Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-27 / 13. szám

8

BÉKÉS

1910. március 27.

Nem lesz érdektelen felemlíteni, hogy a 719 rokkant életkora 28—83 esztendő között váltakozik, foglalkozások szerint pedig a következőleg oszlik meg: az 584 férfi közül: 130 vas és fémipari munkás, 41 faipari munkás, 52 nyomdász, 40 bányász, 119 különféle ip«ri és gyári segédmunkás, napszámos, 20 gazdasági foglalkozású, 64 önálló iparos, 17 irodai, 45 vasúti, 15 hajózási alkalmazott 41 különféle fuglalkozásu; 135 női rokkant közül: 40 ipari munkásnő, 7 önálló foglalkozást üzö nő, 54 házi teendőkkel foglalkozó nő, 34 különféle foglalkozású nő. Ebből látható, hogy az egyesület segítési akciója úgyszólván a kisemberek minden rétegére kiterjed.

Megemlítjük, hogy az utóbbi időben az állam és a közhatóságok is támogatják az egyesületet. Az állam 1907 óta ötezer korona évi támogatásban részesíti, azonkívül 12 vármegye, 14 város, 1 nagy község, 11 intézet és részvénytársaság, 4 kereskedelmi és iparkamara, 22 gyáros és vállalkozó, 38 főpap, főispán és jótékony emberbarát mint alapító és pártoló tagok támogatják. Ennek a támogatásnak a nagyon fontos állami és társadalmi célt tekintve sokkal intenzivebbnek kellene lenni. Az államnak nem ily alamizsnaszerü támogatást kellene adni, hanem legalább is annyit, mint a hasonló célú Országos Gasdasági Munkás és Cselédsegélyző Pénztárnak, mely évi háromszázezer korona támogatást kap, amit az ipari munkásokat gyámolitó ezen intézmény is méltán megérdemelne. Viszont a gyárosoknak, intézeteknek s a társadalom tehetősebbjeinek is méltó volna fokozatos támogatásukkal ezt az egyesületet üdvös munkálkodásban segíteni, gyámolitani.

A legközvetlenebbül érdekelt munkás- és iparos-osztálynak volna azonban elsősorban érdeke, hogy ezt az egyesületet fölkarolja, a maga részvételével erősebbé és hatalmasabbá tegye, hiszen az egyesületi tagság rájuk és családjukra nézve igen fOntos életkérdés Vegyék észre az egyesületnek a kisemberek érdekében kifejtett áldásos működését s igyekezzenek annak önként részesei lenni, annál is inkább, mert a kötelező rokkant- és aggkori biztosításra talán még évtizedekig hiába várakozunk.

Az egyesület ez évi április 24-én délelőtt kilenc órakor Budapesten, az újvárosháza dísztermében tartja 17. évi rendes küldöttek közgyűlését, mely napon este 8 órakor a fővárosi Vigadóban társas vacsorával ünnepük meg eddigi sikereiket.

A gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár köz- gy ülési kiküldötteinek az 1910—11. és 1912. évekre szóló választása, mint lapunk múlt heti számában már közöltük, megyeszerte f. hó 13-án megtörtént. Most már módunkban áll a választás eredményéről beszámolni. A választás iránt nem mutatkozott valami nagy érdeklődés, amennyiben a pénztár 10084 szavazati joggal biró tagjainak alig egy tizedrésze gyakorolta alkotmányos jogát. Beadtak Gyulán a munkaadók részéről 46, a munkások részéről 185 szavazatot. Az egész vármpgye területén összesen 165 munkaadó és 850 munkás szavazott le. Választatott az egész vármegye területéről 100 rendes tag és 50 póttag a munkaadók közül és ugyanannyi a munkások közül. A most megválasztott tagokból álló közgyűlés, mely április végén fog egybe hivatni, fogja az 1907. évi XIX. törvénycikk alapján jóváhagyott uj alapszabályok értelmében az önkormány zati szerveket megválasztani. Gyuláról a követkéz közgyűlési kiküldöttek választattak meg :

