Békés, 1909. (41. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-05 / 49. szám

4 BÉKÉS 1909. deczember 5. okozott bennük. December 2-ikán mintegy 12 mi- liméternyi eső esett és enyhe idő következett utána, nmi annak kedvező hatását fokozza. A föld külön­ben az előző fogyok következtében nagyon kiszá­radt és akár eső, akár hó alakjában még több csapadékot igényelne. A vármegyei központi választmány a f. é. dec. 4-én ülést tartott amelynek tárgyát az oros­házi és gyomai országgyűlési képv selőválasztók jövő évre érvénnyel kiírandó névjegyzékének hi­telesítése képezte. Választmány a végérvényesen egybeállitott névjegyzék egy példányát a belügy- ministerhez terjesztette fel, egy — egy példányát pedig a vármegye lávéltárba helyezte el s az il­lető községeknek és a kir. közjegyzőknek kül­dötte meg. A szegényeket felruházó egyesület, — mint arról lapunk múlt számában irtunk, — az elmúlt hó 30 án délután ülést tartott a vármegyeházán. Az üléstárgya az egész téli évadra kiterjedő munka- programm megbeszélése volt, mely különben min­denben a tavalyi munkálkodás keretei között fog ezúttal is mozogni. Az egyesület a következő ha­tározatokat hozta: Az összejöveteleket a jövőben az uj polgári leányiskola rajztermében tartja az egyesület, mely termet, tekintve a jótékony célt, az igazgató fűtve bocsájtja az egyesület tagjainak rendelkezésére. A megüresedett gondnoki, pónztár- noki és titkári állásra Li?idl Jolán, Kovács Erzsiké és Ambrus Jenő választattak meg. Majd pedig két alelnököt választott az egyesület, Lovich Odönnét és Perzsina Alfrédnét s egyben a volt tisztikarnak jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Az első varró- délután holnap, hétfőn délután 3—5 óra között lesz a polgári leányiskola rajztermében. Az azután következő varródélutánok ugyanott minden szerdán és pénteken délután lesznek 3—5 óra között. Mint értesülünk, az egyesület karácsonyra nagyobb mérvű kiosztást szándékozik tartani. Az érdeklődők for­duljanak az uj titkárhoz: Ambrus Jenőhöz, ki kész­séggel ad minden egyesületi kérdésre felvilágosí­tást, — Az egyesület működésének eredményére alkalomszerűen időnként vissza fogunk térni. Halálozás. Súlyos csapás érte Mikler Sándor Békésvármegye kir. tanfelügyelőjét. Édes atyja, Mikler Sámuel besztercebányai ág. evang-lelkész hosszas betegség után hétfőn, november 29-én el­hunyt. Az ősz lelkész halála nagy veszteség a csa­ládra, de pótolhatatlan veszteség az egyházra is, mert benne egyik oszlopos, nagytekintélyű tagja szállt a sirba. Temetése Bzerdán, f. hó 1-én volt óriási részvét mellett. Nyugodjék békében! Mikulás napja. Nagy ünnep lesz ma este az apró emberek országában : Mikulás apó névünne- pónek előestéje. — A derék, igazságos aggastyán ilyenkor nyakába veszi a világot és bekukkan min­den házba megtudni, hogy viselték magukat a csöpp honpolgárok. Aki jó volt, kap jót: cukrot, fügét, datolyát s más efóle célirányos drágaságot, ellen­ben a vásottaknak kidukál a virgács. Fura lenne, ha igy egyszerre divatba hozná Mikulás apó ezt a látogatást nálunk, felnőtteknél is : uraknál, höl­gyeknél egyaránt. Bizony, bizony, csúnyán néz nénk, ha ezen az estén hozzánk is bekopogtatna s tagadást nem tűrő, nyílt tekintetével elkezdené vizsgálni úgynevezett sziveinket és veséinket. Még akkor lenne csak cifra dolog. Alkalmasint belé is bukna az öreg. Aminthogy Budán is csak egyszer volt kutyavásár. — Szegény jó Mikulás hamar be­látná, hogy ez az újítás lehetetlen már csak azért is, mert nem bírná fedezni a nyirfavessző szük­ségletét. Bimbóhullás. Báró Drechsel Béla gyulai ál­lomásfőnök és neje 5 hónapos kis leánya Ilonka folyó hó 2-án éjjel 10 órakor elhunyt. Temetése folyó hó 4-én délután fél 4 órakor volt az állo­máson tartott szertartás után. Nyugodjék békében ! Liba lopás. Kempf József tanyájáról múlt