Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-19 / 51. szám

1509. deezember 191

BÉKÉS

ft

Ejareno, Várady László, Tokay Gyula, Kocsor Jenő, Bauer Bez-ő, Rózsás Gyula és Sill Béla 1 — 1 ko rónával Úgy a felülfizetések, mint az estéli tiszta jövedelem — a kereskedelmi kör könyvtárán ak gyarapítására fordittatnak.

' Fischer D. cég lapunk mai számában közö t hirdetésére felhívjuk olvasóink figyelmét. A dús választékú raktár magában fog'alja a legszebb és leghasznosabb kaiácsonyi és újévi ajá' d 'ktárgyakat.

a?”

Üvegből táplált

gyermekek, rózsás és teli arcuakká, erősekké és életvidámakká válnak, ha

SCOTT-fele csukamájolaj EMULSIÓ t

adnak nekik.

A Scott-fóle Emulsiő-ban

levő tiszta és könnyen emészthető táplálék, gyotsan jóváteszi a táplálkozásnak akármely fogyatkozását.

A SCOTT fele EMULSIÓ-t nagyon szeretik krémszerü izéért. Kitűnő, bármilyen okokból eredő erőhanyatlás és gyengeség ellen.

A SCOTT-féle EMULSIÓ a legkiválóbb Egy eredeti üveg ára 2 K 50 fillér

Kapható minden gyógytárbau.

5Ö7 3-20

Az Eraulsió vásárlásánál a , SCOTT-féle iiiöd szer védjegyét-— a halászt kérjük figyelembe venni.

9.0 >

»AI

A húgyhajcó és húgysavoldó vizeK királya, bór- és dús hthion-tartalmú ásványvíz.

Kiválóvegyiösszetét Ieköve.keztében sikerrel alkalmazható vese-, húgykő- e's hólyagbajok eseteiben, valamint cukorbetegségeknél, csűzos bántal- maknál; továbbá a légző- és emésztőszervek hurutus bajainakgyógyitására

Igazgatóság: Budapest,IV.rerenczlózsef-rakpart 22. Kútkezelőség: EPERJES

'im

Főelárusitók: Zuzmann János és Frattini János, Gyulán.

te

áá o-! S I

TÖRLEY

PEZSGŐ.

A patronage gyűlés.

E hó 12-én délután 3 órakor zajlott le a patranoge egyesület megalakítását célzó előértekezlet „ a. megyeháza nagytanácstermében. Beszéltünk már j.íftla, hogy a nyomor áldozatainak a bűn miazmás a környezetétől való megmentése olyan nemes eszme . és: egyúttal olyan társadalmi és nemzeti kötelesség, „ fpely társadalmunk érdeklődését fel keli hogy költse Jjlzt az érdeklődést Gyula város társadalma a vasárnapi előértekezleten fényesen tanúsította.

3 Sokszor hallottunk már súlyos vádakat városunk -társadalmi viszonyai ellen, az azonban el nem vitatható, hogy itt talán több terhet kell viselnie annak, -aki az u. a. társaság tagja, mint másutt — és mégis

a kultúrintézmények egész sora virágzik Gyulán és Békésmegyében. Ez a társaság becsülettel kiveszi részét a nemzet fentartó munkának a társadalomra háruló feladatköréből s éppen ezért elégtétellel konstatáljuk, hogy a patranoge eszme is jelentőségéhez mérten sorakozik ama kulturális tényezők soraba, melyeket Gyula város és Bekésmegye hathatós közereje nagy társadalmi és nemzeti feladataink javára olyan intenzív módon értékesít.

Nem vagyunk azonban annyira elfogultak a patranoge tevékenység iránt, hogy a nagyérdeklődést kizárólag az eszme nemességének, vonzó erejének tulajdonítsuk, mert kétségtelen, hogy itt személyi motívumok is közre játszottak.

