Békés, 1910. (42. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-27 / 13. szám

1910. március 27. BÉKÉS 5 különbség nélkül, mert a siker teljes csak igy lehet. Ne csak hangoztassuk, de valósítsuk is meg dr. Lovich Ödön po'gármester üdvös jelszavát : Olajat a pornak! A nyári színi szezon, özvegy Makó Lajosne szegedi színtársulata május hó 27-en kezdi meg Gjulán működését olykepen, hogy negyven elő­adást tart az Erkel Ferenc színkörben; ugyanily időszakra nyitják meg a bérletet a régi feltételek mellett. A tavalyi bérlők bérelt helyeikre n zve elsőbbségi igénnyel bírnak és amennyiben igényei két érvényesíteni óhajtják, felkéretnek, hogy ezt Dobay János könyvkereskedésében bejelenteni szí­veskedjenek. A szegedi színtársulat teljes személy­zettel vonul be Gyulára s a színdarabok ugyan­azon erőkkel s ugyanolyan kiállításban kerülnek színre, mint a szegedi téli szezon alatt. Civil zene­kar helyett azonban katonazenekar lesz, neveze­tesen a Szegeden állomásozó 46 ik és kir. czred- zenekar, amelyet az igazgatónő a gyu’ai közönség iránti figyelemből nagy áldozattal szerződte'ettagyulai szezonra és amely körülmény az énekes darabok elő adásának színvonalát nagy mértékben emelni fogja. A szezon folyamán az egy óv óta keletkezett ösz- szes értékes drámák, vígjátékok és operettek színre fognak kerülni. Iparos Otthon létesítésén buzgólkodik néhány tekintélyes iparos Gyulán, amely ha nem is fedné, de sok tekintetben pótolná azt a hiányr, amit iparostestület nem léte okoz Gyulán. Szerencsésebb lesz-e ez a kísérlet, mint az ipartestület létesíté­sére több Ízben kezdeményezett, azt az ünnep másod napján délután a városháza termébe e célból össze hívott értekezlet fogja eldönteni. Névváltoztatás. Dászkál György, gyulai csiz­madia iparos úgy saját, valamint két kiskorú gyer­mekének vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel, ■»Káfitor«.-ra magyarosította. Eljegyzés. Ifj. Schrijfert József, gyulai építő­mester, eljegyezte Medveczky Irénkét Egér-Farmoson. Dühöngő elmebeteg A gyulai közkórház elme­beteg osztályán gyakran előfordul, hogy egy egy beteg nyugtalanabbul viselkedik s ilyenkor dolgot ád az ápoló személyzetnek, mig megfékezhetik, de az ilyen 1< csendesitéseknek a mai modern, humá­nus eljárás mellett nem szokott komolyabb követ­kezménye, vagy emléke maradni. A múlt héten egyik elmebeteg hirtelen dühöngeni kezdett, ráto- hant Tóth Juliánná ápolónőre s mieiőtr az ápoló­személyzet kiszabadíthatta volna, a beteg az arcán megharapta. Nyolc napon belül gyógyuló jelenték­telen sérülést szenvedett. Fülbevalótolvaj-gyermek. Klement Jánosné gyu­lai asszony folyó hó 20 án jelentést tett a rendőr­ségen, hogy kis leánya füléből ismeretlen tettes kivette a 10 korona értékű fülbevalót. A rendőri nyomozás kiderítette, hogy a fülbevalót Cs. Kovács Teréz 12 éves áilami gyermekmenhelyi gondozás­ban levő leány lopta ki, aki időközben eladta a 10 korona értékű ékszert Moldovány Emánuelnénak 40 fillérért. A jó vásárt csinált vevő azonban lel­kiismeret furdalást érzett az olcsó vásárlás miatt, megneszelte, hogy a holmi lopásból eredhet, önként bevitte a tárgyat a rendőrségre. Most a leány ellen lopás miatt a vevő ellen orgazdaság miatt folyik az eljárás. A marólúg halottja. Lapunk multheti számá­ban megírtuk, bogy Eátóti Pálnó 10 hónapos mos­toha fia, a kis Sás Pali, a mosáshoz elkészített marólugos fazékból jókora mennyiséget ivott. Súlyos sérüléseivel a közkórházba szállították, ahol e hó 24-én meghalt. A hullán megejtették a törvény­széki boncolást s az anya ellen megindították az eljárást gondatlanság miatt. Halálozás. A vármegyei szolgáknak egyik közismert, tipikus alakja, Nádiidvari József szél- hűdés következtében f. hó 24-ón 73 éves korában elhalt. Nádudvari, aki előbb mint inas jóemlékü özv. gr. Wenckheim Józsefné Jankovich Stefánia szolgálatában állott, 36 évig szolgálta a vármegyét kiváló ügyességgel és használhatósággal. Már régóta betegeskedett és ezért a múlt év február havában nyugdíjba ment, amelynek nyugalmát csak rövid ideig élvezhette. Eredeti