Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-07 / 10. szám
1909. márczius 7. BÉKÉS 3 Tárgy: Ausztrália. Beléptidij 20 fillér. Az Urania- előadást okvetlenül megtartják, amennyiben a képek már itt vannak. A polgári leányiskola műkedvelői előadása. A mint azt már lapunk legutóbbi számában jeleztük, a polgári leányiskola növendékei a múlt hó 27, 28 án és e hó 1-én a népkerti pavillonban tanulmányi kirándulásuk alapjának javára műkedvelői szinielőadást rendeztek. Hozzátehetjük mindjárt, hogy úgy anyagi, mint főkép erkölcsi tekintetben fényes, szinte meglepő sikerrel. Tordai Grail Erzsi Virágálom czimü allegorikus játékát adták elő. Eredetileg úgy volt tervezve, hogy csak két előadás lesz, de mivel még mindig sokan voltak, akik a két első előadásra megfelelő beléptijegyhez nem jutottak, az iskola tantestülete valóban »közkívánatra« még egy harmadik előadást is rendezett. Láttunk már ilynemű előadást Gyulán máskor is, de ilyet, mely a közönséget kedvességével, üde- ségével és gyermekes bójával szinte megvesztegette, alig. Őszintén rnegvalljuk, kissé tartottunk tőle, hogy az előadás monoton, léleknélküli lesz. Megmondjuk miért. Mert épp abban a korban, melyben a polgári iskola növendékei is vannak, szoktak főképp a leányok a legfélénkebbek, legbátortalanabbak lenni, ha a nyilvánosság előtt kell szerepelniük. A február 26-án tartott főpróba még nem oszlatta el egészen aggodalmunkat, itt-ott még észrevehetők voltak a szokatlanság vagy talán bátortalanság jelei. Kellemes meglepetés volt, hogy a nyilvános előadásokon ezen bátortalanságnak még csak nyomátj sem láttuk. Egyik másik szereplő, mintha csak egyenesen a színpadra termett volna, olyan helyesen játszott. A darabnak két főbbnek látszó szerepe Kun Erzsiké és Kovalik Erzsiké kezében volt. Előbbi a Virágtündér, utóbbi a Rózsa személyesitője volt. Mindkettőnek játéka gondosan volt kidolgozva. Leghálásabb szerepük volt Schröder Elzának (Bazsarózsa) és Kallivoda Jankának (Tulipán). Szerepeik előnyeit ki is használták bőven. Mindketten igen ügyesek, nagyon helyesek voltuk. Csery Erzsiké Rezeda, Székely Erzsiké Rozmarin, Perszina Margit Liliom, Szabados Irma Pipacs, Destek Margit Orgona, Haviár Iza Szegfű, Török Magda Viola, Dobay Bella Gyöngyvirág, Róh Böske Ibolya, Deimel Ilonka Nefelejts szerepében mind-mind kedvesen és bravúrosan játszottak. Nagyon ügyes gondolat volt a — tulajdonképpen a darabhoz nem tartozó, de egészen beillő — fátyoltáncz előadása. Dombay Margit, Dutkay Zsazsa, Horváth Izabella, Jámbor Mariska, Künzl Dodi, Lusztig Mariska, Multas Margit, Niedermayer Teréz, Reisner Icza, Sonnenfeld Ilona, Stérn Lenke, Thury Judit mindannyian nagyon rászolgáltak az elismerő tapsokra. Mindhárom nap meg kellett ismételni tánezukat. A közönség az egész darab szépségeit mindvégig a legnagyobb figyelemmel élvezte s az egyes szereplőket zajosan megtapsolta. Főkép a harmadik előadás volt hangos, a mikor a másnemű fiatalság igazán szívből jövő tapsai és másféle elismerései még fokozottabb mértékben buzdították az egyes szereplőket. Az iskola tantestületét is jóleső érzés tölthette el, midőn fáradságuknak, lelkiismeretesen végzett munkájuknak eredményét látták az előadásokon. Minden, még a legminueziósabb dolgokra is kiterjedő gond az ő vállukon nyugodott s feladatuknak mindany- nyian derekasan megfeleltek. Külön említésre és dicséretre méltók az alkalmazott díszletek, melyek a tantestület két kiváló tagjának : Szabó Emilnek és Szrogh Katinkának keze, illetve ecsetje alól kerültek ki. Az énekszámoknál és a tánczoknál a zongorakiBéretot dr. Kovalszky Róbert látta el a tőle megszokott művészettel, ugyancsak az ő érdeme a darabban előforduló énekek betanítása. A gyulai állami polgári leányiskola növendékei által február hó 27- és 28-án, valamint márczius hó I-én, a népkerti pavillonban megtartott szini előadásokon belépti jegyekből és felülfizetésekből befolyt összesen: 708 K 30 f. Összes kiadás: 259 K 92 f. Maradt a tanulmány-kirándulási alap javára; 448 K 38 f. Felülfizettek : Gr. Wenckheim