Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-09 / 2. szám
1910. január 9. BÉKÉS 5-Ősidőktől fogva szappannal tisztítjuk a ruhán esett foltot, szappannal tartjuk tisztán testünket, szappan »a legjobb szer a fog- és száj mosásra is modern orvosi tudomány legújabb tani- r'CT\ *asa szer*nk Érthető tehát Sztraka Menthol JlV fogszappanának közkedveltsége, mely az nem marJa> mégis erősen desinficiál, .' habja nem undorító, sőt ellenkezőleg tar tósan üdítő hatása eljut a fogküzők leg- elrejtettebb zugába is. E szappannak köszönhetjük, hogy kellemetlen szájszag s fogak romlása nincs többé. Ára gyógytárakban 1 K. Kapható Winkler Lajos gyógyszertárában, Gyula. BÖRBAJOKAT, bőrkiütéseket, daganatokat és sebeket, a melyek vérszegénységből erednek és nem akarnak gyógyulni, a Scot t-f é le E m u I s i ó szüntet meg legjobban. A legtisztább alkatrészek, a melyek Ízletes módon könnyen emészthető krémmé egyesit- tetnek a kiváló SCOTT-féle eljárás áltcil ä SCOTT-féle EMULSIO-t a legkiválóbbá tették és kétségbevonhatatlan hírnevet biztosítottak számára ezeknél a bajoknál. Egy eredeti üveg ára 2 K 50 fillér. Kapható minden gyógytárban. 507 5-20 Az Emulsió vásárlásánál a . SCOTT-féle módszer védjegyét — a halászt — kérjük figyelembe venni. Irodalom és művészet. Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Mikszáth és a Népmese. „A gyermeket már a legkisebb korától kezdve, a magyar népmesékkel kell mulattatni, mert a népmesékkel szívja be a nemzete szellemét, az egészs ges nép lelkét, ezekből alakul ki színessé, formássá, erőteljessé a nyelve.“ Ezzel az igazi aranymondással vezet be Mikszáth Kálmán egy pompás népmesét a Jó Pajtás újévi számában, bejelentvén e lap olvasóinak nagy örömére, hogy a népmeséket „megnyesegeti“ s igy megnyesegetve, megtisztogatva adja át a gyermek- világnak. Ez a bejelentés egymagában elég volna, hogy a magyar gyermekvilág hétről-hétre sziv- repesve várja a Jó Pajtás-t. De ime a lap szerkesztője is, Sebők Zsigmond, a Maczkó nemzetség hires Írója, újra útnak indítja Dörmögi Dömötör tekintetes urat és utitársát, Hörpentő bátyát : lesz min nevetni apró és Dagy embereknek egyaránt. Benedek Elek, a lap főmunkatár-n, versben kö szöntvén az uj esztendőt, mig tavaly a Hortobágyra vitt két székely diákot, most másik két diákot a Székelyföldén indít útnak, hadd ismerjék meg a szép Székelyföld regényes tájait s a hozzájuk kapcsolt regéket és történeteket. Rákosi Viktor, ki már oly sok gyönyörűséget szerzett az ifjúságnak & szabadságharc idejéből szerzett története vei, most A bécsi diákok cimme! kezd regényt szintén a sza badságharc idejéből. Szemere György, a magyar uépélet e kitűnő rajzolója, a Puli kutya megkapó történetét mondja el. Endrődl Sándor, a nagy költő, állatokról mond csengő-bongó versikéket. Még számos vers, apróság, sport s művészi illusztrációk gazdagítják e szám tartalmát. Valóban, e gyermek- újság nagy missiót teljesít. Előfizetési ára egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. Kiadja a Franklin-Társulat (Budapest, IV. Egyetem-utca 4.) Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal. biztositó pénztárnak és valamennyi kerületi mun- kásbiztositó pénztárnak. M. kir. állami inunkásbiz- tositási hivatal az 1907. évi XIX. t.