Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-07 / 10. szám
4 BÉKÉS 1909. márczius 7. halottkómlési dijaknak átalányban való megváltására vonatkozatos megegyezését, valamint azon jogát sem, hogy a halottkémlést a külterületeken külön e czólra alkalmazott képesített halottkémekkel teljesittessék, mely esetben azonban az ilyen halott kémek fizetéssel látandók el s a halottkémlésért külön dijat nem szedhetnek. A Békásvármegye közművelődési bizottsága által megyeszerte megindított akczió sikereiről többször volt már alkalmunk beszámolni. Népies felolvasások hangzottak el a tél folyamán a vármegye minden községében, hogy a nagy közönség figyelmét a komoly irányú szórakozások keresésére tereljék. Az ily természetű és czélzatu felolvasásokból Gyula városa is kivette az elmúlt télen őt megillető részét s a felolvasások sora az elmúlt vasárnapon ért véget a gyulai újvárosi olvasókörben, mikor is Dr. Nuszbek Sándor, kir. törvényszéki jegyző tartott népies modorban irt előadást az igazságszolgáltatás és nemeiről. A felolvasást a nagyszámban egybegyült hallgató közönség lelkes tapssal honorálta. A gyulai József kir. herczeg szanatórium működése. A József kir. herczeg Szanatórium egyesület igazgató tanácsa, múlt hó 11-én Lukács György elnöklete alatt Budapesten tartott ülésében, a gyulai szanatórium működéséről a következő jelentés terjesztetett elő: „Lugoserdei intézetünkben, a József szanatóriumban 1908. év folyamán 444 beteget vettünk fel, akik közül ugyancsak az elmúlt 1908. évben távozott 418, meghalt 10. A betegeknek 26%-a te'jesen gyógyultan hagyta el az intézetet. Lényegesen javult 47%, nem javult 21% A betegeknek éppen fele fizető volt, fele pedig ingyenes. Az intézet állandóan zsúfolva van s a jelentkezés tömeges volta arra indított bennünket, hogy az ágyak számát négygyei szaporítsuk s ezt akként értük el( hogy úgy a férfi-, mint a női osztályból kitelepítettük a desinfectort s ezeket a helyiségeket is betegszobákká alakítottuk át. Ma már t»hát 104 rendszeres ágyunk van, de igen gyakran pótágyakat kell a nagyobb kórtermekbe beállítanunk s még igy is 4—8 hétig kell a felvételre kijelölt betegeknek várniok, amig bejuthatnak. Ma például hatvan beteg várja behívását. Intézetünk igazgató-főorvosa bevezette a Beranack-fóle tuberkulinnal való oltást s az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez a szer a szanatóriumi kezeléssel kapcsolatban kitűnő hatású. Ez idő szerint is 40 betegünk áll oltás alatt s hogy a szert nagyobb mértékben nem alkalmazzuk, annak az az oka, hogy ezzel a szerrel a kezelésnek legalább 4—5 hónapig kell tartania s igy C3ak azoknál a betegeknél alkalmazható, akiknek anyagi és egyéb körülményei megengedik, hogy ily hosszú időt tölthessenek az intézetben. Igazgató főorvosunk még egy üdvös újítást vezetett be. A gégetuberkulózisra a hideg rossz hatással lévén, a gégebetegeket a délutáni és esti fekvő kúrára a fütött virágházban helyezte el. Az ottani oxigéndus, nedves levegő hatása alatt a gégebaj meglepően javul. Betegeink általában igen jól érzik magukat 8 a közhangulat a legjobbnak mondható, ügy a bánásmóddal, mint a koszttal nagyon megvannak elégedve s egyetlen-egytől sem hallottunk semmiféle panaszt. Az intézet gazdasági ügyei igen jó mederben folynak. Konyhakertünk a múlt esztendőben annyit termelt, hogy sem főzeléket, sem zöldségfélét nem kellett vennünk, sőt a tavaszszal még mi adhatunk el. A sertéshizlalás a mnlt évben igen szép haszonnal járt s ez idő szerint is 28 hízónk van. Daczára a jó gazdálkodásnak, az előirányzathoz képest mégis deficzit mutatkozik s egy beteg napi ápolási költsége az előirányzott 4 koronát mintegy 30 fillérrel túlhaladja. Ezt a defi- ozitet a jövőben azzal reméljük megszűnte ni, hogy a kokszszal való fűtést elhagyjuk és a nyersolaj- fűtésre térünk át. Az ehhez szükséges befektetés már az első évben is amortizálódni fog, sőt remélhetőleg már megtakarításunk is lesz.