Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-19 / 51. szám

4 BÉKÉS 1909. deczember 19. mutatkozni, amit azonban kedvező időjárási alaku­lásokkal még ki is heverhet, tekintettel az erős fejlettségre. A trágya kihordás és dohány simítás képezik most a munkás kezek foglalatosságát, amit a ked­vező idővel állandóan és megszakítás nélkül foly­tathatnak. Munkásaink fölös része még mindég a várme­gyén túl foglalkozik részben kubikolással részben más vállalatoknál lekötve. A napszámbér 1 korona és 1 korona 60 fillér között ingadozott. A m mkások és munkaadók között összeütkö­zés nem fordult elő. Ipar, kereskedelem és ipari munkásmozgalmak Az ipar és kereskedelem terén nagyobb fellendülés nem volt észlelhető. A munkások körében sztrájkra való hajlandó­ság nem mutatkozik. Vegyesek. A vármegyei és községi igazgatás menete ellen panasz nem emeltetett Az orosházi főszolgabírói hivatalnál üresedésbe jött járási irnoki állásra Gyóji Miklós szarvasi já­rási írnok áthelyeztetett, mig az Orosházán dijnoki minőségben alkalmazásban volt Ádász János járási írnokká neveztetett ki Szarvasra. Dijnokká az oros­házi főszolgabíró Berthóty Lujzát fogadta fel. Tótkomlóson községi gazdává Matajsz János, esküdté Hovorka András, Csorváson pénztári ellen­őrré Marlovich Ferencz, segédjegyzővé Toperczer Gyula, albiróvá Sebestyén István, községi szülésznővé özv. Oyebnár Jánosné választattak meg. Tótkomlóson betegség folytán ideiglenesen üresedésben levő állatorvosi állásra Glück Oszkár helyettesittetett. A Szarvason megüresedett főpénztárnoki ál lásra Kántor Sámuel, a IV.-ik jegyzői állásra Dr. Dérczy Ferencz, Szentandráson pedig a községi végrehajtói állásra Tóth Pál választattak meg. A Doboz községben újonnan rendszeresített pénztári ellenőri állásra Hegedűs Lajos választa­tott meg. Mezőberény községben a szám, hagyaték és katonaügyi jegyzői állásra Pilcz Mihály, adóügyi jegyzővé Gozman József, segédjegyzővé Brücher József választatott meg. A békéscsabai főszolgabíró Becsei Mátyás Újkígyós községi albirót hivatalában elkövetett sza­bályellenes eljárás miatt, állásától felfüggesztette. Az alispáni jelentés után, az alispáni előad- mányok következtek, amelyek közzül megemlítjük á kereskedelmi minister leiratát, a gyulai állomás kibővítése ügyében, melyet a bizottság tudomásul vett ; továbbá Megyeid Imre békéscsabai árvaszéki ülnök kérelmét aziránt, hogy Valent Mihály békés­csabai lakos akit az árvaszék atyai hatalmától meg­fosztott, a hatósághoz intézett beadványában meg­vesztegetéssel vádol, ellene a fegyelmi eljárás meg- indittassék. A bizottság a kérelmet teljesítette, a fegyelmi eljárást a vádak tisztázása céljából elren­delte s a vizsgálat foganatosításával dr. Daimel Sán­dor főjegyzőt bízta meg. Élénk vita indult meg a felett, hogy nevezett elleni eljárás az 1877. XX. t.-c. 215. §-a alapján, vagy pedig, mint községi tisztviselő ellen az 1886. XXII. t.-c. 90. § a alap­ján folytattassék-e le. A vitában íészt vettek az előadó főjegyzőn kívül Haviár Dániel s Dr. Ladies László, valamint az elnöklő alispán. A többség amellett döntött, hogy az 1877. XX. t. c. határoz- mányai irányadók a kérdéses fegyelmi ügyben való elárásra. Dr. Z'óldy János jelentését szószerint az aláb­biakban közöljük : A közegészségügyi viszonyok általáan kedve­zőtlenek voltak, amennyiben a heveny ragadós ba­jokban történt megbetegedések száma 134-el volt több a múlt hónapokhoz viszonyítva, az ezekben a bajokban történt elhalálozások 4 százaléknyi emel­kedésével. Az egyes szervek betegségét és lefolyását illetőleg leginkább a légzőszervek hurutos és gyulla­dásos betegségei fordultak elő leggyakrabban. Leg­gyakoribb halál ok a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: 1. a difteria 108 megbetegedéssel 24 halálozással 2. a vörheny 127 25 » 3. a kanyaró 49 2 » 4. a hasihagymáz 264 » 28 » 5. a szamárköhög. 