Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-17 / 16. szám
1910. április 17. BÉKÉS 5 Ezzel a Széchenyi emlékének szentelt ünnepéllyel, a Szabad Lyceum 1909—10. évi előadásainak sorozatát fejezte be. Az orosházi Szabad Lyceum négy évi közművelődési tevékenysége által nemcsak Orosházának lett számottevő intézményévé, hanem jótékonyan hatott egész Békésvármegye kulturális életére. Pál Adolf. Tanulmányi kirándulás. Az elmúlt héten érdekes kis vendégek voltak városunkban. Egy sereg fiatal, bájos leány, a hódmezővásárhelyi kiededóvó- képző intézet 53 növendéke tanárnőik vezetése alatt átrándultak hozzánk Gyulára a város és környéke nevezetességeinek megszemlélésére. Előbb megnézték a lúgos-erdei szanatóriumot. Dr. Geszti József igazgató-főorvos és Bally Vince gondnok kalauzolása mellett. Majd átjőve Gyulára, a bókésvármegyei múzeumot tekintették meg, hol őket Douionkos János muzeumőr kalauzolta. Innen a régi vár és kastélykert megtekintésére indult a lelkes kis csapat, mely alig győzött betelni a gróf Almásyak messze földön hires gyönyörű kertjével, mely még ily kora kikeletkor is impozáns képet mutat. Ezután Schröder Istvánná a belvárosi óvodában fogadta a kis növendékeket terített asztallal s olyan jó szívvel uzsonnára, amilyennel azt C9ak „Eliz néni“ képes tenni. A kis lányok és vezető tanárnőik a legnagyobb megelégedéssel és a legjobb emlékekkel, egy jől eltöltött kedves nap után, az esti vonattal visszautaztak Hódmezővásárhelyre. Az érdekes kirándulócsoport különben egy rövid sétát tett városunkban is és vidám tarka seregük friss elevenséget kölcsönzött utcáinknak. Tanitóválasztás. Polónyi Kálmán orosházi tanító lemondott állásáról. Az igy megüresedett állást vasárnap töltötte be az iskolaszék. Négy pályázó közül nagy szótöbbséggel Jankó Bálint apácai tanítót választották meg. Széchenyi emlékünnepek Békésen. Mint minden tanintézet, felsőbbségük rendeletére a békési főiskolák is kegyeletes emlékünnepeket rendeztek április 8-án a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István halálának 50 éves évfordulóján. A községi, a református és az izr. elemi iskolákban minden osztály külön ünnepelt tanítója vezetése alatt, aki egyszersmind a gyermek értelmi fokához mérten ismertette a nagy férfiúnak nemzetünkre gyakorolt hatását. A rém. kath. iskolák a központi fiúiskolában tartottak kegyeletes ünnepet, melyen Nagy Lajos tanító méltatta a nap jelentőségét. Nagyobb és nyilvánosabb jellegű ünnepet a polgári leányiskola és a főgimnázium rendezett. Az előbbi délelőtt 9 órakor, az utóbbi 10 órakor vette kezdetét. A főgimnázium szépen sikerült ünnepe messze kimagaslik a sablonosán rendeztetni szokott ünnepek sorából. Az ünnep „Áldd meg Isten, áldd meg e hont!“ cimü hazafias énekkel vette kezdetét, melyet a Berentés Lajos főgimnáziumi tanár valódi művészre valló kitűnő szavalata követett, ki Arany János örökbecsű „Széchenyi emlékezete“ cimü ódáját adta elő. A nagy hatást keltő szavalat után Faragó László történettanár alkalmi felolvasást tartott, amelyben a Széchenyi pályáját és jelentőségét a szakember beavatottságával s az élvezetes styliszta művészetével rajzolta meg a hallgatóság előtt, általános és megérdemelt ováoiót keltve. Majd Fekete Iván VIII. o. t. a Hegedűs István „Széchenyi galambja“ cimü költeményét adta elő nagy hatással. Az énekkar elénekelte a Szózatot, mire a néhány pontból álló, de bensőséges hatást keltő sikerült emlékünnepély véget ért. Hírek. Dr. Bartóky József államtitkár. A hivatalos lap szerdai száma közli, hogy őfelsége a király dr. Bartóky József ministeri tanácsosnak az államtitkári czimet és jelleget adományozta. A kitüntetés, amely vármegyénk jeles szülöttét, aki közpályáját Békésvármegyében kezdte, mint békési szolgabiró, majd orosházi főszolgabíró s végül mint vármegyénk főjegyzője s akit a rokoni s baráti kötelékek révén most és a jövőben is magunkénak tekintünk, de aki maga is büszkeséggel és szeretettel vallja magát békésmegyeinek és előkelő pozicziójában