöd, ami útját állta a korai és általános elismerésnek: eddig vidéki iro voltál. Ahhoz a lenézett társasághoz tartoztál, amely a szürkeség homályába nem akar, nem tud eltemetkezni, de amelyet se fönnt, se lennt nem akarnak megérteni, amelyről a fővárosi utolsó zuglap firkásza is kimondhatatlan fölénnyel beszél. Tudom, téged is ért mellőzés és keserűség eddig csak azért, mert egész szellemi munkásságod itt, a vidéken folyt le. Bizonyára még vidéki közönséged részéről is tapasztalnod kellett azt a közönyt és bizalmatlanságot, amellyel mindenki iránt viseltetik, aki felülről akadémiai és más egyéb koszorúkkal még nincsen eléggé kipróbálva. Elvonulva éltél a szellemi élet kietlen pusztá­ján, távol az irodalmi, a tudományos és művészeti élet gócpontjaitól . . Magadba mélyedtél, csupán lelked színes világa alkotta a költői alkotások millieu- ját. A külső környezet cselekvő részvételével nem igen segitette elő lelked tevékenységét. Az általános elismerés, amelyet a fővárosi írónak érdem nélkül is tele marokkal szórnak, nálad — bár kiérdemelted — sokszor elmaradt. Nagyhangú biztatásokban 'nem igen volt ré­szed : mert vidéki iró voltál, szerény ember, akinek csak tehetsége nagyobb szerénységénél. De nagy tehetséged Így sem aludt el, habár érző sziveden kívül alig volt, ami alkotásokra serkentse 1 A lelki kényszerűség hajtott a költői munkára. A részvét­lenség nagy tehetségedet nem volt képes megölni Kitört a koporsóból, »eget kért« — s im elnyerte az Akadémia koszorúját. Ne feledd, hogy az elis­merés, amelyet az Akadémia juttatott neked, nem­csak a jelené, hanem a múltra is szól A dicsőség pedig, nem csupán a tied, hanem azé a vidéki iro­dalomé is, amelynek eddig te is munkása voltál. Kedves Sándorom ! Azért örül az én lelkem, hogy vidéki iró létedre vidéki vonatkozású költe­ménnyel törtél magadnak utat az elsők közé. Akar ratlanul is a nagyokra, a legnagyobbra gondolok, amikor a te költői pályádat végig tekintem: Arany Jánosra Amint a nagyszalontai ismeretlen nevű nótárius, „tenger mélységéből tüzokádó“ gyanánt bukkant fel az ő Toldi-jával, úgy törsz magadnak utat az elsők közé te is — a gyulai törvényszék nótáriusa. Amint a nagyfalusi Arany megírta a nagy­falusi Toldi regéjét, úgy énekelted meg te is lakó­helyed délibábos rónáit, e környék egy gyönyörű regéjét. Amint Arany egész költészete, tárgyaiban, feldolgozásában és nyelvében az örök nemzeti ma­radt, olyan nemzetinek indultál te is, s olyan ma­gyar leszel továbbra is — ha hű maradsz önma­gadhoz. Amint Toldi az ő korában irodalmi ese­mény volt, olyan irodalmi esemény számba megy a te „Sámson“-od is. Amint Toldit olvasva a leg­nagyobbak kérdezték Aranytól, úgy kérdezik tőled is, ha olvassák majd Sámsont: „Kivagy te? . Ki vagy te ? Mi tudjuk ! Eddig a miénk voltál : a vidéki irodalomé, di­csőséget sugároztál reánk s a vidéki elhagyott kul­túrára. De most már nem vagy többé csak a mienk. Nem vagy többé sem a „Békés“-é sem a törvényszéké, sem Gyula városáé, most már az egész magyar nemzeté vagy. Költői munkásságod immáron kétségtelenül a nemzeti irodalom nyere­sége, gyarapodása. Most, amidőn költői dicsőséged ormára lépsz, mi vidéki irók nem akarunk tőled végleges búcsút venni. Kérve kérünk, ne hagyjál el teljesen min­ket, ne vesd meg a vidéki irodalmat, mint a leg­többen szokták, akik onnan jutottak a Parnassusra. Tudom, hogy nagy dolgot kérünk tőled 1 Nagy lemondás kell hozzá : Maradj továbbra is közöttünk ! Tehetséged fénysugarait szórd mi reánk. Munkál­kodj közöttünk. Emeld fel az elhanyatlott vidéki kultúrát, derítsd fényre a lenézett vidéki irodalmat. Hidd el, hogy ennél nagyobb szolgálatot aligha tehetnél ennek a szegény nemzetnek, mert csak a vidék romlatlan társad