hó nap 20-án éjjel ismeretlen tettesek nyolc libát el­loptak. A rendőrség keresi a tolvajokat. Betörés. A tegnapra virradó éjjel ismeretlen tettes akarta megdézsmálni Ludwig Ferencnek a törvényszékkel szemben lévő üzletét. Feltörte a vasrollót, de a járókelők közeledtére kénytelen volt zsákmány nélkül megugrani. Lehetetlen észre nem venni, hogy valósággal utaznak ezek az enyves- kezű, éjszakai imposztorok a Ludwig-féle üzletre, hisz alig pár hóval ezelőtt is betörtek oda, még pedig nagyobb eredménnyel, sőt már tavaly is ugyanezt az üzletet választották ki céltáblául ga­rázdálkodásaiknak. Erre a körülményre felhívjuk a rendőrfőkapitány figyelmét s ajánljuk, hogy — erre a különben is pokolin sötét útvonalra állandó rendőri őrszem alkalmaztassák. Úgy tudjuk, hogy a költségvetés keretébe egy uj rendőrkézbeoitői állás van beillesztve. Magunk részéről kívánatos­nak tartanánk, ha ez az állás már most egy kis- biró által töltetnék be és az igy felszabaduló rendőr az Erdélyi Sándor ut állandó szemmeltartására használtatnék fel. Rablás. Folyó hó 3-án éjjel Miskuca Péter­nek a Vadaskert utcában levő házát kirabolták. Az utcai ablakot betörték, ott behatoltak, a szobában levő összes ágy és ruhanemüeket összeszedték s elvitték. A kár mintegy 300 korona. A tettesek valószínűleg cigányok. Késő este két idegen cigány- férfit, és két cigánynőt láttak a Vadaskert utcában ólálkodni. Nagy a gyanú, hogy ők követték el a rablást. A rendőrség országosan körözi ezeket a cigányokat. Megugrasztott anyós. Özv. Juhász Jánosnó leányát pár évvel ezelőtt elkendőzte Kór'ásladány Péter. A fiatalok jó egyetértésben éltek mindaddig, mig az anyós bele nem játszott a kártyájukba. Hanem aztán, hogy a rém sátort vert a fiatalok tanyáján, megindult a háborúskodás, melynek vége az lett, hogy egy erősebb összezördülés után a fiatal menyecske hazaszaladt. Egy ideig az ember várta az asszonyt, de hogy az nem jött, hát elindult utána. Útközben egy-két korcsma cégér becsalta egy kis italra. Öreg este lett, mire az anyós por­tájára ért. Bezörgetett az ablakon. Nem eresztették be. Erre Péterben mozogni kezdett az ital, de meg amúgy is erős természete volt; neki vetette hát a hátát az ajtófélnek. Biz az bedőlt az első nyomárra. Péter erre elkurjantotta magát: „Hun az asszony ?“ Csak anyósa állt előtte, kereste a feleségét, nem találta. Erre elővette a revolverét s úgy vaktában két golyót eleresztett a szobában. De a különben is megriadt anyósnak sem kellett több. Aló! — ki­ugrott az ablakon. Mire segítséget hozott a szom­szédból, Péter tovább állt, de nem jutott messzire ; a rendőrség elfogta. Házasság. Kovács Károly ifjú kárpitos iparos november 29 én esküdött örök hűséget Gyulán, Bognár József budapesti iparos Hona leányának. Táncvigalom. A „Római Katholikus Köt“ 1910. január 9-én világpostával egybekötött táncmulatsá­got rendez a Göndöcs népkerti psvillonban. Évek óta ez a bál nyitotta meg a farsangot, ami egyik biztosítéka annak, hogy a Kör által rendezett ezen bálok a legsikerültebbek közzé szoktak tartozni, így lesz ez az idén is. Uj függönyök. A vármegye nagytermében se­rény munkálkodás folyik. Most rakják fel a nagy­terűn ablakaira s a karzatia a vármegye alispánja által beszerzett barna plüss uj függönyöket. Az de sebaj, van elég uj anyag temetések számára. Közben az elefántnak nyoma veszett. Mulrooney detektiv.“ Egyelőre nem hallottunk egyébb hirt, csak azoktól a szorgalmas és megbízható detektivektől, akik New Jerseyben, Pennsylvaniában, Delaware- ben és Virginiában voltak szerteszóródva — a hí­rek friss, biztató nyomokról szólották — mig végre, délután 2 órakor ez a sürgöny jött : Baxter Centre 2. 