minden tőle telhetőt elkövet vármegyét k agrikultúráiis érdekeinek istápolására, úgy Gyulán mint a vármegyében őszinte örömet keltett, amely érzületről az üdvözlőlevelek és táviratok valóságos özöne tanúskodik, amelyekkel őt a legjobb kiváltatok kapcsán Békésvármegyéből elárasztották. A Felség kegyéhez és a megérdemelt kitüntetéshez mi is szívből fakadó szerencsekivánatunkat fűzzük. A vármegye alispánjának felhatalmazása. A belügyminiszter, tekintettel a főispáni szék üresedésben létére, a vármegye alispánját újabban felhatalmazta az árvaügyi felebbviteli küldöttség, a böitönvizsgáló bizottság s a lóavató bizottság tag jainak kinevezésére és illetőleg megalakítására, valamint a közgyűlést megelőzőleg a számonkérő- széken való elnöklésre. Elvi jelentőségű döntések. Vita támadt atekin- tetben, hogyha valamely járásban a főszolgabíró és szolgabiró egy és ugyanazon időben vannak kiküldetésben elfoglalva, a szolgabiró kiadásait a vármegyei házipénztár v-.gy pedig a tőszolgabiró tartozik-e utiátalányából megtéríteni. A belügyminiszter ezt a kérdést az alispán felierjesztésére akként döntötte el, hogy ily esetekben a főszolgabíró köteles utiátalányából az utiátalánnya! nem biró szolgabiró tényleges kiadásait megtérítem'. — A vallás- és .tözokiatásügyi miniszter pedig szemben a közigazgatási bizottság felfogásával és határozatával, kimondotta, hogy a tanítónak a kert használatához akkor is igénye van, ha az illetőnek természetbeni lakása nincs. Ily esetben kerthasználati -váltságár állapítandó meg a tanító részére. — Ugyancsak a vallás- és közoktatásügyi miniszter mondotta ki, szintén a közigazgatási bizottságnak egy konkrét esetben hozott rendelkezésével szemben, hogy a közigazgatási bizottság és miniszter is csak az olyan tanítók javadalma és korpótléka stb. ügyében intézkedhet, akik dij-levél és javadalmi jegyzőkönyv mellett vannak alkalmazva. Ennélfogva egyesek vagy uradalmak által alkalmazott tanítók ily nemű igényei nem közigazgatási, hanem mint magánjogi követelések rendes bírói utón érvényesíthetők. A községek állami segélye. Abból az alkalom bél kifolyólag, hogy a városok részere a törvény hozás áltai megszavazott 2,000000 korona segély 8zótosztatott a belügyminiszter által, a községek is mozgalmat indítottak, hogy mivel azok, amelyek a városok segélyezésének indokát képezik, a községekre nézve is fennállanak, az állami segélyben ők is részesüljenek. Békésvármegye több községe szintén csatlakozott a mozgalomhoz, ezek között Szarvas községe is. A belügyminiszter Szarvas községének ily irányú kérelme folytán most kimondotta, hogy a kívánságot nem teljesítheti, mert a 2,000,000 korona kifejezetten a törvényhatósági és rendezett tanácsú városok részére engedélyeztetett, más költség ve tési 1 eg megszavazott összeg pedig nem áll rendelkezésére. BÚCSÚ a vármegyétől. Edlmann Lipót alezredes mint a cs. és kir. 37. hadkiegészítő kerület volt parancsnoka, Bécsbe zászlóalj parancsnokká neveztetvén ki, távozása alkalmából igen meleg hangú átiratban vesz búcsút Békésvármegyétől és hálás köszönetét fejezi ki azon előzékenységért, amely- lyel úgy a törvényhatóság, mint a járási tisztviselők, valamint a községi elöljárók megkereséseinek mindenkor megfeleltek és amelynek következtében „a polgári és katonai hatóságok közötti, az egymásiránti tiszteleten és nagyrabecsülésen alapuló jóviszony“ 6 éves működése alatt mindenkor zavartalanul fennállott. Kéri a hatóságot, hogy ezt a jó indulatot utódjával szemben is megőrizze. Változás honvédeinknél. Balogh Lajos, a 2-ik zászlóalj parancsnoka, áthelyeztetett a miskolci 10 ik gyalogezred egri zászlóaljának parancsnokává. Helyébe jön : szigeti Barthos István, kassai 9 -ik gyalogezredbeli százados. Gyula város központi választmánya folyó hó 15-én délután dr. Lovich Ödön polgármester elnöklete alatt ülést tartott, amelyen előterjesztetett a kiküldött bizottság munkálata a választók 1911-iki névjegyzékének kiigazításáról. A választók jegyzéke szaporodott 296, fogyott 