Munkaadók. Gyáricsoport, rendestagok : Schnei der János téglagyári ig. építőmester, Benkó Jáno építőmester, dr. Berényi Ármin kötőgyári igazgató Kukla István építőmester, Kalocsa István lakatos m és cséplőgép tnlajd., Dávid I. István épitő-vállal kozó, Beisner Ede gőzmalom tulajdonos, Beisne Arthur gyufagyáros, Titz Beinhart építőmester, Weis Mór cognacgyáros, Pfaff Ferenc építőmester, Grünfek Jakab asztalos.

Póttagok: N. Szabados József téglagyáros Schneider Mátyás építőmester. Szénási János lakatos é gőzcséplő tulajdonos, Schriffert Márton malom tulaj donos, Pfaff István építő, ifj. Schriffert József építő mester.

Kereskedelmi csoport Rendes tagok: Braun Mó fakereskídő, Zuzmann János füszerkereskedő, Man heimer Arnold kézmüáru-kereskedő, Karácsonyi Ká roly kézmüáru-kereskedő, Deutsch Vilmos norinbergi áru-kereskedő, Braun Vilmos bőrkereskedő, Nádo Mór kereskedő, László Antal vendéglős.

Póttagok: Schwimmer Arnold kereskedő, Ko csis László kereskedő, Frattini János kereskedő Neumann Márton kereskedő.

Kisipari csoport. Rendestagok: Bekker .Antal bádogos, Gyepes Gergely szabó, Mayer István asztalos, Krizsán András csizmadia, Grosz Mihály ács, Pénzes Ferenc cipész, Weisz Alajos szobafestő, Sál József asztalos.

Póttagok: ifj. Ludvig János kerékgyártó, Szabados János kovács, Soltész Béla pék, Diószegi Sáu- dor asztalos

Munkáscsoport Gyáripari rendestagok: Sidó Kamill gépész, Kroh József felügyelő, Botos Béla munkás, Mayer Zsigmoiid könyvelő, Ábrahám György kőműves, Kukla Pál munkád, Kerekes Gyula, könyvkötő, Péntek László nyomdász, Dundler Karoly asztalos, Kovács Antal asztalos, Balog György munkás,

Póttagokj Kudlák György asztalos, Gáspár János asztalos, Kovács Janos kőműves, Ábrahám János bakkancsgyári munkás, Papp Mária szövőgyári m. Baranyai Anna szövőgyári m , Botó János téglagyári munkás, Tokai Ferencz asztalos, Ocsai János asztalos, Szabó Aladár kötőgyári m., Csetnegi Janos cipész, Tóth Sándor káryitos.

Kereskedelmi csoport. Rendestagok: Kulka Dezső röv. kereskedő s , Prág István takarékpénztári titkár, Sonkovics Endre kereskedő s., Bányai István kereskedő s , Steiner Lipót kereskedő s., Sebestén Mihály szolga, Schert Lajos kereskedő s.

Póttagok : Húsz Imre kereskedő, Werner József takarékpénztári hivatalnok, Silberstein Sándor kereskedő, Kovács János szolga.

Kisipari csoport Rendestagok: Sípos János asztalos, Csomós Ferenc cipész, Seres György szabó, Fejes Bertalan lakatos, Fancsali Bálint kőfaragó, Király Endre bádogos.

Póttagok : Kovács Károly kárpitos, Kun Gergely szabó, Abaházi András asztalos, Gáli Tivadar cipész, Csiszár Mihály cipész, Soós János szabó.

