Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-15 / 20. szám
8 BÉKÉS 1910. május 15'. irodalom, hála Istennek, elég nagy, gazdag és viruló egész kertjének — akik ezt a nevet, ezt a költőt még soha sem hallottuk. Hogy Arany János is megkapta a Nádasdy jutalmat ez — fájdalom — még nem jelenti azt, hogy minden érdemesben, aki azt a koszorút megkapja, egy uj Arany Jánost köszönthetünk és köszönhetünk. — De hogy annak, aki megnyeri, aki reája méltónak találtatott, költőnek kell lennie, ha nem is olyan óriásnak, mint volt a Buda halála énekese, az bizonyos. És bizonyos az is, hogy aki az Akadémia egyik legszebb koszorúját meg tudta magának szerezni, meg tudta volna magának könnyebb szerrel szerezni azt is, hogy a neve e gyönyörű alkalommal ne toppanjon elénk teljesen ismeretlenül. Mi lehet a magyarázata, hogy mégis igy történt? A magyarázat válószinüleg magában az emberben van, a lelkében, a gondolkodásában, a természetében. Van költői talentum, itt nem szólunk azokról, akiknek a tehetsége csak egy jóhiszemű tévedés, de van igaz talentum is, amelyet parancsoló lelkiszükség azonnal a nyilvánosság elé sodor. Siet a dalával a fórumra, nem is hiúságból, vagy Jegalább is nem csupán hiúságból, hanem mert a viszhangos nyilvánosság az eleme, ösztönzője és ibletője. A költés és a közlés vágya egy forrásból buzog a lelkében — Az ilyen költő is lehet nagy és igaz. De van a poétának egy más fajtája is. Aki annyira önmagának költ, hogy szinte retteg a nyilvánosságtól. Hogy énekel, ez neki boldog, de szemérmesen rejtegetett titka. A csendes öröm, melyet a lantpengetés szivébe áraszt, kárpótolja az idegen tapsok dicsőségéért.j Nem a szerénysége, hanem a büszkesége fél at-! tó], hogy amiben neki kedve telt, mások talán gyöngének, naivnak és értéktelennek találják? A legtöbb, amit e kétség gyötrelme rneret vele az, hogy pályázik ott, ahol a legilletékesebb bírák előtt' is lepel takarja névtelen nevét. Nuszb'ek Sándorról ime kiderült, hogy a kedvtelése tehetség, a lant- j pengetése költészet, kétkedése és szemérme a talentum vívódása és szemérme volt. Ritka jelenség a modern ifjú nagyságok hangos korszakában, akiknek a lyrája semmiben sem oly gazdag, min} önnön dicsőségük áradó magasztalásában. — A Nádasdy jutalom fénye érdekesen és meghatóan világit be égj' büszke és szemérmes ember magánosságába, amint az éjszakák csendjébe fölfogja a leikéből kizengő melódiákat. Színházi krónika. Jönnek a színészek! Thália papjai és papnői május 27 én, pénteken tartjáü ünnepi felvonulásukat az Erkel-szinkörnek világot jelentő deszkáira. Az öreg bódéba beköltözik pár hétre újra az élet. a pezsgő elevenség s lesz alkalmunk ismét boldog illúziókba ringathatni magunkat, hogy nagyvárosi adófizető polgárok vagyunk! Ozv. Makő Lajosné szegedi szintársnlatát dicsérnünk alig kell ; ismerjük őket tavalyról . . . Becsületes, derék társulat, kiváló erőkkel, nagy ambícióval telve s Gyula város szerencsésnek és kivételes helyzetben levőnek érezheti magát, hogy a szegedi művészgárdát láthatja vendégül falai között. Külön fel kell említenünk — mint a társulat értékbeli mérlegelésénél szintén fontos tényezőt, hogy az idén