Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-26 / 52. szám
10 BÉKÉS 1909. deczeraber 25. lön kedvezményekben is részesíti előfizetőit. Ilyen a Pesti Hírlap nagy képes naptára, mely már 20-ik évfolyamát érte meg s melyet minden negyedévi előfizető karácsonyi mellékletül ajándékba kap. Nem vetélkedhetik ezzel semmi külön ünnepi melléklet, mert az kiolvasva, értékét veszti, míg a Naptár egy-egy évig haszonnal forgatható. Másik kedvezmény, hogy az előfizető féláron rendelheti meg a Divat-Salon cimü, pompás kiállítású divatujságot. A Pesti Hírlap azért is melegen ajánlható az olvasó- közönség figyelmébe, mert a pártokon kívül és felül álló politikusok írják a vezércikkeit s tájékoztatják az olvasót a politikai helyzet felől és mig tárcáival, humoros közleményeivel szórakoztatja, tudományos ismereteket terjesztő cikkeivel, szerkesztői üzeneteivel valósággal oktatja az olvasóközönség széles rétegeit. A Pesti Hírlap előfizetési dija (negyedévre 7 korona, egy hóra 2 korona 40 fillér, a Divat-Salon al együtt negyedévre 9 korona) posta- utalványnyat a kiadóhivatal címére küldendő (Budapest, V., Yáci-körut 78.) Magyar Lányok. Fiatal lányok számára talán a legnehezebb szép és jó olvasmányt adni és ez a kérdés minden szülőt, aki szivén viseli serdülő leányának lelki nevelését, aggodalmasau foglalkoztat. Tutsek Anna pompás lapjával, a Magyar Lányokkal minden tekiutetben megfelelő olvasmányt adhat lánya kezébe a legkörültekintőbb anya is. Java magyar Írók, jeles tollú pedagógusok szólalnak meg itt frissen irt munkáikkal, hogy egyfelől szórakoztassák a magyar leányközönséget, másfelől az otthon falai között is folytassák az iskola nevelő szerepét. Egy-egy száma egész bokrétára valót hoz verses és prózai dolgozatokból. Elmésen szórakoztat, mint egy rövidruhás, okos, jókedvű leánypajtás és emellett okos tanácsadója a jövendő kis háziasszonynak. Igazán] fiatal leányok lapja a Magyar Lányok, amelynek minden sora nekik íródik. Negyedévre 3 K, félévre 6 K, egész évre 12 K. Mutatványszámot ingyen küld a Magyar Lányok kiadóhivatala : Budapest, YI. Andrássy-ut 10. A legnagyobb rejtély a mai politikai helyzet. Ki tudná megmondani, hogy mit hoz a jövő ! Az újságokban is sokszor legellentétesebb véleményeket olvassuk. A „Budapest ‘ Kossuth Lajos kedvelt lapja volt sok éven át, annak elveit vallja ma is, igaz szószólója és tájékoztatója a hazafias magyar olvasóközönségnek. A Budapest 33 év óta együtt érez, együtt harcol hü előfizetőivel, azok érdekében sem fáradságot, sem áldozatot nem sajnál A mellet, hogy mindég nagyobb és jobb lapot ad, évenként egyszer egy remek ajándékkal is kedveskedik előfizetőinek. Mostani ajándéka a Kossuth emlékalbum, mely rendkívül érdekes tartalmával és igen díszes kiállításával méltán fog feltűnést kelteni. Uj előfizetők csak úgy kaphatják meg, ha legalább fél évet előre fizetnek A Budapest előfizetési ára : fél évre 12 korona. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal, Budapest, IV. Sirkantyus utca 3 Közgazdaság. Állami mének szétosztása A lótenyésztő gazdákat közelről érinti a földművelésügyi miuis- ternek a vármegyéhez leérkezett rei delkezése, a melynek értelmében az egész vármegye területén az egyes fedeztotési állomások részére Békéscsabán, az állami méntelepen az iyio. évi január hó iy-én, fognak az állami mének szétoszlatni. A kerületi munkásbiztositó pénztar ügyvezetői folyó hó 19- és 20 án szaktanácskozást tartottak Budapesten a Gyáriparosok Országos Szövetségének tanácstermében. A kereskedelemügyi minisztérium s az állami biztosítási hivatal képviseletében megjelentek dr. Andor Endre, dr. Papp Géza miniszteri tanácsosok, dr. Sigmund Emil és Hlavács Kornél miniszteri titkárok, továbbá az Országos pénztár központi tisztviselői stb., a magyarországi munkásbiztositó pénztárak 96 ügyvezetői közül 56-an. Behatóan tárgyalták az uj törvény célszerű végrehajtását és az ügykezelések egyszerűsítését. Megalakították a