Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-14 / 7. szám

1909. február 14. BÉKÉS a hálát, elismerést, és örök megemlékezést, melyről a közgyűlés őt a távozás perczében biztosította. A közgyűlés lefolyása a következő volt. Székely Lajos igazgató évi jelentése szerint a körnek 253 rendes tagja van. Jancsovics Péter, Rombay Zsigmond, Steigervald Ferencz és K. Schrif- fert István tagok halála feletti részvét jegyzőkönyvbe vezettetett. A kör helyiségének újjáépítése elvben elhatároztatott, annak kivitele pedig azon időpontig, mig a jelenlegi rendelkezésre álló 10 ezer korona építési alap 15 ezer koronára emeltetik, a mihez le­galább 2 év kell még — függőben hagyatik. A kör rendes évi bevétele 7761 K 88 f, kiadása 1787 K 48 f volt. Határozatba ment, hogy minden tag, aki tagdíjával egy évről hátralékban van, és további egy félévi várakozás után sem fizetne, ezen határidő leteltével a tagok sorából kilépettnek tekintetik és a választmány által törölhető.. A kör 3800 K ösztön­díj alapítványának ez évi kamatai Glatz János és Rácé Etus gyulai tanulóknak adattak. Ezen alapít­vány további odaítélésénél irányelvül kimondatott, hogy a polgári leányiskolái tanjegy szerinti jobb bizonyítvány, más egyéb kellékek hasonlósága esetén, nem csökkenti a gymnasiumból ajánlott tanuló ke­vésbé jó bizonyítványának egyenrangúságát A kör könyvtára 1791 műből áll, a nagy forgalom azon­ban a könyvek nagy részét maholnap elavulttá teszi s az egész könyvtár gyökeres megújítására lesz szük­ség. A számvizsgáló bizottság jelentésének jóvá­hagyása után elfogadtatott az évi költségvetés. Mol- dovány János indítványára 50 koronát szavazott meg a közgyűlés a Gyulán állítandó »Iparos menház« alapjára. A tisztujitás Márky Albert korelnöklete alatt folyt le. Elnökké nagy lelkesedéssel újból Szénásy József kiáltatott ki, mire ő meghatottan mondott köszönetét s a következő búcsuzólevelet terjesztette elő, amit a közgyűlés mély csöndben hallgatott végig : „Tisztelt Közgyűlés! A jelen esztendővel egyletünk fennállásának negyvennyolczadik évébe lépett. Egyletünknek meg­alakulása első órájától vagyok tagja s hálás érzéssel említem meg azt, hogy egyletünknek életében, — az állandóan megújult megtisztelő bizalom folytán, — éppen 45 éve veszek részt különböző tiszteleti állásokban. Anuyira megritkult azoknak a száma, akik egyletünk alapításában résztvettek, hogy azok közül tényleg csak egyedül magam vagyok tagja egyle­tünknek. A magam részéről elérkezettnek találom az időt arra, hogy pihenőre térjek és hogy helyemet tevé­keny és fiatalabb erőnek adjam át. Tehát úgy ezen, valamint azon körülmény is, hogy megroppant egészségi állapotom azon elhatá­rozást érlelték meg bennem, hogy minden állásom­ról lemondva, véglegesen nyugalomba vonuljak, mely nyugalomba vonulás egyúttal azt is jelenti, hogy szeretett szülővárosomból is elköltözködöm és a jó Isten kegyelméből még hátralevő napjaimat szeretet családom körében töltsem el. Amidőn tehát elnöki tisztemről ezennel lemon­dok, szivem egész melegével köszönöm meg azon bizalmat, amelylyel engemet oly hosszú időn át, szakadatlanul megajándékozni kegyesek voltak. Talán nem követek el szerénytelenséget, ha bátorságot veszek felemlíteni azt, hogy én tőllem tel- hetőleg mindig azon igyekeztem, miszerint a bennem helyzett bizalomnak megfeleljek, állandóan azon munkáltam, hogy szeretett egyletünk, amelyhez éle­tem oly szorosan hozzá fűződik, tisztességben és vagyonban gyarapodjék. Isten bő áldását kérve a szeretett egyletre, virá­gozzék az idők végéig, engem pedig kérem, tartsa­nak meg szives emlékükben.