Az előértekezlet elnöke, Ambrus Sándor alispán népszerűsége és tekintélye úgy, az igazságügyi kor mány kiküldötteinek} körünk ben való megjelenése, a miről olvasóink aznap reggel értesültek, jelentős mértékben hozzájárult az elért sikeihez.

Vas rnap délben Budapestről megérkeztek a/ előértekezleten való megjelenés céljából, mint az igazságügyi kormány kiküldöttei: Dr Gyomai Zsig- rnond, a Jogállam című jogi folyóirat szerkesztője, dr. A7igyal Pál pécsi jogakadémiai tanár, egyetemi magántanár a budapesti tudományegyetemen és az Akadémia levelező tagja, végül Rottenbiller Fülöp, a m kir. igazságügyminiszteriumba beosztott kir. it. táblai biró. Délután 2 órakor jött meg dr. Halász Zoltán budapesti ügyvéd, a »Szemérem elleni bűncselekmények« szerzője, aki a nemrég megtartott II.

^Országos patronage kongresszuson sz-kszerü véleményt terjesztett elő a II kérdésre, a patronage vezérelveiről a züllés veszélynek kitett, vagy erkölcsi romlásnak indult fiatalkorú leányok, illetve a nőrabok érdekében.

A délutáni ülésre már 3 óra előtt kezdett gyű lekezni a villanyfénytől világos terembe a közönség, mely kevéssel három óra után teljes számban együtt volt. Ott láttuk vezető köreink minden tagját és társadalmunk minden rétegének képviselőit Különösen vonzóvá tette a gyűlés szinterét a nők nagy számának jelenléte, ami szint és kedvességet kölcsönzött annak a gyűlésnek, amely máskülönben tárgyánál fogva eléggé komor jellegű lett volna.

Akiket sikerült megjegyeznünk, azok névsorát a következőkben adjuk.

Jelen voltak : Dőry Pálné, a főispán neje és Dőry Vera, Ambrus Sándor és neje, dr Daimel Sándor és neje, dr. Kiss László, Moldoványi János, dr. Vangyel Endre, Lukács Endre és neje, dr. Zöldy Géza, dr. Zöldy Janos és neje, dr. Berkes Sándor, Sárosy Gyula, Szabó Emil, Sinszky Ferenc, Schmidt Iván, dr. Kiss László, dr. Sztojanovics Szilárd, dr. Szirbik Bálint, Novák Kamill és neje, dr. Lovich Ödön és neje, dr. Bucskó Korjolán, Tanczik Lajos, dr. Varga Gyula, Molnár Albert, dr. Gálbory József, V. Szakmáry Arisztid, Hubay Lajos leányával, dr. Nyisztor Adorján, dr. Aigner Dezső és neje, dr. Madarász Kálmán, Tóth Ferenc, Gubicza Adám, Kurcz Antal, Tomöry Lajo3, dr. Nuszbek Sándor, Ráez János, dr. Frailer Jenő, Göndör Béla. Farkas István, Hornyák Aladár, dr. Török János, dr. Aszódi Imre, dr. Vangyel Szilard, dr Nagy Kálmán, Vein- mann Viktor, Tóth Imre, dr. Krw-rád Ernő és neje, Reodiger Gyula, dr. Liszy Viktor, Czobel Károly és neje, özv. Kovács Istvánná, dr. Mikler Sándor, Szarvassy Arzén, Szarvassy Erzsi és Mariska, Bodoky, Kálmán, Farkas Lajos, Perszina Alfréd, Viutholer Márk, Janos József és neje, Harsányi Frigyes, Künzl Ernő, Tamás Lajos, dr. Széli Imre, dr. Kaczvinszky János, dr. Kun Pál, dr. Décsi Károly, dr. Feldinann Ignác, Tóth Árpád, Mérey Gyula, Bartos Ferenc, Mutschenbacher Gyula, Gróh Béla, Tábi Andor, Müuch Szilárd, Bacsó Gyula, Ha Tóth József, Kursinszki Kálmán, Kardos István, Székely Lajos, dr. Lindenberger János, Rácz Pál, Kozics Gusztáv, Bencker József, Dombi Lajos, dr. Adler Ignác, Bezsán József Ribéria Pét^r, dr Márky Janos, Diósy Béla, dr. Berényi Annin és családja, dr. Biró Béla, Dutkay Béla. dr. Follmann J nos, dr. Hoffman Károly, dr. Felfoldy Sándor, dr. Jantsovits Emil, dr. Keppich Frigyes, dr Kóhn Mór, dr. Ladies László, dr. Major Simon, dr. Martos József, dr. Márkus Mihály, Schröder Kornél és neje, dr. Simonka György, dr Thury Ferenc, dr. Kovalszky Róbert, dr. Jeszenszky Nándor, Schriffert Ferenc, Goldmann Imre, dr. Morvay Janos, dr. HGvey Gyula, Karácsonyi Károly, Scbwim mer Arnold, Deutsch Jakab, Zuzmann Janos, Kohlmann János, Schmidt István, Schmidt Gyula, Szabó József, Fabian Lajos Frattini János, Jámbor István, Kocsis Károly, Dobay Ferenc, Scheibert Jakab, Anuló Pal, Ehrenfeld Salamon, Sál József, Mayer István, Szabados Antal, Pfaff Ferenc, Frailer Gyula, Bekker István, Szénási János, Geist József, Remele József, Schmidt Antal. Kalocsa István, Balogh József, Démusz Ferenc, Najmann György, Sál István, Puskás András, M Tar István, Murvai István, Ravai Gábor, Pettner József, Schriffert Adám József, Kukla Ferenc, Argyelán Gye *v, Csőke István, ifj. Miskucza Illés, F. Schnff-rt *n, Demkó György, Góg Péter, Gombos Mojs -’As István, Braun Mór, Billitz

