Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-01 / 18. szám
1910. május 1. BÉKÉS PÁSZTORY CS. ÉS KIR. UDVARI SZÁLLÍTÓ VIRÁG KERESKEDÉSE BUDAPEST, Vili, RÁKÓCZI-UT 3. Képes árjegyzéket kívánatra díjtalanul küld. 25 13—25 Feltűnést keltő találmány! A fogápolásra használt szerek csak 'részben felelnek meg hivatásuknak. Az illatos szájvíz a íogkőlerako- dást meg nem akadályozza, a fogpor hosszas használata pedig a fog zománcát koptatja el. Ezen hiányokon segít egy kitűnő uj találmány, a Sztraka- féle Menthol fogszappan, mely erős bacillus-ölő hatásánál fogva a szájüreget hatalmasan desinficiálja, a fogakat fehéríti s a romlástól megóvja. Beszerezhető gyógy- tárakban, drogériákban egy koronáért. — Kapható : Winkler Lajos gyógyszertárában, Gyula. ÜVEGBŐL TÁPLÁLT gyermekek, rózsás és teli arcuakká, erősekké és életvidámakká válnak, ha SCOTT-féle csukamájolaj EMULSIÓ t adnak nekik. A Scott-féle Eíiiulsió-baii levő tiszta és könnyen emészthető táplálék, gyorsan jóváteszi a táplálkozásnak akármely fogyatkozását. A SCOTT-féle EMULSIÓ-t nagyon szeretik krémszerü izéért. Kitűnő bármilyen okból eredő erőhanyatlás és gyengeség ellen. A SCOTT-féle EMULSIÓ a legkiválóbb. Egy eredeti üveg ára 2 K 50 fillér. Kapható minden gyógytárban. 507 20—20-Az Emulsió vásárlásánál a SCOTT-féle módszer védjegyét — a halászt — kérjük figyelembe venni. ból: Nádor Mór (Gyula), Fekete Sándor (Csaba); a kisipari csoportból : Sál József (Gyula), Kován Endre (Csaba), Kun Mihály (Orosháza). Póttagok a gyári csoportból : Benkő János, Kalocsa István, Reisner Ede (Gyula), Tallér Jakab (Orosháza), Adler Lajos (Csaba), kereskedelmi csoportból: Manheimer Arnold (Gyula), Szenes Vilmos (Csaba), kisipari csoportból: Gyepes Gergely, Weisz Alajos (Gyula), Márton József (Csaba). Felügyelő-bizottsági rendes tagok lettek ! Reisner Arthur, Titz Reinhardt, Groh Mihály(Gyula), Grosz Hugó, Riegelhaupt Gusztáv és Zlehovszky János (Csaba), póttagok : Such Kálmán, Reisz Sándor (Csaba), Dávid István, Deutsch Vilmos, Bekker Antal és Pénzes Ferenc (Gyula). Választott bírósági ülnökök lettek : Kukla István, Grün- feld Jakab, Pfaff Ferenc, Zuzmann János, Braun Vilmos, László Antal, Mayer István, Krizsán András (Gyula), Bányai András, Kiszely Pál, Böhm Pál, Kovács Mihály, VIcskó 'János (Csaba), Sülé László, Balogh János, Madarász Lajos, Schwarcz Sándor, Katona Imre (Orosháza), Megyeri Gergely (Békés), Wattay Gábor (Gyoina). Az országos pénztár közgyűlési kiküldöttei lettek : Weisz Mór, Sál József és Rosenthal Ignác. Igazgatósági rendes tagok lettek, a biztosítottak érdekeltségi csoportjából a következők : Dundler Károly, Kremeczky János, Kovács Antal, Szabó József, Marik Mihály, Kulka Dezső, Sebestyén Mihály, Resetár Károly, Király Endre és Csomós Ferenc A Békésmegyei Gazdasági Egylet április 24-én igazgató-választmányi, ezt követőleg tavaszi rendes közgyűlését tartotta Beliczey Géza elnöklete alatt. A gyűlésen jelen voltak : Haraszti Sándor alelnök, Wágner István, Kiss Antal, Benedikty Kálmán, Kovács L. Mihály, Badits Elek, Kállay Ödön, Blascsok Gyula, Farkas Gyula, ifj. Kocziszky Mihály, Szalay Lajos, Neumann Manó, Szabó János, dr. Urszinyi János, Morvay Mihály, Freyler Jenő, id. Kocziszky Mihály, Kiss Albert, id. Widovszky Károly, Seiler Elek. Szathmáry Elek, Wagner Ferenc, Holla István, Rosenthal Adolf, Bányai András, Sajben János, Budai Mátyás, Reiner Béla, Vajda Jenő, Pfeiffer István titkár és Mazor Pál s. titkár. Az elnök jelentette, hogy az egyesület házának építéséhez, mely 60000 koronába kerül, már hozzáfogtak, Pfeiffer István titkár felolvasta az egyesület múlt évi működéséről szóló terjedelmes jelentését. Köszönetét szavaztak gróf Wenckheim Dénesnek, aki a cukorgyár létesítése érdekében kiváló tevékenységet fejtett ki. Az évi jelentést és a számadásokat elfogadták. Elnök