gondolkozás, érdekes egyéniség volt, aki számtalan jóizü mondásával állandó derültségben tartotta a vármegyét és a vármegyeház falain kivül íj ismertté tette nevét. A megyei szolgák voll társuknak ravatalára ko­szorút helyeztek s a temetésen testületileg jelen­tek meg. Kondoros község mezőőreinek lovasitása. Kon doros község elhatározta, hogy a jelenlegi 4 gya­log mezőőr helyeit, 2 lovas mezőőrt alkalmaz. Vo­natkozó határozatát jóváhagyás végett beterjesz tette a törvényhatósághoz. A határozat ellen igen sok községi lakos felebbezéssel élt, a melyben a jelenlegi állapot fenntartása mellett érvelnek többek között azért, mert a gyalog-mezőőr a bujkáló ki­hágókat és tolvajokat könnyebben megtud,ák csípni. Békéscsabai jegyző választás. Nagy port vert fei annak idején a Maros György elhalálozásával megüresedett békéscsabai törvénykezési jegyzői állás betöltése. Erre az állásra ugyanis az elnöklő fő­szolgabíró nem jelö.te az Achim-párt jelöltjét: Hra- bovszki Pál rendőr főbiztost, minélfogva Zsilinszky Sándort választatta meg a képviselőtestület. Emiatt úgy az elnöklő főszolgabíró, mint a községi főjegyző erős megtámadásoknak voltak kitéve a sajtóban s a törvényhatósági bizottságban. A választást Áchiru L. András és társai megfelebbezték a törvényható­sághoz, amely a választást mint teljesen szabály­szerűt, jóváhagyta. A törvényhatóság határozata e! len nevezettek a közigazgatási bírósághoz éltek pa nasszal, a mely majd nem egy év elteltével bírálta felül a panaszt, A közigazgatási bíróság a törvény­hatóság határozatát htlyes indokai alapján szintén jóváhagyta. Élelmiszervizsgálat. Dr. Széli László, a deb- reczeni vegykiserleti állomás vezetője, f. hó 25-ón nagypénteken, a gyulai hetipiacon váratlanul meg­jelenvén, a rendőrség közbenjöttével él el ni ici k k - vizsgálatot tartott. A piacra kivitt összes tejet és tejtermékeket megvizsgálta s 21 egyéntől vett mintát, mivel azokat gyanúsaknak találta. Kifo­gásolta, hogy a piacon minden felírás, vagy jelzés nélkül árulnak lefölözött tejet, ami a vásárló kö­zönség megtévesztésére ad alkalmat. A rendőr- főkapitány ennek következtében el fogja rendelni, hogy a bádogedényeken megfelelő felirat alkal­ma ztassek. Egyébként a kiküldött elismerésének adott kifejezést a piacon tapasztalt rend és tisz­taság felett s kiemelte, hogy a vármegye egyik piacán sem talált hasonló rendezett, viszonyokat. A piacon kivül több kereskedésbe is ellátogatott, ahol a lisztkészletből vett magához mintát, melye­ket a rendőrség a tejmintákkai együtt még tegnap elküldött a debreczeni vegykisérleti állomásnak megvizsgálás céljából. Csak a vizsgálat eredmé­nyéhez képest, fog az esetleges kihágási eljárás a hamisítók ellen megindittatni. Kincsásók Bucsatelepen Az elásott kincsek ostoba meséje inég mindig képes hitelre találni az alsóbb néprétegekben, annak dacára, hogy a lapok elég gyakran adnak hirt a felbukkanó kincskeresők csalásairól. Annál csodálatosabb a napokban vár­megyénkben történt eset, mert ennek szenvedő hőse egy mészáros iparos, akinek kellene annyi intelli­genciával bírnia, hogy ilyen csalási kísérletnek ne álljon oda médiumul. Nagy János és anyja Nagy Sándorné, bucsatelepi lakosok elmesélték Felföldi János túrkevei mészárosmesternek, hogy a bucsa­telepi mezőn nagymennyiségű kincs van elásva., amelyhez könnyű szerrel lehetne hozzájutni, ha egy kevés pénzük volna a kincsőrző szellem meg­vesztegetésére és előleges költségekre. Felföldi, — a jó vásár reményében, — hajlandónak is mutat­kozott az üzletet megkötni. Elutazott Bucsatelepre és sürgette, hogy fogjanak hozzá a kincs felkuta­tásához. — Azonban Nagyék előbb olyan tartalmú okiratot akartak aláíratni vele, melyben kötelezett­séget vállalt volna Felföldi arra, hogy felesége a vállalathoz szükséges korlátlan mennyiségű pénzt bocsásson Nagyék rendelkezésére. Felföldinek erre rossz sejtelmei támadtak s közölte az ügyet a tur- kevei rendőrséggel. A rendőrség tanácsára azért szinleg tovább folytatta a megkezdett kincskere­sőét, de most már a rendőrség is figyelemmel ki­sérte