dma, tiszta légköre lesz ké­pes a nemzeti lélek megújhodását keresztül vinni, amely nélkül el kell pusztulnia fajunknak. Ebben a nemzet átalakító munkában gyönyörű szerep jutna neked. Karcolatok. Előrebocsájtjuk és a sajtókerületi közvád igen tisztelt képviselőjének figyelmét ezúton is felhívjuk, hogy a kauciót letettük és a mai naptól kezdve politikai lap vagyunk. Annál inkább jelentős valami ez reánk nézve, mert áldatlan választási mozgalmaink közepette máskülönben valóságos tojáatáncot járnánk, soha­sem lehetvén bizonyosak róla, hegy engedély nél­küli politizálás címén mikor lépünk rá véletlenül valamelyik büntető § nagyon is érzékeny tyúk­szemére. így azonban nincs miért feszélyeznünk ma­gunkat; szabad a tánc!... És ha szabad, miért ne táncolnánk !. .. Fújják a kortesnótát hegyen-völgyön, a jó raagyarnák csak táncolni kell rá, ha ugyan ilyes­mire kedve szottyan! Nézvén magunk jókedvére a választási cécót, konstatálhatjuk, hogy nagy a tánc mindenütt pro úgy, mint kontra és rekontra : csak azt nem tudjuk kivenni az általános nagy rumliból, hogy ki a táncos és ki a táncosnő? ... A jelölt táncoltatja-e a választókat, vagy a választók a jelöltet ? . . . Az aranyigazság, azt hisszük, ezúttal is a középuton van és a „ma nekem, holnap neked“ elve szerint a táncban résztvevő urak közül (mert hiszen egyelőre még csak ők táncolnak) hol az egyik, hol a másik veszi át nagy vállszalagos- szemérmesen a táncosnő szerepét. Három sátor is van felütve a faluban ; min­denütt szól a muzsika, kiki választhat a kedve szerint, hogy hol tombolja ki magából a hazafias és egyben alkotmányos virtust! Előkerülnek a régi rozsdás kapcsok, hogy a lazább lelkiismeretüeket egymáshoz és a jelölt úrhoz kapcsolják . ... s ebben ki találna valami megróni valót ?! Olyan rossz termés jár a magyar emberre mostanában, hogy biz Istók ráfér egy kis — tiszta választás ! . . . Különben az utóbbi napok politikai mozgal­maiban az asszonyok is résztvettek ! Dr. Lukács Gyö/gy programmbe8zédóre impozáns számmal vo nultak fel s megmutatták, hogy megállják a helyü­ket a nők az alkotmányban is ! Sajnos, az idő jelenleg nem nagyon kedvez a nők választójogának ; de hol van az megírva, hogy a nő csak mint választó gyakorolhatja alkotmányos jogait ? A politikáért igazán lelkesülő nőknek ez nem is lehet végcéljuk. Elvégre a „választó“ fogalom egymagában olyan jelentéktelen, hogy azért annyit nem is érdemes küzdeni . . . Ott van ellenben a korteskedós . . . Naponta tapasztalhatjuk, hogy a nőknek több befolyásuk van a férfiakra, mint kellene! Az egész világ — hogy szalonképesen fejezzük ki magunkat — a nő körül forog . . . Milyen jó hasznát lehetne ennek a nagy be­folyásnak venni a választás keretében . . . Egy szép asszonykortes után bizonyosan törné magát a jó férfi nép, amelyből, ha minden poézis ki is veszett, mint azt újabban hangoztatni szere­tik, de a női bájak iránti fogékonyság talán hatvá- nyozottabb mértékben megvan, mint valaha ! . . .. * A színház tájékán nagy a sürgés-forgás . . . risztogatnak, sepergetnek . . . Jönnek a kedve» vendégek : Makóék s a vendégeket szeretettel, tiszta, lajlékkal fogadni, ősi magyar szokás! Jönnek a nagy társzekerek a díszletekkel, ádákkal ... és hozza a gőzös szomszéd Szögedé­ül vig Bohémia lelkes fiait, leányait . . . Az első előadás pénteken, május 27-ikén lesz, nikor is a Botrány kerül színre, pompás rendezés­en, kifogástalan szereposztásban. Mindjárt másnap sláger jön : a Luxemburg grófja, Lehár Ferencnek, a magyar születésű szőke fis operett királynak ujabbi világhírű alkotása . . . í'ölcsendülnek a „Gimbelem-Gombolom“ ellenállha- atlan varázsu dallamai, hogy megadják a jó. ízt íz egész szezonnak . . .

Next

/
Thumbnails
Contents