Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-04-24 / 17. szám

4 BÉKÉS 1910. április 24. pán annak ötletéből, hogy az időjárás eme klima- kromatikus aaálája még most is egyre tart s az em­bernek az utcára is magával kell vinni az egész ruhatárát és parupli-felszerelését, hogy az időjárás szeszélyei készületlenül ne találják. Mert bizony kérem megtörténhetik, hogy a Kolbászfalu elején még lekivánkozik rólunk minden felső, mig a Ruca­város viránynin már az alsót is szeretnénk felsőnek szedni magunkra, ha lehetne, vagy pl. egy kosár­oldali részről a Kutyabojitauxba tervezett kirándulás­kor bár verőfénvbeD vette kezdetét az utazás, pa­callá ázunk, mire a célul kitűzött hüs ligetek és berkek végre elénk intenek! Ezzel a kis karikkatu- rával alig hisszük, hogy ártottunk április őkegyelme régismert jó hírnevének. Az egészségünknek pedig határozottan tartoztunk vele. Házasság. Berkovics Dániel az államvasutak fővárosi gépgyárának munkása, folyó hó 17-én dél­után esküdött örök hűséget özv. Busz Lázárné Karolin leányának. Halálozás. Pótolhatatlan, fájdalmas nagy csa­pás érte Móritz János bádogosmester, gyulai szik- vizgyárost és családját. Neje, Kamonóczki Hermin, folyó hó 17-én este 9 órakor, életének 43-ik, bol­dog házasságának 26-ik évében a közkórházban, súlyos operáció után, amely azonban nem tudta többé az életnek megmenteni, boldogabb életre szenderült. Elhunytét férje, gyermekei és nagy­számú rokonsága siratja. Temetése kedden délután volt nagy részvét mellett. Nyugodjék békében. A gyulai kereskedők és kereskedő ifjak társu­lata szombaton este rendezte második társas össze­jövetelét saját helyiségében. Amint az eredmény mutatja, a vigalmi bizottság abbeli törekvése, hogy az eddig csendes, zajtalan csarnokban társadalmi moz­galmat eremtsen, sikkerrel járt. A szép számmal ösz- szegyült társaság otthonos hangulatban kedélyesen elszórakozott, s a fiatalság fáradhatatlanul táncolt világos reggelig. A négyeseket 20 pár táncolta. Tekintettel a közelgő nyári időszakra, mikor zárt helyiség nem alkalmas mulatság rendezésére, a vi­galmi bizottság a jövő hó folyamán a városerdőben rendezi a következő mulatságot. Eljegyzések. Révész Béla budapesti mérnök el­jegyezte Neumann Simon gyulai kereskedő Anna leányát. — Prohászka János mondorlaki állami ta­nító, tegnap este jegyezte el Lendvay Mátyás, a Gyulavidéki Takarékpénztár pénztárnoka leányát Annuskát. Öngyilkos leány. A szeghalmi egyik uradalom könyvelője szemet vetett Szűcs Zsuzsára. A leány jóállásu volt, fiatal, kívánatos. A könyvelő ur hát utána vetette magát. Vállalkozását siker koionázta. E'csavarta a leány fejét. Mikor a leány szülei észre­vették a bajt, már késő volt. A napokban a könyvelő ur a Köröz8 partján sétálgatott Szűcs Zsuzsival. Összekülönböztek. A szóharc oly annyiia elmérgese­dett, hogy a leány belevetette magát a Körözsbe 6 a könyvelő ur szemei előtt elmerült a habokba. A leány holttestét még nem találták meg. A könyvelő ellen azonban megindították a hivatalos vizsgálatot. Megörült asszony. Ezelőtt pár héttel megírtuk, bogy Almásy Dénes gr. kakucsi pusztáján Varga István vadőrt a felesége, egy este, mi kor a mámora elnyomta, a saját vadászfegyverével agyonlőtte. Varga brutális ember volt. A feleségét, gyermekeit folytonosan sanyargatta, ütötte, verte. Az asszony iszonyú lelki és testi kínokat szenvedett. De nem a maga b.tját fájlalta. Azt még talán eltűrte volna. Ha azt mérte rá a végzet, hogy szenvedjen, hát szenvedjen. De a gyermekei gyötrődését nem néz­hette. Az anya »zeretete győzött. Megölte gyermekei kínzóját, az atyjukat. A törvény csütörtökön Ítélt volna az anya felett. De az Ítéletre nem került a sor. Az asszony megőrült a fogházban. így a kis gyermekek elvesztették az édes anyjukat is . .. Tolvaj cimbora. Csáti Gyula, vésztői lakos, félkezü lakatos, a vármegye területén — abspáni engedéllyel — könyöradományokat gyűjt. Abból tengeti életét. Jártában-keltében, Gyulára is elve­tődött. Pár nap alatt összeszedett a könyörületes lelkektől 12—13 koronát. Mig a várost járta, addig az ’paroeszállóban lakott. Itt összeismerkedett B'ódő András, 17 éves gyulai csavargóval. A barátság révén, Csóti megvendégelte Bödőt egy kis pálin­kával, sörrel. Az ital csúszott mindkettőjüknek. S csudálatos, mentői többet ittak, annál inkább kívánták a „szemfeszitőt.