Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-06 / 23. szám
l‘JU9. juunis 6. BÉKÉS 3 korona a főzésért; összes kiadás 343 K 12 fillér. Marad a jövő tauévre miot tőke a Gyulavidéki Takarékban elhelyezve 932 korona 58 fillér. E jelentést a gondnokság örvendetes tudomásul vette, egyben igazgatónak fáradhatatlan buzgóságáért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Bejelentette továbbá, hogy néhai Szállá Lajos kalapos neje, férjének szóbeli hagyatéka alapján az állami iskola öt külön böző vallásu szegény növendékét teljes felső ruházattal látta el. A gondnokság az özvegynek jegyzőkönyvileg szavazott köszönetét. — A tantestületnek az évzáró vizsgákra vonatkozó javaslatát elfogadta. E szerint a vizsgák sorrendje a következő : Junius 16. délelőtt IV., I. fiúosztály délután I. leányosztály „ 17. délelőtt II., III. leányosztály délután IV. leányosztály v 18. délelőtt II., III. fiúosztály délután V., VI. fiúosztály „ 19. délelőtt V., VI. leányosztály. A jövő tanévi beiratások szeptember 1-től 12 éig tartatnak ; mivel a jelenlegi tantermek úgy a fiú, mint a leányiskolában, tekintettel a növendékek számára, már a jelen tanévben is szükeknek bizonyultak, a gondnokság előrelátásból egy bizottságot küldött ki az egyes osztályok megfelelő elhelyezésére. Jutalom. A vallás- és közoktatásügyi minister a gyulai iparostanoncziskola egy szorgalmas és jó magaviseletü tanulója jutalmazására 50 koronát utalványozott a tanoncziskola igazgatója kezeihez. A jutalom az évzáró vizsgán fog odaitéltetni. Hírek. A vármegyei közigazgatási bizottság junius havi rendes ülését folyó hó 14-én fogja megtartani. A gyulai állami gyermekmenhely-bizottság közgyűlése, mely bizonytalan időre elhalaeztatott, folyó hó 13-án, jövő vasárnap délután 3 órakor lesz a vármegyeház kis termében. A meghívók a napokban fognak kibocsáttatni. Orvosi kongresszusra kiküldöttek. A folyó évi augusztus havában megtartandó országos orvosszö- vetségi kongresszusra Békésvármegye részéről dr. Zöldy János vármegyét tiszti főorvos, mig a vármegyei közkórház részéről annak igazgatója, dr. Berkes Sándor vármegyei tb. főorvos és dr. Feld- mann Ignácz kórboncztani főorvos küldetnek ki. Felmentések. A honvédelmi miniszter az orosházi járás főszolgabiráját, dr. Berthóty Istvánt és Gyula város főjegyzőjét, dr. Bucskó Koriolánt a népfelkelési szolgálati kötelezettségük alól egyszer- smindenkorra felmentette. Vizépitészeti kerület. A földmivelésügyi miniszter értesíti a vármegyét, hogy a tiszai viz építészeti kerülethez az aradi m. kir. folyammórnöki hivatal és működési területe is hozzá fog a folyó évi augusztus hó 1-től tartozni. E kerület felügyelői teendőivel az elhalt Steinekker Gábor helyett Med- veczky Zsigmond ministeri osztálytanácsost bízta meg. Kinevezés. A pénzügyminiszter Juhász Dezső gyulai pénzügyigazgatósági földadónyilvántartási biztost a budapesti III. számú kataszteri hely- szinelési felügyelőséghez becslőbiztossá kinevezte és a földadókataszter kiigazítás czéljából Nógrád- vármegye területére kiküldött előadó mellé osztotta be. Kinevezés. A pénzügyminister Gille József gyulai segélydijas pénzügyi számgyakornokot a tordai pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez számtiszttó kinevezte s a marosludasi járásban a járási számvevői teendők ellátásával megbízta. Képviselőtestületi tagválasztások Gyula város képviselőtestületéből kilépő képviselők helyei r fo yó hóban betöltendők lévén, a vármegye alispánja a képviselőtestületi tagok választásának határidejét 17-ére tűzte ki. A választások vezetésével a legutóbbi vármegyei közgyűlésen dr. Zöldy Géza tiszti főügyész bízatott meg. Tisztujitás a városnál. Gyula város tisztviselői közül azok, akiknek megbízatása választás alapján történik, a folyó hóban megtartandó tisztujitás alkalmával újból választás alá kerülnek. A tisztújító közgyűlés, melynek elnöke Ambrus Sándor alispán, folyó hó 26-án, délelőtt 9 órára hivatott egybr. A