Dénesné 20 K, Gr. Széchenyi Antalné 10 K, Dr. Márki Jánosné 6 K, Hajnal Károly, Kovács Márton, Kurcz Antal. Dr. Major Simon, Mikler Sándor, Reisner Edel SchnobI Xav. Ferencz, Szabó János 2—2 K, Br. Drechsel Béla, Blaur Egon, Mérey Gyula, Multas Mérné. N. N., Thury Mihályné, özv. Végh Gábornéj l — 1 K, Münch Szilárd 70 f, N. N., X. N., Puskás; Andrásné, N. N. 40 — 40 f, Hódy Péter 20 f. Mindazoknak a nemeslelkü jótevőknek, kik az iskolát a növendékek művelődését hathatósan előmozdító, eme czéljának megvalósításában bármiféleképen támogatták, kik önzetlen közreműködésükkel ily szép eredményt létesítettek, ez utón is hálás köszönetét mond a tantestület. Gyulaváriban ma délután 4 órakor lesz az óvoda helyiségben az óvodás és iskolai növendékek gyermekelőadása, melynek tiszta jövedelme a József főherczeg szanatórium javára s a Szicziliai földrengés károsultainak segélyezésére fordittatik. Az előadás Gyulán is érdeklődést kelt és többen készülnek ki azt meghallgatni. A „Békésmegyei Általános Tanító Egyesület“ békési járásköre folyó hó 27-én tartja tavaszi közgyűlését Köröstarcsán. A békési református főgimnáziumi tornakor folyó hó 7-én d. u. fél 4 órakor a főgimnázium tornacsarnokában disztornát rendez. A műsor a következő: 1. Felvonulás és szabadgyakorlatok. 2. Függeszkedés kötélen. 3. Cs ipattornázás lengő nyújtón. 4. Kötélmászás. 5. Csapattornáz, s magas bakon. 6. Főverseny korláton és lovon. 7. Gúlák. 8. Dij- osztás és elvonulás. A disztorna belépti dija 60 fillér, amelyből a befolyó összeg az ifjúsági zászlóalapra és az országos ifjúsági versenyen résztvevő tanulók segélyezésére fordittatik. A kétegyházi állami iskolák. Ha valahol a vármegyében szükség van az állami iskolákra, úgy Kótegyházán nagyon is kívánatos. Tudják ezt az* illetékos körök is, de tudják Kótegyháza értelmesebb polgárai is. Úgy volt, hogy még ez év elején megnyílik itt egy, három tanerös állami iskola, meg is vásárolták már a telkét, kötelezte is magát a község, hogy felépitteti az iskolát. Közbe azonban egy ellenáramlat indult az iskola ellen, mely úgy elmórgesitetto az ügyet, hogy a folyó hó 1-én tartott képviselőtestületi gyűlés már hallani sem akart az iskola felépítéséből. Azt határozták, hogy ha az állam iskolát akar, építse fel. Ők bizony iskolára nem adnak egy fittyinget sem. Hát ez a határozat nem azt mutatja, “ hogy bizony-bizony nemcsak gyermekiskolákra van égető szükség Kótegyházán, de még a felnőttekére is, mert ott a kiválogatott kópviselőtagok is nagyon érzik az iskolák hiányát, rájuk is nagyon férne még sok, de sok oktatás. Hírek. A szabadság születésének áh itatós, nagy ünnepe, márczius 15-ike közeledőben van s jöttére földobog a szive minden magyarnak. Az ünneplés az idén sem marad el. Már készülnek a körök, a társas egyesületek, hogy méltóképpen rójják le tartozásukat a szabadság virággal befont áldozati oltárán. Nagy időket élünk! Hazánk fölött meg- gyülemlettek a fellegek. Ma még csak távolról látjuk a villanásokat, de a távoli tompa dübörgés a viharok közeledtét jelzi, ma jobban helyén kell a szivünknek lenni, mint valaha! Csak napok kérdése, hogy mit hoz a jövendő ? 1 Lehet, hogy nemcsak szóval és lelkesedéssel, de tettekkel is be kell bizonyítanunk, hogy őseink nevére, dicsőségére méltatlanok nem vagyuuk! Közeledik a tizenkettedik óra! Vigyázzunk, nehogy készületlenül találjon valakit közülünk, a régi szent tavaszi napok hazajáró szelleme ! A közigazgatási bizottság márczius havi ülése, eltérőleg a szokásos idő, vagyis a hó másooik hétfőjétől, ezúttal csütörtökön márczius 11 én fog megtartatni. Békésvármegye központi választmánya az országgyűlési képviselőválasztók 1910. évi névjegyzékének összeállítására szükséges intézkedések megtétele czéljából, folyó hó 10-én d. u. 3 órakor a vármegyeház kistermében ülést tart. A vármegyei jegyzői nyugdijegyesület igazgató választmánya f. hó 3-án d. u. 3 órakor ülést tartott. Jelen voltak Ambrus Sándor alispán elnöklete' alatt: Dr. Zöldy Géza, Schmidt József, Ritsek János, Aszalav Gyula és Kolozsi