118-al, igy a választók száma lessz 1911-ben 2063. A választók tz évi száma (amely alapon a képviselőválasztás történni fog) 1885, a múlt évben 1758 volt. A választók számának szaporulata tehát két ev alatt 305. Az 1911-iki névjegyzék a törvény értelmében május 5-től húsz napi ! özszemlére fog tétetni, amről a központi választmány külön hirdetményt bocsát ki. A gyula városi jegyzők nyugdíj ügye. A köz- ségjegyzői megyei nyugdijszabályrendelet módosítása során a belügyminiszter azt az észrevételt tette, hogy a szabályzatba oly értelmű rendelkezés is felveendő lenne, amelynek értelmében a községi, vagy városi jegyzők ott, ahol a községnek külön nyugdíj alapja van, nem a vármegyei községi jegyzői, hanem az illető község, vagy város nyugdíjintézetének tagjai kell hogy legyenek. A törvényhatósági bizottság azonban Gyula városára nézve nem módosította a vármegyei szabályrendeletet a kívánt módon, azzal az indokolással, hogy Gyula városának nyugdíj alapja oly gyenge, hogy a legnagyobb fokú méltánytalanság lenne, ha a városi jegyzők a nyugdijukra teljes biztosítékot nyújtó megyei nyugdíjintézetből, a már most is deficittel küzdő városi intézetbe való belépésre kényszerittetnének. A belügyminiszter azonban nem nyugodott meg a vármegye elhatározásában és mielőtt annak jóvá vagy nem jóvá hagyása kérdésében határozna, visszakül- dötte az iratokat a törvényhatósághoz újabb tárgyalás végett Az újabb tárgyalásnak célja volna megállapítani azt, mikép lehetne a nyugdíj alapot fizetőképes állapotba helyezni és pedig úgy, hogy a városi jegyzők által már a vármegyei nyugdíjalapba befizetett járulékok a városi nyugdíj alapba utaltatnának át és ezen felül az alap teherbíró képessége akként emeltetnék, hogy a város eddigi évi 1000 korona hozzájárulása nagyobb összegben állapíttatnék meg. A mi a miniszternek utóbb említett kívánságát illeti, ismerve a képviselőtestületnek ebben a kérdésben már többször megnyilvánult hangulatát, előre mondhatjuk, hogy az nem fog telj esi ttetni. Fizetósfelemelés jóváhagyása. Tóth László, békéscsabai segédjegyző, — aki Gyulavárosában fő- számvevővé választatván meg, — erről az állásáról lemondott, fizetését a képviselőtestület azért, hogy nevezettnek kiváló munkásságát a község részére továbbra is biztosítsa, 1200 koronáról 2400 koronára emelte fel személyéhez kötötten. A fizetésfelemelés ellen Achim L. András és társai úgy a vármegyéhez, mint a belügyminiszterhez feleb- bezéssel éltek, amelyekben a fizetésfelemelés ellen ia leghevesebben tiltakoztak, sőt a vármegyei közgyűlésen is az ügy tárgyalása alkalmával szenvedélyes vitát támasztottak, úgy hogy a fizetésfelemelés csupán egy-két szótöbbséggel hagyatott jóvá. A belügyminiszter a vármegye határozatát most végleg megerősítette. A József Királyi Herceg Szanatórium-Egyesület igazgatósága Lukács György titkos tanácsos, egyesületi elnök elnöklósével Budapesten ülést tartott, amelyen résztvettek : Bayer Béláné, Baumgarten Edmondné, Glücknó Ilona, Hállay Ferencné, Har- sányi Jenőné, Neumann Arminné, özvegy Pulszky Ferencné, Simonits Béláné, Stoll Lajosné, Streliszky Sándorné, Yladár Róbertné, Zipernovszky Károlyné, Néméth György egyesületi főpénztáros és Pakots József titkár. Az elnöki Jelentés megemlékezett az őszi virágszál-gyüjtés eredményéről, amely 75,039 korona 46 fillérrel gyarapitotta az emberbaráti alapot. Az egyesület bizottságai a téli szezon folyamán szépsikerü mulatságokat rendeztek : a budapesti hangverseny tiszta jövedelme felülfizetésekkel együtt 1520 korona 32 fillér. A tömeges betegjelentkezés szükségessé tette a gyidai József-szanatórium- nak huszágyas pavillonnal való kibővítését. Ez a pavilion junius elsején megnyílik, A múlt hét folyamán két kiváló nemes emberbarát áldozatkészsége folytán jelentékeny adományhoz jutott az egyesület. Hatvány József és Sándor bárók a tüdővészellenes küzdelem erősítésére újabb tizezer koronás ágy- alapitványt tettek : ez már a második enemű jótékonysága a nemes alapítóknak. Az igazgatótanács