“ Márczius. A hivatalos tavaszelő hónapjába léptünk, s mintha — eltekintve a tegnapi hózimankós naptól — az időjárás kemény dereka megroppant volna a naptárcsináló szent férfiú tekintélye előtt : kiragyogott az első enyhe napsugár, fölszakadt a földről a vastag jégkéreg s a bolyhos, fehér hóiakarónak pár nap alatt hire-hamva sem lett. A csípős éjszaki szelet felváltották a délről felénk lengő lágy fuvalmak s a verebek boldogan csiripelnek, kergetődznek a még puszta bokrok ágacskái között. Még kopár minden, de a tavasz életet fakasztó, ébresztő lehelIete már végigszállt a föld felett s a nagy mindenségen átremegett a tavaszi édes sejtelmek csodás varázsa. És nem sokára felpattannak a rügyek, benépesednek az erdők, mezők a kikelet birnökeivel, virágokkal, apró dalos madarakkal. Az előőrsök, az ibolyák már elvétve jelentkeznek is A hóvirág mellett ők a legfrissebbek a tavasz közeledtének jelzésében. Köszöntsük a kedves ismerősöket az ébredés poézisétől áthatva vágyakozásunk minden szeretetével, minden melegével. Az árvizveszedelemtől Ugyan messze álló, magas vízállásról szóló hírek voltak a hét közepén. A hegyekben levő hó olvadása tagadhatlanul okozott meglehetős vizemelkedést Körözs folyóinkon. Lng- magasabb vízállás volt csütörtökön és pedig Gyulán a Fehér-Körözsön 300, a Fekete-Körözsön 460, Békésen a Kettős-Körözsön 560, Gyomén a Ilármas- Körözsön 500 cm. 0 felett; a vizszabályozó társu latok és a folyammérnöki hivatal meg is tették az intézkedéseket, amelyek azonban egyelőre feleslegesekké váltak, miután az összes folyók pénteken apadásnak indultak. Az árvizveszedelem az idén, emberi számítás szerint, megszűntnek mondható annyival is inkább, mert ami a veszedelmet leginkább előidézhette volna, az eléggé vastag jég pénteken Gyoméig és onnan a tegnapi napon egész a Tiszáig teljesei! elvonult. Vizemelkedésre azonban még van kilátás, amennyiben az idő, — sajnos — esősre fordult, ami most nagy baj, mert késlelteti a tavaszi szántást. Máiczius különben is az a hónap, amelynek a gazdasági maxima szerint „szárazu-nak kellene lennie. Eljegyzés. Dunajecz Mihály, az első békéscsabai gőzmalom ifjú hivatalnoka folyó hó 1-én jegyezte el Gyulán Schvarcz Simon kereskedelmi utazó Janka leányát. Elhunyt városi képviselő. Bogyó György a nagyoláhvárosi részen választott városi képviselő folyó hó 4-én hosszas súlyos szenvedés után meghalt. Halálát özvegye s a kiterjedt rokonság fájlalja. A boldogult — értesülésünk szerint — tekintélyes vagyonát az özvegy haszonélvezeti jogának épségben hagyása mellett, a nagyrománvárosi gör. kel. egyháznak, házát pedig a nagyrománvárosi olvasó körnek hagyományozta. A gyulai kereskedők és kereskedő ifjak társulata folyó hó 21 -én délután 2 órakor, saját helyiségében rendes évi közgyűlést tart a következő [tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2 Ivétjegyző- könyvhitelesitő kiküldése. 3. Titkári jelentés a lefolyt társulati évtől. 4. A számvizsgáló-bizottság jelentése az 1908. évi zárszámadásról és ennek kapcsán a választmány felmentése iránti határozat- hozatal. 5. Az 1909. évi költségvetés tárgyalása. 6. Időközben beérkezett indítványok 7. TLztujitás Az alsó feher-körösi ármentesitö társulat folyó hó 1-én rendkívüli közgyűlést tartott, melynek fon tos tárgya az évek óta üresedésben levő elnöki állásnak és az egy év óta ideiglenesen betöltött alelnöki állásoknak választás utján való betöltése volt. A gyűlésen jelen voltak : Haan Béla társulati alelnök, gróf Széchenyi Antal, Dr. Lovich Ödön, Dr. Jantsovits Emil, Dr. Bucskó Koriolán, Korosy László, Achim Gusztáv, Dr. Hoffmann Károly, Szath- máry Gábor, Maki Ardelean Demeter, Goldis Janos, Hegedűs Gyula, K. Nagy Gábor, Y. Szabó Gábor, Kovács József, Morvay Mihály, Endrész András, K Schriffert József, Csőké István, Fábián Ferencz, Fábián János, Monori Mihály, Murvai Ferencz, Murvai István, Nyikora Illés, Gálik János, Puskás András és Z. Tóth Sándor társulati tagok, Szarvasy Arzén kir. műszaki tanácsos, ministeri megbízott, Künzl Ernő társulati szakaszmérnök és Misley Elemér társulati pénztáros. Haan Béla társulati alel nők a választmányi ülés berekesztése után megnyitotta a közgyűlést s a társulati módosított alapszabályt jóváhagyó ministeri rendeletnek a közgyűlés által lett, örvendetes tudomásul