32-- » 6. a vérhas 1-- » 7. a bárányhimlő 26 »-- » ös szesen 601 79 » Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok között a hasihagymáz volt az uralkodó, amely egymaga valamennyi ragadós bajban történt megbetegedés majdnem felét teszi ki. A hasihagymáz a vármegye 24 községében mutat­kozott ugyan, de azért leginkább fertőzött községek: Békés, Békéscsaba, Orosháza, Gyula és Tótkomlós voltak. A hasihagymáz igen nagy elterjedése mel­lett igen szelíd lefolyású és 10 százalék halálozást mutat és emellett határozottan csökkenőben van, amit az mutat leginkább, hogy november hó máso­dik felében a megbetegedések a hónap első feléhez viszonyítva, felére csökkent. Némi emelkedést mutattak a difteriás és vör- henyes megbetegedések. A heveny ragadós bajok tovaterjedése iránt a lehető hatósági intézkedések megtétettek. A bábák mulasztásairól említés nem tétetik, gyermekágyi láz esete nem fordult elő. A beérkezett jelentések a köztisztaságot min­denütt kielégítőnek jelzik. Orvosrendöri vizsgálat eszközöltetett élőn 322, hullán 5 esetben, orvostör­vényszékit pedig 12 könnyű és 4 súlyos testisértés eseteiben. Gyógysavval belöltattak 64 difteriás egyént, kik közül meggyógyult 48, meghalt 16 Védőoltást 2 esetken sikerrel alkalmaztak Kondoroson. A halva szülöttek száma 16 volt, az elvetélteké 15. Heks Miksa főállatorvos jelentése szerint a vármegye múlt havi állategészségügyi állapota ked­vező, mivel a ragadós állati betegségek kis számmal és minden esetben csak szórványosan mutatkoztak s nagyobb részük még november havában le is zajlott Fontiekhez képest az állatforgalom lényegesebb kor­látozást nem szenvedett és a betegségek következ­tében beállott elhullási veszteség sem volt számot­tevőbb. így a nagyobb hasznos háziállatok között összesen 16 drb, a kisebbek között pedig 126 drb volt az elhullás. Fellépett november havában : lépfene 8 köz­ségben összesen 10 udvarban, sertésorbánc 2 köz­ségben összesen 2 udvarban, sertésvész 2 községben összesen 2 udvarban, takonykor 1 községben, össze­sen 1 udvarban. Megszűnt : lépfene 6, sertésorbánc 6, sertésvész 1, rühkór 3, veszettség 1 és takonykor 1 községben. Hosszú vita támadt a pénügyigazgató által előadott : Révész I. Sándor öcsödi lakos adótörlés: ügyben. Nevezett mint bérlő, aszály miatt a reá kivetett III. oszt. kereseti adó törlését kérte. Elő­adó a kérelem elutasítását javasolta. Dr. Ladies László és Haviár Dániel több rendbeli felszólalása után a bizottság érdemleges határozat előtt a szer­ződés beszerzését rendelte. A tanfelügyelői előadmányok közzül felemli- tendönek tartjuk, Gyulavárosának kérelmét, a r. k. gimnázium más hitfelekezeten levő hitoktatóinak el­járását illetőleg. Ez a kérdés hosszas tárgyalások után aként döntetett el a minister által, hogy a volt polg. is­kolai rajztaaitói állás beszüntetése folytán a ren­delkezésére álló összeg a hitoktatók között egyenlő arányban osztassák fel. Most Gyulaváros pedig azt jelenti, hogy az előbbi határozatok téves tényállás alapján hozattak, mert fedezet tulajdonképen nem is áll rendelkezésre, kéri tehát az ügy újra felvéte­lét. A bizottság, a város kérelmét minden megjegy­zés nélkül terjesztette fel a ministerhez. Az endrődi tanítói választást a bizottság nem hagyta jóvá, mert utólag derült ki, hogy a meg­választott tanító előző állásából fegyelmileg el lett bocsájtva. a csaba erzsébethelyi felekezeti iskolák túl zsúfoltak lévén, a tankötelesek fölös száma, az állami iskolába utaltatott. A rendelet végrehajtásával a főszolgabíró — az iskolaszékkel egyetértőleg — uta- sittatott. Az államépitészeti hivatal jelentéséből arról értesült