“ Csóti hamarosan el is ázott. Két karját lefektette az asztalra, arra meg a fejét. Elaludt. Bödő az alkalmatosnak kínálkozó helyzetet felhasználva, Csóti zsebébe nyúlt. Kiko­torászta társa pénzét s azzal tovább állt. Másik korcsmába ment s mulatott veszettül. Hogy Csóti felneszeit, azonnal észrevette a megrövidítését. Jelentést tett a rendőrségen károsodásáról. A rendőrök nyomozni kezdték a jó cimborát. Egyik lebujbán rá is akadtak. Még akkor is mulatott, bár az elemeit 12 koronányi pénzből már csak másfél korona szerénykedett nála. A vizsgálatot megindították a tolvaj cimbora ellen. Főnyeremény. Hej, de sokat és sokan acsar- kodtak már az osztálysorsjálék ellen ; különösen azok, kiknek ez a mulatság sok drukkjukba b még több költségükbe került. Tökéletesen igazuk van. Ám Czitauszky Pál szarvasi borbély mesternek más az álláspontja, ő áldja még a föltalálóját is. No ez érthető is. Az osztálysorsjáték vette ki a kezé­ből az ollót, beretvát, szappant. Ezután már Litauszky szappan nélkül szándékozik megborotválni a hon­polgárokat. Ugyanis a legközelebbi húzáson a sors­jegyét 100,000 koronával kuzták ki. Ebből az ő sorsjegyére 10,000 korona jutott, mely összegből mint hírlik Szarvason egy jól berendezett mozi-t szándékozik nyitni. Ebből most már nem az követ­kezik, hogy játszunk az osztálysorsjátékon, vagy, hogy menjünk a moziba, hanem az, hogy a vak is talál néha garast. Leköszönt pénztári ellenőr. Sülé Jenő Orosháza község közpénztári ellenőre állásáról leköszönt. Halálozások. Oláh Miklós, a szarvasi főgimná­zium tornatanára folyó hó 16-án meghalt. Oláh Miklós az intézetnek 33 éven át volt nagyra be­csült és közszeretetben álló tanára, kire hálás szív­vel gondol vissza egy egész nemzedék, mely az ö nevelése alól került ki az életbe. A főgimnázium életében áldásos munkát végzett. Halála nagy vesz­teség úgy az intézette, mint a szarvasi társada­lomra, melynek egyik közszeretetben álló tagja volt. Temetése e hó 18-án volt nagy részvét mellett. — Folyó hó 14. Krcsmarik Etelka csabai uriasszony hirtelen elhunyt. A haláleset mindenkit megdöbben­tett. Még halála előtt való nap fenn járt, végezte házkörüli dolgát, más nap reggel már haldoklott. Temetése óriási részvét mellett ment végbe. Az elhunytban Kuthy Etelka csabai felsőbb leányisko lai tanítónő édes anyját gyászolja. Az ital. Gyuricza Sándor csabai sütemény ki­hordó kedden egész éjszaka mulatott. Hajnalra egé­szen elkészült. Akkor hazament ; de nem feküdt le, hanem elővette revolverét s nagy elbusultában a baloldalába lőtt. Két hálótársa a lövésre ijedten ugrott fel Egyikök a rendőrségre szaladt jelentést tenni. A rendőrök vallatóra fogták a könnyen sé­rült életuntat, de annyira be volt rúgva, hogy be szólni is alig tudott. így hát beszállították a kór­házba, nem annyira a sérülése, mint inkább a vé gélt, hogy ott nyugodtan kialudhassa mámorát. Levágták a karját. Oszgyin János békéscsabai béres, a ki Kovács János csabai földmivesnél szol­gál, pár nappal ezelőtt késsel megvágta balkezének egyik ujját. A vágással nem sokat törődött s csak ennek tulajdonítható, hogy valami piszok kevere­dett a sebbe és a szerencsétlen béres vérmérgezést kapott. Operálták és balkarját levágták. Súlyos baleset. Maki Ardeleán Demeter gyula- varsándi községi jegyzőt és feleségét az elmúlt hét­főn súlyos baleset érte. A jegyző és neje a 6 órai gyorsított személyvonattal érkeztek Gyulára s itt kissé megpihenve ismerőseiknél, este 9 óra tájban a község kocsiján indultak kifelé Gyulavarsándia Közben nagy dörgés és villámlás kerekedett, ami­től a lovak a Gyula és Gyulavári közötti ország­úton lévő dugi-hidnál a kocsit elragadták. A jegy­zőn és feleségén kivül a kocsin voltak még a köz­ségi kocsis és kisbiró, kik minden erejükkel igye­keztek a megvadult állatokat féken tartani. Ez azonban lehetetlennek látszott, a megbokrosodott lovak veszett vágtatással