15. „Elefánt itt volt teleragasztva cirkusi hirdeté­sekkel, rátört egy vallásos gyülekezetre megölve és megsebesítve azokat, akik ép azon voltak, hogy jobb életre térnek. Polgárok karámba szorították cs őrökkel vették körül. Midőn Brown detektiv és én röviddel rá megérkeztünk, beléptünk a karámba és hozzáfogtunk ahhoz, hogy fénykép és leírás után megállapítsuk személyazonosságát. Minden egyezett, csak egyet nem tudtunk megállapítani, a lapocka­tőben levő forradást. Brown alája mászott, hogy lássa azt is — de feje rögtön be volt verve azaz inkább összezúzva. Agyvelőnek nem igen láttam nyomát. Valamennyien futottunk, elefánt is, hatal­masan csapkodva jobbra balra. Meg is menekült, de vérnyomokat hagytak az ágyúgolyóktól okozott sebei Biztosan megtaláljuk. Sürü erdőn keresztül délnek töretett. Brant detektív.“ Ez volt az utolsó sürgöny. Este sürü köd ereszkedett le, úgy hogy három lábnyira sem le­hetet látni. A köd éjjel egyre tártott. A parti gő­zösök, sőt még a társaskocsik is beszüntették járásukat. (Folyt, kov.) haladt erre, a legnagyobb rémületet és borzalmat keltve. Elefánt ott dühöngött az utcán. Két bádo­gos jött elébe, egyike áldozata lett, a másik meg­menekült. Részvét általános. O’ Flaherty detektív.“ , „Embereim teljesen közrefogták ! — mondá a főnök. — Mi sem menti meg többé !“ A sürgönyök egész sora érkezett különféle detetivektől, akik New-Jerseyt és Pennsylvániát árasztották el és különfélé nyomokat követtek, ame­lyek többnyire kifosztott szérüskertekből, gyárakból és népkönyvtárakból állottak ; a sürgönyök duz­zadtak a biztonságos, fokozódó reménytől. A főnök igy szólott : „Szeretnék velük érintkezésbe lépni és őket északnak ... de *ez lehetetlen. A detektiv csak akkor megy a táviró hivatalba, ha tudósítást ad fel; azután tovább siet és lehetetlen őt meglelni.“ Majd távirat érkezett : Bridgeport Ct. 12. 15. „Barnum 4000 dollárt ajánl fel évenként a ki­zárólagos jogért, hogy az elefántot utazó reklám­nak használja mindaddig, mig a detektívek meg nem lelik. Plakátokat akar ráragasztatni. Azonnali feleletet kér ! Boggs detektív.« „Az merő képtelenség“-kiálték fel. „Minden esetre az“ mondá a főnök.“ Bar­num úr, aki oly éleselméjünek tartja magát, nyil­ván nem ismer engem.“ Majd ezt a feleletet mondta tollba : »Barnum ur ajánlatát el nem fogadom. 7000 dolláron alul nem adom. „Nem kell sokáig várnunk a feleletre. Barnum úr nincs odahaza ; a táviró hivatalban maradt,— igy szokott ő tenni, ha sürgős dolga van. Három órán be ... “ „„Megadom - P. T. Barnum.““ szakitá félbe a Blunt beszédét a gép kopo­gása. Mielőtt megjegyzést tehettem volna e nagyon is furcsa epizódra, a következő távirat gondolatai­mat egy más felette szomorú irányba terelte. Bolivia N. Y. 12. 50. „Elefánt dél felől ide érkezett és 11. 5.-kor az erdő felé vette útját, szétriasztott egy temetési menetet, kettővel apasztva a gyászos kiséret szá­mát. Polgárok kisebb ágyúgolyókat lőttek beléje, azután elmenekültek. Burke detektiv és én 10 perccel később jöttünk észak felől. Néhány gödröt nyomnak tartva sok időt vesztettünk, végre meg­találtuk az igaz nyomot s követtük az erdőbe. Négykézláb mászva egy pillanatig sem vesztettük el szem elől és sürü bokrok közé értünk. Burke elől volt. Szerencsétlenségére az állat megállóit, hogy pihenjen ; Burke, amint négykézláb szima­tolt, lehorgasztott fejével beleütközött az elefánt hátsó lábába, mielőtt még a fenevadat észrevette volna. Burke talpra ugrott, megfogta az állat far­kát és örömmel kiáltott fel : A törvény ne ............ tö bbet nem szólhatott, mert a rettenetes ormány egyetlen csapása örökre elnémította a derék fiút. Futásnak eredtem és az elefánt összeszedve min-| den gyorsaságát egészen az erdő széléig üldözött. Feltétlenül elpusztulok, hacsak gondviselésszerüleg a temetési menet maradványai előttem fel nem bukkanak és az állat figyelmét el nem terelik. Úgy hallom, a temetési menetből nem maradt meg senki, Blunt főnök.

Next

/
Thumbnails
Contents