Sándor, dr Bárdos Arthur, Bosányi Béla, Czinczá AdJf, Daimel Lajos, Dettre István, Desztek Károly, Erkel Rezső, Híjnál Károly. Horthy Béla, Heks Miksa, Kovács Jenő, Czédli Péter, dr. Luxenburger György. Novák Arp;jd, Payer Béla, Nagy Jenő, Winkler Lajos, Wieland Dénes, Reisner Arthur, Reisner Béla, Reisner Ede, Reisner Emánuel, Weisz Mór, Vadas József, K. Schriffert József, Német József, Rannik Kornél, Wertheim Béla, Spitzer Sándor, Nádházi Lajos, Ban Pál, Szántó Henrikné, Braun Vilmosné, B trdos Margó, VmterRóza, Kópősdy Jolán, Némedy Mariska, Kallina Anna, Bodoky Gabriella, B-rtótby Ibolyka, Fábry Mártonné, Székely Lajosáé, Somogyi Janosné, Márky Barna, Ambrus Ilona, Bodoky Károlyné, Bodoky Kálmánná, Bayer Mártonné, Dubanyi Janosné, Dutkay Béláné,Follmann Jánosné, Kalmár Mihályné, Kövér Malvin, Léderer Lajosné, Márky Jánosné, Moldovány Gyuláné, Popovics Jusztinná, Puskás Andrásné, Römer Károlyné.

Nem sokkal 3 óra után jelent meg a teremben az elnöklő Amorus Smdor alispán a miniszteri kiküldöttekkel és Gálbory József k. tsz. elnökkel Lovich Ölön polgármesterrel, dr. Ladies László kaszinói elnökkel és még többekkel együtt, kik mindannyian a terem végén levő hosszú zöld asztal mellett foglaltak helyett.