a szegedi közös katonazenekar fogja a zenét szolgáltatni, ami a civilzenekarok fegyelmezetlenségét tapasztalva, nagy előnyül irható az opera és operettelőadások javára. Kik lesznek a társulat tagjait Az előleges szinházi jelentések már napok óta ki vannak ragasztva a sarkokon s aki egy kis időt szakit magának, jól kibeíüzheti belőle, hogy ha a tavalyi gárdából hiányzik is pár értékes erő, az újak — élükön Nyárai Antallal — bizonyára pótolni fogják a hézagokat, CBupán Rédey Szidi távozását sajnálhatjuk, kinek utódját nem ismerjük . . . Különben a falragaszokon pár nap óta olvasható. Előleges szinházi jelentés a következő : Előjeges szinházi jelentés. Tisztelettel értesítem Gyula város és vidéke közönségét, hogy a szini idényt 1910. év május hó 27-én, a gyulai „Erkel Ferenc“ színkörben megkezdem. Egyben van szerencsém társulatom névsorát, valamint a színház munkatervét bemutatni. I. Ügyvezetőség: Almássy Endre művezető-igazgató, főrendező, Szabó Károly titkár, Kun Rchárd karnagy, Csiky László rendező, Mezei Andor rendező, Szalay Károly ügyelő, Szilágyi Berta súgó, Kun Matild pénztáros. II. Előadó személyzet: Hölgyek : Felhő Rózsi soub- rette-énekesnő, R. Nagy Aranka koloratur- énekesnő, Krémemé Lili népszínmű - énekesnő, Szőke Giza énekesnő, B. Koppén Margit énekesnő, Juhász Sándorné anyaszinesznő, Szűcs Irén komika, Tóvölgyi Margit hősnő, Fodor Ella szende, Kende Paula Soubrette, Baróthyné Julia vígjátéki anya, Várnai Janka naiva, Rózsahegyi Sári, Horváth Irén, táncosnők. Urak : Csiky László hős- és jellemszinész, Nyárai Antal burleszk-komikus, Almássy Endre szalon szerelmes, Juhász Sándor színész, Mihó László siheder-szinész s énekes, Kertész Mihály bonvivant és lyrai szerelmes, Szalay Károly színész, Baróthy Antal apa- és jellemszi- nósz, Kemenes Lajos színész, Pesti Kálmán buffo- komikus, Virágháty Lajos tenor-buffo, Bekell Lajos tenorista, Mezei Andor baritonista, Sümegi Ödön énekes színész. III Segédszemélyzet: Csige Rózsi, Csanádi Mariska, Hatvani Mariska, Dobó Sári, Szabó Károlyné, V. Keresztély Flóra, Koháryné Eszti, Szendrey Olga, Rózsahegyi Sári, Szokol Margit, Rónainé Györgyike, Csiky Lászlóné, Horváth Irén kardalosnők és segédszinésznők. Csajághy Ferenc, Koháry Pál, Pasztohy Ferenc, Pécskay Vilmos, Szabó Károly, R. Nagy Gyula, Molnár Rezső, Hamvai Jenő, Szabó Lajos, Erődi Jenő, Pápai József, Varga Viktor, Balogh József, Rónai Sándor kardalosok és segédszinészek. — Műszaki személyzet: Szepesy Andor főruhatáros 2 segéddel, Jambrik Ferenc kellékes 3 segéddel, Takács István diszmester 4 segéddel, Martini Lajos fodrász 1 segéddel, Kovács József szereposztó és Szabó Imre világositó. — Zenekar : a cs. és kir. 46-ik gyalogezred zenekara. Ez idényben színre kerülhető uj és régi darabok: Drámai válfajok : A bunda, Buridan szamara, Kis királyok, Taifun, Botrány, Kuruzsló, Liliom, egy csirkefogó élete és halála, Sári biró, Sötét pont, Kis cukros, Találkozás, Papillon, a kőfaragó, Koncert, Folt amely tisztit, Ármány és szerelem, Egér, Aranyember, Nők barátja, Nők harca, Lear király, Lengyel zsidó, Ocskay briga- déros, Rabenstein Bersábe, Sabinnők elrablása. — Énekes válfajok : Pesti gyerek, Iglói diákok, Dollárkirálynő, Szinészvér, Atalanta, Tilos a csók, Tosca, Luxemburg grófja, Trenk báró, Vera Violetta, Hetedik, Obsitos, Casanova, Traviata, Szultán, Baba, Sulamith, Drótos tót, Csókon szerzett vőlegény, Kertészleány, Cornevillei harangok, Ingyenélők, Gasparone. — Bérlethirdetés! Tisztelettel értesitem Gyula város és vidéke n. é. közönségét, miszerint 40 előadásra bérletet nyitok a következő feltételek mellett: 40 előadásra páholy 240 K, I. rendű zárt- szék 60 K, II. rendű zártszék 42 K, III. rendű zártszók 30 'K, 20 előadásra, páros vagy páratlan napokra páholy 120 K, I. rendű zártezék 30 K, II. rendű zártszék 21 K, III. rendű zártszék 15 K. A bérleti összeg két részben is fizethető, fele a jegy átvételekor, fele a 20-ik bérlet előadás napján. A már megkezdett bérlet teljes lejártáig semmi szin alatt nem bontható fel. Bérelni lehet Dobay János könyvkereskedésében. — Gyulán, 1910 május hó 11-én. Kitűnő tisztelettel : özv. Makó Lajosné, színigazgató. Az első heti műsor: A figyelmes direkció már közölte velünk az első hét műsorát, amely a következő : május 27-én, pénteken először : A botrány, színmű. Szombaton, először : Luxemburg grófja, operett. Vasárnap délután Ármány és szerelem, dráma. Vasárnap este Luxemburg grófja, operett. Hétfőn először : Buridán szamara, vígjáték. Kedden Sabinnők elrablása, bohózat. Szerdán Casanova, operett. Csütörtök ön elő szőr: Kuruzsló, színmű. Pénteken Dollár királynő, operett. Szombaton először: Iglói diákok, diáktörténet, dalokkal. Vasárnap Csókonszerzett vőlegény, énekes bohózat. Már az első heti műsorból láthatja mindenki, hogy pazarul változatos és gazdag előadás-sorozatokban lesz részünk s kétségen felül áll, hogy a társulat a legmesszebb menő erkölcsi és anyagi pártolást megérdemli. Az uj Szinházi Újság. Hozzá vagyunk szokva, hogy ez is életre keljen poraiból Főnix madár módjára. Ezúttal azonban jeleznünk kell, hogy amennyiben tényleg megjelenik a szinházi lap, az úgy kiállítás, mint tartalom dolgában vetekedni fog a hajdani Janovits-éra olyan kedveltté és elterjedttó vált szinházi lapjával. Alakra, terjedelemre nagyobb, tartalomra gazdagabb, árra pedig olcsóbb lesz az előző évi hasonló vállalkozásoknál s a szerkesztőségnek főgondja lesz, hogy a lapot irodalmi színvonalon tartsa. A lap megjelenését és bővebb ismertetését különben már a közeli napokban falragaszok fogják hirdetni. Kritikus. Közgazdaság. Husvizsgálati tanfolyam. A földmivelésügyt minisztérium múlt évben kiadott rendelete következtében azon községek, amelyekben okleveles állatorvos nincsen, tartoznak olyan egyéneket alkalmazni, akik a fogyasztásra kerülő hús megvizsgálására kellően kiképezve vannak. Békésvármegye területén a gyulai vágóhíd állatorvosa, Révész Ignác van ilyen kiképző tanfolyam tartásával megbízva, aki is f. hó 18-án kezdi meg a jelentkezett tiz hallgató részére a négyhetes husvizsgálati tan- folyamot. Az endrőd—mezőtúri községi közlekedési utóit a Hármas-Kőrözsön át létesítendő hid épitési terveit a gyomai járási utibizottság elkészíttetvén, a terveket az alispán a közigazgatási bejárás elrendelése végett a kereskedelmi