“ A lemondó levél közvetlen meleg hangja nagy hatást tett; nemcsak Szénásy József elnököt, de a kör tagjait is mélyen megindította. Az ünnepélyes csöndben Székely Lajos igazgató állott szólásra s röviden a következőket mondotta: A vezér búcsúzik katonáitól; vezér volt a mun­kában, nem kérve és nem várva jutalmat. Jól kez­dett és jól végzett, müvének sikere önmagában hor­dozza jutalmát. Boldog, aki földi életét úgy tudja berendezni, hogy polgártársai között változatlan tisz­telet, szeretet és elismerés környezi s aki felett egy hosszú emberi életkor — mint álom — repült el, anélkül, hogy testileg vagy lelkileg rajta az idő észrevehető nyomokat hagyott volna. Az ifjú szív lelkes bátorságával létesítette e társaskört egy fél­század előtt, mikor a magyar nyelv el volt nyomva, dajkálta, nevelte azt mint jó apa gyermekét s most megerősödve saját szárnyára bocsátja. Szelleme itt fog lebegni továbbra is, de hogy jelképileg állan­dóan közöttünk maradjon, indítványozza, hogy arcz- képe megfestessék és nagynevű elődje Göndöcs Be­nedek arczképe mellé a nagyteremben kifüggesztes- sék. Bródy Sámuel külön diszokmány átadását, Schneider János pedig örökös diszelnökké választását' indítványozták ; mindezen indítványok zajos helyes­léssel fogadtattak és határozattá emeltettek. A tisztujitás további folyamán megválasztattak. Elnök Dr. Lindenberger János, igazgató Székely Lajos, alelnök Moldovány István, jegyző Székely Zsigmond, pénztáros Bekker Endre, ügyész Dr. Foll- mann János. Számvizsgálók : Levandovszky Dezső, Schmidt Gyula és Verner József. Választmány: Batik Elek, Kovalszky József, E. Schriffert József, Sál József, Schmidt József, Hakkl Ferencz, Papp Gyula, Dr. Daimel Sándor, Niedermayer Antal, Takácsy Lajos, K. Schriffert József, Féhn István, Szénásy János, N. Szabados József, Schmidt Gyula, id. Czin- czár Adolf, Pfaff Ferencz, Moldovány János, Mérey Gyula, Kohn Dávid, Dr. Szirbik Bálint, Lukács Endre, Mayer István, Biberea Péter. Póttagok : Bródy Sándor, Zuzmann János, Táby Andor, Péczely József, Bossányi Béla, Gerlein Mihály. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1909. évre előirt házadó kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIY. t. ez. 16. §-a értelmében február hó 14-től 22-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adó­nemmel már a múlt évben meg voltak róva, a laj­strom kitételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1909. évi február hó 10-én. Tanczik Lajos 71 1—1 h. polgármester. T a n ii g y. A főgimnáziumban ma délután fél 6 'órakor Uránia előadás lesz. Tárgy : Egyptom. Belépti-dij 20 fillér. A vetítésre kölcsönzött kepak ugyan eddig; még nem érkeztek meg, de remélhető, hogy mint más alkalommal is történt, az előadás idejéig meg­érkeznek, úgy, hogy az megtartható lesz. Szinieló’adás a nópkerti pavillonban. A helybeli áll. poíg. leányiskola növendékeinek nyilvános, jó- tókonyczólu előadására vonatkozólag a sokszoros kérdezősködések által indíttatva, sikerült a követ­kezőket megtudni. A m. kir. állami polgári leány­iskola növendékei által az iskolai tanulmány kirán- du ási alap javára f. hó 27. és 28-án előadatik: „Virágálom“. Allegorikus játék dallal és tánc/czal. Irta Tordri Grail Erzsi. L 'sz ott minden : tündérek, virágok, pillangó, tánezosnők, énekkar, vaDmeny- nyieu megfelelő díszes jelmezekben. A tan. testület nőtagjai már hetek óta buzgólkodnak, hogy az elő-, adás minden tekintetben fenyesen sikerüljön. A próbák hetek óta folynak, a jelmezes készülnek. A készülő színpadi díszleteket volt alkalmunk látni és csak annyit mondunk, hogy azok festőit: Szabó Emilné és Szrogh Katinka tanárnőket nem kell külön dicsérni, dicsérik őket maguk e díszletek. A zongora kíséretet dr. Kovalszky Róbert vál­lalta. Az érdeklődés az előadás iránt már is oly nagy, hogy alighanem kicsi lesz a nagyterem a közönség befogadására. Az előadás délután 5 óra­kor kezdődik. Jegyek árai: I. hely 1 K, II. hely 60 fill., állóhely és karzat 30 fillér. Hírek. A képviselőtestület folyó hó 15-én délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgyakkal : 1. Ifj. Steigervald Ferencz örököseitől útszélesítés czéliaira merveendő terület tárgyában tanács előterjesztés. (Ezen ügy harmadszor lévén tárgyalás alatt, érdemi határozat a megjelent kép­viselő urak többségével fog hozatni). 