betöltés alá kerülő állásokra vonatkozó pályázati hirdetmény egyidejűleg közzótótetett, melynek értelmében a pályázatok 24-én d. u. 5 óráig nyújtandók be. A tisztújító széket megelőzőleg 23-án alakuló közgyűlés lesz. Közúti kölcsön. A törvényhatóság a közúti költségvetés felülvizsgálatával kapcsolatosan, 1.400,000 koronás kölcsön felvételét határozta el. A kölcsönre vonatkozó ajánlatok közül a pesti hazai első takarékpénztáré mutatkozott a legelőnyösebbnek, mely szerint az 50 éves kölcsön 545% annuitás mellett, 3 °/o stornodij kikötése mellett, 95-ös árfolyammal ajánltatott fel. A törvényhatóság a kölcsön felvételét elvileg kimondotta s a kölcsönkötvény kiállításával az alispánt bízta meg. A vármegyei határozat meghozatala óta azonban a pénzügyi viszonyok kedvezően alakultak, minek folytán a pesti hazai takarékpénztár önként ajánlotta fel, hogy a kö'~ csönt 95'/a %-os árfolyammal és 5‘35%-os annuitás mellett hajlandó engedélyezni. A kötelezvény kiállítása tehát ilyen értelemben fog eszközöltetni Í s mihelyt az készen lesz, rendkívüli közgyűlés fog egybehivatni a kötvény elfogadása czéljából. — A rendkívüli közgyűlés valószínűleg még ebben a hónapba megtartatik, A gyulai dohánynagyáruda gazdát cserélt. Nehány hét előtt Herczberger József nagytőzsdés Gyuláról való elköltözése miatt beadta lemondását a gyulai pénzügyigazgatósághoz, amelyben azt is kérte, hogy a tőzsde kezelése alól sürgősen mentsék fel. A lemondás al egyidejűleg Weisz Mór gyulai lakos ajánlatot tett, hogy az eddigi feltételek mellett hajlandó a tőzsde kezelését átvenni s kérte, hogy az reá ruháztassék át. A pénzügy igazgatóság, — arra való tekintettel, hogy Herzberger mielőbb szabadulni akart az üzlettől, — nem irta ki saját hatáskörében a hosszadalmas árlejtést, hanem mindkét kérvényt a pénzügyministeriumhoz terjesztette fel intézkedés végett. A ministerium döntése a napokban érkezett le és pedig azzal, hogy a nagyáruda kezelésével ideiglenesen Weisz Mórt bizza meg ; a penzügyigazgatóságot pedig utasítja, hogy a tőzsde végleges kezelésére nézve tegye meg hozzá előterjesztését. Halálozás. A városnak egyik legidősebb és megérdemelt nagy tiszteletben álló polgárnője, özv. Léderer Salamonná Kohn Francziska asszony, folyó hó 1-én meghalt. Ritka magas kort ért, 91 esztendőt és habár testi ereje az utóbbi években fogyatkozott is, szellemi üdeségét, derűs kedélyét élte fogytáig megtartotta. A gyulai izraelita hitközség megalapítói közé tartozott az ő jóemlékü férje is és vallásos lelkületű özvegye az utolsó élő alakja volt azoknak, akik a hitközség bölcsőjénél állottak. Halálát számos gyermeke, köztük özv. Léderer Lajosnó asszony, az izraelita nőegylet volt elnöknője, Léderer Ede, Gyula városának a 70-es években volt derék mérnöke, számos unoka, dédunoka s kiterjedt tekintélyes család szívből Az elmúlt év folyamán 418 beteg távozott az intézetből.* Ezek közül 2 nem bizonyult gümőkó- rosnak, 3 pedig még a belépés napján távozott. Ezért kimutatásunk 'csak 413 betegről, 237 férfiről és 176 nőről fog szólani. Terheltség volt kimutatható 72 férfi és 77 nőnél, összesen tehát 149 betegnél (364%). Feltűnő, hogy mig a férfiterheltek száma csak 30'3%-ot tett ki, addig a nőterhelteké 43’7%-ot. Mivel annak a felvételére, hogy a nő gyakrabban terhelt mint a férfi, nincs okunk, továbbá az 1907. esztendőben a férfiterheltek száma 50% volt, a nőterhelteké pedig csak 45°/0, a nőterhelteknek absolut és aránylagos felszaporodását 1908-ban csak a véletlennek lehet tulajdonítani. A terhelt betegek közül 20 férfi (27'7%) és 33 nő (43%) élt huzamosabb ideig együtt tüdőbeteg hozzátartozójával s igy alkalma lehetett magát gümőkórral fertőznie. Valamint az 1907. évben, úgy most is látjuk, hogy a nők az ilyen módon való fertőzésnek jobban vannak kitéve, mint a féfiak. Ennek az okát részben a nők hivatásában kell keresni, de részben abban is, hogy a nemi élettel kapcsolatos némely jelenség, mint például a