miniszterhez felterjesztette. A kereskedelmi miniszter a terveket a bejárás céljaira megfelelőknek találván, a közigazgatási bejárást e hó 31-re tűzte ki. Az eljárás Endrődön a jelzett napon d. e. 10 órakor veszi kezdetét és Buday Barna miniszteri műszaki tanácsos fogja azt vezetni. Az alföldi gazdasági vasút legutóbbi igazgató- sági ülésében előterjesztetvén a múlt évi zárszámadás és mérleg, amelyekből kitünőleg a vasút múlt évi nyers feleslege 58000 korona volt. Mivel azonban a vasút tartozásainak törlesztési összegei majd nem 56000 koronát igényelnem, ennélfogva a tulaj- donképeni tiszta üzleti felesleg 2177 korona, amelyet a tartalékalaphoz csatolnak. A vasút rendes közgyűlését e hó 18-án tartja Aradon, amelyen 4 üresedésben levő igazgatói állás, valamint a felügyelő bizottsági tagságok is betöltetnek. A békési hitelszövetkezet e hó 5-én délután 2 órakor tartotta évi rendes közgyűlését, amely iránt a részvényesek eddig soha nem tapasztalt érdeklődést tanúsítottak. A gyűlésen csaknem teljes- számban is vettek részt illetőleg képviseltették magukat meghatalmazottaik által. E nagyfokú érdeklődésnek oka abban rejlett, hogy a szövetkezet 5 igazgatói és 3 felügyelő-bizottsági állása került ezúttal üresedésbe, amelynek betöltése — különös tekintettel a mostanság folyó képviselőválasztási küzdelmekre, de amint ez Békésen csaknem minden választási aktus lefolyásánál egy pár óv óta tapasztalható — pártkérdéssó nőtte ki magát. A szavazás a késő délutáni órákban is megszakítás nélkül folyt; úgy az Ivánka- mint a Kecskeméti-párt hívei minden erejüket összeszedték egymás hivpi kibuktatására illetőleg jelöltjeik győzelme érdeké — hen. A küzdelem végre is az Ivánka-párt javára dőlt el. Csekély szótöbbséggel nyert ugyan a párt, hívei azonban annál nagyobb örömmel fogadták. A Kecskeméti-pártnak csupán egyetlen jelöltje jutott be az üresedésben levő igazgatósági állásba,, ez is a véletlen kedvezése : sorshúzás utján. Az uj igazgatók a következők : Zs. Szabó Gábor (II. kér.), Balogh Gábor (V. kér.), Bérezi István (IY. ker.)r Domokos Péter (IY.) és Szathmári János (sorshúzással V. kér.) A felügyelő-bizottság tagjai: br. Drechsel Géza, Nagy Lajos (tanító) és Weisz Armin lettek. A Magyarországi Pénzintézetek Országos Szövetségének Békésmegyei Körzete május 22-én délután fél 3 órakor Békéscsabán, á városháza nagytermében a körzethez tartozó nagyobb fővárosi pénzintézetek részvételével közgyűlést tart Yarságb Béla elnöklete alatt. Az érdekes lefolyású közgyűlés tárgysorozata a következő: 1 Elnöki megnyitó. 2. Mándy Lajos, a szövetség elnökének válasza. 3; A pénzintézeti adózás jövő alakulása. Előadó: Yas- Sándor, takarékpénztári titkár. 4. A községek háztartása és a vidéki pénzintézetek. Előadó: dr. Beró- nyi Pál, a szövetség titkára. 5. Békésmegye pénzintézetei a legutóbbi 10 év alatt. Előadó: Gabnap Antal, takarékpénztári ellenőr, 6. Eszmecsere a következő kérdések felett: a) célszerü-e a látens tartalékok képzése? b) meddig terjedjen a látens tartalékokról való közlési kötelezettség ? c) indokolt-e a tántiémek rendkívüli adók megterhelése elleni védekező intézkedés ? d) kötelező volna-e az érték-