pénztári tisztviselők szervezetét. Az alapszabályok megszerkesztésére 12 tagú vég rehajtó bizottságot szerkesztettek. Az előkészítő értekezlet s a kandidáló bizottság alelnökéü1, valamint a kongresszus elnökségébe beválasztották a gyulai pénztár ügyvezetőjét, Diósi Bélát. Ezenkívül Dtosi javaslatot tett a tagigazolványok és bejelentések egyszerűsítése iránt. Az ügykezelési szabályzatok is az ő javaslata alapján tárgyaltattak. — A végrehajtó bizottság diszi-lnökóül dr. Walter Gyula püspököt egyhangúlag megválasztották. A vármegyei építkezési szabályok. A várme gye épitke/ési szabályrendeletét a múlt évben egész terjedelemben módosítván a modern közki- vánalmaknak megfelelően módosította, intézkedvén abban a gazdasági csel d lakások és a tanyai építkezések módozataitól és feltételeiről is. A belügy- minister a módosított építkezési sz bályrendeletet a kereskedelmi, földmivelésügyi és igazságügyi mintaterekkel együttesen felülbírálván, azt több rendbeli észrevételekkel visszaküldte. Az észrevételek többé kevésbé kisebb stilária módosításokra s aprób változtatásokra vonatkoznak, lényegesebb kifogásaik is, vannak azonban a minisztereknek. így felveendő a szabályrendeletb n, hogy az építési engedélyért folyamodó köteles az elöljárósághoz benyújtandó kérvényben a tervezett épület méreteit, a falak vastagságát, a helyiségek rendeltetését, az építéshez felhasználandó anyagok minőségét is pontosan leírni, s a terveket és műszaki leírást, me lyek a kérvényhez csatolandók, tartozik a kivite lért. felelős szakértő is aláírni. Továbbá az építkezés végrehajtását csakis arra hivatott és megfelelő ipar engedélylyel bíró szakértőre szabad bízni, ki a kérvényben megnevezendő, vagy legkésőbb az építés megkezdése elő:t bejelentendő. Meghatározandó továbbá, hogy nagyobb épületekhez milyen méretű téglák használandók ; emeletes épületek, ]tüzfalak s kémények vályogból nem építhetők. Zsúppal vagy náddal fedett épületeknél úgynevezett orosz (cilinder) kémény nem építhető. Gyárak építése a telep engedély jogerőre emelkedése előtt meg nem kezdhető. A régi gazdasági cselédlakások nem a szabályrendelet, hanem az uj cselédtörvény életbeléptéiétől vagyis 1907. nov. 1-től számitolt 10 év alatt kiépítendők. A szabályrendelet tehát ennek megfelelően átdolgozandó Békéssámson község vasúti segélye Békés- sámson község, amely rossz időjárásban kőut és vasút hiányában teljesen el van zárva külvilágtól, a tótkomlós—békéssámson—hódmezővásárhelyi helyiérdekű vasútra tudvalevőleg 50000 korona vasúti segélyt szavazott meg. A községnek ezt a határozatát a kereskedelmi miniszter most jóváhagyta azzal, hogy a kölcsön felvétele tárgyában hozandó határozata külön jóváhagyást igényel és addig a most jóváhagyott határozat sem hajtható végre. Az öcsödi hármas körözsi hídon eddig a község által gyakorolt vámszedést, a kereskedelmi miniszter — tekintve, hogy a hid időközben vármegyei mütárgygyá vált, a törvényhatóságra ruházta. Eddig a váraszedési jog a község által bérbeadás utján volt hasznosítva, a bérleti szerződés azonban ez év végén lejár. Mivel azonbui a miniszter döntése, amelylyel a vámszedési jogot a vármegyére ruházta csak napokkal ezelőtt érkezett, le, ennélfogva a vármegyét illető jog mikénti értékesítése tekintetében a törvényhatóságnak még nem volt módja határozni. Ez okból a vármegye alispánja ideiglenesen aként intézkedett, hogy az eddigi bérlőt mindaddig felhatalmazta a vámszedésnek az eddigi alapon való gyakorlására, mig a törvényhatóság a kérdésben a legközelebbi közgyűlésén határozni fog. Törvényszéki csarnok. Pályázat. A gyulai kir. törvényszék mellé rendszeresített román tolmácsi állás lemondás következtében üresedésbe jővén, arra a kir. tszék elnöke pályázatot hirdet, melynek határideje 1910. január 10 napja. A kinevezésre kijelölt pályázó a kinevezés előtt tolmácsi vizsgát tartozik tenni. Csődök- A gyulai kir. törvényszék dr. Po- vázsay Máté elhalt csabai ügyvéd hagyatéka