terhesség, a szülés és a szoptatás fontos szerepet játszik a tüdővész keletkezésében. Ennek illusztrálására szolgáljon, hogy 92 asszonybetegünk közül 32, — 347°/0 származtatja betegségét az említett tényezők valamelyikétől. Ha azokat is tekintetbe vesszük, akiknek már meglevő betegsége a terhesség, szülés vagy szoptatás kapcsán rosszabbodott, a fenti számnak talán kétszeresét kapnók. Hogy ennek az adatnak szomorú fontosságát teljes horderejében értékelhessük, ne feledjük el, hogy a nők gümőkórja a családi [fertőzés szempontjából sokkal vészthozóbb, mint a férfié. A férfi, * 2 elhalt nő és 8 elhalt férfit beleértve. ha családját fenn akarja tartani, még betegen is, ereje utolsó megfeszítéséig dolgozik s idejének legnagyobb részét a család körén kivül töltve, de meg hivatásánál fogva is feleségét, gyermekeit, rokonait sokkal kevésbbé teszi ki a fertőzésnek, mint a nő, aki szoptat, főz, takarít és ápol, szóval akinek egész élete rendszerint a család körén belül s a családtagokkal való szorosabb érintkezésben folyik le. Ebből az következik, hogy a gümőkór- ellenes mozgalomnak a nők toberkulózisa ellen, kölönös tekintettel a nemi élet nyilvánulásaira, specialis intézkedéseket kellene foganatosítani, amilyen a gümőkóros nők házasságának megakadályozása, a terhesség megelőzése, a gümőkóros terhes nők állandó orvosi felügyelete, a szoptatás eltiltása s ennek az intézkedésnek kiegészitéseképen a gümőkóros anya csecsemőjének eltávolítása, esetleg az anya eltávolítás a családból. Ezek olyan intézkedések, melyek ezidő szerint törvényes vagy társadalmi kényszer utján nem foganatosíthatók, de amelyek keresztülvitelénél épen azért az orvosnak, mint a család bizalmasának és tanácsadójának rendkívül hálás és a késő nemzedékekre kiható szerepe nyílik. A beteg gócnagysága és a megbetegedés foka szerint 413 betegünket a következő három csoportba osztottuk : A betegség I. stádiumában volt 95 férfi, 62 nő, ossz. 157 beteg azelbocs.38'4°/0a II. „ »71 „ 49» ossz. 120 beteg az elbocs. 29%-a III. „ , 70 , 65, ossz. 135 beteg az elbocs. 32'6°/0-a 1908-ban tehát a betegek 61‘6%-a a betegség oly szakába vette igénybe a szanatóriumi gyógykezelést, amikor a gyógyulásra való kilátások már kevésbé kedvezőek, sőt 32'6%-ban kedvezőtlenek. (1907-ben 58 illetve 30%.) Mig 1907-ben a férfiak 44,5°/o-a és a nők 39'2% volt I. stadiumbeli, tehát a betegségnek abban a szakában, amikor a gyógyulásra való kilátások kedvezőek, 1908-ben a férfiak 40'5 és a nők 32’2%-a. III. stadiumbeli volt, a férfiak 29 5%-a a nők 36‘90/0-ával szemben (1907-ben 27% illetve 32'°/o). Azt kell tehát mondanunk, hogy beteganyagunk az 1907. évnél határozottan rosszabb volt. Ennek a visszaesésnek az oka abban keresendő, hogy intézetünk betegeinek legnagyobb részét az ország távoli vidékeiről rek- rutálja s erre való tekintettel, mint első sorban humánus intézmény a fölvétel eszközlésekor nem alkalmazkodhatik strikte ahhoz a követelményhez, hogy a beteg szanatóriumi gyógykezelésre feltétlenül alkalmas legyen. A beteg visszautasításakor annak súlyos és a visszautazásra alkalmatlan állapotán kivül számolni kell továbbá azzal a körülménnyel is, hogy a visszautasítás a legtöbb esetben a beteg lelki állapotára lesújtó hatással van. Mégis több esetben kerültünk abba a sajnálatos helyzetbe hogy a beteget súlyos állapota miatt el kellett utasítanunk s ezért a betegek és az intézet érdekében is azt a kérést intézzük az i. t. Kartársakhoz, hogy a betegek szanatóriumi gyógykezelésre való kiválogatását fokozott figyelemmel eszközölni szívesek legyenek. Teljesen átérezzükaz i. t. Kartársak sokszor igen nehéz helyzetét, magunk is tudjuk, hogy a beteg és a hozzátartozók pressiójának ellentállani sokszor lehetetlen, mégis azt kell mondanunk, hogy a súlyos és gyógyíthatatlan beteg érdekeinek jobban lesz szolgálva, ha az esetleges visszautasítás vagy az intézetből való elküldés káros hatásának nem tesszük ki. (Vége következik.)