ragadták magukkal a ko csit. Ekkor a jegyző felesége, mielőtt abban férje megakadályozhatta volna, ijedtében kiugrott a ko­csiból, de oly szerencsétlenül, hogy fejtetőre esett és az ut kövezetén eszméletlenül terült el. A jegyző ezt látva szintén kiugrott a kocsiból, azonban ő is kezét-lábút törte. Vagy egy kilométerrel odébb a kocsin maradt kocsisnak és kisbirónak egyesült erővel sikerült a megvadult paripákat megzabolázni s visszahajtottak a kocsiból . kiugrott jegyzőhöz és nejéhez, kik mindketten az utkövezetén hevertek. Fölvették őket a kocsira és bevitték mindkettőt Gyulavaräändra, hol mindkettőjüket gondos ápolás alá vette a községi orvos, aki az időközben szintén kihívott dr. Kán Pál gyulai főorvossal együtt meg­állapította, hogy a jegyző neje súlyos koponyacsont­törést szenvedett s állapota oly válságos, hogy kór­házba szállítására gondolni sem lehet. A jegyzőt azonban még az éj folyamán behozták Békésvár­megye kózkórházába Gyulára, itt eltörött karját és lábát megröntgenezték s a törött tagokat dr. Kacz- vinszky János, a kórház mütőfőorvosa gipszbe kötötte. Mint az eredmény mutatta, ha a kocsiról le nem ugranak, semmi bajuk nem történt volna, mert a kocsi fel nem borult és sikerült minden baj nélkül távolabb megállítani. A szerencsétlenül járt házas­pár iránt — kiket Gyulán is sokan ismernek — általános a részvét és sajnálkozás. Remélhető azon­ban, hogy — bár különösen a jegyző nejének sé­rülései igen súlyosak — mindketten mihamarább felépülnek. Gyilkosság. Sija Pál 20 éves mezőberényi su­hanó együtt dolgozott Komódiban Vajda János 21 éves legénnyel. Cement-csövek gyártásánál voltak alkalmazva mindketten. Akkordban dolgoztak. Yajda volt az akkordvállalkozó és a többek között Sija is az ő keze alatt dolgozott mint napszámos. Sija sehogy sem tudott kibékülni a helyzettel. Minden­áron ő szeretett volna vállalkozó lenni, amin sok­szor össze is szólalkozott Vajdával. A gyűlölködést végre is szörnyű kegyetlenség lel véghezvitt csele­kedettel pecsételte meg: egy éles baltával agyon­ütötte inuukástársát és holttestét apró darabokra vagdosta. Sija Pálnak különben az egész családja rovott múltú és büntetett előéletű. Az apja ma is börtönbe ül lókötésért. A gyilkos fiú is már több ízben büntetve volt verekedésért. A szörnyű tett elkövetése után keresésére indultak a gyilkosnak. De sehol sem talállak. Majd a gyorsan értesített csendőrség indult keresésére. A mezőberényi csendőr­őrs a jelentés vétele után azonnal mozgósította egész állományát. A nyomozás szálai legelőször is Mezőberénybe vezettek, mivel a gyilkos odavaló, az anyja és rokonai is ott laknak. Ott azonban a legény­nek nem akadtak nyomára. A csendőrség az egész környéken kutatja, keresi és remélhetőleg néhány nap alatt kézrekeriti. Gyomáról jelentik a mező­berényi csendőrőrsnek, hogy a gyilkos a tett elkö­vetése után az ottani téglagyárak körül járt és munkát kért, de azóta nyoma veszett. Egy öreg endrődi ember a gyomai országúton találkozott Si- jával és ez pálinkával kínálta meg az öreget. Egy véres zsebkendő lógott ki a zsebéből és amikor az öreg ember ezért kérdőié vonta, a suhanc futásnak eredt. Halálozás. Piltz Erzsiké, Piltz Adám mező­berényi kereskedő és neje szül. Szentandrási Ilona 15 éves^leányuk rövid, súlyos szenvedés után folyó hó 21 én délután 3 órakor elhunyt. Temetése folyó hó 23-án délután 3 órakor a ref. egyház szertar­tása szerint nagy részvét mellett ment végbe. Állatorvosi oklevél kihirdetése Lobi Dávid csorvási állatorvos oklevelét a vármegye alispánjá­nak bemutatván, az a vármegye területén meghir- dettetett. Kaszinói mulatság Vésztőn. Igen jól sikerült tánccal egybekötött hangversenyt rendezette vész­tői kaszinó a múlt szombat este. Ugyanis abból az alkalomból, hogy a régi s kevésbbé kényelmes ka­szinó-épületét lebontatják s uj díszes épületet emel­nek a kaszinónak, a vezetőség elhatározta, hogy a régi s megszokott Öreg házban, még tartanak egy kedélyes estét, ami fényesen sikerült is. Bevezeté­sül Sánta Sándor kertmegi tanító s ösmert poéta „Móka“ cimü nagyon sikerült verseB prologját

Next

/
Thumbnails
Contents