a bizottság, hogy a gyula—kétegyházi ut egy pár lejáró kivételével — teljesen elkészült; úgy­szintén készen van az Öcsöd —mesterszállási ut is. A füzesgyarmat—nagybajomi ut békésmegyei szakaszán már az uthengerelések folynak, sőt az út­ból 4 km. a forgalomnak is átadatott. Sárossy Gyula árvaszéki elnök s dr. Liszy Viktor kir. főügyész helyettesének jelentései szerint intézkedést igénylő jelentések nem merültek fel. A bizottság fél 1 órakor fejezte be teljes ülé­sét, délután 3 órakor a pótadó felszólamlási bizott­ság, fél 4 órakor pedig az árvaügyi felebbviteli kül­dő'tség tartotta ülését. 5990—1909. Értesítés. A földadó kataszter kiigazításáról szóló 1909. évi V. t.-c. 1. §-a alapján az egyes földrészleteknél a mivelési ágban beállott állandó változások uj osz­tályba soroztatíak ; az uj osztályba sorozást feltün­tető jegyzék a városi birtoknyilvántartói irodában 30 napi közszemlére folyó évi december ho ll-től 1910. évi január hó 10-ig bezárólag kitétetett. Erről az érdekelt földbirtokosok azzal értesit- tetnek, hogy az uj osztályba sorsozát megtekinthetik s az ellen szóval vagy Írásban a fenti határidőn be­lül felszólalhatnak. A felszólalás a városi adóhivatalnál terjeszthető elő, illetve nyújtandó be. Gyula, 1909. december hó. 11. Szikes György, 2—0 adóügyi tanácsnok. T a n ii g y. A főgimnáziumban ma délután fél 6 órakor Uránia előadás lesz. Tárgya : Az 184.8—49. ma~ gyár szabadságharc. Belépti-dij 20 fillér. Gyermek-színjáték. Kedden délután f. hó 21-én nagyszabású gyermek-színjátékot rendez a város­háza nagytermében Turainé Tóth Erzsébet óvónő, a nagyoláhvárosi óvodás gyermekekkel. Szépen betanult tanulságos pásztorjátékot játszanak el a kis csöppségek. Verseket szavalnak, táncolnak. E szépen betanult élvezetes előadásra felhivjuk a nagyközönség figyelmét. Belépő dij 40 fillér. If­júsági jegy 20 fillér. A tiszta jövedelem az óvó­nők otthona javára fordittatik. Békésmegyei tanítók gyűlése. A békésmegyei tanítók általános tanító-egyesülete Csabán, f. hó 15 én délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott. A köz­gyűlésnek ily szokatlan időben való összehívását az tette szükségessé, hogy a tanítók összessége nyilatkozhasson avégből, hogy a nyár folyamán Budapesten alakult Országos Tanítói Szövetség-nek az Egyesület tagja akar-e lenni, vagy nem. Mint az előrelátható volt, az egyesület egyhangú hatá­rozattal belépett az Országos Szövetségbe. Nyolc órakor igazgató-bizottsági ülés volt, melyen a köz­gyűlés tárgysorozatát állapították meg. Láng Gusz­táv elnök 10 ófakor nyitotta meg a közgyűlést. Megokadatolta a rendkivüli gyűlésnek tartását, a tanítók összehívását. A Tanítók Országos Szövet­ségének alapszabályait az egyesület főjegyzője Petz József olvasta. A belépő határozat után beválasz­tották az Országos Szövetségbe : Láng Gusztáv, Ubrin Károly, Brósz János, Fürst János, Péczely József, Farkas Gyula és Lautner Adolfot. Tárgyal­ták az Országos Pedagógiai Könyvtár és Tanszer­múzeum igazgatóságának megkeresését, mely fel­hívja a tanítóságot, hogy a megyében egy állandó tanszerkiállitáBt létesítsen. Az elnök indítványára kimondották, hogy ily kiállítást rendeznek s mivel Gyula ily helyiséggel nem rendelkezik, iskolái szükek, nem alkalmasak e célra, Csaba pedig egy helyiséget készséggel ad, a tanszerkiállitás helyéül a közgyűlés Csabát jelölte ki. A jövő évben tar­tandó közgyűlés helyéül nagy szótöbbséggel Csaba jelöltetett ki. Miskolczy Róza gyulai óvóaő indít­ványára a közgyűlés felír az Országos Szövetség­hez, hogy az óvónők fizetésrendezését a miniszté­riumban szorgalmazzák. Az egyesület szarvast és szeghalmi járáskörei, illetve ezek elnökei ellen, mivel a tagdijhétralékok nagyon felszaporodtak s

Next

/
Thumbnails
Contents