őket. — Egy sötét éjszaka neki is láttak az ásáshoz, de alig hogy hozzákezdtek volna a dolog­hoz, Fel fö I di ott hagyva ásói, kapát, berohant Bucsatelepre, felriasztotta a falut és azt beszélte hogy Nagyék meg akarják őt disznóölő késsel meg» revolverrel gyilkolni. A bucsatelepi faluházán izgal­mat keltett, a história. Egyed jegyző és K. Nagy Imre albiró és az egy szál legényből álló rend­őrség nyomban nyomozást indítottak az ügy rész­leteinek kiderítésére. A nyomozás még folyik. Békéscsaba község képviselőtestülete kedden délelőtt rendkívüli közgyűlést, tartott, a képviselők csekély érdeklődése mellett. A közgyűlés legfon­tosabb tárgya : egy 220,000 koronás kö'csön meg­szavazása iránti előterjesztés volt, amelyből 65000 korona a békési villamos világítás vezetékének ki­építésére, a többi pedig az Iparos Tanorc-Otthon felépítésére volna szükséges. A beérkezett aján­latok közzül a Magyar Jelzáloghitelbank ajánlata legkedvezőbb. Szavazás előtt Zsíros András indít­ványára egyhangúlag elhatározták, hogy egyelőre csak a békési villamos vezeték építésére szükséges 65000 koronát veszik fel, mert a Tanonc-Otthon építéshez kilátásba helyezett, államsegély még fo­lyósítva nincs és az ex-lex miatt még sokáig elhú­zódhat az utalványozás. Addig az építés ngy sem kezdhető meg. A munkásházak telekvétele ügyében 30 nap múlva összehívandó közgyűlés fog dönteni. Tárgyalta a képviselőtestület Csongrád és Abony községek átiratát, melyben a két község a tízezer léleknél népesebb községek részére, — a városok mintájára, — államsegélyt kér. A közgyűlés elha­tározta, hogy hasonló szellemben feliratot intéz a kormányhoz, Az öreg honvéd halála. A szabadságharc hő­seinek sora egyre ritkul, mind sűrűbb rendet vág közöttük a halál kaszása. Nem csoda, hisz 62 év két emberöltő telt el a dicső bare óta. A 48-as idők közkatonája volt Sári István, füzesgyarmati öreg honvéd is. — Még résztvett a március 15 ki ünnepélyen. Együtt lelkesedett az ifjúsággal. Dél­ben a közebéden rosszul lett s szivszélhüdés követ­keztében nyomban meghalt. A község lakosságá­nak nagy részvételével temették el. Hirek a szomszéd Jásznagykunszolnok várme gyéből A szolnoki alispánnak a törvényhatósághoz tett jelentésből az alábbi érdekes adatokat vesszük, át. A vármegye szervezési szabályrendeletét, oly módon módosította, hogy a rendkívüli közgyűlések összehívása ne legyen a főispán tetszésétől függővé téve A belügyminiszter azonban a kérdéses szabály­rendeleti módosítást, mint az 1886. évi XXI. t-ez. ellentétét nem hagyta jóvá. A beruházási hitel ter­hére Jásznagykunszolnok vármegyében 187 kilomé­ter hosszú ut építtetett ki, ami 2 500,000 koronába került. Bóké8vármegyébe 199 kilométer hosszban lett a beruházási hitel terhére kiépítendő úthálózat megállapítva. Említést tesz az alispá: i jelentés ar­ról, hogy a vármegyében 7 község és város van, ahol u pótadó részben meghaladja, részben nagyon közel van a 100 percenthez. A legkevesebb pót­adóval administraló községben is 36 százalék a pót­adó. A vármegyeben 5 községi takarékpénztár van, amelyek mind virágzanak es 3 rendezett tanácsú városban és pedig Mezőtúron, Jászberényben és Turkevén most van alakulóban. Felemlitendőnek tartjuk a szolnokmegyei tisztikarnak azt az állás- foglalását, mely szerint elhatározták, hogy azzal az önérzetet sértő és mélyen lealázó szokással szakí­tanak, hogy valamely tisztviselő állás megüresedése alkalmával, a megyebizottsági tagokat személyesen keresik fel és kunyorálják tőlük a szavazatokat. Ennek a mindenképen helyes és dicséretre méltó elhatározásnak csakis akkor lesz meg a foganatja, ha a tisztikar maga fog felügyelni arra, hogy a ho­zott határozat a tisztviselők által meg is tartassák. Árlejtés a szarvasi dohánynagytözsdére. Holéczy Gusztáv, volt szarvasi dohánynagyárus elhalálozása folytán, gazdátlanná lett nagytőzsde bérbeadására a gyulai m. kir. pénzügyigazgatóságnál folyó hó 21-én, hétfőn délelőtt tartották meg a zárt írásbeli verseny- tárgyalást. A pályázati határidő leteltéig nyolc aján-

Next

/
Thumbnails
Contents