Endre választmányi jtagok és Moldoványi János várm. aljegyző mint 'előadó. Az ülés tárgyalás alá vette első sorban özv. Maros Györgynó békéscsabai volt jegyző nejének özvegyi ellátás megállapítása iránti kérvényét és özvegyi ellátását f. évi márczius hó 1. napjától kezdődöleg évi 1060 koronában állapította meg. Nagy Gábor békési adóügyi jegyző lemondása tárgyában keletkezett iratokat a vármegye közönsége nevezett jegyző nyugdíjaztatása czéljából a nyugdij- választmányhoz tette át. A nyugdijválasztmány a hármas orvosi bizottság szakvéleménye alapján Nagy Gábort munkaképtelenség okából nyugdíjazta, s nyugdíját 29 beszámítható szolgálati éve utón 1909. január 1. napjától kezdődő joghatállyal évi 1560 koronában állapította meg. Tárgyalta ezután a választmány a nyugdíjalap 1908. évi zárszámadását s ennek kapcsán elhatározta, hogy miután az alap jövedelmei a kiadósokat már nem fedezik, a szabályrendelet oly irányú módosítását javasolj t a vármegye közönségének, hogy a mindenkori hiánv az egyes községek között a szabályrendeletben megállapított 3-as kulcs szerint vetessék ki, az eddigi egy összegben való 15.000 kor. hozzájárulás helyet!, Békésvármegye közkórházi bizottsága f. hó 1. napján Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés folyamán dr. Berkes Sándor igazgató beszámolt a legutóbbi ülés óta előfordult eseményekről, a melyeket a bizottság vita nélkül tudomásul is vett. A szennyvizderitő telep helyes elhelyezése czéljából az u. n. csordajárás bizonyos részére szükség lévén, annak a kórház tulajdonát képező területtel való elcserélése iránti teendők ellátása czéljából a vármegye alispánja kéretett fel s megbízást nyert az alispán az iránt is, hogy a kórházi tervek és költségvetések felülbírálását a keresk. minisztériumban személyesen sürgesse meg. A közkórház önzetlen jóakaróinak dr. Niedermann Gyula és dr. Raisz Gedeonnak arczképeit Túri Lajos budapesti festőmüvészszel festeti meg s a költségeket a f. évi költségvetés előre nem láthatók rovata terhére utalta. A felszerelési czikkek beszerzése czéljából a bizottság árlejtést hirdetett s a kórboneztani intézetnek gazolil világítással való felszerelése előtt a technológiai muzeum véleményét kérte ki a világítás biztonsága felől. Ezekután az ülés több jelentéktelen ügy elintézése után véget ért. Elrendelték a fősorozást. A honvédelmi miniszter kibocsátotta és Békésvármegyének is meg- küldötte az idei fősorozásra vonatkozó rendeletér, mivel már a törvényhozás mindkét háza megszavazta az 1909. évi ujonezok megajánlásáról szóló törvényjavaslatot. A rendelet szerint az 1909. évi fősorozás, a már jóváhagyott utazási és működési tervtől részben eltérőleg márczius hó 8-tól május 15-ig lesz megtartandó. Azokban a sorozó járásokban, melyekben a sorozás márczius 8-nál korábbi napra esett volna, a fősorozás az uj tervek alapján lehetőleg közvetlenül a többi járásokban lebonyolított sorozások után, május 15-ig lesz megtartandó, Békésvármegyében tehát csak a szeghalmi járásra megállapított működési terv változik. .A sorozás ugyanis márczius elején lett volna megtartandó, de a fenti ministeri rendelet folytán május 6., 7., 8. és 10 ik Dapjára tűzetett most ki. Az ujonczállitás tehát folyó 18-án Gyulán veszi kezdetét. A halottkémi dijak. A közigazgatási bizottság, a vármegye főorvosának javaslatához képest, az 1908. évi XXXVIII. t.-cz. 9-ik §-ának 4-ik pontja értelmében, a községi orvosok által a községek belterületén, a nem szegényektől szedhető halottvizsgálati dijat a vármegye minden községére nézve, — tehát Gyula városára nézve is — 1 koronában állapította meg. Ezenkívül megállapította, hogy a kerületeken, amelyek a községektől 2 kilométernél távolabb esnek, a halottkémlelés teljesítéséért a községi orvosok a rendes díjon felül, még a vármegyei szabályrendeletben megállapított fuvar- és távolsági díj felszámítására jogosítottak. A fuvardíj azonban elesik, ha azt természetben szolgáltatják. Ezek a megállapítások nem érintik a községeknek a községi orvosokkal történt vagy történendő, a