ellen megindította a csüdöt. Tömeggondnok dr. Kerényi Soma békéscsabai, helyettese dr. Felföldy Sándor gyulai ügyvéd. Követelések bejelentésének határideje 1910. jan. 22. Felszámolási tárgyalás határnapja 1910. febr. 18 án. — Ugyancsak csőd nyittatott Kardos Péter szeghalmi kereskedő ellen is. Tömeggondnok : Dr. Makai Márton szeghalmi, hely ttese Dutkay Béla gyulai ügyvéd. Követelések bejelentésének határideje 1909. febr. 10. Felszámolás határnapja márc;us 4, csődválasztmány alakítása márc. 7. napján lesz. — Mindkét csődben Tóth Ferenc kir törvényszéki biró a csődbiztos. Heti bünkrónika. Körösladányban Yas Gábor szolgálatában állottak Marti Erzsébet és Pap Károly. Férfi és nő idyllikus életet éltek. Marti Erzsébet, a szakácsnő gyöngéd érzelmekkel viseltetett Pap Károly kocsis iránt, amely érzelmek nagy mértékben viszonzásra találtak. A nő nagy dolgokra volt képes, hogy áldozatokkal is bebizonyítsa hűségét. Hogy a derék kocsisnak ugyanis minél kellemesebbé tegye- az életét, felfeszitette a gazdája kamaráját s onnan kenyeret vitt el a kocsis számára, de azonkívül szivart és bort is lopott a Károlynak. Kellemesen éltek igy, a földi javakban dúskálva Erzsi és Károly,, mig egyszer csak rajta nem kapták őket. Lopásért és orgazdaságért kerültek a bíróság elé, amely Marti Erzsit 8 napra, Pap Károlyt 3 uapra becsukni rendelte. A fogházban bizonyára nem fognak olyan szépen élni, legfellebb csak a szép napok reminis- cenciái fogják éltetni az Erzsit és Károlyt. Hízó Sándor 1909. nov. 3-án a G Szilágyi Mihály könyvével és neve alatt a Réthy Béla békéscsabai gyógyszerész szolgálatába állott, mint cseléd. Másfél napi ott szolgálás után, nov. 5-én azonban már megszökött és magával vitte a laboráns szobában elhelyezett vadászfegyvert, úgy a Sarkadi András cselédtársa tulajdonát képezett egy pár csizmát és egy téli kabátot. A fegyverrel azután Gyulára jött, ahol azt eladta Naschitz Fülöp ószeresnek. A bíróság Hízó Sándort lopás büntette miatt 4 hónapi fogházra ítélte. Kádár Jenő békéscsabai volt kereskedőnek az 1906. május hó 1-én megnyitott üzlete 1908. december 12-én csődbe került. A hivatalból megindított nyomozás szerint Kádár Jenő, bár üzlete megkívánta, rendes kereskedelmi könyveket nem vezetett, évenként mérleget nem készített és mikor már tudta, hogy fizetésképtelen, akkor sem kért maga ellen csődöt, hanem tűrte, hogy hitelezői illene végrehajtást vezessenek. A kir. törvényszék bűnösnek találta Kádár Jenőt a vétkes bukásban és ezért őt behajthatatlanság esetén 20 napi fogházra átváltóztatandú- 200 K pénzbüntetésre Ítélte. Kardos menyecske Vranka Pálné sz. Kovács Mária szarvasi asszony, amit bebizonyított az által is, hogy (azért mondjuk, hogy »is«, mert az ura előtt említett tulajdonsága bizonyára már rég nem titok s annak a férj előtt több ízben és előzőleg is- már kétségtelenül tanujelét adta) mikép -Szarvason,. 1909. márciu3 hó 25-én a mozgófénykép színházban a karzaton, mert neki nem jutott ülőhely, a nézők alól a széfeket kezdte kirángatni és mikor ezért a- rendőr felelősségre vonta, annak is neki ment s- mellbe vágta. A hősi bátorságnak a középkorban cserkoszoru lett volna a jutalma, az inhumanus XX, század pedig 2 havi fogházzal sújtotta a női bátorság rakoncátlan példányképét. Szerkesztői üzenetek. Ősz. Névtelenül beküldött közleményeket, igy verseket sem közlünk. Nekünk ugyanis tudni kell, hogy ki rejtőzik az álnév alatt, a közönséggel szemben már fenntartható az inkognito, mit kívánatra mi feltétlen diszkrécióban tartunk. A két első. versre különben kimondjuk, hogy azok »rosszak«. A harmadik „dal“-nak nem dal ugyan, de versnek elég jó s közölhető is volnaH e t i p i a c z. Gyula, december hó 24. A budapesi áiuiőzsdén gnbonunemüekbe egész; héten üzlettelenség uralkodott, árak nem változtak. Heti piacunkon is csekély a kínálat, ugyanilyen a kereslet is, eladatott: Búza . . 27 00 —28 00 Árpa /.alj Tengeri 14-20-14 40 14 60-14 80 12 20-12-30