utján felkérik a földmivelésügyi minisztert, hogy a kisgazdák részére mangóri sertéskocákat adjon kedvezményes áron, továbbá, hogy a sertésvész ellen készített oltóanyagot a kisgazdák kedvezményes árban kaphassák meg. Végül az elnök indítványára kimondták, hogy a tavasz folyamán József főherceg bánkuti uradalmába tanulmányi kirándulást tesznek. A Köröstarcsai Állattenyésztők Szövetkezete. Miután az állattenyésztés emelését célzó intézetünket a szarvasmarhák biztosítása iránti felvilágosítás miatt több oldalról megkeresték, intézetünk igazgatóságának batározataképen az érdeklődők részére az alábbiakat közöljük, annál is inkább, mivel a kevésbbé jól értesültek a közönséget — bár jóhiszemű — de téves, vagy rosszul felfogott adatokkal félrevezethetik s igy megkárosítják. Köröstarcsa község állattenyésztőinek szövetkezete a tagok szarvasmarháit elhullás, vagy kényszervágás esetére biztosítja s kár esetén a tagok részére az állat értékének 80 százalékát kártérítés címén kifizeti. Tagja lehet minden köröstarcsai lakók, esetleg Köröstarcsa községtől nem. túlságos messze lakó más községi lakos is, ha abbeli szándékát bejelenti s legalább egy üzletrészt jegyez, melynek összege 4 korona, de amelyet a tagság megszűntével a szövetkezet visszafizet. Az üzletrészt 4 egymásután következő évben kell lefizetni, évi 1 koronás részletekben. A tagok a birtokukban levő szarvasmarháikat biztosításra bejelentik. Az állatokat a szövetkezet megbecsüli s az igy megállapított becsérték képezi a biztosított összeg legmagasabb határát. Azután állatorvos által megvizsgáltatja, hogy biztosításra csak Közgazdaság. A vármegyei árlejtési bizottság a békési és mezőberényi kettös-köröshidak mázolási munkálatainak biztosítása céljából a szombaton, április hó 30-án dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző elnöklete alatt üléBt tartott. Beérkezett összesen 6 ajánlat. A 4100 korona kikiáltási árral szemben Weinstein és Mityaökó békésc-iabai vállalkozók 3700 koronáért vállalták el a kérdéses munkálatokat, miért is a bizottság azt, mint legolcsóbbat, el is fogadta. A többi ajánlatok a kikiáltási áron jóval felüli összegekről szóltak. Gyuláról Bbchitz Elek és Krausz Jakab nyújtottak be ajánlatot. Mütanrendőri bejárás. A_^ Bohn Mihály békés csabai téglagyáros á'tal a in. kir. államvasutaknak békéscsabai állomásához csatlakozólag, telepéről épített kettős vágányu iparvasntnak, valamint két rendes nyomtávú csonka rakodó vágányának mütanrendőri bejárása, Návay Ernő vasúti és h m jós ás i főfelügyelő vezetése mellett, április hó 29-én tartatott meg. A bejárás azonban keltő ertdim nyre nem vezetett, mert egyrészt az iparvasut teljesen nem készült el, másrészt a csonka rakodó vágány teherpróbája nem sikerült. Ez okból a műtanrend- -őri bejárást újból meg kell tartani. Dobozmegyeriek kérelme. Szotyori István és társai dobozmegyeri lakosok azzal a kérelemmel fordultak a kereskedelmi miniszterhez, hogy az arad—budapesti vonalon közb kedő ös-zes személy vonatok (8) megálljának Dobozmegyeren és hogy egy kitérő vágányt építtessen. A kereskedelmi miniszter most válaszol a kérelemre és kijelenti, hogy azt nem teljesítheti, mert a. személyforgalom naponta átlag 8—10, a teheráru forgalom is oly csekély, hogy az számba alig vehető. Dobozmegyernek legfontosabb terménye a paprika, a múlt evben mindössze 10500 kgramm mennyiségben került Békéscsabán át szállitá&ra, egyéb tömegárukban pedig forgalom alig van. Az orosházi—szentesi törvényhatósági útnak építését a kereskedelmi miniszter elrendelte, tekintve, hogy gr. Károlyi Imre ahhoz jelentékeny anysg áldozattal járul. Orosháza községtől mindössze azi kívánta támogatásul a miniszter, hogy az épités anyagoknak a helyszínére leendő kifuvarozási költségeit vállalja magára. A község méltányolva s kérdéses útnak közgazdasági