2. A gyulai róm. kath. főgimnáziumi bizottságba két tag válasz­tása iránt tanács előterjesztés. 3. A szegedi ifjú vakok államilag segélyezett tan- és nevelőintézet igazgatójának kérelme 300 korona évi segély meg­szavazása iránt. 4. Schrei Oszkár Károly, Pukk János és Mihók Máris illetőségi ügyében tanács előterjesztés. 5. Berényi András gyulai lakos ké­relme községi adó visszatérítés iránt. Gyula városa küldöttsége Darányi Ignácznál. A képviselőttestulet — mint annak idejön megírtuk — Weisz Mór képviselő indítványára elhatározta, hogy a benedeki majorban tervezett s immár két Ízben megtagadott mezőgazdasági szeszgyárt ismételten meg­folyamodja, illetőleg hogy a kormánynál már fenn­lévő kérvényének kedvező elintézését nagyobb számú küldöttséggel szorgalmazza. A képviselőtestület a küldöttség vezetésére Dőry Pál főispánt kérte fel, aki folyó hó 9-én Budapestre utazván, szerdán táv­iratilag értesítette dr. Lovich Ödön polgármestert, hogy Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter a küldöttséget csütörtök délelőtt hajlandó fogadni. De miután a képviselők nem voltak olyan időben érte- 8Íthetők, hogy csütörtök reggelre a fővárosba érkez­hessenek, újabb távirat váltása után az audenczia péntek délelőttre tűzetett ki. A képviselőtestület által választott küldöttségből ár.lLovich Ödön polgárm. dr. Bucskó Koriolán főjegyző, Pfaff Ferencz, Piévery Albert, Kóhn Dávid, táblán Ferencz, Csőké István, Gergely Pál, Pettner József, Murvai Ferencz, Fábián Ferencz, Bállá Ferencz és TarJános képviselők a csütörtök éjszakai vonattal felutaztak Budapestre, hol K. Schriffert József országgyűlési képviselő ia hozzájuk csatlakozván, Dőry Pál főispán vezetése alatt pénteken délelőtt 11 órakor megjelentek a földmivelésügyi minisztériumban és 12 órakor tisz­telegtek Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter­nél. Dőry Pál főispán, klasszikus formájú tömör beszédben ecsetelte Gyula városának súlyos anyagi helyzetét, közgazdasági s kulturális téren eszközölt nagy kiadásait és még fenálló kötelezettségeit, amelynek kifolyásaként a város már évek hosszú sora óta száz perczenten felüli községi adóval küzd és valamennyi alföldi város közül leginkább reá van utalva arra, hogy jövedelmei fokoztassanak és hogy a miniszter, aki annyira szivén viseli a gazdaközön­ség érdekeit, e tekintetben hathatós támogatásban részesítse. Ilyen támogatás volna a mezőgazdasági szeszgyár felállításához szükséges szeszkontingena — Hivatalnok akar lenni, fiatal barátom ? — Igen kérem, — szólt ez félénken s ide-oda ugrált a szeme. — Nagyon fiatal még, — folytatta Gergely. — Nincs valamire hajlama? Nincsenek vágyai? A gyakornok egészen megzavarodott. Megijedt a kérdésektől s zavartan hebegte : — Az igazgató úr azt mondotta, hogy legszí­vesebben vesz föl a sok ajánlkozó közül . . . mert százan is ajánlkoztak, kérem szépen . . . meg hogy jeles bizonyítványaim is voltak . . . azt hiszem, hogy meg fogok felelni . . . igyekezni fogok, kérem szépen. — Jó, jó. De hogy akar-e, szeret-e hivatalnok lenni ? Napról-napra bejönni ? Ugyanazt a munkát végezni, napról-napra, egész életében ? Pillanatnyi csend lett. Mindenki hallgatott. Künn sugárzott a déli nap, de az élet fényét felfogta az egymásra torlódó háztömegek szorongó árnyéka. Az égnek csak egy parányi foltja, — mint egy tiszta szem sugaras tekintete, — csillogott át a szürke falak között. A gyakornok a földre nézett. Halkan, bátor­talanul törte meg a csöndet: — Ha az ember elvégzi az iskoláit, hivatalba akar jutni. Az anyám is annyira örült, hogy hiva­talhoz jutok, hogy egy kis pénzt keresek, — sirt örömében, kérem szépen. A hivatalnokok egyszerre megmozdultak. Az egyik Gergelyhez fordult s hevesen kiáltotta: — No, hát tessék elmenni! Mindenki szabad! De hát mikor az egész világ megbolondult! Mikor mind be akar jönni! Kimenni egy se!

Next

/
Thumbnails
Contents