Ambrus Sándor alispán lendületes szavakkal nyitotta meg a gyűlést, mélyrehatóan mutatva reá a patranage eszme jelentőségere és arra társadalmi kötelességre, melyet ez uj szellemi mozgalom reánk ró. A tőle megszokott tartalmassággal s a helyzetszabta terjedelemben előadott meg .yitó után a jegyzőkönyvvezetésére felkérte Rácz János kir. törvény- széki jegyzőt s azután átadta a szót dr. Konrád Ernő kir. ügyésznek, ki utalással az utána következő előadásokra, röviden vázolta azt a célt, melyet a megalakítandó patronage egyesületnek követnie kell, hogy megszűnjenek ama feltételek, melyek okozzák, hogy amúgy isi nagy ipari és mezőgazda- sági munkáshiánynyal küzdő országunkban évenként 10000 fiatalkorú munkaerő és szabadsága vész el, mert bűncselekményeket követnek el. Rámutatott a rövidtartamu szabadságvesztés büutetés hátrányaira, melynek kiállása után az elhanyagolt nevelésű fiatalkorú minden felügyelet nélkül ismét rászaba littatik a társadalomra.

Dr. Gyamai Zsigmond, a ministeri kiküldöttek egyike tartott előadást ezután, foglalkozva általában a patranage munkásság irányelveivel. Megemlékezett dr. Balogh Jenő budapesti egyetemi tanár meg nem becsülhető érdemeiről a patronage-nab nemzetünk törvényhozásába és társadalmi talajába való átültetése terén, majd szakszerűen fejtegette a társadalom feladatait a patronage érdekében.

Konstatálta, hogy ama cél érdekében, melyet követve a börtön küszöbén túl is keresnünk kell az embert s a jövő generációk kezünkben levő erkölcsi existenciáját a rossz környezet mételyétől desinficiál- nunk kell: a társadalom már megmozdult és kevés törvényszéki székhely van, ahol patronage egyesület ne alakult volna. E kevesek közé tartozik a gyulai törvényszék területe, ahol a társadalom legelőkelőbb tagjai most fáradoznak e közhasznú egyesület megalakulásán. Örömmel üdvözölte mindazokat, akik a szeretet munkájából részüket kivenni óhajtván, idefáradtak és annak a reményének adott kifejezést, hogy a megkezdett munkásság áldásthozó lesz Békésvármegye egész társadalmára. — Éljenzés és zugó taps követte a dr. Gyomai Zsigmond lelkes szavait.

Sorrend szerint most dr. Angyal Pál előadása következett. Ez az előadás volt a gyűlés fő pro- grammpontja, csak természetes, hogy a kiváncsi várakozás és kritika a legnagyobb igényekkel lépett fel vele szemben. Ezek az igények bőségesen kielé- gittettek. Dr. Angyal Pál előkelő, szimpatikus megjelenése az első pillanatban hatott; behizelgő orgánuma, kellemes és routinos előadási modora pedig azok figyelmét is lekötötte, akik esetleg szellemileg nem akartak volna jelen lenni. A mi magát az előadást illeti, kevés példáját láttuk a tudományos színvonalon álló és amellett a laikus gondolkodását is megragadó, felébresztő és tevékenységre ingerlő annak az előadásnak, melyet dr. Angyal Pál produkált. Az alapos tudás színes köntösben jelent meg előttünk. Szemléltető, világosságot terjesztő hasonlatok egymást váltogatták a beszéd során. Képek rajzolódtak előttünk, az örök szeretet virágaival ékesítve. Valami tiszta levegő csapott at hétköznapi, ködös, szürke életünk megszokott atmosphérájan s kedves, szép, gyönyörűséget lehelő érzések ébredeztek szivünkben.

Szinte rosszul esik a hangulat reminiscentiái- ból visszatérni abba a nagy távolságba, ahonnan kiindultunk : a zülléshez, a bűnhöz Pedig ez a mi témánk. Dr. Angyal Pál stylszerű bevezetés után vázolta azt a fejlődést, amelyen a gyermek-bűnösökkel való elbánás a gyermekakasztástól napjaink humanizmusáig keresztül ment. Majd ismertette azt az eljárást, melyet a kriminalitás csökkentésének felismert uj eszközeinek alkalmazásával — a fiatalkorú

¥