Az első magyar általános biztosítótársaság közgyűlése. Az Első Magyar Általános Biztosító- Társaság folyó hó 12-én tartotta évi rendes közgyűlését Csekonics Endre gróf v. b. t. t. elnöklete alatt. Az igazgatóság részéről az ügyeket a társaság vezér- igazgatója : Ormody Vilmos főrendiházi tag adta elő. Az igazgatóság felolvasott jelentéséből, valamint az előterjesztett zár és mérleg számlából kitűnik, hogy a lefolyt 1909-diki ötvenkettedik üzletév eredményei voltak a társaság működése óta a legnagyobbak s összesítésükben a legkedvezőbbek. Az évi 5 113 720 korona 0 8 fillér tiszta nyereségből az igazgatóság osztalékul 1.530,000 korona összeget javasolt, tehát minden egész részvényre 500 koronát, mig a nyereség töbhi része az alapszabályszerü levonások után a társaság dúsgazdag tarlalékainak és alapjainak további erősítésére szolgál. Az üzleti eredményekhez méltó volt ezúttal is a társaságnak a közcélok iránt tanúsított hagyományos áldozatkészsége. A közgyűlés az összes számadásokat s az igazgatóság, illetőleg az egész kormányzótestület valamennyi javaslatát köztetszéssel egyhangúlag elfogadta s az 1909-ki üzletévre vonatkozó felmentvényt minden irányban megadta. Az egész részvényenként 500 korona osztalék kifizetését a társaság főpénztára már a legközelebbi hivatalos napon (hétfőn, e hó 14-én) megkezdte. A kormányzótestület tagjaiul egyhangúlag megválasztották a következőket : Elnök Csekonics Endre gróf, alelnők Zichy János gróf. Választmányi tagok: Baich Milán báró, Bánffy György gróf, Batthyány István gróf, Bródi Soma dr.,(uj) Darier Henrik, Erdődy Budolf gróf, Gerliczy Ferenc báró, Goldberger Berthold, Harkányi János báró, Karátso- nyi Jenő gróf, Dibits Adolf, Nádasdy Tamás gróf Schoeler Pál lovag, Szegedy György, Szitányi Géza, Uechtritz Zsigmond bíró és Wenckbeim Frigyes gróf. Az igazgatóság tagjai lettek Harkányi Frigyes báró, László Zsigmond, Ormody Vilmos, Szende Károly, Zichy Nándor gróf. A felügyelőbizotlság tagjai : Berzeviczy Albert, Burhardt Bélaváry Konrád, Hajas József, Németh Titusz és Badvánszky Géza báró. Végül Szabó Imre részvényes köszönetét mondott első sorban ormody Ormody Vilmos főrendiházi venérigazgatónak, az igazgatóságnak, az egész kormányzó testületnek s a kitűnő tisztikarnak az elért fényes eredményekért és kéri azt jegyzőkönyvbe foglalni. Csekonics gróf elnök köszönetét mond a kormányzótestület nevében a bizalom nyilvánításáért

s ezzel a közgyűlés véget ért. A közgyűlés után tartott igazgatósági ülésen az igazgatóság a következőleg alakult meg: Igazgatósági elnök Harkányi Frigyes báró lett, vezérigazgató Ormody Vilmos főrend, helyettes vezérigazgató Szende Karoly.

Felebbezés visszavonása. Gyulaváros képviselőtestülete e gyulai kötött és szövött iparárugyár részvénytársaság által az 19(8. évben kibocsájtott részvényekből, az őt illető elővételi jog alapján 100 darabot jegyzett. A városnak szóban levő határozatát dr. Sitnonka György, miután előzőleg a Képviselőtestületi közgyűlésén is hevesen ellei ezte, megfelebbezvén, a törvény hatósági bizottság, az ügyet hosszas vita után a fedezi t kérdéseben való ujttbb határoza'hozatal végett visszaküldötte a városnak. A váios újabb határozatát a törvényhatóság jóváhagyván. az ellen dr. Simonka a belügy- miniszteihez adott be felebbezest azon az alapon, hogy igyreszt alakilag volt szabálytalan a képviselőtestület határozata, másrészt pedig maga a részvényjegyzés anyagilag nem áll a városnak érdekében Mielőtt azonban a belügyminiszter a be- udott felebbezést felülvizsgálta volna, nevezett fe- lebbező egy sürgős beadványban felebbezését visszavonta azzal az indokolással, hogy a gyárnak fényes üzleti eredményei meggyőzték őt arról, hogy a részvényjegyzés a város javára szolgál, távol állván tőle a szándék, hogy a magyar ipart megkárosítani akarja. Ennek folytán a belügyminiszter az összes iratokat a felebbezés felülbírálása nélkül visszaküldötte a vármegyének, és ezáltal a városnak hosszú időn keresztül a levegőben lógott részvényjegyzése jogerőssé vált.