-c. 119. § ában gyökerező jogánál fogva a kerületi munkásbiztositó pénztárak számát — Fiume város és kerületének területétől eltekintve, — a mai állapothoz képest változatlanul 96-ban állapítja meg, területüket és székhelyüket pedig a kerületi munkásbiztositó pénztárnak jelentéseivel felterjesztett adatokból megállapított mai beosztásnak megfelelően érintetlenül meghagyja. A gyulai kerületi munkásbiztositó pénztér székhelye és területe a rendelethez mellékelt kimutatos szerint, Gyula. Területe: Békésmegye, Gyula rend. tan. város, békési, békéscsabai, gyomai orosházi, szarvasi, szeghalmi járások. Ezzel befejezést nyert az a nagy port felvert székáthelyezési ügy, melyet a csabaiak, helyesebben: a csabai iparosok egy egész esztendőn át mesterségesen szítottak. Egy-két vidéki ipartestület támogatta Csabát. Beugrottak. de mint e fentebbi rendelet mutatja, hoppon maradtak. Különben az egész áthelyezés manőver személyes okokra vezethető vissza, melyért most az egyszer, mivel a megbolygatás nem sikerült, a köz nem fog szenvedni. Ezzel az akkordda a magunk részéről befejeztük ezt az ügyet. A vármegyei közkórház kibővítési munkálatainak biztosítása céljából a vármegyei árlejtező bizottság dr. Daimel Sándor m. főjegyző elnöklete alatt f. évi január 3-án d. e. 10 órakor tartotta meg ülését, a melyen részt vett a terveket készítő Jendrassik Alfréd képviseletében Vida Arthur építész mérnök is. Beérkezett 73 ajánlat, amelyből az összes — 23 — csoportbeli munkálatokra hét ajánlat volt. Az egyes csoportbeli munkálatok közül legtöbb ajánlat a vasbeton, a gőzfűtési, a csa tornázási, a vil lány világítási és a szennyvizderitő telep munkálataira érkezett be. Az összes munkálatok elnyerése iránt pályáztak : Pfaff Ferenc és Schneider gyulai építészek 603,000, N. Szabados József 631,000, Forbáth Ernő (Budapest) 640,000, Pick és Tóbiás (Szeged) 651,000, Zielinszky Szilárd és Tsa (Budapest) 6ól,000, Fodor és Reisin- ger (Arad) 646,000, Dávid János (Budapest) 754,000. A fenti összegekben nem foglaltatik benn a szeny- vizderitő telep építési költsége, amelyre a tett ajánlatok 57—72000 korona között variálnak. legolcsóbb a Pick és Tóbiás cég ajánlata. A csatornázási munkálatokra — az egyes csoportmunkákat tekintve — a legtöbb ajánlat nyujtatott be és pedig a fentieken kivül: Wagner Hugó (Buda- pest)113,000, Lukács és .Hoppért (Budapest) 126,000, Szepesy Sándor (Budapes) 119,000, Knuth Károly (Budapest) 143,000, Bündl János (Budapest) 150,000, Kürting B. (Budapest) 137,000, Neumann Lajos (Budapest) 117,000, Bogdány és Tsa (Budapest) 112.000, Klein András (Debrecen) 140,000, Wald- mann Antal (Budapest) és Kohn József (Arad) 125.000, Fekete Ödön (Kassa) 133,000, Tors és Ormai (Budapest), Hoffmann Miklós és Tsa (Budapest) 130.000 kor. ajánlattal. A gyulai iparosok közül pályáztak: N. Szabados József, valamint Pfaff és Társán kivül : Mayer István az asztalos és mázoló, Grünfeld Jakab és Barát István az asztalos, Blaskovics Mihály és Sál István a bádogos, Bischitz Elek es Krausz Jakab a szobafestő és mázoló, Bekker Antal a bádogos, végül Katona és társai a vas és lakatos munkálatokra. A beadott ajánlatok felett az árlejtező bizottság egy újonnan egybehívandó ülésén fog határozni, mert az ajánlatok költségvetéseinek felülvizsgálata — azok rendkívül nagy számára tekintettel — 5—6 számvevőségi közeg közreműködése mellett, legalább egy hetet vesz igénybe Az eddigi rzámitások szerint, N. Szabados József, továbbá Pfaff Ferenc és társa gyulai vállalkozók ajánlatai — kombinálva egyes munkacsoportokra mások által tett legolcsóbb ajánlatokkal — látszanak legkedvezőbbeknek s azok szerint a közkórház kibővítési munkálatai a szeny- vizderitő telep költségein kivül — amelyre külön fedezet van — a 605,000 korona előirányzattal szemben 24—35,000 korona megtakarítással lesznek végrehajthatók / Gazdasági szakelőadás. Pál Sándor földműves- iskolai tanár, ma, vasárnap délután 5 órakor az újvárosi olvasókörben népies modorban gazdasági szakelőadást tart. A felolvasásra, amely díjmentes, felhívjuk a közérdeklődést annál is inkább, mert Fái Sándor kiváló tekintély a gazdasági szakoktatás terén. Vadászati engedély. A földmivelésügyi miniszter gróf Almásy Dénesnek megengedte, hogy a gyulavárii és sarkadi uradalmához