vétele, valamin*1 az újonnan beérkezett meghivó-levelek helyességének megállapítása után az elnökválasztás meg- ejtésére kérte fel az érdekeltségi tagokat. Elnökké közfelkiáltással Gróf Széchenyi Antal választatett meg. Haan Béla alelnök iuditványára a közgyűlés kiküldte Dr. Lovich Ödön, Korossy László, K; Schriffert József, Morvay Mihály társulati tagokból és Künzl Ernő társulati szakaszmórnökből alakított bizottságot azon megbízatássá1, hogy Széchenyi grófot keressék fel és kérjék a közgyűlésen való megjelenésre és az azon való további elnöklésre. Gróf Széchenyt a közgyűlés lelkes éljenzéssel fogadta. Majd Haan Béla társulati alelnök szívélyesen üdvözlő beszéde után az uj elnök a felé irányult bizalomért köszönetét fejezte ki. Kijelentette, hogy az elnökséget elfogadja és főtörekvése leend a társulat ügyeinek pártatlan vezetése. Egyben kérte az érdekeltségi tagoknak — fontos feladatában — segítségét és hathatós támogatását. Ezután Szarvas»y Arzén kir. műszaki tanácsos, miniszteri megbízott intézett szép üdvözlő beszédet a megválasztott uj elnökhöz. Az üdvözlések után Gróf Széchenyi az elnöki széket elfoglalván az ülést megnyitotta s az alelnöki állás betöltését tűzte napirendre. Az alelnöki választás előtt Haan Béla társulati alelnök a közgyűlésből eltávozott. Elnök a felhangzott kívánságra az alelnöki választásra titkos szavazást rendelvén el, a szavazatszedő bizottság tagjaiul Dr. Lovich Ödön elnöklete alatt Korosy László és Künzl Ernő társulati szakaszmérnököt küldte ki. A megejtett szavazás eredményéhez képest, — miután Haan Bélára 137, Dr. Jantsovits Emilre 83, Dr. Szegedy Kálmánra 27 szavazat adatott le, alelnökké Haan Béla abszolút szavazattöbbséget nyert eddigi alelnök választatott meg Elnök felkérése folytán a fentebb már említett küldöttség Haan Béla felkeresésére távozott. A közgyűlés által meleg ovációval fogadott alelnököt Gróf Széchenyi üdvözölte, kifejezvén, hogy a közgyűlés csak elismerését fejezte ki megválasztatása által és csak honorálni és méltatni kívánta azon ügybuzgó tevé- genységet, mit a társulat ügyeinek vezetése körül a társulat érdekében, hosszú működési ideje alatt kifejtett. Haan Béla alelnök az elnök üdvözléséért és alelnökké újból való megválasztatásáért meleg szavakkal mondott köszönetét. Ezután az ig. főmérnök helyettesének jelentését a közgyűlés tudomásul vette. Úgyszintén tudomásul vétettek a földmi velésügyi ministernek az 1909. évi társulati költségelőirányzatot jóváhagyó, a vízépítési igazgatóság személyzetében történt változást tartalmazó, a m. kir. vizmesteri iskola szervezeti szabályzatát magában foglaló, az 1909. évben végrehajtandó ka- taszteii munkálatokról szóló, a szivattyú-telepek fe'ülvizsgálati jegyzőkönyveinek és terveinek felterjesztését elrendelő, árvízvédekezésre venatkozó és a társulat által 1908. évben végzett partbiztositási munkálatok költségeihez 4000 korona segélyt kiutalványozó rendeletéi. Felolvastatott özv. Steinecker Gáborné köszönő levele, a félje elhunyta alkalmából kifejezett részvétért. A közgyűlés Steinecker Gábor emlékének jegyzőkönyvileg való megörökítését elrendelte. Több kevésbbó fontos tárgy elin- tézésd után elnök a közgyűlést berekesztette. A társulat pénztári bevétele f. év január hó 1-től febr. 28-ig 265282 korona 40 fillér, kiadása 22774 korona 19 fillér volt. Tűz. A iuló István farkashalmi tanyája a múlt hó 28-án éjjel kigyuladt s porig égett. A tanya épület padlásán volt 10 mm árpa és 5 kocsi csöves tengeri. Az épület biztosítva volt s igy a kár 1790 korona megtérül. Az esetet Anuló bejelentette a rendőrségen. A rendőrkapitány rögtön kiment a helyszínére s a nyomozást megindította, melynek folyamán a következőket derítette ki. A tanya épületben nem lakott senki; azt Anuló csak magtárnak használta s a közel levő másik tanyájában tartózkodott állandóan. Anulóék a múlt hónap 27-én átnéztek e másik tanyájukra, mikor is azt tapasztalták, hogy az ottlevő árpát valaki megdézsmálta. A padlásajtó is fel volt törve. Ekkor lesbe akartak állni, de a szomszédok lebeszelték őket, azt mondva : Nem mindennap jön a tolvaj. Várjanak valami al-