Az orosházi ipartestüiet folyó hó 17-én Kun Mihály elnöklete alatt tartotta évi rendes közgyűlését mintegy 100 tag részvételével. Az évi jelentések letárgyalása után, elnök javaslatára szótöbb- téggel elhatározták, hogy a tagsági dijrkat fokozatosan felemelik olyformán, hogy azon iparos, aki tanonc vagy segéd nélkül, — vagy legfeljebb egy alkalmazottal dolgozik, — az eddigi 2 koronát fizeti továbbra is, 2 alkalmazott után 3 korona, 3—4 alkalmazott után 4 korona, 5, vagy több alkalmazott után 5 korona lesz a tagsági dij. A bemutatott vagyonmérleg szerint a testületnek 34604 korona 37 fillér vagyonnal szemben, 23325 korona 80 fillér tartozása van és igy a tiszta vagyon 11278 korona 57 fillért tesz ki. A jövő évi költségvetést 4572 korona 65 fillér bevétellel, 4085 korona 20 fillér kiadással és 485 korona 45 fillér maradvánnyal helyeslőleg elfogadták. Einökké ismét egyhangúlag Kun Mihályt választották meg, aki azonban Változott viszonyai miatt, a tisztséget nem fogadta el. Ennek következtében a közgyűlés szintén egyhangúlag Katona Imrét, az eddigi alelnököt választotta meg elnökké. — A választások további eredménye a következő ; ügyész dr. Berthóty Károly. Számvizsgálók : Tóth Sándor lakatos, Jávorcsik György ács, Müller Mátyás kárpitos. Elöljáróság: Építészeti szakosztályból: rendes tagok: Dimák György, H«jdu György, Szabó Ádám, Tóth Péter, Marik Pál, Fórján Gyula, póttag: Pauszt Mátyás, Hndi György, T*-.ván Antal. Bőripari szakosztály rendes tag : Kiss Ferenc, Kun Mihály, Pálka Lajos, I ovszky Lajos, inokai Tóth Lajos, Krajcsovics J zsef, pi ttag : Dauda Sándor, ifj. Bors János, ifj. Pukánszky János. Ruházati szakosztály : rendes tag ; Horváth Pál, ifj. Kaján József, Berta Pál, Paulisz Imre, Hajdú J<nos, Plenter Mihály, póttag : Molnár István, Oskó József, Lichtenstein József. Kovács és kerékgyártó szakosztály; rendes tag: Hojisi István, Szokolay Pál, Mihálka János, Beller Káro'y, póttag : ifj. Mihálka György, Pusztai József. Vegyes szakosztály.: nndes tag: Kovács B. János, Semenyei Lajos, póttag : ifj. Dén Sándor.

A sertósvész elleni védekezés. ^ földművelésügyi miniszter, utasítással arra a körülményre, hogy az ország sertésállománya, viszonyítva az előző évi, de különösen > z 1905. évihez jelentékeny apadásé tüntet fel, hosszabb rendeletben hívja fel a vármegye figyelmét azon okokra, a melyek a szóban levő és közgazdasági szempo'ből káros jelenségek előidézője gyanánt szerepelnek. Ezek között felemlíti azt, hogy sertósvész és sertósorbáno be-