jelentőségét, ezért az építéshez való hozzájárulásról egyéb fedezet, vagy alap hiányában akként gondoskodott, hogy az útnak Orosháza községben elvonuló 800 folyóméter hosszu szakaszát a vámos utak hálózatába átvette és annak kiépítését elvállalta, miáltal 26000 korona költséggel mozdította elő az Orosháza—szentesi ut kiépítését. Hogy ezt megtehette, annak az a magyarázata, hogy Orosháza község már régen átvette e vármegyétől saját kezelésébe a vámos utakat, sői egy nagyobb kölcsönnel utcáinak egy tekintélyét részét ki is köveztette; a kölcsönből fennmaradt összegből fedezi a most említett 800 fmtr útszakasz építési költségeit. A szeghalmi ördögárki fahíd anyagainak t? vármegye részére történt átengedése. A vármegye alispánja felterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez, hogy a Szeghalmon építendő vashid következtében fölöslegessé vált u. n. ördögárki fahíd anyagait engedje át a vármegyének. A kereskedelmi miniszter a kérelmet azzal a feltétellel teljesítette, hogy a lebontás a vármegye költségén eszközlendő. A kenyérsütés mint iparág. Kérdés merült fel atekintelben, hogy a kenyérsütés mikor tekinthető háziipari foglalkozásnak és mikor lehet azt csak iparigazolvány mellett folytatni. A kereskedelmi miniszternek etekintetben többször kijelentett felfogása és döntése értelmében ezen kérdés megoldása csakis esetenként, a konkrét ügy összes körülményeinek számbavételével lehetséges. Általános elvek, amelyek ezen kérdés elbírálásánál figyelembe veendők, a következők: Háziipari foglalkozásnak akkor tekinthető a kenyérsütés, ha azt az illető háznépével folytatja, továbbá, ha az mellékkeresetként és saját nyersanyagainak feldolgozásával űzetik. Ha azonban ezen feltételek egyike vágy másika hiányzik, az esetben a kenyérsütés csakis iparigazolvány alapján folytatható. A kerületi munkásbiztositó pénztár vasárnap délelőtt tartotta ez évi rendes közgyűlését a városháza nagytermében Weisz Mór elnöklete mellett. Az elnök megnyitó beszédjében kérte a kiküldötteket, hogy a tanácskozás méltóságát őrizzék meg s felszólalásaikat tárgyilagosan tegyék meg. Megválasztották ezután a szavazatszedő bizottság tagjait. A munkaadók részéről, illetve azok szavazatainak átvételével megbizattak Schneider János elnöklete alatt Kalocsa István, Nádor Mór munkaadók és Kovács Antal, Sonkovics Antal munkások. A munkások szavazatainak átvételével Dundler Károly elnöklete alatt Fejes Bertalan, Manó György munkások és Pénzes Ferenc, Titz Reinhard munkaadók. Tárgyalták a múlt évi zárszámadásokat, mely 19495 33 korona hiányt tüntet fel. Az igazgatóság a hiányt úgy kívánja eltüntetni, hogy azt az országos pénztár követelése terhére Írják E javaslattal kapcsolatban Grünfeld Jakab bírálat alá vette az orvosok eljárását a gyógykezelés szempontjából. Szerinte az orvosok felületesen végzik munkájokat. Felhívja az igazgatóságot, hogy az orvosok működését nagyobb figyelemmel kisérjék. Diósi Béla ügyvezető fejtegetései után az évi jelentést a közgyűlés tudomásul vette s az igazgatóságnak a felmentvényt megadta. Az 1911. évi költségvetés körül nagy vita kerekedett. A munkások keveselték a segélyezésre felvett összeget. A közgyűlés nagy többséggel elvetette az 1911. évre javasolt költségvetést. Diósi Béla terjesztette elő az igazgatóság ama javaslatát, hogy a pénztár fix fizetéssel alkalmazza az orvosait. Grünfeld Jakab, Dundler Károly a szabad orvos választás mellett érveltek. A közgyűlés azonban elfogadta az igazgatóság javaslatát azzal, hogy főorvosi állást nem rendszeresít. Az,orvosi állások szervezése és betöltése iránta szükséges lépések megtételével megbízták az igazgatóságot. Ezután megtörténtek a választások. Igazgatósági rendes tagok lettek: Weisz Mór, Schneider János, dr. Berényi Armin (Gyula), Wagner József, Rosenthal Adolf (Csaba), a kereskedelmi csoportjá