tartozó vadász- területen, a különféle vadak által okozott erdő és mezőgazdasági károk csökkentése céljából, 30 db őzjutát, 25 db gyengébb dámbikát és kecskét január végéig — a tilalmi idő alatt — lőhessen s azt ériékesithesse. Közgazdaság. A gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár székhelye. A m. kir. állami munkásbiztositási hivatal 12900—909. sz. a. december 27-óo a Munkásbiztositási Közlönyben n következő rendeletet adta Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. A maga nemében ritka eset fordult elő a gyulai kir. törvényszéknél. Múlt évi november hó elején előzetes letartóztatásba helyezte a vizsgálóbiró Enyedi Lajos mezőkovácsházi illetőségű szokásos tolvajt, aki már lopásért több Ízben volt büntetve. Most szintén lopásért került be a „palota“ legjobb karban tartott részébe : a fogházba, — melyért el is Ítélte a törvényszék 1 évi börtönre. Ügyének folyama alatt jelentkezett a vizsgálóbírónál és előadta, hogy 1905-ben ő ölte meg Kohn Mór békéscsabai kereskedőt. Az eset t. i. az, hogy Békéscsabán 1905. évi december hó 29-ón este fél 8 órakor egy 20 év körüli alacsony zömök termetű, telt fehér arcú, bajusztalan, szőke hajú, kötött sapkába, szürke trikó, rövid kabát és magyar-nadrág és csizmát viselő egyéD, Kohn Mór Berényi-uton 2120. szám alatti szatócs üzletébe betért s 6 fillérért csizmadia szurkot kért. A szurkot a fent irt üzlettulajdonos kiszolgáltatta, melyért az ismeretlen egy nála lévő betűjelzésre nyitható pénztárcából kivett 20 filléressel fizetett. Az üzlettulajdonos az ebből visszajáró 14 fillért az ismeretlennek visszaadta, ekkor az ismeretlen az üzletből távozott. Kohn Mór az üzletéből szobájába ment s alig telt el pár perc, az ismeretlen visszatért az üzletbe s ekkor 6 fillérért kámforcukrot kért. Kohn Mór ezt kiszolgáltatta, az ismeretlen ennek kifizetése után a púid végénél fent az állványon lévő égetett cukorkára mutatva, kérte, hogy adna még abból is 6 fillérért. Kohn Mór ebből is adott az ismeretlennek, ki ekkor nadrágja zsebébe nyúlt s mitsem sejtő üzlet- tulajdonos Kohn Mórt — aki abban a hiszemben volt, hogy pénzért, nyúlt — a nadrágzsebéből kirántott késsel hasba szúrta s ezután nyomban a puldfiókhoz ugrott s abból 160—180 korona papir s különféle ezüst- és nikkelpónzt elrabolt egy foltos pénztárcával együtt s dacára az utcáról az üzletbe betért 4 ember által kifejtett elfogási kísérletnek, akik a rablógyilkost az üzletben az üzlet- tulajdonos leszurása után rabláson érték s vele az üzletben hosszabb ideig dulakodtak, az ismeretlen rablógyilkos az üzletből a nélkül, hogy az üzlettulajdonos s a többiek közül valamelyik által felismertetett volna, elmenekült. Ez ideig még kilétét kinyomozni nem sikerült. Kohn Mór a szúrás kö-^ vetkeztében másnap meghalt. Enyedi Lajos tehát e rablás tetteesónek vallotta magát. A nyomozás során aztán kiderült az a meglepő dolog, hogy az eset alkalmával jelen volt Kovács János, Urbán Mihály, Urbán Pál és ifj. Zsiros Pál tanuk Enyedi Lajosban nem ismerték fel a tettest. Enyedi Lajos előadása nem is egyezett meg a bűncselekmény körülményeivel, mert Enyedi azt állította, hogy a rablást délelőtt 11 órakor követte el, pedig az este fél 8 órakor történt. Még több eltérés mellett az is megállapittatott, hogy Enyedi 1905. évi december 29-én éppen 7 hónapi börtönbüntetésének kiállása végett a gyulai kir. törvényszék fogházában fogva volt. Enyedi Lajos tehát nem lehetett a magára vállalt rablás tettese s a kir. ügyészség meg is szüntette az e miatt ellene indított eljárást. Utóbb Enyedi azt adta elő, hogy megunta a kóbor életet és azért vállalta magára a dolgot, hogy igy 10 évre biztosítani gondolta magát a megélhetés gondjai ellen. A 20 év körüli magános fiatal ember aligha teljesen normális.
